„Nem kell messzire menni, hogy találjunk olyan embereket, akik hazudnak maguknak. Akár kábítószerfüggő színészről, akár egy bukás által fenyegetett diktátorról legyen szó, sokan vannak, akik a végtelenségig képesek racionális magyarázatot kínálni bármilyen cselekedetükre” – olvassuk a Discovery tudományos magazinban.

A cikk egyebek közötti Kadhafi líbiai diktátor szavait idézi: „Kinyomjuk a szemét mindenkinek, aki kétségbe vonja, hogy Líbiát a nép irányítja.”

Bizonyára sokan azt gondolják, hogy Kadhafi szemérmetlenül hazudik, és maga is tisztában van állítása abszurditásával. A Discovery magazin szerint azonban pszichológiai kutatások alapján korántsem egyértelmű, hogy az efféle égbekiáltó valótlanságok szerzői tudják, hogy hazudnak.

Zoe Chance, a Harvard kutatója tesztfeladatokat adott diákoknak. Az egyik csoport feladatsora után látható volt a megoldási kulcs is. Azok, akik ezt a tesztsort töltötték ki, magabiztosabbá váltak, és a második feladatsor előtt jobb eredményt vártak maguktól, mint azok, akik a megoldási kulcs nélkül oldották meg a feladatokat. Még akkor is, ha pénzt kaphattak, ha pontosan megsaccolják, milyen eredményt érnek majd el a második körben. Vagyis hiába tudták, hogy a jó eredményt csalásnak köszönhetik, mégis magabiztosabbá váltak. Különösen akkor, ha a megoldó kulcs ismeretében kitöltött első teszt után nyilvános elismerésben részesültek. Persze a második, megoldó kulcs nélkül kitöltendő tesztben nem is értek el jobb eredményt, mint a diákok másik csoportja.

Egy másik felmérésben Michael Norton arra kérte a vizsgálati alanyokat, hogy egy építkezési cég vezetői állására jelentkezők közül válasszák ki az ideális jelöltet. Az egyik csoport számára szétosztott önéletrajzok szerint a férfi jelölt képzettebb, ám gyakorlatlanabb volt, mint a másik, női pályázó. A másik csoport éppen fordított önéletrajzokat kapott. Mindkét csoport többsége a férfi jelöltet részesítette előnyben: az egyik a jobb végzettségre, a másik a nagyobb tapasztalatra hivatkozva. Tudat alatt is olyan érvek alapján döntöttek, amelyek a férfi jelöltet részesítették előnyben.

Mi következik a kutatásokból? Semmi bíztató. Egyrészt az, hogy az ember gyakran a leghajmeresztőbb állításait is elhiszi, és legvadabb ötleteire is tud ésszerű magyarázatot adni. Különösen pedig akkor hajlamos gátlástalanná válni, ha hazugságaihoz sokan tapsolnak.