Schmidt Mária (1953, történész) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-német szakán szerzett középiskolai tanári diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett, 1999-ben megszerezte a PhD fokozatot. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, 2000-től egyetemi docens. 2005-ben „habilitált doktor” címet szerzett. Posztgraduális ösztöndíjakkal, illetve vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, Oxfordban, Párizsban, Berlinben a Technische Universitäten, Tel-Avivban, továbbá a jeruzsálemi Jad-Vashemben, a New York-i és a bloomingtoni egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben. 1998 és 2002 között a miniszterelnök főtanácsadója. A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. 2002-től a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora. Kutatási területei közé tartozik a magyar zsidóság története 1918-tól, diktatúrák a XX. században, Magyarország története a diktatúrák alatt.

Balázs Zoltán (1966, politológus, közgazdász) 1990-ben okleveles közgazdászként végzett Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1996-ban az MTA-n megszerezte a politikatudomány kandidátusa fokozatot. 2006-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen habilitált. 1994 óta a Magyar Politikatudományi Társaság tagja, 2005-től a Politikaelméleti Szakosztály elnöke. 2000-től a Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány Kuratóriumának elnöke. A Századvég folyóirat főszerkesztője. Balázs Zoltán 2003-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsésztudományi Kara Szociológiai Intézetének egyetemi docense. 1996 óta számos publikációja és több monográfiája jelent meg.

Uj Péter (1969, újságíró, főszerkesztő) 1990-ben kezdett el dolgozni a Népszabadságnál újságíróként. 1992-től 2000-ig belső munkatárs a lapnál, 1994 és 1996 között a Hócipő szerzője és szerkesztője. 1996-ban alapító-főszerkesztője a Wanted című kulturális magazinnak. Az 1990-es évek közepén az internetes újságírás egyik kezdeményezője, az Internetto című magazin alapító-főszerkesztője. 1999-ben részt vett az Index.hu hírportál elindításában, ezt követően a portál szerkesztője és főmunkatársa. Jelenleg az Index.hu főszerkesztője.

Baranyi Márton (1987) Az ELTE Társadalomtudományi Karának szociológia szakos hallgatója. Írásai a Kommentárban és a Konzervatórium internetes magazinban jelentek meg, utóbbinak szerkesztői posztját is betölti. Tanulmányaiban eszmetörténeti kérdésekkel foglalkozik.

Babarczy Eszter (1966, kultúrakutató, publicista) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar, művészettörténet, filozófia és politikaelmélet szakán szerzett diplomát. 2003-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Médiaoktató és - Kutató Központ munkatársa, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa. Kutatási területe a kooperatív viselkedés elmélete és gyakorlati formái; az információszűrés és - feldolgozás, a tudásmenedzsment a társadalomban, a kultúrában és a vállalatokban; az on-line közösségek működése, a kulturális identitások kialakulása a médiában és a nyilvánosságban.

Török Ferenc (1971, filmrendező) 1989-1991 között a Budapesti Fényképész Iskola fotós szakára járt, majd 1991-1995 között az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola filmterjesztő szakát végezte el. 1995-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán, Simó Sándor osztályában tanult. 2000-ben diplomafilmje, a Moszkva tér a Magyar Filmszemle legjobb elsőfilm- és közönségdíját is elnyerte. További játékfilmjei: Szezon (2004), Overnight (2007). A Radnóti Színházban az Apacsok c. színmű rendezője (2009). Az Európai Filmakadémia (EFA) tagja.

Batta András (1953, zenetörténész) Tanulmányait 1972 és 1977 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi és cselló szakán, majd 1978-tól 1979-ig a Bécsi Egyetemen végezte. 1979-től az Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetörténeti tanársegéde, később adjunktusa, majd docense. 1976 és 1996 között számos zenei ismeretterjesztő műsort készített és vezetett a Magyar Rádióban, a Magyar Televízióban, valamint a bécsi ORF-en. 2002 és 2004 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektor-helyettese és zenetudományi tanszékének vezetője. 2004-ben az egyetem tanácsa rektorrá választotta. Számos zenetörténeti monográfia szerzője.

Náray Tamás (1959, divattervező, stylist) Tanulmányait a Külkereskedelmi Főiskola francia-német szakán végezte 1977 és 1981 között, ezt követően az Artex Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott. 1981 és 1983 között posztgraduális képzésen a közgazdász végzettséget szerzett. 1986-ban ipari formatervezőként diplomázott, vizsgamunkáját egy londoni bemutatón különdíjjal és franciaországi ösztöndíjjal jutalmazták. 1986-tól 1989-ig Párizsban divattervezést tanult. Első önálló kollekcióval 1996-ban jelent meg. 2000-től az Ybl palotában működtette saját szalonját, 2009-ben a Hajós utcában nyitott szalont. Több televíziós tehetségkutató műsor stylistja, zsűritagja, illetve játékfilmek jelmeztervezője.

Gerő András (1952, történész) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-szociológia szakán szerzett középiskolai tanári diplomát 1977-ben. 1995-ben „habilitált doktor” címet szerzett. Pályáját az ELTE Történeti tanszékcsoport ösztöndíjasaként kezdte 1977-ben. ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének oktatója volt 1980-tól. 1995 óta ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője. 1997-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 2002 óta a Habsburg Történeti Intézet igazgatója. Ösztöndíjasként és vendégprofesszorként tanított az Amerikai Egyesült Államokban és Hollandiában. A Közép-Európai Egyetem részmunkaidős professzora, a Századok szerkesztőbizottságának tagja, a Budapesti Negyed főszerkesztője. Kutatási területe az Osztrák-Magyar Monarchia története, a szimbolikus politika és a polgárosodás története.

Lánczi András (1956, politikai filozófus) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának angol-történelem szakán szerzett diplomát. A filozófia tudományok kandidátusa 1993-tól, 2002-ben habilitált doktori címet szerzett. 1991 óta egyetemi oktató a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen. Fulbright ösztöndíjjal egy évet töltött az Egyesült Államokban, 1999 és 2003 között Széchenyi Professzori ösztöndíjban részesült. Az Egyesület a Magyar Politikai Intézetért elnöke, az MTA IX. Osztály Politikatudományi Bizottságának tagja, a Pallas Stúdió/Attraktor könyvkiadó sorozatszerkesztője, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának tagja, a Magyar Politikatudományi Társaság Elnökségi tagja. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója, egyetemi tanár; a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területei közé tartozik a XX. század politikai filozófiája, demokráciaelméletek, a politikai tudás ismeretelméleti kérdései és a konzervativizmus eszmetörténete.

Balog Zoltán (1958, református lelkész, politikus) A Budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett lelkészi diplomát 1983-ban. Ezt követően Maglód és öt másik szórványgyülekezet lelkészeként dolgozott. 1987-től 1989-ig két évet töltött posztgraduális egyetemi ösztöndíjjal Tübingenben. 1989-ban az Európai Egyházak Konferenciájának teológiai tanácsadója volt. 1991 és 1994 között a FIDESZ parlamenti frakciójának egyházpolitikai tanácsadója. 1993-tól 1996-ig a Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetének tudományos munkatársaként dolgozott. 1996-óta a Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkésze, jelenleg szünetelteti lelkészi tevékenységét. 1998-2002 a Magyar Köztársaság miniszterelnökének főtanácsadója, 2002 és 2003 között a Köztársasági Elnök Hivatalában a Társadalompolitikai Főosztály vezetője volt. 2007-től a ˝Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány” kuratóriumi elnöke. 2006. május 30-tól az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke.

Fricz Tamás (1959, politológus) A budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán üzemgazdász, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán pedig filozófia szakon diplomázott. 1993-ban megszerezte a politikatudományi doktori címet, majd a politikatudomány kandidátusa fokozatot. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Tanszékének egyetemi docense, illetve 2000-től a XXI. Század Intézet tudományos igazgatója. Legfőbb kutatási területe a pártok és pártrendszerek, valamint az Európai Unió.

Granasztói György (1938, történész) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-francia szakán szerzett középiskolai tanári diplomát. 1968-ban doktori vizsgát tett, 1975-ben szerezte meg a kandidátusi fokozatot. A Magyar Tudományos Akadémia doktora címet 2000-ben nyerte el. Egyetemi tanári kinevezését 2001-ben kapta. Az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa volt 1968 és 1983 között. Vendégtanárként oktatott Leuvenben és Lyonban. 1985 és 2202 között az ELTE BTK docense. 1990 és 1994 között Magyarország NATO-hoz is akkreditált belgiumi és luxemburgi nagykövete volt. 1999-től 2006-ig a Teleki László Alapítvány munkaszervezeteként működő Közép-Európa Intézet, majd a Teleki László Intézet főigazgatója. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az általa alapított „Atelier” magyar-francia posztgraduális műhely és doktori iskola egyetemi tanára. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, a Magyar Szemle Alapítvány elnöke, a Batthyány Lajos Alapítvány elnöke, az MTA Akadémiai Kutatóintézeti Tanács tagja.