Miért jó nekünk a V4?

Magyarország tölti be a V4-es együttműködés soros elnöki tisztségét, ennek keretében tartottak kerekasztal-beszélgetést a Terror Háza Múzeumban „Miért jó nekünk a V4?” címmel.

A beszélgetés résztvevői Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója, Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány elnöke, Orbán Balázs, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kutatási igazgatója, valamint Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója voltak.

A Miért jó nekünk a V4?” címmel megtartott eszmecsere a magyar elnökség alatt megrendezésre kerülő értelmiségi párbeszéd-sorozat első állomása volt. A szakmai fórumok lehetőséget adnak arra, hogy átgondoljuk mit jelent nekünk a V4-es elnökség és együttműködés, valamint meghatározzuk közös céljainkat, és áttekintsük az előttünk álló feladatokat.

A zártkörű szakmai megbeszélésen Schmidt Mária felidézte, hogy az Európai Uniót, mint közös gazdasági egységet, érdekképviseletet hozták létre. Kitért rá, hogy 1990 után a nyugat-európai országok nem pénzügyi segítséget nyújtottak a közép-európai régió országainak, hanem „megvették” illetve birtokba vették azok piacait, azért hogy saját gazdasági problémáikon úrrá lehessenek és a régiót azóta is gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben kívánják tartani.

Schmidt Mária szerint a V4-es országoknak komoly lehetőségük van arra, hogy ezen a helyzeten együtt változtassanak, megfogalmazzák céljaikat, és hogy közösen, egységesen fellépve jelenítsék meg érdekeiket. A V4-ek közös értékei azért fontosak, mert a közép-kelet-európai régiónak olyan tapasztalatai vannak, amelyekkel Európa más régiói nem rendelkeznek. Schmidt Mária jelentős összetartó erőnek nevezte azt a közel fél évszázadot, amit a szovjet megszállás alatt szenvedtek el ezek az országok, illetve az ezt megelőző náci megszállást, amelynek révén  az egykor megszállt országokat olyan közös tapasztalat, nyelv és érzelmi azonosulás köti össze, melyeknek leglényegesebb eleme a függetlenséghez és szabadsághoz való feltétlen ragaszkodás. A főigazgató úgy vélte, hogy ezeket az egész európai kultúra szempontjából meghatározó értékeket a négy ország együtt képes nagy erővel képviselni.

Gulyás Gergely szerint az európai államoknak intézményi formában kell együttműködniük, ennek nincs alternatívája. Magyarországnak pedig ebben az intézményesült európai együttműködésben kell részt vennie. A politikus szerint a Visegrádi Négyek súlyát semmi sem szemlélteti jobban, mint hogy a legfontosabb döntéseket meghozó Európai Tanácsban, ahol súlyozott szavazati arány van, a V4-ek együttes szavazataránya megegyezik Németország és Franciaország együttes súlyával. Ez az összefogás ma komoly erő Európában. A politikus megjegyezte, a V4-ek együttműködésének az értékközösség a legfontosabb alapköve, az olyan közös értékek, mint például a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság.

Szánthó Miklós úgy vélte, hogy az intézményi hátteret tekintve is szorosabb integrációt volna szükséges kialakítani a V4-es országok között, és minél több szakpolitikai területen kellene felgyorsítani az együttműködést.

Orbán Balázs szerint az európai békét, együttműködést, prosperitást mindig az a kérdés határozta meg, hogy melyek azok a területek, ahol együtt kell működnünk, és melyek azok, ahol az európai országoknak versenyezniük kell egymással. Ha egy erősebb Európát szeretnénk, jól kell meghatároznunk azokat a területeket, ahol versenyeznünk kell egymással, és azokat, ahol együtt kell működnünk. A szakember kitért rá, a britek Unióból való kilépésével a hagyományos visszahúzó pólus eltűnik, és ha ezt a feladatot más nem tudja betölteni, akkor a V4-eknek kell ellátniuk ezt a szerepet. Orbán Balázs arról is beszélt, hogy az élhető Európa jövője a régiós gondolkodás megerősödésében ölthet testet. Ennek szükséges, de nem elégséges feltétele egy erős V4-es együttműködés, amely nemcsak a mi érdekünk, hanem az Unió érdeke is.

Csizmadia Norbert arról beszélt, Közép-Kelet-Európa nem ütközőállam többé, hanem hídfőállás ahol a XXI. század egyik legfontosabb infrastrukturális beruházása, a kínai Egy övezet, Egy út gazdasági program víziója és a legnagyobb sikerei kezdődtek el. Fontos, hogy Európán belül legyenek jól működő együttműködések, amelyhez az évszázados hagyományokkal rendelkező V4 országok szövetsége nyújt kiváló lehetőséget.

A Kormány 2017 augusztusában kérte fel arra a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt, hogy vegyen részt a 2017-2018. évi magyar V4-elnökség kulturális, tudományos és társadalmi programjainak megvalósításában.

Magyarország ötödik alkalommal, 2017. július 1. és 2018. június 30. között tölti be a Visegrádi Csoport (V4) elnökségi tisztségét.