"A 21. század nem a huszadik folytatása, hanem valami új kezdete"

A Századvég Alapítvány Merre tart Európa? című rendezvényén Schmidt Mária tartott előadást a kontinenst érintő legfontosabb kérdésekről. A XXI. Század Intézet főigazgatója előtt Szijjártó Péter, külgazdasági- és külügyminiszter, valamint Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke is felszólalt.

Schmidt Mária beszédében elmondta, az az Európa, „amit felnőttként, kispénzű turistaként bejártunk, nincs többé. Arra a »fejlett Nyugatra«, ami után annyira vágytunk, rászámoltak.” A második világháborútól a 2008-as válságig tartó időszaknak végérvényesen vége. Új század, új kor, új időszámítás kezdődött, amelyben új iránymeghatározásra, új ötletekre, új vízióra lenne szükség, ám ezek hiányoznak – hangsúlyozta a XXI. Század Intézet főigazgatója.

Schmidt Mária kiemelte: az intellektuális terrorizmus eluralta a mindennapokat és nem kíméli életünk egyetlen területét sem. „Gyűlöletbombákkal támadják a hitünket, értékrendünk ellen pedig frontális támadást indítottak. Célkeresztjükben a nemzetállamok és a kereszténység állnak. Nyugaton több helyen is megszüntették a történelem tanítását, amivel már generációkat tettek gyökértelenné és nemzetietlenné. Nemzeti identitás helyett csoportidentitásokat kínálnak fel, amivel széttördelik az összetartozás, az egy nemzethez, egy közösséghez való tartozás érzését.” – mutatott rá.

Schmidt Mária leszögezte: a szavak fegyverek, hiszen ha az ellenfelet fasisztának, nácinak vagy antiszemitának, „korszerűbben: rasszistának, nacionalistának, populistának vagy homofóbnak, esetleg transzfóbnak” bélyegzik, azzal dehumanizálják, ahonnan „már csak egy apró lépés az ellenfélnek minősítettek »kiiktatása« a XX. századi diktatúrák jól ismert receptúrája szerint.”

A XXI. Század Intézet igazgatója elmondta, aki „a haladás ügyét” szolgáló Obama, Clinton, Merkel, Trudeau, Tusk vagy újabban Macronnal ellentétes irányvonalat képvisel, azt populistának bélyegzik. Szerinte ilyen többek között Trump, Szydlo, illetve Kaczinsky, Fico, Ponta és Orbán, akik a „haladók” szerint „mind hatalommániások, korruptak, romlottak, és valójában a történelem rossz oldalán állnak.”

Schmidt Mária kifejtette: a „populistákról” mindenki tudja, kik ők és mit képviselnek. Senkinek nem okoz fejtörést végigsorolni politikai credójukat, bemutatni értékrendjüket, meghatározni céljaikat. Ők a nemzetek Európáját, hazájukat és választóikat képviselik. „De kik azok, és mit képviselnek, akik velük szemben a nemzetek feletti európai olvasztótégely oly haladó ábrándját kergetik azzal a meggyőződéssel, hogy a haladás, vagyis a történelem jó oldalán állnak?” – tette fel a kérdést a főigazgató.

Schmidt Mária szerint a nemzetek Európája mellett hitet tevő „populisták” és a „haladók” közötti összecsapást 2017 minden eddiginél élesebb fényben láttatja. „A köztük levő harc látszólag életre-halálra szól, a valóságban ez a harc egyáltalán nem a végső. Még csak nem is dönt el semmit. Ez az év ugyanis a készülődésről szól. Arról, hogy képes e kontinensünk elkezdeni a felkészülést a 21. századra? Felfogják e végre a döntéshozók, hogy a 21. század nem a huszadik folytatása, hanem valami új kezdete. Ahogy a huszadik század sem volt a 19. század folytatása.”

Schmidt Mária elmondta, 2017 ezzel együtt az Unió kettészakadásának a rémét is előrevetíti. Az ok látszólag a migrációs válságra adott eltérő válasz Európa keleti és nyugati fele között. Az alapvető különbség azonban az, ahogy a múltról vélekedünk, mert ezen alapszik eltérő jövőképünk. Szerinte 2017-re ugyanis világossá vált, hogy a nyugat-európai értelmiségi, gazdasági és politikai elit a jövőtől a múlt visszaállítását várja. „Ez az elit a második világháború végét tekinti a nulladik évnek, mert ami előtte volt, mind a kétezer évet, vállalhatatlannak bélyegezte, és visszasírja az 1945-től 2008-ig tartó időszakot. Sőt, nemcsak visszasírja, de vissza is akar térni hozzá. Ők ezt a hét évtizedet tekintik múltnak, és ennek a múltnak a restaurálását remélik a jövőtől.” Hozzátette: számunkra ez a múlt, az 1945-tel kezdődő szovjet megszállást és a ránk kényszerített totális kommunista diktatúrát jelenti, ahová nem akarunk visszafordulni.

A XXI. Század főigazgatója kijelentette: mi magyarok, Európát a világ legjobb helyének tartjuk, aminek értékeit meg akarjuk és meg is fogjuk őrizni. „Meg vagyunk győződve arról, hogy együtt helyt állhatunk a többi kontinenssel vívandó versenyben. Mint ahogy arról is, hogy a jó politika mindig a jövőről szól, sohasem szólhat a múltról.”

Hozzátette: a probléma az, hogy Európa nyugati fele nem képes egységes Európában gondolkodni. „Az ő szemük előtt mindig is egy kényszerből kiterjesztett Nyugat-Európa képe lebegett. Felesleges ballasztként, potyautasként tekintenek ránk, közép- és kelet-európaiakra, akiket próbálnak a helyes útra terelni, de hiába, mert visszapofázunk, hálátlanok és engedetlenek vagyunk. Miközben azzal álltatják magukat, hogy milliós muszlim migráns tömegeket képesek integrálni, aközben minket, akik ugyanúgy az antik görög-római és keresztény-zsidó örökségben szocializálódtunk, mint ők, minket még tolerálni is képtelenek” – hangsúlyozta.

Schmidt Mária Magyarország helyzete kapcsán elmondta: abban vagyunk érdekeltek, hogy az Európa két fele közötti különbségeket win-win alapú kompromisszumokkal hidaljuk át. Ehelyett Európa nyugati fele szemmel láthatóan elhatározta, hogy hátraarcot csinál és visszamenekül a múltba.

A XXI. Század Intézet főigazgatója az új francia elnök, Emmanuel Macron személye kapcsán kifejtette: nem lehet tudni, hogy az új francia elnök mit gondol a világról, milyen értékek mentén politizál majd. Ám „akiket a mainstream média sztárol, azokról egy dolog biztos: ők rendíthetetlenül a haladás, a multikulti, és egy új, muszlimizált Európa mellett köteleződtek el. Ez az a pragmatista politikai magatartás, ami az egykori, a huszadik századot megszabó és sikert sikerre halmozó politikai formációk: a szociáldemokraták illetve a kereszténydemokraták helyébe lépett.” Hozzátette: „2017 slágerterméke tehát az ideológia, vagyis meggyőződés nélküli, a megkülönböztethetetlenségig konformista politikus, aki semmiről nem mond semmit, ellenben csont nélkül kiszolgálja az elitek gazdasági és kulturális igényeit.”

A főigazgató úgy összegezte: ennek a pragmatikus politikai garnitúrának jutott az a feladat, hogy előkészítse Európát arra, hogy egy új, kevert muszlimizált népességnek adja át a területét. Ehhez szerinte három feltétel szükséges: Európa kereszténytelenítése, a törtidentitások erőltetése a nemzeti identitás rovására, és a politikai kormányzás lecserélése a bürokráciák uralmára.

Schmidt Mária Soros György kapcsán elmondta: 2017-ben kilépett a fényre, lelépett a plakátról és nyílt politikai küzdelemre jelentkezett be a világ különböző pontjain. „Frontális támadást indított Donald Trump amerikai elnök ellen, akinek megpuccsolása érdekében mozgósította és mozgósítja mindent behálózó civil szervezeteit és kiterjedt médiapozícióit. De meg akarja dönteni Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, ahogy Orbán Viktort is.” Hangsúlyozta: Soros ma az egyik legelszántabb motorja annak a „szép, új, muszlimizált világnak”, amit számunkra előirányzott. „Aki elgondolkozik azon, miért pont Trump, Netanjahu és Orbán áll Soros útjában, miben akadályozza őket, mi az, ami miatt olyan kiemelt ellenségeivé váltak, arra lyukad ki, hogy mindhárman a Soros által forszírozott, sőt pénzelt, és minden egyéb módon támogatott muszlim nyomulás kerékkötői.”