Schmidt Mária: Az unió egyenrangú tagállamok közös otthona

Csak akkor leszünk képesek felkészülni azokra a kihívásokra, amik előtt állunk, ha elfogadjuk az uniót egyenrangú tagállamok közös otthonának – jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Századvég Alapítvány és a Figyelő közösen szervezett, Merre tart Európa? – A Project 28 kutatás eredményei 2018-ban című konferenciáján.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, idén harmadik éve elvégzett kutatásuk azt a valóságot mutatja meg, amellyel a nyugati politikai és gazdasági elit nem mer szembenézni. Kiemelte, felmérésükből azt látják, az európai polgárok érzik, a rosszul értelmezett liberalizmus és multikulturalizmus miatt olyan válság van kialakulóban, amelyből a nemzetközi szervezetek és a nyugati elit nem tud kiutat.

Ebben a helyzetben az önös érdek helyett az emberek biztonsága és kiszámítható jövője a legfontosabb, amit egyedül Közép-Kelet-Európában ért meg a politikai elit – tette hozzá.

Gulyás Gergely szerint Európa legnagyobb gondját az jelenti, hogy az európai intézményrendszer távol került az európai polgároktól, Brüsszel célkitűzései így a legtöbb esetben érdektelenné váltak számukra. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Európa elbizonytalanodott, korábbi célkitűzésével ellentétben ugyanis nem vált egyértelműen a világ legstabilabban fejlődő régiójává.

Az átlagos európai polgárok ráadásul eközben azzal szembesülnek, hogy az uniós intézmények a legtöbb esetben vagy életidegen kérdésekről döntenek, vagy kettős mérce alapján fogalmaznak meg kritikákat az országukkal szemben, ami joggal sérti nemzeti büszkeségüket – fejtette ki. A kormánypárti politikus aláhúzta: Brüsszel ahelyett, hogy a közösen gyakorolt területekre koncentrálna, és hozna a roaming díj eltörléséhez hasonló jó döntéseket, inkább lopakodó hatáskörelvonásokra törekszik, ami ellentétes a tagállamok érdekeivel.

Gulyás Gergely helyesnek nevezte, hogy az uniós csatlakozás az ország közös politikai célja volt, de szerinte az integráció a rendszerváltozáshoz hasonlóan csodavárással párosult, az éppen hatalmon lévő kormányok pedig nem tudtak megfelelni az elvárásoknak.

Példaként említette a maastrichti költségvetési követelményeket, amelyeket a szocialista-liberális kabinetek egyszer sem tartottak be. Éppen ezért perverz politikai vádaskodásnak tűnik, hogy arról az oldalról vádolják a jelenlegi polgári, jobbközép keresztény kormányt az unióval történő szembenállással, amely lábbal tiporta ezeket a fontos szabályokat – fűzte hozzá.

A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, a kormány gazdasági és foglalkoztatáspolitikai eredményeinek köszönhetően már maga döntheti el, mikor akarja bevezetni az eurót. Hangsúlyozta, nem szándékoznak vitát nyitni az euró bevezetésének indokoltságáról, mivel a gazdaságpolitikusok többsége szerint Magyarországnak érdekében áll, ha eléri az unió átlagos életszínvonalának 85-90 százalékát. „Ma 69 százalékon állunk” – mondta, majd hozzátette: a kabinet ezért tartja fontosnak, hogy ez a térség az átlagosnál kétszer gyorsabban növekedjen.

Gulyás Gergely ismételten szólt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több kérdésben is az unió mélyebb integrációját sürgeti, például a költségvetési fegyelem növelésében vagy a külső határok védelmének fokozásában. A kormánypárti politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nemzeti kormányoknál kisebb legitimációval rendelkező uniós intézmények „jogállami köntösbe bújtatott politikai vegzálást” folytatnak. Kiemelte, a nyugati kormányok leginkább a migráció kérdésében kerültek szembe a választókkal, hiszen azt Svédország kivételével már 2015-ben is minden tagállamban elutasította a többség.

Gulyás Gergely szerint a migrációs kérdés felszínre hozott egy olyan európai identitásvitát is, amelyre a tagállamok annyira eltérő válaszokat adnak, hogy abban szerinte soha nem fog tudni megegyezni Európa. Ezért a különböző álláspontok iránt toleranciát kellene mutatni, nem pedig kirekesztést. Példaként említette, hogy a magyar kormány nem minősíti a svéd kabinetnek és a választópolgároknak a migrációval kapcsolatos álláspontját, de ezért cserébe ugyanezt várja el másoktól is.

A migráció kezelésének egyértelműen tagállami hatáskörben kell maradnia Európa biztonsága érdekében – jelentette ki. Hozzátette: Németország kivételével egyetlen uniós tagállam sem tudna globálisan versenyképes maradni, ezért mindenki az együttműködésben érdekelt, annak azonban a tagállami hatáskörök tiszteletben tartásával kell történnie.

Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője kifejtette, 2016 óta szinte változatlan kérdéssorral készítik el reprezentatív, minden érintett országban ezer lakost megkérdő kutatásukat. Elmondta, felmérésük első része az európaiak közérzetére irányult.

Európa extrém módon pesszimista, és csak a periféria országai, elsősorban a kelet-európai térség jelenti a reménységet – hangzott el. Az itt élők nyilatkoztak ugyanis úgy, hogy jobb világban fognak élni 20-25 év múlva, míg a nyugatiak szerint a jelenleginél rosszabb körülményeket hagynak hátra gyermekeiknek – mondta az elemző, aki szerint utóbbi mögött elsősorban a migrációból eredő biztonsági problémák állnak.

A Századvég kutatásából az is kiderült, hogy az európaiak nem szeretnének „több Brüsszelt”, vagyis szerintük rossz irányba megy az európai integráció, és nagyobb nemzeti szuverenitásra vágynak. Az alapítvány munkatársa szerint ez az állítás országoktól függetlenül igaz, de a kelet-európai országok az átlagosnál is jobban szeretnék a nemzetállamok Európáját.

Lánczi Tamás szólt arról is, hogy a felmérés alapján az európaiak háromnegyede problémát lát a migrációban, azt inkább károsnak tartja, annak kezelésében ugyanakkor megosztottság mutatkozik az unió nyugati és keleti fele között. A leginkább érintett, illetve célországok, így például Németország, Olaszország, Spanyolország, Görögország és a Benelux államok ugyanis növelnék az uniós hatáskört, elfogadóbbak a kvótával, míg a keleti tagállamok saját hatáskörben kezelnék ezt a problémát és elutasítják a kötelező szétosztást.

Lánczi Tamás szerint ez a megosztottság csak felszíni, valójában ugyanazt az attitűdöt hordozza, mivel az a megfontolás áll mögötte, hogy a nyugatiak szeretnék „idepasszolni” a bevándorlókat. Szerinte erre utal az is, hogy a megkérdezettek többsége a kelet-európai országok szigorú migrációs politikáját részesíti előnyben.

Az elemző kitért arra is, hogy az európai polgárok egységesen elvárják Brüsszeltől a külső határok védelmét, a felmérés alapján pedig az emberek kelet felé haladva érzik magukat biztonságban a migrációval növekvő terrorveszéllyel szemben. A többség emellett reális veszélynek tartja azt is, hogy a bevándorlással megváltozik országa kultúrája, továbbá a migráció többletterhet jelent, ami hátráltatja a gazdasági növekedést.

A Századvég felméréseiből az is kiderült, hogy míg 2016-ban az európaiak többségében menekülteknek tartották az Európába érkezőket, addig most többen vannak azok, akik szerint főként gazdasági céllal jönnek a kontinensre. Elmondta, a megkérdezettek döntő többsége, 81 százaléka szerint az illegális bevándorlás hátterében álló problémákat azok forrásánál kellene kezelni.

Lánczi Tamás beszélt arról is, kutatásuk alapján a többség szerint a demokratikus felhatalmazás nélküli szervezeteknek nincs joga beleszólni a politikai döntésekbe. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, Soros György megítélése egészen negatív, a megkérdezettek 80 százaléka, Észtországon kívül minden tagállamban elutasítják a tevékenységét.

Kiemelte, a megkérdezettek egyharmada szerint tíz év múlva már nem lesz Európai Unió, ami az elégedetlenség és bizonytalanság mellett azt mutatja, hogy az unió nem feltétlenül stabil képződmény.

Schmidt Mária történész előadásában arról beszélt, hogy az elhúzódó migránsválság éles ellentéteket generált az Európai Unión belül. Törésig vitte a brit-uniós ellentéteket, ami a 2016-os brexithez vezetett. Megmérgezte az Európa keleti és nyugati fele közötti viszonyt. Mint kifejtette, ennek oka nemcsak, és nem is kizárólag a migránskérdésben elfoglalt eltérő álláspontokban keresendő, de ennek ürügyén kerültek a felszínre azok „az egymás iránti bizalmat kikezdő ellentétek”, amelyek mára az unió megmaradását veszélyeztethetik.

Felidézte, az unió keletkezésében döntő szerepet játszott, hogy a bipoláris világ két egymással szembenálló szuperhatalma, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió ideológiai, katonai és gazdasági területen is vetélkedett egymással. Kettejük párharca a fogyasztói piacgazdaság győzelmével ért véget, ami a szocialista modell teljes csődjével párosult.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy folytatta, a Szovjetunió bukása után az NSZK és az unió nyugati fele is abból indult ki, hogy „miután az általuk működtetett modell győzött, azt változatlanul tovább vihetik az új évezredbe”. Ezért az előttük álló feladatot beolvasztásként azonosították be, nem pedig egyesülésként. Így jártak el a Nyugat-németek Kelet- Németországgal, és Nyugat-Európa Kelet-Európával. Csatlakozási feltételeket szabtak, amiknek a teljesítését rigorózusan számon kérték – hívta fel a figyelmet Schmidt Mária.

Úgy fogalmazott, „jó lenne, ha Németország és az Európai Unió belátná végre, hogy keleti felének egyenjogúsága nélkül nincs esélye arra, hogy sikerrel küzdje le a jelen és a közeljövő akadályait”. Németországnak meg kellene értenie, hogy sem nem nyugati, sem nem keleti ország. Középen van, vagyis közép-európai ország. Geostratégiai helyzete képessé teszi arra, hogy összekötő kapocs legyen a földrész két fele között, annak egységét, összetartozását erősítse. Centrális helyzete, demográfiai és gazdasági ereje is erre a feladatra jelöli ki – mutatott rá Schmidt Mária, hozzátéve, ha Németország ennek a hivatásának képes lesz megfelelni, „megtalálhatja végre azt a feladatot és szerepet, amivel saját magának és Európának tartozik.”

A főigazgató hangsúlyozta, csak akkor leszünk képesek felkészülni azokra a kihívásokra, amik előtt állunk, ha elfogadjuk az uniót egyenrangú tagállamok közös otthonának. Beszélt arról is, mi, magyarok, lengyelek, csehek, szlovákok, románok és a többi állam, amely alig három évtizede nyerte vissza nemzeti függetlenségét és szabadult ki a Szovjetunió szorításából, meg vannak győződve arról, hogy saját nemzetállamuk keretein belül tudják honfitársaik érdekeit a leghatékonyabban képviselni. „Úgy véljük, a nemzetállamok képesek arra, hogy polgáraik emberi jogait kellő módon biztosítsák, jólétükről és biztonságukról gondoskodjanak. Nem akarunk a szuverenitásunkról semmilyen távoli központ javára lemondani, nem visszahívható és ezért nem ellenőrizhető bürokraták kezébe adni a ránk tartozó ügyekről való döntést.” – szögezte le Schmidt Mária.

Végezetül arra hívta fel a figyelmet, ha nem lesznek határok, és megszűnnek a nemzetállamok, akkor nem lesz szociális háló sem. A szociális piacgazdaság által létrehozott jóléti állam ugyanis: nemzetállam. Ha a globalizáció ellehetetleníti a nemzetállamot, ellehetetlenül a jóléti állam is – emelte ki a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki szerint a nyugati elitnek be kellene fejeznie a keleti régió kioktatását, „hogy elkezdhessünk beszélni egymással.”