V4: Európa gazdasági motorja?

A visegrádi magyar elnökség programsorozatának részeként V4: Európa gazdasági motorja? címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a Terror Háza Múzeumban.

A vitapartnerek ez alkalommal Szabó Dávid, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány külügyi igazgatója, Marcin Kędzierski, a Jagelló Klub Elemzőközpontjának vezetője, Martin Slaný, a Václav Klaus Intézet Közgazdasági Kutatócsoportjának vezetője, Ráczová Orsolya, a GLOBSEC Politikai Intézet kutatója, valamint Dobos Balázs, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány Gazdaságpolitikai Műhelyének vezető kutatója voltak. A beszélgetés moderátora Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank gazdaságtudományi és kiemelt ügyekért felelős ügyvezető igazgatója volt.

Szabó Dávid nyitóelőadásában rávilágított, hogy míg négy évvel ezelőtt az az állítás, hogy a „V4 az Európai Unió motorja” még provokatív, nagyon optimista gondolat volt, ma már ez a tételmondat erős reálgazdasági, mikrogazdasági, teljesítménybeli és attitűdbeli tényekkel van alátámasztva. Érvelésében kifejtette, hogy a V4 országai bőven az EU átlaga fölötti gazdasági növekedést produkálnak, valamint valós reálbéremelkedés és életszínvonal-emelkedés tapasztalható ebben a térségben. A kérdést immár a jövőben látja: hogyan lehet a V4 a jövőben is az EU gazdasági motorja?

A választ a versenyképesség növelésének kérdésköre adja meg. A Századvég Politikai Iskola Alapítvány külügyi igazgatója szerint a digitális technológiák adta lehetőségeket jól kihasználó országok lehetnek a jövő gazdasági nyertesei. Ehhez szükséges a természeti, gazdasági, társadalmi erőforrások stabilizálása és további bővítése.

Szabó Dávid hangsúlyozta: a V4 országok gazdaságai az Európai Unió gazdasági realitásában léteznek elsősorban, annak integráns részei, melyek a világgazdaságban is egy nagyon nyitott térséget képviselnek. Az EU-források elosztásával kapcsolatban kiemelte, hogy a nettó támogatott országokra fordított támogatás nagy százaléka Nyugat-Európában is hasznosul, azaz ennek a tranzakciórendszernek a nyugat-európai rendszerek legalább akkora haszonélvezői, mint a V4-ek gazdaságai.

A külügyi igazgató rámutatott, hogy a V4-ek valóban jelenleg az Európai Unió motorjai, de a német gazdaság teljesítőképességével együtt. A résztvevőkkel megosztotta a Századvég Politikai Iskola reprezentatív közvéleménykutatását, mely szerint a V4 országainak állampolgárai átlag felett optimistábbak a jövőt illetően, mint a többi tagország lakosai. Végül leszögezte: az európai folyamatok iránya a térségünknek dolgozik.

Dobos Balázs felidézte, nyolc évvel ezelőtt nagyon nehéz helyzetben volt Magyarország, alacsony volt a gazdasági teljesítmény, ugyanakkor magas volt az ország eladósodottsága, ami akadályozta a magyar gazdasági növekedést. Kifejtette, 2010-ben a magyar kormánynak újra kellett indítani a gazdaságot, mára azonban elmondható, hogy a versenyképesség növekedésére és javulására koncentrálhatunk, hiszen az államadósság folyamatosan csökken, magasabbak a jövedelmek és körülbelül félmillióval többen dolgoznak az elsődleges munkaerőpiacon, mint nyolc éve.

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány Gazdaságpolitikai Műhelyének vezető kutatója úgy vélte, a gazdasági növekedés lassan alábbhagy, ha csupán az alacsony munkaerőköltségre alapozó beruházásokra építünk. Hangsúlyozta, új lehetőségeket és kihívásokat kell látni a – feldolgozóiparban működő hazai mikro-, kis-, és középvállalkozások digitális transzformációjának elősegítéséről szóló – Ipar 4.0 programban, valamint nagyobb hangsúlyt kell fordítani az emberi tőkére mint a legfontosabb erőforrásra.

Dobos Balázs végül arról is szólt, a visegrádi országok az együttműködés tekintetében jó alapokkal rendelkeznek; rövid távon pragmatikus és valóban megoldható témákra kell koncentrálni, ugyanakkor hosszú távon azt kellene jobban kommunikálni, hogy szeretnénk egyenlő értékű tagjai lenni az Európai Uniónak.

Marcin Kędzierski arról beszélt, meglátása szerint kezdjük elérni az alacsony munkaerőköltségből adódó versenyképességünk plafonját, éppen ezért több tőkebefektetésre volna szükség. Úgy vélte, az a kérdés, van-e elég tőkénk arra, hogy befektessünk annak érdekében, hogy felvehessük a versenyt a nyugat-európai országokkal. Ennek kapcsán megjegyezte, szerinte nem áll a visegrádi országok rendelkezésére elég tőke, mivel gazdaságilag erősen függenek Németországtól.

Olyan kapcsolatot kell kialakítanunk Németországgal, amelyben kamatoztathatjuk innovatív gondolkodásmódunkat, hiszen ez versenyképességünk egyik alapja – fogalmazott a Jagelló Klub Elemzőközpontjának vezetője. Kędzierski szerint 5-10 éven belül jelentős gazdasági kihívásokkal kell szembe néznünk, azért érdemes azon gondolkodnunk, Németországgal együttműködve hogyan tudnánk új gazdasági modelleket kialakítani.

Marcin Kędzierski szerint innovációs beruházásokra kell ösztönözni a V4-es országok vállalkozóit. Olyan lépésekre van szükség, amelyekkel előre lehet mozdítani a szakképzés ügyét, és gondolni kell a keleti partnerség jegyében Kína mellett más országokkal is érdemes együttműködni például az infrastruktúrafejlesztés tekintetében.

Palotai Dániel meglátása szerint a V4-ek országai között vannak természetes különbségek, de számtalan hasonlóságot is mutatnak. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ezek az országok egy csónakban eveznek, azaz a közös célok felé, együtt kell haladniuk. A Magyar Nemzeti Bank gazdaságtudományi és kiemelt ügyekért felelős ügyvezető igazgatója az erősebb együttműködés érdekében olyan win-win helyzetek előállítását javasolta, melyekből politikai és gazdasági értelemben is mindenki nyertesként kerülhet ki.

Martin Slaný arról beszélt: jelenleg a visegrádi országok gazdaságai között meglehetősen magas szintű homogenitás figyelhető meg. A gazdasági modellek hasonlók, ugyanakkor, mint mondta, az elmúlt tíz év során voltak különbözőségek is, például a tőke be- és kiáramlás tekintetében, ahol Csehország némileg másképp reagált a többi országhoz képest.

Slaný úgy vélte, alapvetően piaci mechanizmusokra kell hagyatkozni, ám hozzátette, hogy ezek bizonyos országok számára nagyon kedvezőtlenül hatottak. Példaként említette Magyarországot, ahol a szabályozatlan devizahiteles folyamatok meglehetősen rossz következményekhez vezettek.

A Václav Klaus Intézet Közgazdasági Kutatóközpontjának vezetője szerint hosszú távon nem a gazdaság- vagy az adópolitika, hanem az oktatáspolitika fogja meghatározni a legfontosabb gazdasági kérdéseket. Kiemelte, hogy Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban csökkenni fog a munkavállalók száma, ezért nekik jobbnak és innovatívabbnak kell lenniük; a köz- és felsőoktatásba, valamint a szakképzésbe további erőforrásokat kell tenni. Hozzátette: fontos az is, hogy ne olyan munkákra képezzünk embereket, amik pár éven belül eltűnhetnek.

Slaný Kínával kapcsolatban elmondta, a távol-keleti ország gazdasága valóban egyre fontosabb tényező lesz az EU-n belül is, de úgy gondolja, túlbecsüljük a régión belüli kínai érdekeltségeket. Úgy vélte: nincs egy szigorúan követhető, általános tervük, külön-külön tárgyalnak az egyes tagálamokkal.

A kutatóközpont vezetője úgy összegzett: az elmúlt harminc év felzárkózási folyamata hatalmas siker volt Csehország és a régió számára, ezek láthatóak az egy főre jutó GDP-adatokon is. Szerinte a visegrádi együttműködés az elmúlt években legalább háromszor is igen sikeresnek bizonyult: először a NATO-bővítés kapcsán, majd a klíma- és energetikai csomag kapcsán, valamint nem utolsósorban az EU-s migrációs politika kapcsán, ami a következő időszak egyik legfontosabb kérdése lesz.

Ráczová Orsolya Szlovákia helyzetét kiemelve elmondta: a V4-esek között ők az egyetlen euróövezeti tagállam, ami lehetőségeket, de egyben kihívásokat is jelent számunkra. Hangsúlyozta: Szlovákia az EU-csatlakozás óta egy nagyon gyors iparosítást produkált, például – főként a gépjárműiparnak köszönhetően – nagyon megerősödtek a gazdasági kapcsolataik Németországgal. Hozzátette: A V4-ek együttműködése előtt óriási lehetőségek állnak, különösen a technológiai területeken, ám a visegrádi négyeknek már most súlya van az európai palettán.

A GLOBSEC Politikai Intézet kutatója a V4-es együttműködés egyik fontos motivációjaként említette a Brexitet. Mint mondta, azzal, hogy az egyik legnagyobb befizető, Nagy Britannia elhagyja az Európai Uniót, erősítenünk kell az együttműködésünket az EU-n belül, hiszen a jövőben talán nemcsak mi, magyarok, szlovákok, csehek és lengyelek fogunk közös platformra helyezkedni az unión belül, hanem mások is.

Ráczová Orsolya hangsúlyozta: a Macron-féle kétsebességes Európa gondolatát tekintve Szlovákia szintén speciális helyzetben van, hiszen amellett, hogy az Euróövezet tagja, a V4 irányában is elkötelezett. A kutató Kína szerepe kapcsán úgy látta: a távol-keleti ország óriási piacot jelent, ami segíthet az export diverzifikálásában.

A visegrádi négyek jövőbeni kihívásai kapcsán Ráczová Orsolya arról beszélt: növelni kell a technológia szerepét és az „agyelszívás jelenségének” megakadályozása is a legfontosabb teendők között kell, hogy szerepeljen. Mindemelett elmondta: szerinte a V4-es együttműködés politikai és gazdasági területeken történő erősítése mellett, a magánszférában is szorosabbra lehet fűzni a kapcsolatokat.

Tekintse meg a kerekasztal-beszélgetésről készült teljes videót: