Szakítópróba – Mi lesz veled, Európa? (2)

A migráció kérdésével foglalkozó pódiumbeszélgetésünk után két hónappal folytattuk a téma elemzését. A résztvevők ezúttal Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Balázs Péter volt külügyminiszter és Megadja Gábor eszmetörténész voltak.

Schmidt Mária kijelentette: nem engedhetünk be korlátozások nélkül Európába olyan embereket, akik nem akarják betartani az Európai Unió törvényeit. A főigazgató hozzátette, egyetért a déli határt védő kerítés felépítésével, mert bár úgy látja, nem ez a legjobb a megoldás, azonban hatékony, és jelenleg senki nem tud jobbat mondani.

A kerítés Megadja Gábor szerint sem a legjobb, azonban nemzetállami szinten ez „az egyetlen használható megoldás”. Megadja szerint valódi kiutat egységes európai külpolitika hozhatna. Az eszmetörténész úgy látja: a párizsi merényletek kapcsán bebizonyosodott, hogy a migránsok tömegeivel terroristák is beszivároghatnak Európába, ezért a határokat minden lehetséges módon védeni kell. „A határt azért hívják határnak, mert ott nem lehet ki-be járkálni. Ha pedig ki-be járkálnak, akkor kerítést kell építeni.”

Balázs Péter szerint a déli határzár rossz megoldás, amelynél ő „csak jobbakat tudna mondani”. Ettől egyetlen migránssal sem fog kevesebb érkezni a kontinensre – tette hozzá az egykori külügyminiszter, aki szerint közös, nemzetközi megoldás szükséges, mert Németország egyedül nem képes megbirkózni a problémával.

A legnagyobb gondot éppen az okozza, hogy a német kancellár egyedül akarja eldönteni az Európát érintő kérdéseket – fogalmazott Schmidt Mária. „Angela Merkel rá akarja kényszeríteni az akaratát – és ezzel együtt migránsok tömegét – az Unió valamennyi tagállamára, miközben erre nincsen felhatalmazása.” A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a német kancellárnak a migránskérdésben nincs víziója, fogalma sincs, merre vezeti Európát, megnyilatkozásaival pedig káoszt idézett elő a kontinensen. Schmidt Mária hozzátette: az Európába érkező migránsok számát és termékenységi rátáját elnézve a kontinens lakosságának összetétele komoly változásokon fog átmenni a következő évtizedekben.

Balázs Péter szerint a német kancellár „egy családanya bölcsességével vezeti Németországot”, és Európa legerősebb országának kormányfőjeként normális, hogy szavainak komoly jelentősége van az Unió egészére nézve. „A biztonság, a jólétünk fenntartása és a menekültek ügyének humánus kezelése között elég szűk az ösvény, amin járnunk kell” – figyelmeztetett a korábbi külügyminiszter.

Schmidt Mária szerint lényeges látnunk, hogy az Európába tartó tömegek igazi célja kizárólag a jobb életkörülmények kicsikarása, ezért ők valójában gazdasági bevándorlóknak tekinthetők. Hozzátette: súlyosbítja a helyzetet, hogy a muszlim migránsok jelentős részében egyfajta „nyugatellenes düh” is jelen van, ami a párizsihoz hasonló terrorakciókban manifesztálódhat. A kötelező kvóta bevezetésével ezt a problémát szeretné Merkel szétteríteni a kontinensen – mondta el Schmidt Mária.

Erre reagálva Balázs Péter németországi tapasztalataira alapozva kifejtette: a Nyugat-Európába érkező muszlimok remekül tudtak integrálódni, sokan közülük mára teljesen felvették a befogadó országuk kultúráját.

Az iszlám és a helyi társadalmak együttélési nehézségei elsősorban Nyugat-Európa hibás magatartásából, túlzott liberalizmusából erednek, „mert ők kérnek elnézést akkor, amikor a bevándorlók a lábukra lépnek”, ez pedig mára teljesen abszurd szituációkat állított elő kontinens-szerte – fogalmazott Megadja Gábor.

 

Vissza