Böszmeségem története – 10 éves az őszödi beszéd

A tíz éve nyilvánosságra került őszödi beszéd hatásairól Schmidt Mária, Gulyás Gergely, Schiffer András, Galló Béla és Megadja Gábor beszélgetett a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum kerekasztal-beszélgetésén.

„Az ügy lényege és tanulsága az, hogy alapvetően hazugságra politikát építeni nem lehet, még akkor sem, hogy ha egyébként átmeneti sikert el lehet érni, hiszen a cinikus zártkörű beismerés lényege az volt, hogy másfél év alatt végig hazudva, az országot becsapva meg lehet nyerni egy választást” – fogalmazott a rendezvényen Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke. A kormánypárti politikus szerint Gyurcsány a beszéddel hatalmasat hibázott, de az igazi bűn az volt, amit az MSZP-SZDSZ kormányzat Gyurcsány vezetésével, az országgal tett. Ezt a bűnt a magyar baloldal máig nem tette jóvá – fűzte hozzá.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta, az őszödi beszédből mindenki számára világossá válhatott, hogy Gyurcsány Ferenc valójában egyfajta zsákmányként tekintett a szocialista pártra, amit személyes ambíciói kiélésére kívánt felhasználni. „Ez az MSZP kirablása volt, elvett tőle mindent, ami az identitását adta, amitől a párt működőképes volt, aztán otthagyta és kiszakította belőle, amit tudott.” Schmidt Mária leszögezte: Gyurcsány a nemzeti érdeket külső központok elképzeléseinek rendelte alá, ami óriási károkat okozott az országnak. „Nem lehet, hogy egy magyar miniszterelnök a legitimációt ne a magyar emberek felhatalmazásában keresse, hanem a külföldi erőközpontok dicséretében” – tette hozzá.

Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő szerint Gyurcsány Ferenc felbukkanása egy válságtünet volt, jelezve a magyar modell hibáját, amely szinte kizárólag arra épült, hogy vonzóvá tegye az országot a külföldi befektetők előtt. Az ezredfordulóra azonban kiderült, hogy a tartalékok kimerültek. Schiffer úgy vélte: „a 2006-os eseményekért elsősorban azok a felelősek, akik a beszéd nyilvánosságra kerülése után igyekeztek Gyurcsány Ferencet tisztára mosdatni.”

Galló Béla politológus szerint az őszödi beszéd politikatörténeti tényként nagy jelentőségű, de Gyurcsány nem emiatt, hanem rossz kormányzása következtében bukott meg; kormányfőként eltöltött ideje politikusi tehetségtelenségét bizonyítja. Tehetsége volt megragadni a hatalmat, de alkalmatlan volt a pártja és az ország vezetésére – szögezte le. Galló Béla hozzátette, „a társadalom döntő többsége az egész Gyurcsány-korszakra, mint sikertelenségre emlékszik, aminek releváns része volt az őszödi beszéd.”

Megadja Gábor eszmetörténész arról beszélt, hogy szerinte az őszödi beszédnek semmi köze a beismeréshez, mint ahogy azt Gyurcsány Ferenc értékeli, hiszen az zárt körben hangzott el, és pont az érintettekkel – azaz a magyar néppel – nem közölte az igazságot.

Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra, és országszerte tüntetéseket, utcai zavargásokat váltott ki. A 2006. május 26-án zárt körben elhangzott, helyenként durva szavakkal kísért beszédében Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a kormány „végighazudta” az első másfél-két évet, majd négy évig nem csinált semmit, és ezért messze túllépték az ország gazdasági lehetőségeit.

Vissza