2021. május

Májusban ismét Belarusz került a nemzetközi figyelem középpontjába, de más országokban is zajlottak az események. Az Eurázsiai Figyelő májusi összeállítása alább olvasható.

A Ryanair-incidens és Raman Prataszevics ellenzéki újságíró letartóztatása miatt újabb szankciókat vetettek ki Belarusz ellen, amire Lukasenka elnök ismét az Oroszországhoz való közeledéssel válaszolt. Ukrajnában fokozódik az ellenzékre gyakorolt nyomás, az elnök pedig az oligarchák ellen is harcot hirdetett. Örményország és Azerbajdzsán között ismét kiéleződött a viszony, de a kirgiz–tádzsik kapcsolat is feszült maradt.

BELARUSZ

Nemzetközi botrány és újabb csapások az ellenzékre. Május 23-án Minszk városában leszállították a Ryanair egyik nemzetközi járatát, amelynek fedélzetén Raman Prataszevics ismert belarusz ellenzéki is ott volt. A járat Athénból Vilniusba tartott, bombariadóra hivatkozva állították meg Belarusz területe felett. A hatóságok az utasok leszállítása közben letartóztatták Prataszevicset és barátnőjét, az orosz állampolgárságú Szofija Szapegát. Az Európai Unió tagállamai és az Egyesült Államok élesen elítélték a belarusz titkosszolgálatok akciójának tartott történteket, több ország kitiltotta területéről a belarusz repülőgépeket, valamint megtiltotta saját repülőinek, hogy a belarusz légteret használják. Nem csak Prataszevics letartóztatása volt az egyetlen, az ellenzék megtörésére irányuló lépés a Belarusz Köztársaságban az elmúlt időszakban: különböző szabálytalanságokra hivatkozva elérhetetlenné tették a TUT.by nevű népszerű ellenzéki oldalt is, annak több munkatársát letartóztatták.

Elnöki találkozó, orosz segítség. Május végén Szocsiban találkozott Aljakszandr Lukasenka belarusz és Vlagyimir Putyin orosz államfő, ahol megállapodás születette a két vezető között a tavaly decemberben szerződött, Belarusznak nyújtandó 1 milliárd dolláros kölcsön második részletének folyósításáról, valamint a két ország közötti újabb légijáratok indításáról. A találkozó és a megállapodások szimbolikus jelentőséggel is bírtak, hiszen Oroszország demonstrálta kiállását Belarusz mellett a Ryanair-incidens miatti nemzetközi botrányban. Eközben a harmadik keleti szláv állam, Ukrajna és Belarusz viszonya egyre inkább elhidegül, miután az ukránok kitiltották légterükből a belarusz gépeket, Minszk gyakorlatilag ellehetetlenítette egy sor ukrán termék behozatalát, Lukasenka pedig olyan kijelentéseket tett, amelyek akár a kelet-ukrajnai szakadárok vagy a Krím orosz fennhatóságának elismerése felé való lépésekként is lehet értelmezni.

GRÚZIA

Az ellenzék bevonul a parlamentbe. A többhónapos bojkottot követően az ellenzéki pártok képviselői elfoglalják helyeiket a grúz parlamentben. Még az április végén kötött, az Európai Unió közvetítésével összehozott megállapodásból kimaradó, Miheil Szaakasvili volt elnökhöz köthető Egyesült Nemzeti Mozgalom (ENM) tagjai is hajlandóak felvenni mandátumukat, a megállapodáshoz azonban továbbra sem csatlakoznak. Az ENM azután döntött a parlamenti munkában való részvétel mellett, hogy az ellenzék többi, kisebb pártja felhagyott a bojkottal, a párt vezetőjét, Nika Meliát pedig szabadon engedték a hatóságok.

OROSZORSZÁG

Lövöldözés Kazanyban. Egy 19 éves fiatal lövöldözést rendezett Kazany városának egyik iskolájában, a mészárlás során kilencen, többségében gyerekek, meghaltak, több mint harmincan megsérültek. A lövöldöző, Ilnaz Galjavijev enkefalopátiában szenvedett, a merénylet során használt fegyverre azonban volt engedélye. Tetteinek politikai motivációja nem volt, azonban nem sokkal a lövöldözés előtt Telegram-csatornáján „Istenné” nyilvánította magát és „hatalmas mennyiségű biohulladék meggyilkolását” ígérte. A tettest a helyszínen elfogták.

UKRAJNA

Hazaárulással vádolják Medvedcsukot. Hazaárulással vádolták meg és házi őrizetbe helyezték a legnagyobb ukrán ellenzéki párt, az Ellenzéki Platform – Az Életért egyik vezetőjét, Viktor Medvedcsukot. Az ukrán hatóságok szerint Medvedcsuk a Krím-félszigeten található természeti kincsek orosz ellenőrzés alá történő átjátszásában nyújtott segítséget az orosz hatóságoknak. Medvedcsuk mellett képviselőtársa, Tarasz Kozak ellen is eljárást indítottak Ukrajnában. Medvedcsuk szerint az ügy politikai jellegű. Korábban mindkettejüket és párjaikat is szankciós listára helyezte az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács, befagyasztva vagyonukat. Ez a lépés a három, Tarasz Kozak tulajdonában lévő, de informálisan Medvedcsuk által ellenőrzött tévécsatorna, a ZIK, a NewsOne és 112-es bezárásához vezetett.

Elnöki sajtókonferencia. Elnöksége második évfordulója alkalmából sajtókonferenciát tartott Volodimir Zelenszkij. A konferencia fő üzenetei között volt az oligarchák elleni fellépés folytatása, amelyet egy erről szóló törvény segítségével valósítana meg az elnök. Zelenszkij állítása szerint azok kerülnének az oligarchák közé, akik jelentős vagyonnal vagy ágazati monopolhelyzettel rendelkeznek, valamint befolyással bírnak a médiában és az ország politikai életében. Az elnöki terveket az ellenzék a kritériumok nehéz behatárolhatósága miatt bírálja, és attól tartanak, az csak újabb eszköz lesz a kormányzat ellenfelei elleni fellépéshez. A tervezet előzményei közé tartozik, hogy az elnök elődje, Petro Porosenko, korábbi támogatója, Ihor Kolomojszkij, valamint a hazaárulással vádolt Viktor Medvedcsuk után Rinat Ahmetovtól is konfliktusba látszik keveredni a nagyobb oligarchák közül. A sajtókonferencia érdekességei közé tartozik még, hogy Zelenszkij bírálta a nyugati vezetőket, amiért nem nyújtanak elegendő támogatást országának, és felvetette, hogy a tárgyalási folyamat kudarca esetén népszavazást tarthatnak a kelet-ukrajnai konfliktus lehetséges megoldásáról.

ÖRMÉNYORSZÁG

Újabb összetűzések. Május közepén újból konfrontálódtak az azerbajdzsáni és az örmény haderő tagjai. A legújabb konfliktus oka az, hogy a tavalyi karabahi háborút követően Azerbajdzsán ellenőrzése alá visszakerült területek és Örményország között a Szovjetunió felbomlását követően nem állapították meg a pontos határvonalat, miután de facto a határ mindkét oldala örmény ellenőrzés alatt volt egészen tavaly novemberig. A jelenlegi konfliktus eddig nem járt összecsapásokkal, bár hat örmény katonát foglyul ejtettek az azeri erők, diverzáns tevékenységgel vádolva őket. A két fél orosz közvetítéssel próbálja rendezni a határviták kérdését, amelyek elsősorban a Szev-tó környékének hovatartozásáról szólnak.

TÁDZSIKISZTÁN

Elnöki látogatás Moszkvában. Egyedüli külföldi államfőként Moszkvába utazott és részt vett a május 9-i Győzelem Napja alkalmából rendezett katonai díszszemlén Emomali Rahmon tádzsik elnök, aki ezt megelőzően orosz kollégájával is tárgyalt. A tádzsik államfő moszkvai látogatásának jelentőségét egyrészt az elmúlt hónapokban lezajlott kirgiz–tádzsik határvita adja (hivatalosan mindkét ország Moszkva katonai szövetségese a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében), másrészt pedig az amerikai csapatok Afganisztánból történő kivonulása. Ugyanis felmerültek olyan találgatások is a nemzetközi sajtóban, miszerint Afganisztán után az Egyesült Államok valamely közép-ázsiai országban kívánna katonai bázist kialakítani. Erre már volt precedens, a 2000-es évekig Üzbegisztánban és Kirgizisztánban is állomásoztak amerikai katonák, e két országon kívül most Tádzsikisztán is felmerült, ahol egyébként orosz katonai bázis is működik. Moszkva számára így különösen fontos, hogy közvetítő szerepet játsszon a térség vitáiban, ennek nyomán Vlagyimir Putyin a Rahmonnal folytatott találkozó után az orosz fővárosba invitálta Szadir Dzsaparov kirgiz elnököt is.