2021. július

A július is bővelkedett geopolitikai jelentőségű eseményekben a posztszovjet térséget illetően – összefoglalónk a hónap történéseiről tovább kattintva olvasható.

Végéhez látszik közeledni az Északi Áramlat 2 körüli huzavona: az Egyesült Államok megbékélni látszik a projekt leállíthatatlanságával, ez pedig Ukrajna számára lehet kedvezőtlen. A Belarusz körüli helyzet sem nyugszik: Szvjatlana Cihanovszkaja, az emigráns ellenzék vezetője Joe Bidennél tett rövid látogatást, eközben a belarusz–litván határon migrációs válság alakult ki. Oroszország új nemzetbiztonsági stratégiát fogadott el, azonban nagyobb port kavart a nemzetközi sajtóban Vlagyimir Putyin cikke, amelyben az orosz és ukrán nép egységéről ír.

BELARUSZ

Cihanovszkaja a Fehér Házban. Az Egyesült Államokban járt Szvjatlana Cihanovszkaja, a belarusz emigráns ellenzék vezetője, aki a Washingtonban folytatott találkozói során egy rövid időre Joe Biden amerikai elnökkel is beszélhetett. Cihanovszakaja beszámolója szerint az elnök még aprósüteménnyel is megkínálta őt, a volt elnökjelölt pedig a maga részéről Biden támogatását kérte a belarusz demokratikus átmenet segítésében. Az átmenet azonban vélhetően még várat magára, ugyanis a nyugati hatalmak támogatása ellenére a belarusz tiltakozások elcsendesedtek, és az elnökválasztás évfordulóján sem várhatóak nagyobb akciók. A Belarusz körüli nemzetközi botrányokról bővebben itt olvashatnak.

Válság a litván határon. A nyári hónapokban egy új probléma miatt került a figyelem középpontjába Belarusz: miután Minszk az Európai Unió szankcióira adott válaszként jelentősen csökkentette nyugati határai őrizetét, a Litvániába érkező illegális határátlépők, többségében Afrikából és a Közel-Keletről érkezett migránsok száma jelentősen megnövekedett. Az így kialakult migrációs válságról bővebben ide kattintva olvashatnak.

GRÚZIA

Felbomlott a kormány és ellenzék megállapodása. Kilépett az áprilisban kötött megállapodásból a kormányzó Grúz Álom párt, miután úgy véli, az egyezség elérte céljait, és annak feltételeit csak a kormánypárt teljesítette. A megállapodás a választási bizottság átalakítása és az ellenzék által politikai foglyoknak tekintett személyek elengedése mellett azt a kitételt tartalmazta, miszerint amennyiben az őszi önkormányzati választáson a kormánypárt 43 százaléknál alacsonyabb eredményt ér el, előrehozott parlamenti választást kell kiírni. A Grúz Álom kilépését a megállapodásból mind az ellenzék, mind a nyugati államok és szervezetek élesen bírálták. Nika Melia, a legnagyobb ellenzéki párt, az Egyesült Nemzeti Mozgalom vezetője tiltakozásképpen lemondott mandátumáról, és az őszi önkormányzati választásokra koncentrál, ahol Tbiliszi polgármesteri posztjáért indul.

MOLDOVA

Sandu pártja tarolt a parlamenti választásokon. A tavaly novemberben megválasztott elnök, a Nyugat-barát, Soroshoz közeli Maia Sandu pártja, a Cselekvés és Szolidaritás győzött az előrehozott moldovai parlamenti választásokon, a szavazatok 52,8 százalékával 63 mandátumot szerezve a 101 fős törvényhozásban. A második helyen a kommunisták és szocialisták választási szövetsége végzett, 27 százalékos eredménnyel 32 helyhez jutva. Ezen kívül egyetlen párt tudott még mandátumhoz jutni, a nemzetközi körözés alatt álló Ilan Șor ȘOR Párt nevű formációja 6 képviselői helyet szerzett. Némiképp meglepetésre a tavalyi elnökválasztáson a harmadik helyen végző Renato Usatîi pártja nem érte el az öt százalékos bejutási küszöböt. A választás eredményeképpen az elnök pártja egyedül alakíthatott kormányt, amelynek élére az év elején kétszer is elutasított Natalia Gavrilița került, míg a Cselekvés és Szolidaritás listavezetője, Igor Grosu a házelnöki széket kapta.

OROSZORSZÁG

Új nemzetbiztonsági stratégiát fogadtak el. Július 2-án Vlagyimir Putyin elnök aláírta Oroszország új nemzetbiztonsági stratégiájáról szóló dokumentumot. Az okirat hangsúlyozottan foglalkozik az Oroszországot fenyegető információs kockázatokkal, a kulturális szuverenitás kérdésével és a hagyományos értékek védelmének fontosságával, de a „színes forradalom” kirobbantására irányuló törekvésekkel szembeni védekezésre is kitér. A dokumentum szerint emellett a válságban lévő nyugati liberális modell és a hegemóniája elvesztésébe bele nem törődő Nyugat destabilizáló hatással van a nemzetközi biztonságra. Oroszország külpolitikai céljaiként a nemzeti érdekek képviseletét és a nemzetközi biztonság fokozását nevezi meg az új stratégia, külön kiemelve a posztszovjet térségen belüli integrációs projektek fontosságát, a Kínával és Indiával való partnerséget, és az olyan platformokat, mint a BRICS vagy a Sanghaji Együttműködés Szervezete.

Putyin az orosz és ukrán nép egységéről. Vlagyimir Putyin terjedelmes tanulmányt közölt, amely az orosz és ukrán nép történelmi múltban gyökerező egységéről szól. Putyin szerint a két nép egységét elsősorban külső erők próbálták megbontani, és bár tisztelettel kell fogadni, ha egy nép vagy egy ország része önállóságot kíván, Oroszország nem engedheti, hogy Ukrajnából „ellen-Oroszországot” csináljanak. Putyin emellett hangsúlyozza tanulmányában, hogy Ukrajna mai határai a Szovjetunió politikájának köszönhetően alakultak ki, amelynek szenvedő alanya sok esetben Oroszország és az orosz nép volt, és megismétli korábbi állítását arról, hogy Ukrajnában 2014-ben államcsíny történt, amelynek köszönhetően az ország külső irányítás alá került. Ukrajnában éles bírálatokkal fogadták Putyin tanulmányát, Volodimir Zelenszkij elnök azonban csak közvetett módon reagált annak állításaira a Kijevi Rusz megkeresztelésének évfordulójára közzétett videójában. Zelenszkij szerint az ukránoknak nincs szükségük hosszú tanulmányokra történelmük bizonyítására, hiszen a múltjuk a városokban, épületekben és utcakövekben található, és óva intette a „távoli rokonokat”, azaz az oroszokat attól, hogy megpróbálják kisajátítani Ukrajna történelmét.

UKRAJNA

Kedvezőtlen megállapodás az Északi Áramlatról. Németország és az Egyesült Államok megállapodást kötöttek az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kapcsán, amelynek értelmében a jövőben az amerikaiak nem próbálják szankciókkal megakadályozni a vezeték elkészültét, így az vélhetően már idén teljesen felépülhet. A megállapodás elsősorban Ukrajna számára kedvezőtlen, amely így jelentős mértékű orosz gáztranzit bevételektől eshet el, az ukrán vezetékek kihasználtságát pedig tovább csökkentheti, hogy a Török Áramlat vezetékrendszere júliusban elérte Magyarország határait. Ugyanakkor a német – amerikai megállapodás tartalmaz kitételeket arra vonatkozóan, hogy Németország nem engedi, hogy politikai zsarolásra használják az új vezetéket, illetve megpróbálja rávenni Oroszországot, hogy hosszabbítsa meg az Ukrajnával kötött szállítási szerződéseseket, az azonban kérdéses, hogy ez a vállalás mennyiben jelent garanciát Kijev számára. Washington és Berlin emellett vállalta az ukrán energetikai szektor „zöld” ágazatainak támogatását is, ennek összege azonban jóval kisebbnek ígérkezik a tranzitból származó jövedelmeknél. Szintén az amerikaiakkal szembeni csalódottságot növeli Ukrajnában az, hogy az ország függetlenségének 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken és az azt megelőző Krími Platform nevű egyeztetésen az USA nem képviselteti magát a legmagasabb szinten, csupán Pete Buttigieg közlekedési miniszter látogat majd Kijevbe.

Lemondott a belügyminiszter. Hét év után lemondott Arszen Avakov ukrán belügyminiszter. Az ukrán vezetés egyik erős emberének tartott politikus eddig a 2014-es Euromajdan utáni minden kormányváltás után meg tudta őrizni pozícióját, bár távozását már régóta latolgatták. Avakov lemondása után nem sokkal Olaszországba utazott. Posztjáról való távozásának okai nem tisztázottak, érdekesség azonban, hogy arra nem sokkal azután került sor, hogy a belügyminiszter találkozott George Kenttel, az amerikai külügy ideiglenes megbízott ügyvivőjével, akiket sajtóvélemények szerint azért küldtek Kijevbe, hogy rendezze az amerikai – ukrán kapcsolatokat, megakadályozza Ukrajna Kína felé fordulását és elősegítse a nyugatiak által követelt reformok keresztülvitelét. Avakovot régóta a reformok egyik fő akadályozójának tekintették a Nyugat-barát erők Ukrajnában, így felmerült, hogy Kent vehette rá a távozásra.

Előkerült az elrabolt bíró. Július 30-án egy Vinnyica megyei falu területén előkerült a tavasszal a moldovai Chișinău-ban elrabolt ukrán bíró, Mikola Csausz. Csausz-t az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) kenőpénz elfogadásával vádolja, a bíró azonban még 2016-ban – állítólag Petro Porosenko akkori elnökhöz közeli személyek segítségével – Moldova területére menekült. Tavasszal történt elrablásával a moldovai hatóságok az ukrán titkosszolgálatok tagjait vádolják. A volt bíró megkerülését követően Ukrajna Biztonsági Szolgálatának (SZBU) őrizetébe került, a NABU és az SZBU között szabályos autós üldözés zajlott le Kijev utcáin, miután a Csausz felbukkanásáról értesülő korrupcióellenes szervek őrizetbe akarták venni vádlottjukat. Csausz végül házi őrizetbe került, s bár a NABU folytathatja az ellene folyó eljárást, továbbra is az SZBU őrizete alatt áll.