Orbán Viktor tusnádfürdői megszólalásai a magyar politikai élet legnagyobb hatású témakijelölő beszédei (keynote speech). Az itt megfogalmazott gondolatok jelentik a kormányzás intellektuális kereteit, az elvi kijelentések mindig konkrét intézkedésekben öltöttek testet. E szónoklatok ezért meghatározzák a stratégiai horizontot a magyar jobboldal számára, de viszonyítási pontot jelentenek a tágabb, közép-európai politikai közegben is.

A bálványosi folyamat jelentősége

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor gondolata a hidegháborús világ végóráiban született 1988–89-ben. A romániai falurombolás elleni bátor kiállásának köszönhetően vált nemzetközi súlyú eseménnyé. A Fidesz és a brit Szociálliberális Demokrata Párt ifjúsági szervezete közös nyilatkozatban szólította fel az az Egyesült Királyságot és a magyar kormányt, hogy indítványozzanak vitát az Egyesült Nemzetek közgyűlésén: tárgyalják meg a kisebbségek jogi helyzetét és a hétezer falu lerombolását Erdélyben. Felszólították továbbá a Ceauşescu-rezsimet, hogy hagyjon fel az etnikai asszimilációt és diszkriminációt célzó politikájával. A közlemény magyarországi és erdélyi magyar szerzői ekkor személyes szabadságukat tették kockára gondolataik megfogalmazásával. Az első tábort 1990. júliusában szervezték meg Bálványosfürdőn magyarországi és erdélyi magyarok, valamint velük szimpatizáló britek. A rendezvény néhány alkalom után már csak a nevében maradt diáktábor, 1993 óta bálványosi folyamatról beszélhetünk (Németh Zsolt). E folyamat kibontakoztatásában kezdetben a román liberális politikusok, illetve a magyarokkal és a szászokkal elfogadó román értelmiség volt a partner – kiegészülve természetesen brit újságírókkal és más értelmiségiekkel. Az eseményt kezdetben erdélyi fókusz jellemezte, ami később Kárpát-medencei, majd európai távlattá szélesedett.

A közép- és kelet-európai politikai elit jelentős része az euro-atlanti integrációtól remélte az etnikai konfliktusok enyhülését a kilencvenes években.

Mindent megtettek, hogy Közép-Európában ne alakulhasson ki hatékony regionális együttműködés és önálló érdekképviselet. A nagyhatalmak nehezítették a térség önállósodását és belső kohézióját, az itteni országokat pedig igyekeztek sugarasan magukhoz kapcsolni. Az illúziók szertefoszlását követően újfajta közös, közép-európai gondolkodás vette kezdetét, és ennek fontos helyszíne lett az akkor már Tusnádfürdő mellett megrendezett esemény. Mindenkori vezérszónoka Orbán Viktor lett, akinek beszédei az évek előrehaladtával dimenziót váltottak. Egyre gyakrabban osztotta meg a hallgatósággal történelem- és politikafilozófiai belátásait – a közérthetőséget mindig szem előtt tartva.

Orbán Viktor legnagyobb visszhangot kiváltott beszédei

2007-ben Magyarország gazdasági, majd szociális válságba süllyedt, amit a névleg baloldali, valójában neoliberális nomenklatúra felelőtlen politizálása idézett elő. Orbán Viktor ekkor az ellenzék vezére volt. Beszédében leszámolt a 1968-as nyugati baloldal mítoszával és történelmi szövetséget szorgalmazott a sorsukra hagyott szegény rétegek és a polgári középosztály között. Megfogalmazta a generációkon átívelő felelősség és összetartozás gondolatát. Edmund Burke-öt parafrazeálva így fogalmazott: „család, a nemzet és az európai kultúra nem a ma élők tulajdona, hanem a már meghaltak, az élők és a majdan megszületők felbonthatatlan közössége”.

E gondolatok alapozták meg a későbbi gazdasági szuverenitásra irányuló politikát: a stratégiai ágazatok visszaszerzését, a multinacionális cégek megadóztatását, a középosztály megerősítését és a magyar vállalkozóréteg kiépítését.

Orbán Viktor 8 év ellenzéki politizálás után 2010-ben a Nemzeti Együttműködés Programjával kezdte meg a magyar politikai rendszer átalakítását. Ez az időszak egybeesett a nyugati típusú kapitalizmus válságával, mely fokozottan sújtotta az akkor rendkívül kiszolgáltatott magyar gazdaságot. A frissen megválasztott miniszterelnök 2010-ben új világrend kialalulásáról tartott előadást – és ennek során elkerülhetetlennek nevezte a keresztény etikán alapuló üzleti morálhoz való visszatérést. A „sikeres kapitalizmushoz, ehhez a sikeres nyugat-európai társadalmi rendszerhez nem csupán szabad és hatékony piacra van szükség, hanem morális alapok is kellenek. Morális alapok, amelyek valaha Európában tulajdonképpen az istenhitből származtak” – mutatott rá.  Ugyanekkor már arra is figyelmeztetett, hogy az Oroszországgal való kapcsolatnak a gazdasági észszerűségen túlmenően nagyon fontos biztonságpolitikai dimenziója is van: el kell kerülni, hogy Közép-Európa ismét ütközőzónává váljon.

A korszerű magyar állam formáját a 2014-es beszédben vázolta fel a miniszterelnök. Kifejtette, a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, építeni kell. A liberalizmus nem volt képes védelmezni a nemzeti érdeket, mert annak létét is megkérdőjelezte. Ebből kifolyólag nem is tudta megóvni sem a közösséget, sem annak vagyonát. A doktriner liberalizmus megbukott, ezért Magyarországnak új, korszerű utat kell járnia, ami sikerre viheti közösségét. „Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, (…) de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.” Ennek az államnak a szervezési elve nem a liberalizmus krédója, ami szerint „mindent szabad, ami más szabadságát nem sérti”, hanem a kereszténység aranyszabálya lesz: „amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se tedd azt másokkal.” Orbán Viktor ekkor üzent hadat az álcivilszervezetek mögé bújó láthatatlan erőközpontoknak is.

A 2015. év történelmi jelentőségű volt Magyarország számára, mert ekkor érte el hazánkat a jelenkori népvándorlás legerősebb hulláma. Magyarországnak is szembe kellett néznie azzal a kérdéssel, amivel Nyugat-Európa már évtizedek óta nem mert: ki legyen Európa? Orbán Viktor ekkor kijelentette: „Néha adódnak olyan jelenségek, amelyeken keresztül megérthetővé válik, amelyben összesűrűsödik egy-egy adott korszak karaktere. A mi életünk ilyen jelensége az újkori népvándorlás. Ha ezen az ablakon kinézünk, az egész világot látni fogjuk. Ma ebben sűrűsödik össze a világ, ezen keresztül érthetjük meg, hol a helyünk, és mi vár ránk.”

A tömeges, illegális migráció és a közép-európai nemzetek arra adott válasza 2017-re kiélezte az ellentétet az európai föderalizmus hívei és a szuverenisták között. Magyarország kiemelt szerepet játszott a konfliktusban, ezért össztűz alatt állt. Orbán Viktor a 2017. évi tusnádfürdői beszédben kifejtette: ha Magyarország erős ország akar lenni és el akarja kerülni az idegen kultúrájú emberek tömeges betelepítését, akkor a gazdaság rendbetétele után meg kell küzdenie a demográfiai kihívással is. Fordulatot pedig a magyar gyermekek születésének ösztönzésével lehet és kell elérni.

E stratégiai cél elérése érdekében ezért a kormány bővítette a családbarát környezetet kialakítását célzó intézkedéseket, minden korábbit meghaladó összegeket fordított a társadalom alapvető sejtének megerősítésére.

A magyar kultúra megóvása, Magyarország keresztény jellegének megőrzése megkövetelte a politikai rendszer dinamikus mozgását. A miniszterelnök a két rendszerváltás gondolatával tette érthetővé a 2010-es politikai paradigmaváltás jelentőségét. A 2019-es beszédben elmondta, az 1990-es liberális rendszerváltás, a 2010-es pedig a nemzeti rendszerváltás programja volt. Ekkor kezdődött el a közösségelvű, nemzeti rendszer felépítése. Felvázolta a következő másfél évtized tennivalóit, és annak eszmei alapjait. Kifejtette: az illiberális politika lényege a keresztény szabadság megvédése. Mindannak megőrzése, amit a liberálisok elhanyagoltak, elfelejtettek és megvetnek. A keresztény szabadságot pedig két irányból fenyegeti veszély: „Az első belülről jön, és a liberálisok felől érkezik: feladni Európa keresztény kultúráját. És van egy támadás kívülről, ez a migrációban testesül meg, aminek, ha nem is célja, de következménye, hogy megsemmisíti azt az Európát, amit mi Európaként ismertünk.”

Mint másutt részletesebben kifejtette, a  kormány ennek érdekében hozott létre egy államelméleti és egy politikaelméleti modellt, melyet kereszténydemokrata államnak nevezünk. A keresztény szabadság felfogása szerint az az egyéni teljesítmény érdemel elismerést, ami a közösség javát is szolgálja. Ilyennek nevezhető az öngondoskodás, a saját egzisztencia megteremtésére való képesség; a tanulás és egészséges életmód. Az adófizetés, családalapítás és gyermeknevelés, a nemzet dolgaiban és történelmében való eligazodás képessége, valamint a nemzet önreflexiójában való részvétel. A keresztény szabadság ideálját szem előtt tartó politikai berendezkedés minezen teljesítményeket erkölcsileg magasabb rendűnek tartja, elismeri és támogatja is. A 2022-es választáson Orbán Viktor erre a programra kért és kapott kétharmados felhatalmazást a választóktól.

Politikai iránymutatás a változó világrendben

A tusnádfürdői beszéd nem protokolláris funkciót lát el, hanem tényleges politikai súlya van. Kiemelt jelentőségének tudatában van a teljes magyar politikai osztály, a hazánkba akkreditált diplomáciai testületek, a hazai és a nemzetközi sajtó egyaránt.

2020–2021-ben a világgazdaságot megrázta a koronavírus okozta világjárvány. A brüsszeli bürokrácia kudarcot vallott a válságkezelésben. A 2022. februárjában megindított orosz invázió fordulatot hozott a 2014-ben kezdődött orosz–ukrán konfliktusban, és ez felgyorsította a világrend átalakulását. Az Európai Unió a tagállamok érdekeit figyelmen kívül hagyó szankciós politikába kezdett, ami veszélyezteti az egész kontinens társadalmi stabilitását. Ebben a helyzetben fokozott figyelem irányul a magyar miniszterelnök soron következő tusnádfürdői beszédére, melynek minden bizonnyal ezúttal is konkrét következményei lesznek.