Schmidt Mária

főigazgató

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-német szakán szerzett diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett, 1999-ben megszerezte a PhD fokozatot. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, 2000-től egyetemi docens, 2010-től egyetemi tanár. 2005-ben „habilitált doktor” címet szerzett. 1985-ben három éves kutatási ösztöndíjat kapott a magyar zsidóság 20. századi történelmének tanulmányozására az MTA-Soros Alapítványtól. Posztgraduális ösztöndíjakkal, illetve vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, Oxfordban, Párizsban, Berlinben a Technische Universität Zentrum für Antisemitismusforschung intézetében, Tel-Avivban, továbbá a jeruzsálemi Jad-Vashemben, a New York-i és az MTA-Soros Alapítvány támogatásával a bloomingtoni egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben. 1998 és 2002 között a miniszterelnök főtanácsadója volt. A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. 2002–2013 között a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora. 1999 óta a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja, 2008 óta pedig részt vesz az Európai Történelem Háza elnevezésű projekt szakértői tanácsának munkájában, szintén ettől az évtől a Médiaunió kuratóriumának elnöke. 2015-től a Gulág Emlékbizottság állandó tagja. Alapító tagja a 2018-ban létrejött Nők Magyarországért Klubnak. 2015–2017  között az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve koordinálásáért felelős kormánybiztos, az emlékbizottság társelnöke. 2013-tól az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagja, 2018-tól az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos. 2019-től a "30 éve szabadon" emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos. Fő kutatási területei: a magyar zsidóság története 1918-tól, diktatúrák a XX. században, Magyarország története a diktatúrák alatt. Eddig kilenc önálló könyve jelent meg, legutóbbi 2019-ben Új világ született 1918-1923 címmel. Munkájáért számos hazai és külföldi elismerést kapott, 2014-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Frank Füredi

tudományos főmunkatárs

Frank Füredi magyar származású szociológus, elemző, író, a Kenti Egyetem szociológia tanszékének professor emeritusa, valamint a University College London Katasztrófa- és Kockázatcsökkentés Intézetének vendégprofesszora. 1969-ben szerzett BA-diplomát a montreali McGill Egyetem politikatudomány szakán, majd 1970-ben a Londoni Egyetem Keleti és Afrikai Tanulmányok Intézetében elvégezte az afrikai politika mesterképzést. 1974-ben doktorált, 1975 óta tanít a Kenti Egyetemen. Kutatási területe a félelem szociológiája, a kockázatkerülés a nyugati társadalmakban, a generációk közötti kapcsolatok és a szülői tekintély eltűnése. Számos írása foglalkozik az oktatás ügyével, illetve a kulturális értékek összecsapásával. Neves újságok munkatársa (Guardian, Times), televízió- és rádiócsatornák (BBC, Sky News) gyakori vendége. Kutatások szerint ő a legszélesebb körben idézett szociológus a brit sajtóban. Az első világháborúról szóló könyve, a First World War: Still No End In Sight (Első Világháború: Még mindig nem látni a végét) 2014-ben jelent meg Londonban a Bloomsbury Press kiadásában. Utoljára 2017-ben jelent meg magyarul könyve „A célkeresztben: Magyarország” címmel.

Hubertus Knabe

tudományos főmunkatárs

Német történész. Szülei 1959-ben elmenekültek az NDK-ból, így ő már Nyugat-Németországban született és nőtt fel. Aktív szerepet játszott a békemozgalomban, 1978-ban bizottságot hozott létre Kelet-Németországban bebörtönzött német filozófus, Rudolf Bahro támogatására. Politikai tevékenysége miatt 1980 és 1987 között Kelet-Németországban persona non grata-nak nyilvánították. 1983-tól a brémai Zöld Párt szóvivője, a történelem doktori fokozatát a Freie Universität Berlinben szerezte. 1992 és 2000 között a Stasi Records szövetségi biztosának kutatási osztályán dolgozott. 2001-ben kinevezték a Berlin-Hohenschönhausen Emlékmű tudományos igazgatójává.

Galló Béla

tudományos főmunkatárs

Szociológus, közgazdász, a politikai tudományok kandidátusa. Az 1990-es évek közepén a barcelonai Autonóm Egyetem ösztöndíjas vendégprofesszora. 2010-ig az MTA PTI főmunkatársa, tudományos igazgatóhelyettese. Kutatási területei: Nemzetközi kapcsolatok elmélete, Geopolitika, Az európai integráció regionális és politikai tagoltsága, mechanizmusai. Ezekben a témákban számos tanulmány, könyvrészlet és könyvek szerzője. Jelenleg az európai szociáldemokrácia XXI. századi folyamatait kutatja. Publicistaként 2013-ig az Új Egyenlítő c. folyóirat főszerkesztője. Legutóbbi esszékönyve Mindig a haza címen a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában jelent meg.

Deák Dániel

vezető elemző

Pogrányi Lovas Miklós

kutató

Több magyarországi egyetem óraadó tanára, valamint a zágrábi VERN’ Egyetem, a krakkói WSZIB Főiskola és a Padovai Egyetem vendégtanára. Kutatási területe a konzervativizmus és a kultúraelmélet, melyhez kapcsolódóan tanulmányokat, esszéket közölt a Magyar Szemle, a Valóság, a Polgári Szemle, a Vallástudományi Szemle, valamint a Mandiner hasábjain. Szerkesztett kötete, műfordításai jelentek meg a Századvég Kiadónál. Munkássága során különös figyelmet szentel az életvédelemnek. A Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság és a Magyar Vallástudományi Társaság tagja.

Kosztur András

kutató

Tanulmányait az Ungvári Nemzeti Egyetemen végezte történelem szakon 2014-ben, ezután a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának hallgatója lett, ahol 2017-ben abszolutóriumot szerzett. 2017-2019 között összesen három félévig a prágai Károly Egyetemen kutatott az International Visegrad Fund ösztöndíjával. Kutatási területe az orosz eszmetörténet, valamint a civilizációelméletek. Több írása megjelent a Kommentár, valamint a Székelyföld folyóiratok lapjain, rendszeresen publikál a Moszkvatér portálon. 2019 novemberétől a XXI. Század Intézet kutatója.

Nagy Ervin

kutató

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar filozófia szakán diplomázott 2003-ban, két évig volt politológus ösztöndíjas kutató a XXI. Század Politikai Intézetben. 2003-2004 megbízott előadó a Károli Gáspár Református Egyetem Filozófia Tanszékén. Kutatási területei a modern politikafilozófia, az alkalmazott etika és a kommunikációelmélet. 2005–2007 között főszerkesztő-helyettese a Kárpát-medencei Magyarok Lapjának. 2010 óta az Oikosz Alapítvány vezetője, több könyv felelős kiadója, film producere. 2010 óta rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban, illetve 2019-ig az Echo TV rendszeres vendége, szakértője, jelenleg a HirTV vita-műsorainak szereplője. 2010 óta a Magyar Hírlap és a PestiSrácok állandó publicistája. 2013 és 2018 között PolgárPortál hírügynökség kiadója és főszerkesztője. 2019. november 1-től a XXI. Század Intézet kutatója. Önálló kötetei: A liberalizmus illúziói. Vitairat a modern liberalizmus ellenében (Attraktor, Máriabesnyő, 2014) ; Omladozó téveszmék. Írások Istenről, az emberekről és eszmékről (Attraktor, Máriabesnyő, 2016); Társzerző: Tiszta Szívvel 1956-ban (Felelős kiadó, Oikosz Alapítvány, Budapest, 2019).

Matyi Tamás

kutató

Tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán kezdte, ahol 2013-ban nemzetközi tanulmányok szakon szerzett diplomát. 2011-ben, Erasmus-ösztöndíjjal négy hónapot töltött Törökországban, majd a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben vett részt szakmai gyakorlaton. 2016-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett mesterdiplomát nemzetközi tanulmányok szakon, illetve a Budapesti Corvinus Egyetemen nemzetközi gazdálkodást tanult. 2012-2016 között a nagyszelmenci Finire Csemadok Alapszervezet elnökeként tevékenykedett. A Csemadokban végzett érdemi munkájáért 2019-ben megkapta a Hűségért emléklapot. 2020 márciusától a XXI. Század Intézet kutatója.