Fokozódó feszültség Kelet-Európában

Az elmúlt egy évben a nyugat-eurázsiai térség, azaz a volt Szovjetunió nyugati része gyakran került a nemzetközi híradások figyelmének középpontjába. Az eseménydús időszakhoz a régió sajátosságain és belső viszonyain túl az a küzdelem is hozzájárult, amelyet a nyugati hatalmak és Oroszország folytatnak a térség feletti ellenőrzésért. Bár a Nyugat lépett fel proaktívabb szereplőként, komolyabb eredményeket nem igazán tudott elkönyvelni. A status quo megmaradása azonban csalóka lehet, az elmúlt év eseményei ugyanis könnyen jelentős változások kiindulópontjává válhatnak. (tovább…)

Közlekedési válság Budapesten

A 2019-es önkormányzati választások után a főváros irányítását – a főpolgármester ígéretével szemben – nem egy új politikusi generáció, hanem a Gyurcsány-kormányok meghatározó tagjai és háttéremberei vették át. A többpárti koalíció instabilitása, átláthatatlan működése és a politikai alapon kinevezett tisztségviselők hozzá nem értése mára a hatékony politikai cselekvés akadályává vált. Az elmúlt másfél évben elmaradtak a valós városfejlesztések, ezzel szemben olyan szimbolikus döntések születtek, amelyektől Karácsony stábja országos politikai hasznot, az ellenzéki szavazók körében pedig népszerűség-növekedést remélt. A főpolgármester a parlamenti választásokra eredményeket akar felmutatni, így a főváros hatáskörébe tartozó fejlesztéseket mostanra kapkodás jellemzi. A nagyobb felújítások az eddigi késlekedések miatt időben egybecsúsztak, ami miatt mára összeomlott a főváros autós- és tömegközlekedése. (tovább…)

Békés Márton: Konszenzusképző a jobboldal

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és a Kommentár folyóirat főszerkesztője interjút adott a Mandinernek. A beszélgetés a folyóirat és az M5 csatorna koprodukciójában készülő Kommentár Klub című kulturális magazinműsor évadzáró részének témáihoz kapcsolódott. A beszélgetésben szó volt a nyugat-európai új antiszemitizmusról, a Magyarország elleni uniós eljárásokról és arról, hogy az elmúlt több mint egy évtized tanúsága szerint a magyar jobboldal társadalmi konszenzusképző erővel rendelkezik. Az erre vonatkozó kijelentések rövidített és szerkesztett változatát közöljük. (tovább…)

A pedofilellenes törvény szuverenitáskérdés

Az Országgyűlés megszavazta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szóló törvényt, amelyet a hazai és nemzetközi balliberális erők melegellenesnek titulálnak. Noha az elfogadott szabályozás a gyerekek neveléséről, és nem a homoszexuálisokról szól, a globalista erők újra támadásba lendültek, ismét pellengérre állítva a magyar szuverenitáspárti kormányt. Világossá vált, hogy a migrációs válsághoz hasonlóan szuverenitáskérdésről van szó, és a nemzetközi erők aknamunkája ellenére Magyarország nem enged a progresszív napirend nyomásának. Miután a közép-és kelet-európai régió Magyarország vezetésével 2015 után az önállóság útjára lépett, – ezáltal gyengítve az uniós intézményrendszer további föderalizációjának tervét – az egykori gyarmatosítók a „közös értékek” nevében indítanak újabb támadást Magyarország ellen. (tovább…)

Önrendelkezésről szól a nemzeti konzultáció

Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel, 2005-ben indította újtának az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás után pedig immáron tizenegyedik alkalommal él ezzel a sikeres kapcsolatteremtési eszközzel. Ennek a társadalmi támogatásnak köszönhetően jött létre az önálló magyar modell, a konzultációk során ugyanis a választóknak egyebek mellett olyan sorskérdésekben volt döntési lehetősége, mint például a szuverén gazdaságpolitika alapjainak megteremtése, a családtámogatási rendszer bővítése vagy az illegális migráció elleni magyar küzdelem. A most induló, a járvány utáni életünkről szóló nemzeti konzultáció főként gazdasági fókuszú, de ugyancsak kiemelt téma benne a fokozódó migrációs nyomás elleni fellépés. A baloldal kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta a konzultációt, mostanra azonban már ők is próbálkoznak hasonló indításával, ám az ő témafelvetéseik rendre érdektelenségbe fulladnak. (tovább…)

Új ideológiák, határtalan határok

A totalitárius diktatúrák a huszadik században a kollektív jogokat helyezték az egyén fölé, melynek címén rengeteg borzalmat követtek el. A mai, új ideológiai áramlat megfordítja ezt és az elvont egyén fogalmát helyezi a közösség fölé. Frank Füredi, Célkeresztben a határok című, új könyvével az ellen a nyugati propaganda ellen emel szót   – magyarázatul szolgálva egyúttal a nyugati emberek számára – amellyel hosszú évek óta fordulnak Magyarország felé. A mérföldkőnek számító könyv bemutatóján olyan izgalmas összefüggésekről beszéltek a résztvevők, minthogy az új ideológiák képviselői hogyan emelnek új határokat úgy, hogy közben az alapvető társadalmi normák határait próbálják meg átalakítani, eltörölni. (tovább…)

Felfalja az MSZP-t a DK

Míg a Magyar Szocialista Párt tíz év leforgása alatt elvesztette szavazótáborának felét, magyar és uniós parlamenti jelenléte történelmi mélypontra zuhant, addig a Demokratikus Koalíció az ellenzék, sőt az egész baloldal vezető erejévé vált. A történelmi átrendeződés mögött a DK stabilitása, szélsőségesen Orbán-ellenes politikája és Gyurcsány Ferenc tudatos stratégiája áll. Az MSZP válsága és a DK vonzó alternatívája miatt tucatnyi alapszervezet, a tagság jelentős része és számos meghatározó politikus lépett át, vagy egyenesen kényszerült arra, hogy a DK-ban keresse a helyét. Vitatott körülmények között, de ez történt legutóbb a párt egykori elnökével, Molnár Gyulával is, ami jelképesnek mondható, hiszen az MSZP valamikori első emberéről van szó. Az előválasztásokig folytatódni fog az átlépési hullám, az MSZP-árvák a Demokratikus Koalícióban fogják keresni az egzisztenciális túlélés lehetőségét. Gyurcsány Ferenc célja ma már az, hogy függetlenül az esetleges kormányváltástól, a Demokratikus Koalíciónak legyen a legnagyobb frakciója a következő parlamenti ciklusban. (tovább…)

Ma is a függetlenségért folyik a harc

Az Európai Unió nem fog magától megjavulni, nekünk kell visszavezetni a helyes ösvényre – mondta Orbán Viktor a Magyar Függetlenség Napján. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány konferenciáján a miniszterelnök megfogalmazta azokat a téziseket, melyekkel a magyar kormány hozzájárul az összeurópai vitához, ami az unió jövőjéről szól. „Mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szembe a birodalom építőivel” – fogalmazott a kormányfő. A Pesti Vigadóban tartott eseményen Orbán Viktor miniszterelnök mellett Schmidt Mária, a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Varga Judit igazságügyi miniszter is beszédet mondott a magyar függetlenség napja alkalmából. (tovább…)

Sportsikerek potyautasai

A balliberális politikusok éveken át támadták a sportberuházásokat, kárörvendtek a kudarcoknál, de most, amikor beérett az elmúlt évtized sportfejlesztéseinek eredménye, politikai hasznot akarnak húzni a sportsikerekből és már nem kampányolnak a „stadionstop” szlogennel. Míg Karácsony Gergely tüntetőleg nem vett részt főpolgármesterként a Puskás Aréna avatásán, ma már ugyanabban a teltházas stadionban fotózkodik a magyar–portugál meccsen. Jól rávilágít ez a jelenség a baloldal hitelességi válságára, hiszen „divatpolitizálást” folytatnak: ha éppen a magyar foci szidásával tudnak szavazókat toborozni, akkor azt csinálják, ha viszont a többség a magyar válogatottnak szurkol, akkor már abból igyekszik politikai hasznot húzni. (tovább…)

Szabálytalan háború

Korunkban a hagyományos háborúk ugyan háttérbe szorultak, ez azonban korántsem jelenti a hadviselés alkonyát. Éppen ellenkezőleg: az államok közötti szabályos háborúk számának csökkenésével egyre inkább mindenki egy totális háború résztvevőjévé válik – akár akaratán kívül is. Gerillaharcok, hibrid és proxy-háborúk, kiberhadviselés, „színes forradalmak”: ezek váltak a 21. század „szép új világháborújának” alapfogalmaivá. Ezt a tematikát járja körül a Kommentár folyóirat 2021/2-es száma, melynek hívószava: „szabálytalan háború”. (tovább…)