Önmagával is harcol az ellenzék

Másfél évvel a választások előtt kétfrontos küzdelmet vívnak az ellenzéki politikusok. Annak ellenére, hogy egy hónappal ezelőtt kinyilvánították szándékukat arra vonatkozóan, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítsanak, továbbra is versenyben vannak saját szervezetük tisztségeiért és a szélsőjobbtól a balliberális oldalig tartó szivárványkoalíción belüli befolyásért. Mindez meghaladja a pártok potenciális erejét, így – a Demokratikus Koalíció kivételével – népszerűségük folyamatosan csökken, valódi politikai alternatíva kidolgozására sem energiájuk, sem intellektuális tőkéjük nem marad. Idén, az összefogásban résztvevő ellenzéki pártok mindegyike tisztújításon esett át, utoljára az MSZP online szavazását előzték meg vitatott eszközökkel lefolytatott pozícióharcok. (tovább…)

Európai népszerűségrekorder a Fidesz

Az általános vélekedéssel szemben egyáltalán nem minden országban megfigyelhető tendencia az, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági és egészségügyi válság eredményeként nőtt a kormányzó pártok támogatottsága. A 27 uniós tagállam közül több országban csökkent vagy stagnált, illetve a kezdeti erősödést követően újra gyengülésnek indult a kormányerők népszerűsége. Magyarországon a sikeres kormányzati válságkezelést jutalmazták a választók, a Fidesz-KDNP a közvélemény-kutatások szerint a biztos pártválasztók több mint 50 százalékát tudhatja maga mögött. Ez a magas támogatottsági szint nagyon ritka Európában, csak a máltai Munkáspárt büszkélkedhet ilyen magas szintű társadalmi támogatottsággal. (tovább…)

Továbbra is a járványkezelés éllovasai között a V4-ek

Míg a nyugat-európai tagállamok csak részben voltak képesek megbirkózni a koronavírussal, addig a V4-országok továbbra is élen járnak a járványkezelésben. Bár a pandémia második hullámának megjelenésével az esetszámok a térség országaiban is emelkednek, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia folyamatos együttműködésének, valamint a határozott és időben meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően lényegesen eredményesebben tudtak reagálni a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válságra. Így a V4-országokban a lakosságszámhoz viszonyítva még mindig jóval alacsonyabb az uniós átlagnál a fertőzettek és az elhunytak száma. (tovább…)

Soros György kijött a fényre

Míg korábban – hosszú évtizedeken keresztül – a jószándékú, titokzatos filantróp szerepében tetszelgett Soros György, a 2015-ös migrációs válság óta ő és a hálózata kijött a fényre, megmutatta valódi énjét – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az amerikai tőzsdespekuláns 1984 óta építi a birodalmát a közép-európai térségben és ma már kiterjedtebb szervezeti hálóval rendelkezik a világban, mint amekkora külképviseleti intézményrendszert (nagykövetségeket, konzulátusokat) egy közepes méretű európai ország működtet. Ennek megfelelően Soros György saját külpolitikával is rendelkezik, aktívan beavatkozik egyes demokratikusan megválasztott kormányok tevékenységébe, sőt bizonyos országoknak a teljes gazdasági és politikai elitjét behálózta és irányítja. A vezető elemző szerint annak köszönhetően, hogy ma már nem marad fedve a Soros-birodalom működése, sokkal könnyebben meg lehet akadályozni azt az antidemokratikus befolyásszerzést, amely hosszú évtizedeken át jellemezte ezt a hálózatot. (tovább…)

Belarusz: geopolitikai keresztúton

Augusztus 9-én elnökválasztást tartottak Belaruszban, amelyet a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka, az ország 1994 óta hivatalban lévő elnöke nyert. Az ellenzék azonban, élén Szvjatlana Cihanovszkaja elnökjelölttel nem ismerte el a választások eredményét, és tiltakozó akciókba kezdett, választási csalással vádolva a kormányzatot. A tüntetések kezdeti hulláma csillapodott ugyan, a megmozdulások azonban közel egy hónappal a választások után is folytatódnak. A kibontakozott politikai küzdelemben Belarusz szomszédai és a világ vezető hatalmai is érdekeltek. (tovább…)

Eszméletlen ellenzék

A rendszerváltoztatás óta a magyar baloldal identitása három fogalom köré szerveződött: progresszió, szakértelem, elittudat. Az egykori „demokratikus ellenzék” és a reformkommunista pártvezetés stratégiai szövetségéből megszületett a posztkommunista elit, amely 1990 és 2010 között, szinte megszakítás nélkül dominálta a társadalom legtöbb alrendszerét és immár három évtizede meghatározza az általánosan vett baloldal politikáját. Az uralom gyakorlásának szerves része volt a liberális kulturális hegemónia fenntartása. Az elmúlt közel másfél évtizedben azonban a baloldali szakértelem megkérdőjeleződött, az államvezetési kompetencia kisajátítási kísérlete is kudarcot vallott, és közben az értelmiségi holdudvar megfogyatkozott, intellektuálisan kiüresedett. 2008 és 2010 között a korábban megismert a progresszív politika elveszítette a társadalom többségének támogatását is. 2010-től kezdve lehetőség nyílt a posztkommunista rendszer lezárására és a progresszív korszak folytonosságának megszakítására. Ehhez az is kellett, hogy a haladás filozófiája, a szakértelem mítosza és az elit jelentősége egyaránt és egyszerre kérdőjeleződjön meg. Miután az ellenzék az elmúlt tíz évben továbbra is a megdőlt bálványokat akarja fenntartani, politikai eszmék híján a politikában is sikertelen. (tovább…)

A szuverenitás erősít

Orbán Viktor a 15. Bledi Stratégiai Fórumon hétfőn arról beszélt, hogy Európa bajban van, nem tud már olyan kulcsszerepet betölteni, mint az Egyesült Államok, vagy Kína. A XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében ezzel kapcsolatban kiemelte, Európa bajainak egyik fő forrása az euró bevezetése, amelynek következtében az eurózóna tagállamainak GDP-növekedése az elmúlt húsz évben lényegesen alacsonyabb volt, mint az euró bevezetését megelőző húsz évben, így Európa már gazdasági téren is egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt riválisaival. Deák Dániel kiemelte, az euró bevezetése történelmi hiba volt és egyáltalán nem gazdasági, hanem egy politikai projekt, amelynek végső célja a föderalista „európai egyesült államok” létrehozása. Hozzátette: jól jelzi az eurózóna válságát, hogy a tagállami vezetők által júliusban elfogadott mentőcsomag lényegében a monetáris unió életben tartását szolgálja. (tovább…)

Újra egységes magyar képviselet születik Felvidéken

Augusztus 20-án, a révkomáromi Tiszti Pavilon dísztermében a felvidéki magyar pártok aláírták azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amelyben a felek elkötelezték magukat egy egységes magyar képviselet mellett. A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei által aláírt dokumentum egy olyan, több mint tíz éve tartó ellentétnek és széthúzásnak vethet véget a felvidéki magyarság körében, amelynek komoly negatív hatásai voltak az elmúlt évtized magyar politikájára, ami végül a 2020-as parlamenti választási kudarchoz vezetett. A Forró Krisztián (MKP), Solymos László (Most-Híd), és Mózes Szabolcs (Összefogás) által szignózott szándéknyilatkozat egy olyan hosszútávú együttműködés kezdete lehet, amely újra összefoghatja az apátiába süllyedt felvidéki magyarságot. Mindehhez azonban olyan évtizedes ellentétek és problémák végére kell pontot tenniük a feleknek, amelyek megoldása elengedhetetlen a felvidéki magyarság egységes képviseletéhez. (tovább…)

Gyurcsány-gyarmat az ellenzék

Hamarosan itt az őszi politikai szezonkezdet, amelynek egyik központi témája minden bizonnyal az ellenzéki pártok közötti küzdelem lesz – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a vezető ellenzéki erőnek számító DK-n és a Momentumon kívül az összes többi ellenzéki párt támogatottsága a parlamenti bejutási küszöb körül vagy az alatt található, így például az MSZP, a Jobbik vagy az LMP számára létkérdés az ellenzéki együttműködés megvalósulása, míg Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András pártja között egyre élesebb lehet a dominanciaharc. Az elemző arról is beszélt, a szivárványos zászlók körüli hercehurca azt példázza, hogy az ellenzéki polgármesterek valódi városvezetés helyett csupán virtuális identitáspolitizálást folytatnak, ami tovább ronthat a baloldal 2022-es esélyein. Megjegyezte, az LMBTQ+ mozgalmak valójában nem a homoszexuálisokat képviselik, hanem egy olyan szélsőliberális politikai kört, amely politikai tőkét akar kovácsolni a homoszexuálisok problémáiból. (tovább…)

A normalitás védelmében – Megjelent a Kommentár idei harmadik száma

A Kommentár folyóirat legújabb, 2020. évi 3. számának központi hívószava a „testpolitika”, a szerzők az emberi test és a politika, valamint az ember és technika kapcsolatát vették górcső alá. A tematikus blokk szerzőinek megközelítése ugyan különböző, abban azonban egyetértenek: ma már maga az ember(i) az, ami veszélyben van, a konzervatívok feladata pedig fellépni a normalitás védelmében. (tovább…)