Amellett, hogy a közvélemény-kutatások mindegyike Tarlós István győzelmét várja, nagy eséllyel a Fővárosi Közgyűlés összetétele is kormánypárti többségű marad októberben. Mindez még inkább elbizonytalaníthatja az ellenzéki szimpatizánsokat, akik eleve nincsenek meggyőződve Karácsony Gergely alkalmasságáról. Ráadásul, míg Tarlós István óbudai polgármesterként képviselőtestületi többség nélkül hosszú éveken át sikeresen vezette a III. kerületet, Karácsony Gergely e tekintetben is kudarcot vallott Zuglóban. Karácsony Gergely tehát ebben az összevetésben is alkalmatlannak látszik, Tarlós Istvánnal ellenétben ő nem képes a pártok felett álló városvezető imázsát betölteni. (tovább…)

Az éles támadások ellenére továbbra is erősek Magyarország szövetségesei, a V4-ek mellett Olaszország és Ausztria is fontos partner maradhat a jövőben. Olaszországban csak ideig-óráig működhet a társadalmi legitimáció hiányában felállított új bevándorláspárti kormány, Matteo Salvini belátható időn belül jó eséllyel miniszterelnök lesz. A lengyel PiS rekordmagas támogatottsággal fut neki az októberi választásnak, a cseh Andrej Babits is megőrizte népszerűségét, Ausztriában pedig ismét egy néppárti-szabadságpárti koalíció állhat fel szeptember végén. (tovább…)

A közvélemény-kutatások alapján nem várható az ellenzék előretörése az októberi önkormányzati választáson, így az EP-választáshoz hasonlóan az ellenzék számára a belső hatalmi harcokról fog majd szólni ez a megmérettetés is.

(tovább…)

Ki szereti a tilalmakat!? Németországban rengeteg tilalom létezik, mégsem tilos a kommunista diktatúra jelképeinek közszemlére tétele. Bárki zavartalanul sétálhat az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) felségjeleivel díszített pólóban a városban. Ki lehet állni NDK-egyenruhában a Brandenburgi kapu elé vagy stasisnak öltözve lehet nosztalgiapartikra járni. Manapság leveskonzervekre is nyomtatnak NDK-címert, Stasi-emblémás öngyújtót árulnak és NDK-s ereklyékkel dekorálnak éttermeket. Akár sarlóval és kalapáccsal is lehet tüntetni a kommunizmus újbóli bevezetése mellett és olyan tömeggyilkosokat is lehet éltetni, mint Sztálin és Mao Ce Tung. Más, egykori szocialista országokban, mint például Lettországban vagy Litvániában mindez tilos.

(tovább…)

Amióta létezik az Európai Unió, folyamatosan zajlik a vita az Európai Egyesült Államok és a Nemzetek Európája víziót támogató tagállamok, politikai erők között. Az európai parlamenti választás eredménye, a csúcsjelölti rendszer bukása és Ursula von der Leyen bizottsági elnökké válása azt jelzi, hogy meggyengültek a föderalisták.

(tovább…)

Az illegális bevándorlás megállításában kulcsszerepet játszó balkáni országok biztonsága és stabilitása leginkább az euroatlanti integrációjuk révén garantálható, ezért ez Magyarország és Közép-Európa elemi érdeke – ez volt a legfontosabb tanulsága a jubileumi 30. Tusványos keretében lezajlott panelbeszélgetésnek, amelyen a XXI. Század Intézet is képviseltette magát.

(tovább…)

A déli félteke átköltözne az északira, ezt azonban az uniós polgárok nem pártolják, aminek hangot is adtak a májusi EP-választáson. Ugyan az elmúlt hetek uniós fejleményei biztatók, de a bevándorlásügyi megoldás a távolba vész, miközben az európai kereszténység a térítő misszió helyett visszahúzódóban van, és folyamatos a harc az európai polgárok tudatának meghódításáért. Július 26-án, pénteken délelőtt Európa biztonságáról és a bevándorlásról rendeztek kerekasztalt Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor Bánffy Miklós sátrában. A panelbeszélgetésben Douglas Murray brit író, újságíró; Bakondi György miniszterelnöki megbízott; Takács Szabolcs, a KKM Brexit-ügyi miniszteri biztosa; Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese; valamint Szabó Dávid József, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója vett részt Benkő Levente, Magyarország tel-avivi nagykövetének moderálása mellett.

(tovább…)

Az Európai Parlament tegnapi szavazása Ursula von der Leyenről jól mutatja, hogy az eddiginél jóval megosztottabb lett az európai belpolitika, így az Európai Bizottság új vezetőjének is kompromisszumkészebbnek kell lennie elődjénél. Vannak bíztató jelek, a 2015-ös migránsválságnál például a határok lezárását támogatta von der Leyen és informális csatornákon keresztül szembeszállt Angela Merkel kancellárral a macedón határzár ügyében. Mindennek kedvező hatása  lehet hazánkra nézve.

(tovább…)

Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint meghatározó tendencia a baloldali politikai erők meggyengülése. Ennek különböző okai vannak, „Magyarországon például a liberálisokkal való összeborulás egy nagyon fontos lépés volt.” A Gyurcsány-vezette DK előretörése megmutatta, hogy a bukott miniszterelnök továbbra is tényező az ellenzéki oldalon belül, és nem várható, hogy ez a továbbiakban megváltozzon – fogalmazott a politológus. Európában is meggyengült a baloldal, bár Galló Béla szerint inkább csak kiegyenlítődés történt a bevándorláspárti baloldal és a nemzeti szuverenitást védelmező erők között. Galló Béla úgy fogalmazott: a 21. századi baloldal nem tud válaszokkal szolgálni a 21. század problémáira. Az egyre inkább erősödő zöld pártok pedig liberális utat járnak, bár maga a környezetvédelem problematikája egyáltalán nem jobb- vagy baloldali kérdés.

(tovább…)

Aki Berlinből a környező településekre kirándul, könnyen azt hihetné, hogy máig az NDK-t egykor kormányzó Német Szocialista Egységpárt (SED) van hatalmon: Karl Marx utca, Ernst Thälmann utca, Rosa Luxemburg utca – szinte az összes faluban így hívják a főutcát. Hogyan lehet, hogy az SED uralmának megdöntése után 30 évvel még mindig változatlanul vannak jelen a kommunista utcanevek?

(tovább…)

Most dől el, hogy kik vezetik az Európai Uniót (EU) a következő öt évben. Az, hogy milyen irányba vezetik, csak később derül majd ki. Az állam- és kormányfők nehezen fogant személyi javaslatát még az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia, ám az idő – és a nemzetközi helyzet fokozódása – a most elfogadott kompromisszumnak dolgozik.

(tovább…)

„Kultúra a rendszerváltoztatásban, rendszerváltoztatás a kultúrában” címmel rendeztek pódiumbeszélgetést a VOLT Fesztiválon 2019. június 29-én. A Fiala János újságíró, rádiós műsorvezető által vezetett beszélgetésben a XXI. Század Intézetet Szabó Dávid stratégiai igazgató képviselte. Beszélgetőtársa ef Zámbó István képzőművész, zenész, az A.E. Bizottság alapító tagja volt. (tovább…)

A 90. Ünnepi Könyvhétre jelent meg Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának legújabb, Fordul a szél című kötete. A történész-politológust Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója kérdezte a könyvről, és azokról az ideológiákról, amelyek abszurditására a szerző művében felhívja a figyelmet.

(tovább…)

Karácsony Gergely győzelmével Gyurcsány Ferenc terve az MSZP beszántásáról egy időre megbicsaklott, a víz felett tudtak maradni a szocialisták. A nyilvánosság előtti támogatás ellenére a DK elnöke abban lesz érdekelt, hogy a zuglói polgármester kikapjon októberben Tarlós Istvántól.

(tovább…)

A III. világháború széléről táncolt vissza a világ? Trump elnök saját bevallása szerint 10 perccel a támadás előtt vonta vissza a tűzparancsot, így az USA mégsem mért csapást három iráni célpontra. Mi rejlik a kardcsörtetés mögött?

(tovább…)

Emmanuel Macron támogatná Angela Merkelt, ha a német kancellár indulna az Európai Bizottság elnöki székéért. Ez nem a francia elnök zsenijét, hanem kétségbeesettségét mutatja.

(tovább…)

A hagyományos pártok, a kulturális és médiaelit, valamint a bürokrácia annyira Brexit-ellenes, hogy Frank Füredi már a népszavazás másnapján úgy gondolta, sosem kerül sor a kilépésre. A patthelyzet mostanra oda vezetett, hogy a brit társadalom soha nem látott mértékben megosztott, a pártrendszer összeomlott, és a néhány hete létező Brexit Párt toronymagasan megnyerte az EP-választást. Hová tűnt a többgenerációs párthűség? Jelent bármit is a „zöld” jelző? Kitarthat Nigel Farage-ék sikere? Egyáltalán ki lesz az új kormányfő? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Frank Füredi magyar származású szociológussal, a Kenti Egyetem professzorával, intézetünk tudományos főmunkatársával.

(tovább…)

Talán még mindenki emlékszik az ajtónak szaladó, földön fetrengő, ordibáló és minősíthetetlen stílusban beszélő ellenzéki képviselőkre, akik tavaly decemberben botránypolitizálással akarták felhívni magukra a figyelmet. A Kunhalmi Ágnessel, Bangóné Borbély Ildikóval, Tordai Bencével és Jakab Péterrel fémjelzett akciózásnak meg is lett az ára: a választók kőkeményen megbüntették őket május 26-án. Jakab Péter frakcióvezetővé jelölése ugyanakkor azt mutatja, hogy a Jobbik nem vonta le a megfelelő következtetéseket, tovább halad a biztos összeomlást eredményező úton.

(tovább…)

A 2019-es EP-választás alaposan átrajzolta az ellenzéki erőviszonyokat. A múlt vasárnapi eredmények alapján az MSZP-Párbeszéd már be sem jutna a magyar Országgyűlésbe, a Fidesz-KDNP pedig mindent elsöprő, 80,9 százalékos mandátumarányt szerezne. Megnéztük, hogy a múlt vasárnapi eredmények alapján hogyan nézne ki a parlamenti patkó.

(tovább…)

A XXI. Század Intézet igazgatója, Lánczi Tamás az intézet európai parlamenti választásról szóló konferenciáján elmondta: az eredmények azt mutatják, hogy Európa polgárai valami mást szeretnének, mint ami eddig volt Brüsszelben.

(tovább…)

A rekordmagas választási részvétel példa nélküli legitimitást ad a kormánypártoknak és megerősíti azt a következetes bevándorlásellenes politikát, amit 2015 óta folytatnak. A kormánypártok folytatták a legprofesszionálisabb kampányt, amely az eredményekben is megmutatkozik. 

(tovább…)

Angela Merkelnek sikerült egy nagy NDK-t csinálnia Németországból – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézményben rendezett Németkérdés újra? című konferencián. A XXI. Század Intézet Helyzet van című programsorozatának részeként rendezett konferencia mottója: Németország túl erős, vagy túl gyenge? 
(tovább…)

A 2019-es év egyik legizgalmasabb eseményének ígérkezett a Trump–Orbán találkozó. Úgy tűnik, a felek hamar megtalálták a közös hangot, és a szokásos diplomáciai formulákon és a kitűzött időkereten túllépve tárgyaltak a két országot érintő legfontosabb kérdésekről.

(tovább…)

„Az uniós választás tétje – Ne bántsd a magyart!” címmel rendezett beszélgetést a XXI. Század Intézet.

(tovább…)

Ki nyeri a XXI. századot? I. – Egy évtizeddel a gazdasági válság után címmel rendezett konferenciát a megújult XXI. Század Intézet.

(tovább…)