Februárban érkezik a 11 százalékkal megemelt minimálbér, a hét százalékkal megemelt szakmunkás minimálbér, a kétgyermekes, 40 év alatti anyák első adómentes bére, a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete, a megduplázott családi adókedvezmény, a hathavi fegyverpénz a hivatásos fegyvereseknek és a szociális és kulturális dolgozók 15 százalékkal megemelt fizetése – mondta legújabb videóelemzésben Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezeknek megőrzése miatt is fontos a most indult nemzeti petíció, hiszen Európa más országában Ukrajna támogatása miatt jelentős megszorításokat hajtottak végre, ugyanerre készül itthon a Tisza párt is. (tovább…)

A magyar futball társadalmi presztízsének lerombolásáról, majd visszaállításáról szól a Kertész Imre Intézetben bemutatott, Futbólia visszahódítása című kötet, amelyet nem is sport-, hanem közéleti könyvnek tart a szerző, Szöllősi György. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Közép-európai szövetség – korunk végvárai a benzinkutak. Az intézet igazgatója, Békés Márton az örök geopolitikai összefüggések mai következményeit elemzi. (tovább…)

Az energia megszerzése, felhasználása és kereskedelme meghatározó szuverenitási kérdés, amely mindig is központi jelentőségű volt, és ma is az – mondta köszöntőjében Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében megrendezett Energiaszuverenitás 2026 konferencián hétfőn Budapesten, a MOL Campus-on. Az eseményen előadást tartott Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke; Lantos Csaba energiaügyi miniszter; Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója; Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója; Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos; Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhely vezetője; Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika üzletág-igazgatója; Yongsoo HWANG, a Kepco International Nuclear Graduate School professzora; és Tóth Máté energiajogász, a Rátky és Társa Ügyvédi Irodától. (tovább…)

Miután Magyar Péter napokon keresztül reklámozta a Fidesz kampányszlogenjét, Orbán Anita és Kapitány István igazolásával még alá is támasztja mindazt, amit a „biztos választás” szlogennel üzenni igyekszik a kormányoldal – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindkét tiszás miniszter-jelölt nyugati LNG-multinál dolgozott és ellenzi az olcsó orosz energiavásárlást, ami egyben a rezsicsökkentés megszűnését is jelentené, Orbán Anita pedig arról is beszélt, Brüsszelben nem akar „bot lenni a küllők között”. Így míg a Fidesz üzenete, hogy ők biztosan a magyar utat választják és megtartják a rezsicsökkentést, addig a brüsszeli utat támogató Tisza saját magát buktatja le ezekben a kérdésekben. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Biztos magyar út a globális átalakulásban. Az intézet vezető elemzői, Halkó Petra és Deák Dániel a héten létrejött Béketanácsról, az átalakuló világrendről és annak belpolitikai vonatkozásairól beszélgettek. (tovább…)

A Mozgásban őszi évada után idén is a kampány lesz a középpontban. Az őszi évadban egy magasabb perspektívából vizsgáltuk meg a kampány lehetséges körülményeit, kérdéseit Amerikával, Európával, a gazdasággal, illetve a digitális világgal de még a politikai morállal kapcsolatosan is.  (tovább…)

Napjaink geopolitikai folyamatai egyértelművé teszik, hogy egy olyan új globális energiarend van kialakulóban, amelyben az energiaszuverenitás és a diverzifikált hordozókhoz való hozzáférés biztosítása az államok kiemelt célja. Az energiapolitika nem pusztán egy ország gazdasági stabilitását és versenyképességét határozza meg: az olcsó, fenntartható, tiszta és megfizethető energiához való hozzáférés stratégiai és biztonságpolitikai vetülettel is bír. A gyakorlatban azonban kevés állam képes teljes mértékben saját forrásaira és döntéseire támaszkodva kielégíteni energiaigényét. Az erőforrások szűkösségéből és eloszlásából adódóan olyan nemzetközi versenyfutás vette kezdetét, amely nemcsak a szuperhatalmakat érinti, hanem a világ összes államát. (tovább…)

Számos olyan eset van, amikor a jog egyértelműen és kíméletlenül kimondja azt, amit a politika nem szeretne. A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2025. december 10-i ítélete az Északi Áramlat 2022-es felrobbantásáról pontosan ilyen. A német ítélet valójában annyit mondott ki, amit eddig is tudtunk: a terrorcselekményért Ukrajna felelős, egy állami hátterű, titkosszolgálati műveletről volt szó, amely veszélyeztette egy uniós ország, s így az egész EU energiaszuverenitását. A megfelelő következményeket mielőbb le kellene vonni, Ukrajna alkalmatlan az uniós csatlakozásra, hiszen egy ilyen ország nem érdemli meg a többi tagállam bizalmát. A brüsszeli vezetés azonban hallani sem akar erről, mint ahogy a nyakló nélkül kiszórt uniós források kapcsán sem hajlandó elszámoltatni Ukrajnát. (tovább…)

A választáshoz közeledve egyre inkább kirajzolódik, hogy ugyanaz a politikai felállás most is, mint négy évvel ezelőtt: míg a Fidesz kiszámítható és biztonságos üzeneteket közvetít minden társadalmi csoport felé és a magyar érdeket követi, addig a baloldali blokk ugyan most más névvel és jelölttel fut neki a választásnak, de valójában ugyanaz a kínálata, a brüsszeli álláspontot követi – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezt erősíti Kapitány István személye is, aki szintén abból a posztkommunista impexes világból jön, amelynek tagjai a rendszerváltoztatás után sok esetben a globális multiknál helyezkedtek el. (tovább…)

Orbán Viktor az elmúlt hónapokban többek között két nagyhatalmi vezetővel – Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal – is találkozott, emellett a közel-keleti Békecsúcson résztvevő tíz európai vezető között is szerepelt, a tervek szerint pedig az esetleges Trump–Putyin csúcstalálkozó megrendezésére Budapest a legesélyesebb. Az utóbbi évek fejleményeinek tükrében nem meglepő, hogy Magyarország multivektorális külpolitikája hatékonynak bizonyul a jelenleg zajló globális átalakulásban. A magyar külpolitikai stratégia már több, mint egy évtizede felismerte, hogy a korábbi transzatlanti dominancia kora a végéhez közeledik ideológiai, gazdasági és diplomáciai értelemben egyaránt. A világrendszerváltás folyamatában a korábban domináns aktorok helyzete megváltozik, új szereplők emelkednek fel, akik igyekeznek a saját nemzeti érdeküket védeni. Magyarország élen jár abban a folyamatban, amely egy ideológiai kötöttségektől mentes, kölcsönösen előnyös partnerségeken alapuló nemzetközi rend kiépítésére törekszik. A korábbi nyugati orientáció kibővülése a keleti, majd a déli nyitással nemcsak külpolitikai sikereket eredményez, de az ország belpolitikai helyzetének stabilitását is szolgálja. (tovább…)

(tovább…)

(tovább…)

Németország komplex gazdasági, társadalmi és politikai válságtünetei a jelenlegi elit vezetése mellett egy visszafordíthatatlan strukturális átalakulás folyamatára világítanak rá. Friedrich Merz kancellár hangzatos reformígéretei politikai ellenállásba ütköznek, az ipar stagnál, a német újrafegyverkezés – és főleg annak költségei – terén sincs társadalmi konszenzus, az általános jóléttel kapcsolatos kilátások egyre borúsabbak. A német elit a gazdasági, ipari, és energetikai, valamint biztonság és társadalompolitikai döntések szerteágazó pókhálójában egyre nehezebben talál olyan metszetet, amely nem növeli tovább a társadalmi frusztrációt, és ezzel párhuzamosan az AfD támogatottságát. (tovább…)

Most már hivatalos, április 12-én, tehát 89 nap múlva lesz a parlamenti választás Magyarországon. A hivatalos kampányidőszak 50 nappal a választás előtt kezdődik el, azonban a pártok már elkezdték a mozgósítást, erről szólt a Fidesz szombati kongresszusa is – mondta a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kijelentette: Magyar Péter továbbra is csak reagál, aminek a következményei a felmérésekben is látszanak, ugyanis a Fidesz stabilan tartja az előnyét, így a kormányoldal fut neki esélyesebbként a kampányidőszaknak. (tovább…)

A 2025-ös évnek, mint a fordulat évének, az a nagy tanulsága, hogy a világban a liberális korszellem egyszer s mindenkorra véget ért. Ez a liberális korszellem nálunk már 2010-ben véget ért. Magyarország a nyugati világ előtt jár tizenöt évvel. Az Orbán-korszak lényege az, hogy sokkal előbb felismertük a küszöbön álló változásokat. Ez jelenti a világváltozások felismerését a politikai, gazdasági, nemzetközi kapcsolatokat érintően, de kulturális tekintetben is – ennek a része a hazai kulturális hegemónia szerkezetváltozása.  (tovább…)

Orbán Viktor erősen indította a politikai szezont, egy két és fél órás nemzetközi sajtótájékoztatón válaszolt a hazai és külföldi újságírók kérdéseire. Magyar Péter ezt is megpróbálta utánozni, a próbálkozása ugyanakkor kellemetlenül gyengére sikeredett ráadásul azt üzeni: míg Orbán Viktor van kezdeményező szerepben, addig ő csak reagál – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a miniszterelnök higgadt nyugodt államférfiként jelent meg, aki győzelemre készül. (tovább…)

Januárban még attól volt hangos a sajtó, hogy a magyar kormány egyik tagját kitiltották az Egyesült Államokból, most azonban az amerikai elnök az egyik legfontosabb szövetségese Orbán Viktornak. Januárban Orbán Viktor még szinte egyedül volt az EU-csúcson az álláspontjával, most azonban már Csehországnak is patrióta miniszterelnöke van. Januárban még Magyar Péter tematizált, mára azonban a Fidesz van kezdeményező szerepben, a Tisza csak reagál – sorolta a példákat évzáró videóelemzésében Deák Dániel arra, hogy mind külpolitikai, mind belpolitikai dimenzióban jelentősen javult a Fidesz helyzete 2025 során. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindent egybevetve az idei évet Orbán Viktor nyerte, a kormányfőnek reális célkitűzése a 2026-os győzelem. (tovább…)

Orbán Viktor ma indul Brüsszelbe, ahol szerdán a patrióta vezetők találkozóján vesz részt, csütörtökön pedig kezdődik az EU-csúcs, ahol kifejezetten nagy vitákra lehet számítani, komoly nyomás helyeződik majd a magyar kormányfőre – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel, aki szintén tagja lesz a Brüsszelbe utazó magyar delegációnak. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: hiába ellenzi még Amerika is, Ursula von der Leyenék újabb eszkalációs lépésre készülnek a befagyasztott orosz vagyon ügyében, aminek beláthatlanok lehetnek a következményei.

(tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozat évzáró adásának címe: EU-csúcs: sorsdöntő csata várható! Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Petri Bernadett a jövő heti EU-csúcson várható politikai vitákat értékelték, de egyben összegezték az idei évet és azt, mi várható 2026-ban. (tovább…)

A jövő hét második felében idén utoljára ülnek össze Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők. A hivatalos napirenden szerepel Ukrajna újabb pénzügyi támogatása: Brüsszel ugyanis egy új, több évtizedre kiható, a tagországokra nézve rendkívül kockázatos megoldással kívánja ismét „megmenteni” az ukrán államot, amely a befagyasztott orosz vagyonra épülne. A tagországok a legkevésbé sem támogatják egyhangúan az ötletet, így Brüsszel egy újabb jogi trükkel szabadulna meg a nemzetállami vétótól. Az év utolsó uniós csúcstalálkozója tehát arról szól, hogy Európa marad-e szuverén nemzetek szövetsége, vagy végképp elszabadul egy központosított, szerződések keretein és a tagállamok felhatalmazásán túlfutó brüsszeli gépezet. A tét óriási – és Magyarország ismét a frontvonalban van. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik, hogy hazánk élén olyan vezető álljon, aki nem hajlandó feladni a nemzeti szuverenitás utolsó eszközeit – sem pénzügyi, sem jogi, sem pedig politikai téren. (tovább…)

Hiába az ukrajnai korrupciós botrány és hiába a megállíthatatlan orosz előrenyomulás, az uniós vezetők még mindig azt hangoztatják, hogy Ukrajna nem adhat fel területeket, tovább kell finanszírozni a háborút. Eközben az amerikai elnök teljesen kiszállt a háború finanszírozásából, egyre nagyobb nyomást helyez Zelenszkijre a béketerv elfogadása érdekében – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Európa ezzel az álláspontjával teljesen elszigeteli magát, nyílt konfliktusba kerül Amerikával, miközben Magyarország minden nagyhatalommal jó viszonyt ápol, kedden például egy nagy magyar üzleti delegáció érkezik Moszkvába. (tovább…)

A Terror Háza Múzeumban mutatták be a Budapest második világháborús angolszász bombázását felelevenítő honlapot. A rendezvényen beszédet mondott Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkára, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus. Az esemény házigazdája Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze volt. (tovább…)

A „színes forradalomra” irányuló törekvések továbbra is virágkorukat élik. Európában a nemzeti-szuverenista erők megerősödése okozta jobboldali hullám részeként nem meglepő, hogy több országban is külföldi beavatkozásra, felforgató tevékenységek sorozatára került sor egy-egy kormány megdöntése érdekében. Ezen megmozdulások általában egyes államok, külföldi szervezetek vagy NGO-k által támogatott, hatalomra törő politikusok és „civil” szervezetek által életre hívott tüntetések formájában mutatkoznak meg, amelyek a civil társadalom vagy a diákság bevonásával igyekeznek elérni céljaikat. Magyarországon sem újkeletű a külföldi segítséggel kormányváltásra törekvő erők jelenléte, amelyek egy globális hálózat részeként működve igyekeznek érvényre juttatni ideológiájukat. (tovább…)

Kiszivárgó megszorítócsomag, lendületvesztés, megtorpant támogatottság és agresszív kommunikáció jellemzi a Tisza pártot az utóbbi hónapokban, miközben a Fidesz Orbán Viktor vezetésével érezhető lendületet vett, ami még az ellenzékhez köthető közvélemény-kutatások is alátámasztanak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyar Péter most ugyanúgy tagadja a megszorítócsomagját, mint ahogy a 2006-os kampányban tagadta a baloldal az adóemelési terveit, a választás utáni események ugyanakkor akkor is Orbán Viktort igazolták. (tovább…)

Alig valamivel több mint négy hónap van hátra a választásokig. Mozgalmas őszön vagyunk túl. Az október-november arról szólt, hogy a Fidesz sebességet váltott, megy előre és átvette a kezdeményezést. Ezt támasztják alá a bejelentett kormányzati programok (az Otthon Start-program, a háromgyermekes anyák szja-mentessége, a 14. havi nyugdíj, a vállalkozásokat segítő javaslatcsomag) és erről szól a diplomáciai nagyüzem is (Trump-Orbán találkozó és a moszkvai látogatás), ahol a tét megint csak az embereket foglalkoztató nagy ügyek (a rezsicsökkentés megvédése és az ukrajnai béke) voltak. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Európa válságra ítélve. Az intézet kutatói, Petri Bernadett és Biró András az Európai Unió gazdasági lejtmenetét elemzik olyan szempontok mentén, mint az évek óta tartó stagnálás, a beruházások hiánya, a körvonalazódó közös uniós adósságspirál és a fegyverkezési láz. (tovább…)

Az orosz-ukrán háború nem csak beárnyékolja de a keretét is adja a jövő évi választásoknak. De milyen hatással van a háború most a magyar háztartásokra? Mennyivel jutott kevesebb a magyaroknak a háború miatt? Mit tud kezdeni a kormány a háború okozta gazdasági nehézségekkel kicsit több mint 4 hónappal a választások előtt? Mit oldana meg a béke, és mi változna? Megoldja a béke az energiabiztonságunkat? Brüsszelnek a háború vagy a béke az érdeke? Mennyibe fog kerülni a magyaroknak ha Brüsszel akarata érvényesül? Hogy fog ez meglátszódni a magyar ember pénztárcáján? (tovább…)

Az elmúlt évek világpolitikai eseményei átalakították az erőviszonyokat a Kaukázus térségében is, ahol Azerbajdzsán feltűnő szinergiákat volt képes létrehozni saját külpolitikai stratégiája és a formálódó multipolaritás hajtóereje között. A térség hatalmi dinamikája gyökeresen megváltozott, hiszen amíg a történelem folyamán leginkább különböző nagyhatalmi érdekek ütközőzónájaként szolgált, napjainkra egy forgalmas kereszteződéssé vált Európa és Közép Ázsia között. Azerbajdzsán egy olyan kereskedelmi, logisztikai és energetikai tengellyé vált, amely nemcsak összekapcsolja a transzatlanti világot Törökországot és Kínát, de földrajzi adottságait kihasználva nélkülözhetetlen szereplővé is avanzsált a legtöbb geopolitikai szereplő szemében. (tovább…)

Súlyos korrupciós botrány rázta meg Ukrajnát az elmúlt napokban, a Zelenszkij bizalmi körét érintő esetről pedig az amerikai sajtó látványosan részletesen beszámolt, ami értékelhető egy világos jelzésként is az ukrán elnök számára – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: ezt erősíti, hogy a korrupciós botrány kirobbanása után nem sokkal jelent meg az amerikai béketerv, amely egyebek mellett azt is tartalmazta, hogy a békekötés utáni 100 napon belül választást kell tartani Ukrajnában. Az események felgyorsultak, akár rövid időn belül is bekövetkezhet a budapesti békecsúcs. (tovább…)

Jó döntést hoztak 1989-ben arról, hogy Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia legyen – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a tíz elnöki évéről szóló interjúkötet szerdai bemutatóján Budapesten, a Kertész Imre Intézetben. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában megjelent könyv bemutatóján köszöntőt mondott Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, a szerzőt pedig Stumpf István Széchenyi-díjas egyetemi tanár kérdezte. (tovább…)

Miközben az európai versenyképesség egyre meredekebb lejtmenetet vett, az EU külpolitikája hiteltelenségi válságban van, a kezeletlen migráció pedig napi szinten veszélyezteti az európai emberek biztonságát, az Európai Bizottság „Európai Demokráciapajzs” néven újabb nagyszabású kezdeményezéssel állt elő. A néhány nappal ezelőtt bejelentett új javaslatot szokás szerint az a nemes cél vezeti, hogy megerősítse a demokráciát és védje a polgárokat. A valóságban azonban egy újabb eszközről van szó, amelynek célja a brüsszeli befolyás növelése, beavatkozás a nemzeti választásokba, a patrióta, konzervatív hangokkal való leszámolás. Az európai unió vezetése most nem kevesebbre ragadtatja magát, mint, hogy előírja állampolgárai számára mi a megfelelő információ, mi a helyes vélemény és melyek azok a megbízható NGO-k, amelyek majd eligazítják az európai polgárokat az Brüsszelnek nem tetsző „álhírek” tengerében. Az Európai Demokráciapajzs a nemzeti szuverenitás és a szólásszabadság elleni eddig talán legdurvább támadás, amelynek eredményeként Brüsszel befolyásolhatná a választási folyamatokat, intézményesíthetné a balliberális NGO-hálózat politikai szerepét az információhoz való hozzáférésben, legfőképpen pedig uniós eszközökkel tenné befolyásolhatóvá a közvélemény alakulását a tagországokban. (tovább…)

A Fidesz kampánya érezhető fordulatot vett: miután aktivizálta a saját táborát, elkezdte megszólítani a középen álló szavazókat, amely a legfrissebb felmérések szerint sikeres, hiszen nő a kormányoldal támogatottsága. Magyar Péter ezzel szemben még hétvégén is kizárólag a baloldali tábornak küldött üzeneteket, de a jelöltjei is a balliberális világból kerültek ki – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Digitális Polgári Körök háborúellenes vidéki rendezvényei sikeresen mozgósíthatják a vidéki nagyvárosokban élő jobboldali szavazókat is. (tovább…)

„Nem születtem köztársasági elnöknek, mint ahogy egy demokráciában senki sem születik semmilyen közjogi méltóságra” – ez az Áder János köztársasági elnöki beiktatási beszédéből származó idézet jól szemlélteti, hogy milyen szellemiséggel állt hozzá tíz éven keresztül pozíciójához. Az Áder János köztársasági elnökként eltöltött egy évtizedét feldolgozó könyv bemutatja, hogyan vált a korábban aktív politikusból a rendszerváltást követően – Göncz Árpáddal holtversenyben – a leghosszabb időt hivatalban töltő magyar államfő. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Mi Orbán titka? A mellérendelő magyar külpolitikáról. Az intézet igazgatója, Békés Márton az Orbán–Trump találkozó kapcsán elemzi Magyarország sikeres külpolitikáját. (tovább…)

A XXI. Század Intézet “A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” projekt keretében azt vizsgálta, hogyan vélekednek a magyar választók a múlt heti Trump-Orbán csúcstalálkozó sikerességéről. (tovább…)

Belpolitikai és külpolitikai szempontból is trendfordító esemény volt a Trump–Orbán csúcstalálkozó, hiszen Orbán Viktor pozícióját mind a brüsszeli tárgyalásokon, mind a belpolitikai versenyben javítják a sikeres tárgyaláson elért eredmények – jelentette ki a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: jól mutatja a csúcstalálkozó sikerét, hogy még a Tisza-közeli véleményformálók és sajtótermékek egy része is elismeri, hogy Orbán Viktor sikeres tárgyalást folytatott, miközben Magyar Péter láthatóan bénult, csak reagálni tud hetek óta az eseményekre. (tovább…)

A Tisza Párt feltűnése óta tetten érhető, hogy az ellenzéki kihívó nyíltan a kormánypárt politikai koreográfiáját és stratégiáját másolja, amire az októberi 23-ai események is rávilágítottak. A korábbi választások eredményét tekintve bizonyossá vált, hogy az ellenzéki pártok gyakorlata nem vezetett sikerre, ebből adódón a Tisza Párt eltérő megközelítést alkalmaz a kampányidőszakban, amelynek során a kormány stratégiájának átvételével, hasonló programok és kezdeményezések szervezésével igyekszik nagyobb népszerűségre szert tenni. A párt működésében külföldi példa is felfedezhető, amely leginkább az Európai Néppárt álláspontjának követésében nyilvánul meg. Miután egyre többször tűnnek fel olyan gyakorlatok, amelyek a kormányoldalon már régóta bevett szokásnak számítanak, illetve külföldön látott mintázatok is megjelennek az ellenzéki oldalon, egyre szembetűnőbb, hogy a Tisza Párt mögött nincs önálló gondolat. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig Péntek Podcast című műsorának legújabb adása „Az új világrend küszöbén: Közép-Európa ideje” címet viseli. Az epizódban az Intézet vezető elemzője, Halkó Petra osztja meg közép-európai és kínai tapasztalatait a világrendszerváltás jelenlegi folyamatai kapcsán. (tovább…)

Helye van a politikában a morálnak vagy sem? Mi várható a politikában a technológia, a mesterséges intelligencia behatolásával? A hatalom az démonikus vagy csak a cél iránti alázat testesül meg benne? Helye van az indulatnak a politikában? Hogy lehet az igazság mögé többséget rendelni? Mi a jövő évi választás tétje?

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett G. Fodor Gábor a Mozgásban legújabb adásában Lánczi Andrással Széchenyi-díjas filozófussal.

(tovább…)

Németország egykoron konzervatív néppártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) történelmi válsággal néz szembe, amelyből egyre kevésbé mutatkozik kiút. Noha a CDU már Angela Merkel vezetése alatt súlyos identitásválságba sodorta magát, Friedrich Merz mindezt tovább fokozva a szakadék szélére kormányozta a pártot. Miután a CDU a progresszív fősodorba való beágyazottsága okán egyre merevebben zárkózik el az Alternatíva Németországért (AfD) párttal való együttműködéstől, a korábbi hajszálrepedések széles törésvonalakká váltak a párton belül. Miután az AfD felmérések szerint hónapok óta Németország legnépszerűbb pártja, a CDU szavazói közötti korábbi konszenzus is elpárologni látszik a két párt közötti együttműködés tilalmát illetően. Természetesen ez nem függetleníthető attól, hogy a kereszténydemokraták kényszerkoalíciója a szociáldemokratákkal nem volt képes új impulzusokat hozni a német politikába, ellenben a választópolgárok frusztrációja tovább nőtt romló életkörülményeik miatt. Az utóbbi évek trendjei alapján a CDU már középtávon is nehezen kikerülhető csapdahelyzetbe kerül: további hanyatlás, vagy politikai szecesszió vár a pártra. (tovább…)

Pénteken találkozik Orbán Viktor Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel, akivel várhatóan több órás egyeztetése lesz a magyar kormányfőnek és számos megállapodást fognak megkötni. Az eddigi információk alapján gazdasági, hadiipari, energetikai kérdésekről is tárgyalnak majd, november 7-én a miniszterelnök megfogalmazása szerint szabályosan majd egy magyar napot tartanak, nagyszámú magyar delegáció érkezik Amerikába – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a tárgyaláson a budapesti békecsúcs is szóba kerül majd. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Bővül Orbán Viktor uniós mozgástere. Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Petri Bernadett Orbán Viktor római útját, a cseh választás eredményét és a november 7-i Trump–Orbán találkozót értékelték kül- és belpolitikai szempontból egyaránt. (tovább…)

Az Európai Számvevőszék pár héttel ezelőtt napvilágot látott jelentése szerint az Európai Unió 2024-ben az éves uniós költségvetés 3,6%-át szabálytalan módon költötte el. Ez az összeg Magyarország tavalyi befizetésének négyszerese. A költségvetés kohéziós fejezetében a hibaszint még ennél is magasabb, 5,7% volt, ami azt jelenti, hogy minden húsz euróból legalább egy eurót szabálytalanul fizettek ki. Az uniós programok alacsony hatékonysággal működnek, az Európai Unió egyre növekvő hitelállománya pedig az eladósodással fenyeget, néhány nappal ezelőtt a több, mint 100 milliárd eurós helyreállítási alap hatékonyságát is kritizálta a Számvevőszék. A költségvetési egyensúly felborult, a tervezés helyét az állandó tűzoltás, az ésszerűtlen és megalapozatlan forráskihelyezések és a politikai zsarolás vette át. Európa napjainkban a saját jövőjét éli fel. Az elfolyt eurómilliárdok, a felelőtlen hitelfelvétel, az ész nélküli háborús finanszírozás, összességében tehát az uniós intézmények okszerűtlen gazdálkodása a jogállamiság elveinek egyértelmű és súlyos megsértését jelenti ennek megállítására pedig csak az európai patrióta összefogás teremthet lehetőséget. (tovább…)

A Békemenet komoly erődemonstráció volt a jobboldal számára, amely újabb lendületet és erőt adott a Fidesz kampányának. Nem véletlen, hogy Magyar Péter álhírekkel igyekszik támadni a Békemenetet; már azt is állította, hogy a menet résztvevői csak egy pillanatra tudták megtölteni a Margit hidat. Mindez a valóság oly mértékű eltorzítása, ami rávilágít arra, hogy Magyar Péter alkalmatlan arra, hogy bármilyen politikai vitán részt vegyen, ugyanis még a tényadatokat is képes meghazudtolni – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ez volt a Békemenet: „Egyetlen lélekről sem mondhatunk le”. Az intézet igazgatója, Békés Márton az október 23-i békemenetet, illetve Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth téren elmondott beszédét elemzi. (tovább…)

(tovább…)