Budapest, a szabadságunk fővárosa

Nap mint nap sétálunk városaink utcáin, miközben gyakran észre sem vesszük, milyen fontos történelmi események helyszínei felé visz bennünket utunk. Budapest belvárosának házain mind a mai napig ott vannak a világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc nyomai, melyek lépten-nyomon arra emlékeztetnek bennünket, hogy ez a város mindig is élni akart, mindig vágyott a szabadságra. Békés Márton, Gyarmati István és Takács Tamás Péter most megjelent, Budapest Hegei című könyve arra késztet minket: fedezzük fel ezeket a történelmi helyszíneket és egy kicsit éljük át mi is a szabadságért küzdő honfitársaink történetét. (tovább…)

Egyre kiterjedtebb a V4-ek együttműködése

A 2015-ös migrációs válság hatására minden eddiginél erősebb lett Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia együttműködése, ami mára a bevándorlás kezelése mellett számos egyéb területen is megnyilvánul. A soron következő legnagyobb kihívás a V4-ek előtt a 2021-2027-es uniós költségvetés ügye, amely kapcsán ez a négy ország egységesen lép fel és képviseli az érdekeit. A V4 országok együttműködésének köszönhetően jó esély van arra, hogy a régió szempontjai hangsúlyosan megjelenjenek a következő hétéves uniós pénzügyi keret kialakítása során. A XXI. Század Intézet mai, „Kitart-e a V4-ek egysége?” című konferenciáján Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára kiemelte: a következő fél év legfontosabb tárgyalásai az európai uniós költségvetéshez kapcsolódnak majd. Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője pedig azt hangsúlyozta, a V4 egy új minőséget jelent az EU-n belül és reneszánszát éli ez az együttműködés. (tovább…)

Lezsák Sándor és Szájer József kapta idén a Petőfi-díjat

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szájer József európai parlamenti képviselő kapta idén a Petőfi-díjat. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Mol-csoport kitüntetését december 2-án adták át Budapesten, a Terror Háza Múzeumban. (tovább…)

Útra kelt szabadság – A Terror Háza Múzeum vándorkiállítása Brüsszelben

Mely nemzet nem ápolja történelmét, nem tiszteli hőseit, nem emlékezik meg méltó és dicső módon múltjáról, és elődjeinek szabadságküzdelméről, annak nincs jelene; és a jövője is végleg veszélybe kerül – hallhattuk Brüsszelben, a „30 éve szabadon” című tárlaton, a Terror Háza Múzeum vándorkiállításán, amelyen Nagy Ervin filozófus, a XXI. Század Intézet kutatója képviselte a létesítményt. (tovább…)

A szabadságot nehéz szavakba önteni, inkább megmutatjuk

Aki megélte, soha sem felejti el azt a felszabadult boldogságot és örömöt, amit a kommunizmus bukásakor érzett. 30 évvel a rendszerváltoztatást követően ugyanakkor már sokan vannak, akik nem rendelkeznek személyes tapasztalattal a kommunista diktatúráról, így számukra készítettünk egy kisfilmet, ami érzékletesen bemutatja a különbséget. (tovább…)

Fontos tagja lesz Várhelyi Olivér az új Európai Bizottságnak

A 2004-es uniós csatlakozás óta Magyarország még nem szerzett meg olyan fontos portfóliót az Európai Bizottságban, mint most. Jól jelzi ezt az is, hogy öt évvel ezelőtt Ausztria kapta meg ezt a területet, ráadásul az unió geopolitikai érdekeiből fakadóan az EU szomszédságpolitikája és bővítése kiemelt napirendi téma lesz az elkövetkezendő időszakban, különösképpen a balkáni országok tekintetében. Nem véletlen, hogy a balliberális ellenzék – a nemzeti érdekekkel szemben – mindent megtett a magyar jelölt ellen. Próbálkozásaik dacára ugyanakkor az Európai Parlament várhatóan jóváhagyja majd az új Európai Bizottság összetételét, nem számíthatunk meglepetésre a holnapi szavazáson. (tovább…)

Nem hozott meglepetést a választás Belaruszban

November 17-én, tehát múlt vasárnap parlamenti választásokat tartottak a Belarusz Köztársaságban. A belarusz Nemzetgyűlés alsóházának számító Képviselőház vagy Képviselői Kamara 110 képviselőjének mindegyikét egyéni választókerületekben, egy fordulóban választották, amely során az adott körzetben legtöbb szavazatot szerzett jelölt került be a parlamentbe. A belarusz politikai rendszer sajátosságainak köszönhetően az újonnan megválasztott képviselők közül mindössze 21 ember tagja valamilyen pártnak. Tizenegy fő a Belarusz Kommunista Párt tagja, hatan a Munka és Igazságosság Köztársasági Pártját képviselik, ketten a Belarusz Hazafias Pártot, míg egy-egy fő a Belarusz Agrárpárt és a Liberális-Demokrata Párt tagja. (tovább…)

A jobb és bal helyett mára a globalisták és a szuverenisták állnak egymással szemben

A XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója, Francesco Giubilei, az olaszországi Fondazione Tatarella elnöke és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa is beszélt a rendszerváltoztatásról és az azóta eltelt időszakről. Francesco Giubilei kiemelte: míg a XX. századot a jobb és bal ellentéte jellemezte, addig a XXI. században már a globalisták és a szuverenisták állnak szemben egymással. Ivan Krastev szerint a világon mindenki másként emlékszik vissza 1989-re, míg Frank Füredi arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugat intellektuálisan és morálisan kimerült. (tovább…)

Schmidt Mária: a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat

A közép-kelet-európai nemzetek emancipációs küzdelmei és az antikommunizmus voltak a döntő tényezők a szovjet rendszer megdöntésében; “a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat” – mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója Intézetünk A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján. (tovább…)

Az állam legfőbb célja az ország szuverenitását és a magyar családokat erősíteni

Az állam legfőbb célja 2010 óta, hogy Magyarország geopolitikai biztonságát, szuverenitását és a magyar családokat erősítse – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a XXI. Század Intézet nemzetközi konferenciáján. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója előadásában pedig arról beszélt, hogy az 1989-es rendszerváltástól kezdve a gyarmatosító logika az uniós bővítési hullámokban mindig érvényesült. (tovább…)