Digitális diktatúra

A nyilvánosság és a politikai közbeszéd jelentős része mára a különböző közösségi oldalakon zajlik, ahol a szólásszabadságot egyre jobban korlátozó techcégek komoly politikai befolyással bírnak. Amerika mellett az Európai Unióban is egyre inkább felmerül a globális techóriások nemzeti szinten való megregulázásnak igénye. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Varga Judit igazságügyi miniszter és Pokol Béla alkotmánybíró voltak, akik egyetértettek abban, hogy a demokratikus felhatalmazást nélkülöző techóriások ellen olyan jogszabályokat kell megalkotni, amelyek korlátozzák egyre növekvő hatalmukat. (tovább…)

Oltásellenesség: emberéletekkel játszott a baloldal

Egyre több olyan esetről hallani, hogy baloldali politikusok vagy szimpatizánsok politikai okokból utasítottak el bizonyos vakcinákat, majd később a védettség hiánya miatt tragikus módon elhunytak. Mindez a baloldal politikai haszonszerzésből folytatott, hosszú hónapokon át tartó hangulatkeltésének szomorú következménye – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: már önmagában az, hogy csak három hónappal az első vakcinaszállítmány megérkezése után készítették el az első közös, oltakozásra bíztató videójukat az ellenzéki politikusok, sok mindent elárul. Ma már ugyan tagadják a korábban sokat hangoztatott álláspontjukat az oltóanyagok kapcsán, ugyanakkor az elmúlt hetekben számtalan olyan nyilatkozatot tettek a baloldali politikusok, amelynek eredményeként a választók az oltásellenes állásponttal azonosíthatják őket – mondta az elemző. Megjegyezte: a baloldal oltások kapcsán kialakított álláspontja jelentősen rontja az ellenzék 2022-es választási esélyét. (tovább…)

Európa mi vagyunk

A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának első konferenciája Európa mi vagyunk címmel vette kezdetét szerdán. A konferencia célja egy közös, európai demokratikus jobboldali, nemzeti-konzervatív politika gondolati megalapozása, valamint a kortárs kihívásokra adandó együttes válaszaink mögötti kulturális erőtér kiszélesítése, megerősítése. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a közép-európaiak rendelkeznek valamivel, amivel a nyugat-európaiak már nem: van víziójuk és tudják, milyen jövőt akarnak. A főigazgató szerint a térség víziója a kontinensről nem más, mint a szabad nemzetek szabad szövetsége. Ez a közép-európai jövőkép a kissé megfásult nyugat-európaiaknak is útmutatóul szolgálhat, és amennyiben nekik nincs saját víziójuk, akkor a miénket is átvehetik. Hidvéghi Balázs szerint a koronavírus-járvány ismét rámutatott arra, hogy az Európai Unió sem a helyzet előrejelzésében, sem pedig a kezelésében nem tudott eredményeket felmutatni és a kormányok védték meg az embereket. Az EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy a központosítottabb Európa nem megoldás, a Fidesz pedig azért hagyta ott az Európai Néppártot, mert lehangoló az európai jobboldal állapota. (tovább…)

Politikai stabilitás korona idején

Európa új kulturális törésvonala mentén megerősödött globalista szellemiségű csoportok az elmúlt évtized során megkérdőjelezték a politikai stabilitást, mint értéket. A pandémia elleni védekezés azonban ismét bebizonyította, hogy egy erős, szuverenista kormányzat hatékonyabban képes kezelni a válságot, mint egy sokpárti koalíciós vagy kisebbségi kormány. Magyarország ebből a szempontból versenyelőnyben van, hisz 2010 óta kétharmados többséggel rendelkező demokratikus kormányzat regnál. A keleti vakcinák használatával hazánk – a szintén stabil kormányzatú Málta mögött – a második helyen áll a lakosság átoltottságát tekintve, ami leginkább a határozott kormányzati intézkedéseknek tudható be. Ezzel szemben minden európai régióban találunk példát arra, hogy a koalíciós pártok közötti vita miatt lassú és körülményes a válságkezelés, így többek közt Belgiumban, Németországban, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában is a lakosságot veszélyeztető következetlen döntések születtek. Mára Svédország is – miután a sajátos startégiája csődöt mondott – belátta, hogy állami beavatkozás nélkül nincs sikeres védekezés. Az úgynevezett nyugati demokráciák közül kivételt jelent az átoltottságban világelső Izrael, ahol az eltérő geopolitikai helyzet mellett a kormányválság ellenére politikai konszenzus van a szigorú intézkedések tekintetében. (tovább…)

Eljövendő konzervativizmus

A közeljövőben térségünk és benne Magyarország körül szerveződhet meg az új  európai jobboldal, az önmagához visszataláló Közép-Európa lehet a múlt értékeiből táplálkozó és a jövőt meghatározó új konzervatív gondolat forrása. Az elmúlt hetek eseményei különös aktualitást adnak a Kommentár folyóirat idei első számának, amely az Eljövendő konzervativizmus hívószava köré épül. (tovább…)

Keleti vakcinák: Orbán Viktor ismét sikerrel szállt szembe a liberális fősodorral

Míg pár hónapja még a brüsszeli és nyugat-európai politikusok, illetve az őket szorosan követő magyarországi baloldali politikusok feleslegesnek vagy egyenesen károsnak tartották, hogy Orbán Viktor orosz és kínai oltóanyagot is be akar szerezni az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzés mellett, ma már egyre többen követik a magyar mintát – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a vakcinakérdéshez hasonlóan Orbán Viktor többször is szembeszállt már a liberális fősodor elvárásaival és szuverén politikát folytatva iránymutató lett Európában. Ebbe a sorba illik bele szerinte, amikor 2010 után az emberek helyett a bankokat és a multinacionális cégeket adóztatta meg, illetve amikor szakított az IMF-fel. De hasonló irányadó szerepre tett szert Európában Orbán Viktor a bevándorlási válság során is. Orbán Viktor egyedülálló módon képes reálisan és hosszútávon gondolkodni, a sikeres stratégiaalkotásának köszönhetően pedig ezekből a vitás helyzetekből a legtöbbször nyertesen kerül ki – fogalmazott Deák Dániel. (tovább…)

Növekvő külföldi médiabefolyás Magyarországon

A külföldről támogatott médiumok száma az elmúlt években nagymértékben megemelkedett Magyarországon, aminek köszönhetően ezek mára a tömegtájékoztatás jelentős hányadát birtokolják az országban. Az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számontartott, rendszerint a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és internetes hírportálok ennek köszönhetően ma már napi több milliós eléréssel rendelkeznek, így komoly befolyásoló erővel bírnak az ország belpolitikai folyamataira. (tovább…)

A felvidéki magyarság megmaradásának kulcsa lehet a Szövetség

Hosszú tárgyalási folyamat után a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy egy pártban egyesülve, Szövetség: Magyarok, Nemzetiségek, Régiók (Aliancia) néven folytatják a közös munkát a jövőben. A három párt elnöke még tavaly, augusztus 20-án írt alá közös szándéknyilatkozatot egy egységes képviselet megalkotásáról, az elmúlt hónapokban azonban több alkalommal is megakadtak a hárompárti egyeztetések, egy decemberi botrányos sajtótájékoztatót követően pedig csupán jelentős kompromisszumok árán valósult meg a pártok összefogása. Bár az egységes magyar párt megszületése új lendületet adhat a felvidéki magyar érdekképviseletnek, az elmúlt évek ellentétei nyomán kialakult törésvonalak várhatóan még a következő hónapokban is jelen lesznek a magyar egység létrehozását szkeptikusan fogadó választópolgárok körében. Az új párt vezetése előtt tehát komoly munka áll az emberek bizalmának visszaszerzését illetően, aminek sikerességét a 2022-es önkormányzati és megyei választások eredménye mutatja majd meg. (tovább…)

Vakcinabeszerzés: totális inkompetencia jellemzi az EU-t

Napra pontosan már három hónapja érkezett meg az első vakcinaszállítmány az uniós tagállamokba, ugyanakkor az EU lakosságának még a tíz százaléka sem kapta meg legalább az első oltást, ráadásul teljesen érthetetlen módon az itt beadottnál lényegesen több vakcinát exportáltak az EU-n kívülre – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a jóval szegényebb, nem EU és nem NATO-tag Szerbiában már 20 százalék a beoltottak aránya, de lényegében az összes versenytársa messze lehagyta már az EU-t. Kiemelte: az unió a sokadik válságot kezeli félre, a vakcinabeszerzések esete pedig az uniós bürokrácia totális inkompetenciájára világít rá. Hozzátette: az emberéleteket követelő késlekedést jól szimbolizálja, hogy az EU még csak most kezdte el a tárgyalásokat a kínai Sinopharm-vakcina engedélyeztetéséről, miközben Magyarországon már hetek óta oltanak vele. Az elemző megjegyezte: hazánk helyesen döntött, hogy önállóan is beszerzett oltóanyagokat, így az EU-n belül Magyarország nyithat az egyik legkorábban. (tovább…)

Új európai jobboldal: erősödhet a Fidesz hangja

A Visegrádi Négyek szövetsége továbbra is biztos lábakon áll, aminek oka, hogy a négy ország által vallott közös értékekből következik az azonos érdekvédelem. A lengyel- magyar barátság napján, március 23-án Novák Katalin, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke beszélgetett Deák Dániellel a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. A beszélgetés során többek között szó esett az Európai Néppárttal való szakításról, a Visegrádi Együttműködésről és egy új, közép-európai, jobboldali politikai mozgalom létrehozásáról, amely meghatározza a térség politikáját is. (tovább…)