Gyurcsány pártján kívül válságban a baloldal

Az ellenzéki összefogás a választási kudarc után szétesett, az egymással is versengő pártok – a Demokratikus Koalíció kivételével – politikai válságba kerültek, a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom megítélése is jobb, mint a hat párt népszerűsége külön-külön. Továbbra sincs ideológiai karaktere és nem találja saját hangját a parlamentbe először bekerülő Momentum, amely az elhúzódó vezetési válság mellett intellektuálisan is kiüresedett, „obstrukciós” akcióinak pedig egyre rosszabb megítélése van. Az úgynevezett zöldpártok szintén vezetési válságtól szenvednek, az egykori országos hálózatát elvesztő LMP, illetve a tagsággal sosem rendelkező Párbeszéd is csupán médiapártként működik. A Jobbik elvesztette nemzeti jellegét, megszűnt a párt szuverenitása, botrányok és az önvizsgálat teljes hiánya miatt a szervezet leépülése folytatódni fog, sőt a párt jövője is kérdésessé vált. A Demokratikus Koalíció az egyetlen olyan szervezet, amelynek vezetése és struktúrája stabil maradt a közös választási kudarc után, így – mivel Gyurcsány Ferenc újra össze szeretné fogni a baloldalt – vélhetően először a megszűnéshez közel álló, történelmi mélyponton lévő MSZP-t fogja beolvasztani. Gyurcsány célja a 2010 előtti MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára egy hasonló fazonú, általa vezetett DK–Momentum-koalíció megteremtése, amelybe a többi baloldali párt is részt venne. (tovább…)

Zárójelbe tett Európa – Szuperállam kontra nemzeti szuverenitás

Hiánypótló művel folytatódik a XXI. Század Intézet Új Idők című könyvsorozata. A 2010-ben elhunyt Széchenyi-díjas magyar–amerikai katolikus filozófus, történész–politológus, Molnár Tamás esszéit tartalmazó Európa zárójelben című kötet Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatójának szerkesztésében látott napvilágot. A könyv tartalmazza 1990-ben, eredetileg franciául megjelent azonos című könyvének és az 1989–92 között, hasonló témában, angol nyelven írott esszéinek szövegét. (tovább…)

Harc a történelemért

A harctéri küzdelmek mellett emlékezetpolitikai csatározás is zajlik az ukrán–orosz háború hátterében. Ez a II. világháború lezárásának évfordulójához közeledve különösen érzékelhetővé vált. A lassan nyolcvan évvel ezelőtti történések megítélése eddig is problémás pont volt Ukrajna és Oroszország, sőt Európa és Oroszország kapcsolatában, az idei évben pedig végképp elszakadni látszanak egymástól a narratívák. (tovább…)

Kaktusz: Embargóból lesz béke?

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adás témájául az embargó kérdése szolgált, ami a vendégek meglátása szerint jelenleg a háborút is letakarva tematizálja a közbeszédet. A vendégek egyetértettek abban, hogy az embargó a büntetés eszköze, s ezáltal nem a békét szolgálja. Ennek fényében pedig okkal merül fel a kérdés, hogy akik az embargót szorgalmazzák, azok érdekeltek-e a béke megteremtésében? (tovább…)

Szétesés után egymással veszekszik az ellenzék

A május végén felálló 5. Orbán-kormánynak ismét stabil, kétharmados parlamenti többsége lesz, ezzel szemben az ellenzéki oldal minden eddiginél fragmentáltabbá vált: soha nem volt ennyi frakció az Országgyűlésben. Az Egységben Magyarországért nevű szivárványkoalíció – a parlament megalakulásával – szétesett, a hatpárti együttműködésből hat különálló, egymással versengő frakció született. A következő ciklus legnagyobb vesztese a Jobbik és az MSZP lett, előbbi helyzetét a Mi Hazánk Mozgalom bejutása nehezíti, utóbbi pedig történetének legkisebb létszámában lesz jelen. Az LMP szintén tovább zsugorodott, illetve kiszolgáltatott helyzetbe került, hisz Gyurcsány Ferenc „segítsége” nélkül frakciót sem tudott volna alakítani. A Demokratikus Koalíció versenyelőnyhöz jutott, de részben nyertesnek érezheti magát az először bejutó Momentum, illetve a Párbeszéd is, amely úgy tudta növelni képviselőinek számát, hogy társadalmi támogatottsága továbbra sincs. (tovább…)

Szilárd nemzeti parlament alakult

A hagyományokhoz illő ünnepélyes hangulatban megalakult a rendszerváltoztatás utáni kilencedik demokratikusan választott országgyűlés, amelyben a nemzeti oldal a kétharmadnál is nagyobb többségével példa nélküli politikai stabilitást biztosít Magyarország számára a mostani, veszélyekkel teli korszakban – emelte ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: a baloldalon többen is teljesen bojkottálni akarták az alakuló ülést, azonban rájöttek, hogy ezzel csak még inkább nevetségessé tennék magukat, így végül a botránypolitikus Hadházy Ákoson kívül mindegyik ellenzéki képviselő letette az esküt és csak azt követően távozott az ülésteremből három ellenzéki párt frakciója. Az elemző hangsúlyozta: a parlament várhatóan két hét múlva választja meg Orbán Viktort miniszterelnöknek, aki május végére állíthatja fel az ötödik kormányát. (tovább…)

Két hónapja tart az orosz–ukrán háború

Már több mint két hónap telt el azóta, hogy Oroszország megkezdte ún. „különleges hadműveletét” Ukrajnában. Sem a háború kimenetele, sem az orosz katonai és politikai célok nem világosak teljesen, ahogyan az sem, hogy a Nyugat meddig hajlandó elmenni Oroszország feltartóztatása érdekében. (tovább…)

Schmidt Mária: Padlót fogva

Részleteket közlünk Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatójának a 2022-es ellenzéki katasztrófa okairól szóló véleménycikkéből, amely Padlót fogva címmel a Magyar Nemzetben jelent meg. A szerkesztett írás alapjául szolgáló beszéd Intézetünk Van-e tovább? Ellenzéki helyzetértékelés című rendezvényén hangzott el. (tovább…)

Kaktusz: Merre tovább ellenzék?

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adásban az ellenzék politika értelemben vett kiütéses vereségéről, és ennek következményeiről volt szó. A vendégek úgy vélekedtek, hogy az ellenzék elvesztette identitását azáltal, hogy mindössze az Orbán-ellenesség tartotta őket össze. Emellett arról is szó esett, hogy a baloldal megújulási problémáját nem lehet egy négy éves ciklusban helyre tenni, amit tovább tetéz, hogy vezetőik gyakorlatilag tizenkét éve tagadásban élnek, mivel ugyanazokkal a szereplőkkel, ugyanúgy, ugyanazt csinálják, és ezzel kelepcébe zárják saját magukat.

(tovább…)

Csak belülről lehet megérteni a magyar modellt

A Fidesz–KDNP-pártszövetség választáson aratott fölényes győzelme nem maradt nemzetközi visszhang nélkül. A nyugati fősodratú médiumok – morális felsőbbrendűséggel átitatott – beszámolói kapcsán egyre világosabbá válik, hogy a nemzeti blokk politikai modelljét képviselő Orbán-korszakot egyrészt nem értik, másrészt szándékosan festenek róla torz képet. Ezen médiumok a kormánypártok sorozatban negyedik kétharmados választási győzelme ellenére sem képesek önreflexiót gyakorolni, és továbbra is leegyszerűsített és a valóságtól elrugaszkodott magyarázatokba bonyolódnak, hogy saját narratívájukat s ezáltal legitimitásukat igazolják. (tovább…)