Magyarország számára kedvező változás a CDU élén

Január 16-án új pártelnököt választott a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az elnökségért folyó versenyt végül Armin Laschet nyerte meg, aki a párt kilencedik elnökeként kezdi meg tevékenységét. A 2017-től Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként tevékenykedő politikus bár valamelyest eltérő álláspontot képvisel bizonyos kérdésekben, várhatóan továbbra is a jelenlegi német kancellár által folytatott politikát fogja képviselni a jövőben. Laschet megválasztása Magyarország számára ugyanakkor kedvező változást hozhat a jövőben, sok kérdésben ugyanis a hivatalban lévő kancellárénál barátibb hangnemet üthet meg Magyarországgal kapcsolatban. (tovább…)

Intő példa Szlovákiából: Instabilitást jelent a koalíciós kormányzás

A politikai stabilitás az egyik legnagyobb érték ezekben a válságos időkben, amit visszaigazolnak az elmúlt egy év eseményei is: Magyarország tavaly tavasszal gyorsan reagált a koronavírus megjelenését követően, sikerült a járvány folyamán végig garantálni az ország stabilitását, a gazdasági válságot is megfelelően tudja kezelni az ország. Nincsenek ilyen szerencsés helyzetben a koalíciós kormányok által irányított és ezáltal politikai instabilitástól szenvedő európai országok, amelyek közül több sem az egészségügyi, sem a gazdasági krízisen nem bír úrrá lenni. Ilyen ország Szlovákia is, ahol az egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági válsággal szembenéző négypárti koalíciós kormányt egymásnak ellentmondó intézkedések jellemzik. Igor Matovič miniszterelnöknek a kormánykoalícióban kialakult nyilvános viták miatt komoly problémákkal kell szembenéznie, könnyen elképzelhető a négypárti kormánykoalíció felbomlása. A magyarországi baloldal által tervezett hatpárti koalíciós kormány még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányokhoz. Hatalomra kerülésük garantáltan politikai instabilitást okozna Magyarországon, aminek súlyos következményei lennének. (tovább…)

Vakcinaháború: A magyar az egyik legsikeresebb oltási program

A baloldali pártok a koronavírus magyarországi megjelenése óta támadják a járvány elleni védekezést, ezúttal a koronavírus elleni védőoltás kapcsán terjesztenek álhíreket. A számok szerint ugyanakkor ellenzék állításaival szemben Magyarország sikeres oltási programmal rendelkezik: uniós összehasonlításban hazánk a leggyorsabban oltó tagállamok között foglal helyet. Olyan gazdag országokat előzünk meg, mint például Ausztria, Luxemburg, Hollandia, Franciaország vagy Belgium. Több nyugati országban is komoly gond van az oltási programmal, Belgiumban például új oltási tervet is ki kellett dolgoznia a kormánynak, miután a vakcinák megérkezését követő héten csupán pár száz embert tudtak beoltani. A számok azt mutatják, ha az EU sikeresebb beszerzési politikát folytatott volna, akkor már lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezhetne védettséget a koronavírussal szemben. Brüsszel elhibázott vakcinabeszerzése miatt egyre többen fejezik ki elégedetlenségüket Európában. (tovább…)

Sikerrecept lehet a Brexit?

2020. december 24-én megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, aminek 2021. január 1-jei életbelépésével a britek kilépése teljessé vált az intézményrendszerből. Bár a kilépésnek kétségkívül több negatív hatása is van, a Boris Johnson által kötött megállapodás sok tekintetben példa nélküli lehetőségeket teremtett az Egyesült Királyság számára. Az uniós kötöttségek nélkül a szigetország ismét saját sorsának kovácsává válhat, amit leginkább az Egyesült Királyság kereskedelempolitikája feletti teljes kontrol visszaszerzése segíthet. A brit gazdaság jövőbeli sikere hosszútávon ugyanakkor egyfajta katalizátorként működhet, ami további tagállamokat sarkallhat az egyre inkább a föderalizmus irányába haladó Európai Unió elhagyására. (tovább…)

Baloldali habarékellenzék jött létre

Az ellenzéki pártok által megfogalmazott hatpontos alapvetések olyan általános és megfoghatatlan kampányszlogenek, amelyek már önmagukban is jól rávilágítanak arra, hogy ezeknek a pártoknak valójában nincsen közös víziója, a konkrétumokban nem értenek egyet, a dualizmus időszakához hasonló kormányzásképtelen habarékellenzék jött létre – mondta Deák Dániel videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a programalkotás önmagában nem jelent közös víziót is, hiszen az sokkal inkább belső meggyőződésből fakad, nem pedig a tárgyalóasztaloknál megkötött egyezségekből. Hozzátette: a Gyurcsány Ferenccel történő együttműködés hatására a Jobbik, az LMP és az MSZP támogatottsága is jelentősen csökkent, a Momentumra is hasonló sors várhat. Békés Márton legújabb elemzésére utalva megjegyezte, a nemzeti erők – amelyeket a Fidesz–KDNP parlamenti többsége és az Orbán-kormány képvisel – egy „sokféle összetevőből álló, kívülről irányított nemzetközi erőkkel” állnak szemben. (tovább…)

Békés Márton: Egyetlen, nemzetközi párttá vált az ellenzék

2021-re felálltak a belpolitikai frontvonalak: a nemzeti erők, amelyeket a Fidesz–KDNP parlamenti többsége és az Orbán-kormány képvisel, állnak szemben a sokféle összetevőből álló, kívülről irányított nemzetközi erőkkel. Míg a nemzeti erők egy hosszú történeti és politikai fejlődés eredményeképpen, széles társadalmi felhatalmazással, az elmúlt tíz évben önálló, magyar modellt hoztak létre, addig utóbbiak 2018 óta egyre inkább egy több frakcióból álló „nemzetközi párttá” álltak össze. Mindez annak a világméretű küzdelemnek a keretében helyezkedik el, amely az egymásnak feszülő globális és lokális erők között folyik, más szavakkal az internacionalista érdekek és a nemzetállami értékek konfliktusát jelenti. (tovább…)

Kérdéses a felvidéki magyar összefogás

Bár a felvidéki magyar pártok még augusztusban aláírtak egy szándéknyilatkozatot az egységes magyar képviselet megteremtéséről, a felek közti tényleges együttműködés továbbra is várat magára. A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás között több hónapja zajló egyeztetések során a pártoknak továbbra is több fontos kérdésekben kell megállapodniuk, nemrég pedig az új pártban betöltött pozíciók miatt robbant ki vita a felek között, ami tovább rontotta hárompárti megegyezés esélyeit. Az egyre inkább kaotikus helyzet miatt a pártok között a következő hetekben biztosan nem születik megállapodás, ami tovább késlelteti az egységes magyar képviselet létrehozását. A 2021-es szlovákiai népszámláláshoz, valamint a 2022-es önkormányzati választásokhoz közeledve ugyanakkor egyre inkább fontosabb volna egy egységes arculat megteremtése, ami elengedhetetlen a felvidéki magyarság bizalmának visszaszerzéséhez. (tovább…)

Deutsch Tamás és Kónya Imre kapta az idei Petőfi-díjakat

Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője és Kónya Imre, a Boross-kormány volt belügyminisztere vehette át a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapította Petőfi-díjakat a Terror Háza Múzeumban. (tovább…)

Jövőre is folytatódik a szuverenitási küzdelem

A 2020-as év egyértelműen a koronavírus-járványról szólt, de még a pandémia sem tántorította el a Soros-hálózat által is támogatott globalista balliberális köröket attól, hogy támadják a nemzetállami szuverenitásukért kiálló országokat – mondta Deák Dániel évzáró videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek lehettünk a szemtanúi az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus kapcsán is, ezzel az eszközzel akarták rávenni Magyarországot egyebek mellett a szuverén bevándorláspolitikájának feladására. Kiemelte, ez a törekvése a baloldalnak nem jött össze, az uniós csúcson a magyar-lengyel álláspont győzött, azonban a balliberális politikai körök újabbnál újabb eszközöket fognak keresni a szuverén magyar politika megtörése érdekében. Hozzátette: a küzdelem tehát 2021-ben tovább folytatódik, az Európai Parlament balliberális többsége máris szembeszállt az Európai Tanácsban született megállapodással, az Európai Bizottság pedig újabb bevándorláspárti elképzeléseket akar ráerőltetni az uniós tagállamokra, amellyel állampolgárságot, így szavazati jogot adna több tízmillió bevándorlónak. (tovább…)

Bélyegsorozat emlékezik az első szabadon választott magyar kormányra

A “30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódóan az első szabadon választott magyar kormány tagjairól bocsátott ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet a Magyar Posta, a 30 éve szabadon Emlékbizottság és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával. (tovább…)