A háborús geopolitikai mellékhatások

Az orosz–ukrán háború és a világban zajló geopolitikai változások az egykori Szovjetunió összes államára hatást gyakorolnak. Moldova energiaellátását már közvetlenül is érinthetik az Ukrajna elleni légicsapások, állandó témává vált Belarusz esetleges közvetlen beavatkozásának kérdése, több ország viszont váratlan GDP-növekedés elé nézhet az oroszországi mozgósításnak köszönhetően. (tovább…)

A Popović-módszer Magyarországon

A magyarországi baloldal történelmi válsága közepette pártjaik legfeljebb botránypolitizálásra tudják kihasználni parlamenti jelenlétüket. Ezért minden korábbinál látványosabb azoknak a hivatásos „civileknek” a fellépése, akik legújabban a közoktatásügyben tapasztalható elégedetlenkedésre települtek rá. Innen visszatekintve válik igazán világossá az elmúlt tíz év tapasztalata, mely szerint egy vágyott magyar Majdan technológusai dolgozzák ki az éppen aktuális ügy dramaturgiáját, ők határozzák meg a tüntetések színpadra állításának műfaját s írják meg a szakmai problémák politikai konfliktussá szélesítésének forgatókönyvét. A módszertan nem saját, hanem nemzetközi receptet követ, amelyet számos „színes forradalom” során sikerrel alkalmaztak, a hozzávalók (médiahadjárat, nagykövetségi nyomásgyakorlás, operatív beavatkozások, Soros-dotáció) gondos adagolásával együtt. (tovább…)

A szankciók ellenzése nem oroszpártiság

Egyensúly az átalakuló médiában

Az elmúlt 12 évben a hazai médiapiac jelentősen átalakult, amelyet a korábban domináns baloldali-liberális fórumok a sajtószabadság sérelmeként élnek meg, külföldi támogatóikkal együtt, míg a rendszerváltoztatás utáni húsz évben mindvégig kisebbségben dolgozó jobboldaliak éppen annak visszaállásaként üdvözölnek. A sajtóviszonyok hazai és európai alakulásáról szólt a XXI. Század Intézet Médiaegyensúly című konferenciája. (tovább…)

Tűzzel játszik az ellenzék

Az elmúlt tizenkét év során megfigyelhető volt egy ismétlődő politikai mintázat, mely szerint az ellenzék – közvetlenül az elvesztett választások után – a megújulás és a parlamenti munka helyett az utcai politizálásra helyezte a hangsúlyt. Megpróbáltak rátelepedni civil elégedetlenségi akciókra, majd nemzetközileg kipróbált mozgalmi forgatókönyvek alapján igyekeztek kormányellenes demonstrációvá szélesíteni azokat. Ebbe a sorba illeszkednek az idei KATA-törvény módosítása miatti tüntetések és a pedagógussztrájknak indult rendszerellenes megmozdulások is, amelyek éppen a népszerűtlen politikusok személyes megjelenése miatt váltak egyelőre kontraproduktívvá. A céljai elérése érdekében a baloldal egyre szélsőségesebb hangnemet használ, ami a legutóbbi diáktüntetésen és az MTVA-székház előtti zavargásokon is szembetűnő volt, ezzel azonban a társadalmi rendet és a jogbiztonságot is felelőtlenül veszélyezteti. (tovább…)

Magyarország számára kedvező az amerikai eredmény

Ugyan még mindig nincsen végleges eredmény az amerikai félidős választások kapcsán, de az már látható, hogy a képviselőházban a Joe Biden mögött álló demokraták várhatóan elveszítetik a többségüket, míg a szenátus többsége még kérdéses, akár decemberig sem dől el – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint kifejezetten előnyös a mostani eredmény Magyarország számára, a republikánusok például biztosították hazánkat arról, hogy visszaállítják azt az adóügyi megállapodást a két ország között, amelyet a demokrata kormányzat mondott fel nyomásgyakorlásként. Ron DeSantis floridai kormányzó hatalmas győzelme a vezető elemző szerint azt vetíti előre, hogy ő lehet az egyik legnagyobb esélyes az elnökjelöltségre a Republikánus Párton belül Donald Trump mellett. Mindkét politikus 2024-es győzelme kedvező lenne Magyarországra nézve – fogalmazott. (tovább…)

Békésebb világot hozhat a realista politika

John J. Mearsheimer a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájának egyik legismertebb képviselője. Az elmúlt napokban a geopolitikai szakértő Budapestre látogatott, amelynek apropóját A nagy téveszme. Liberális álmok és nemzetközi realitások című könyvének a Századvég Kiadónál történő magyar megjelenése szolgáltatta. A könyvbemutatón Mearsheimer munkásságát a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke, Fűrész Gábor, valamint Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója méltatta, majd a szerzővel Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője beszélgetett. (tovább…)

Zsákutcában a német zöldek energiafordulata

Egy évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy „a nagy zöld átmenet” víziója éppen a német zöldbaloldal (Bündnis 90/Die Grünen) kormányra kerülése idején fog léket kapni. Az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság azonban átstrukturálta a prioritásokat Németországban, vagyis az ellátásbiztonság fontosabbá vált a „zöldítésnél”. Az Egyesült Államokból hatalmas, természetszennyező tankerhajókon érkező LNG-gáz, a még működő német atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása, és a kétes emberi jogi helyzettel rendelkező közel-keleti rezsimekkel való tárgyalások mind ebbe a sorba illeszkednek. Ám a német Energiafordulat (Energiewende) program kudarcát mégis az szemlélteti legjobban, hogy az erkelenzi szénbánya terjeszkedése miatt szélerőműveket szerelnek le, ez pedig már nyíltan a német energiaforradalom bukásának beismerése. (tovább…)

Kaktusz: Magyarországon a helyzet változatlan

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta egyszer, félórában a magyar politikáról. A legutóbbi adás során a vendégek egyetértettek abban, hogy nehéz idők jönnek egész Európában, ezért a kormányzóképes erőknek egyszerre kell nyugalmat, biztonságot és stabilitást megteremteniük. Mindemellett a magyar kormány kapcsán szó esett a mérsékelt őszinteségi faktorról, míg az ellenzék tekintetében a rossz diagnózisokra adott rossz gyógymódokról. Mindkét esetben megállapítható, hogy a hitelesség egy lényegi összetevője annak, hogy mely pártok tudnak profitálni a jelenlegi példátlan helyzetből. (tovább…)

Szélesedőben Magyarország geopolitikai mozgástere

Olaszországban bekövetkezett a jobboldali fordulat, a geopolitikai szempontból rendkívül fontos Izraelben Orbán Viktor szövetségese, Benjámin Netanjahu kerül vissza a hatalomba, az Egyesült Államokban pedig jó eséllyel legalább a kongresszusban többségbe kerül a jobboldal a félidős választásokon – sorolta legújabb videóelemzésében Deák Dániel a Magyarország számára kedvező külpolitikai fordulatokat. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, a lengyel kormányfő hetekkel korábban bejelentette, hogy visszatérnének a V4-es együttműködéshez, amelynek kormányfői előreláthatóan novemberben találkoznak. Az olasz, az izraeli és az amerikai változások lényegesen szélesítik a magyar kormány geopolitikai mozgásterét és talán, ami a legfontosabb a jelenlegi helyzetben, erősödhet a békepárti tábor hangja a világban, ugyanis a republikánusok már nem támogatnák korlátlanul Ukrajnát fegyverekkel és dollárral. (tovább…)