Békés Márton: A többség stratégiája

Demokráciában a többség dönt, amely többséget választásról-választásra meg kell szerezni, amelyhez meg kell szervezni és össze is tartani. Előbbi politikai eszközökkel, utóbbi kulturális üzenetekkel lehetséges. A politikai tervezés háromféle többségről tud: van politikai többség, amely a törvényhozásban érvényesül, van társadalmi többség, ami a szavazók számában mutatkozik meg, végül létezik kulturális többség, amely az előbbieknél nehezebben mérhető, ám érvényesülése eltéveszthetetlen. A politikai többség a parlamenti ciklusokhoz kötődik, a társadalmi többség létrejötte a kormányzat középtávú munkájának eredménye, míg a kulturális többség ezeknél hosszabb távú és nem is csak állami cselekvés gyümölcse. Ebből is látszik, hogy a többég stratégiája három lépcsőből áll: első a politikai többség létrehozása, amelyet megerősít társadalmi többséggé való kibővítése s végül betetőz a kulturális többség – persze nem magától való – kialakulása. (tovább…)

Gyurcsány pártján kívül válságban a baloldal

Az ellenzéki összefogás a választási kudarc után szétesett, az egymással is versengő pártok – a Demokratikus Koalíció kivételével – politikai válságba kerültek, a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom megítélése is jobb, mint a hat párt népszerűsége külön-külön. Továbbra sincs ideológiai karaktere és nem találja saját hangját a parlamentbe először bekerülő Momentum, amely az elhúzódó vezetési válság mellett intellektuálisan is kiüresedett, „obstrukciós” akcióinak pedig egyre rosszabb megítélése van. Az úgynevezett zöldpártok szintén vezetési válságtól szenvednek, az egykori országos hálózatát elvesztő LMP, illetve a tagsággal sosem rendelkező Párbeszéd is csupán médiapártként működik. A Jobbik elvesztette nemzeti jellegét, megszűnt a párt szuverenitása, botrányok és az önvizsgálat teljes hiánya miatt a szervezet leépülése folytatódni fog, sőt a párt jövője is kérdésessé vált. A Demokratikus Koalíció az egyetlen olyan szervezet, amelynek vezetése és struktúrája stabil maradt a közös választási kudarc után, így – mivel Gyurcsány Ferenc újra össze szeretné fogni a baloldalt – vélhetően először a megszűnéshez közel álló, történelmi mélyponton lévő MSZP-t fogja beolvasztani. Gyurcsány célja a 2010 előtti MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára egy hasonló fazonú, általa vezetett DK–Momentum-koalíció megteremtése, amelybe a többi baloldali párt is részt venne. (tovább…)

Szétesés után egymással veszekszik az ellenzék

A május végén felálló 5. Orbán-kormánynak ismét stabil, kétharmados parlamenti többsége lesz, ezzel szemben az ellenzéki oldal minden eddiginél fragmentáltabbá vált: soha nem volt ennyi frakció az Országgyűlésben. Az Egységben Magyarországért nevű szivárványkoalíció – a parlament megalakulásával – szétesett, a hatpárti együttműködésből hat különálló, egymással versengő frakció született. A következő ciklus legnagyobb vesztese a Jobbik és az MSZP lett, előbbi helyzetét a Mi Hazánk Mozgalom bejutása nehezíti, utóbbi pedig történetének legkisebb létszámában lesz jelen. Az LMP szintén tovább zsugorodott, illetve kiszolgáltatott helyzetbe került, hisz Gyurcsány Ferenc „segítsége” nélkül frakciót sem tudott volna alakítani. A Demokratikus Koalíció versenyelőnyhöz jutott, de részben nyertesnek érezheti magát az először bejutó Momentum, illetve a Párbeszéd is, amely úgy tudta növelni képviselőinek számát, hogy társadalmi támogatottsága továbbra sincs. (tovább…)

Szilárd nemzeti parlament alakult

A hagyományokhoz illő ünnepélyes hangulatban megalakult a rendszerváltoztatás utáni kilencedik demokratikusan választott országgyűlés, amelyben a nemzeti oldal a kétharmadnál is nagyobb többségével példa nélküli politikai stabilitást biztosít Magyarország számára a mostani, veszélyekkel teli korszakban – emelte ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: a baloldalon többen is teljesen bojkottálni akarták az alakuló ülést, azonban rájöttek, hogy ezzel csak még inkább nevetségessé tennék magukat, így végül a botránypolitikus Hadházy Ákoson kívül mindegyik ellenzéki képviselő letette az esküt és csak azt követően távozott az ülésteremből három ellenzéki párt frakciója. Az elemző hangsúlyozta: a parlament várhatóan két hét múlva választja meg Orbán Viktort miniszterelnöknek, aki május végére állíthatja fel az ötödik kormányát. (tovább…)

Schmidt Mária: Padlót fogva

Részleteket közlünk Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatójának a 2022-es ellenzéki katasztrófa okairól szóló véleménycikkéből, amely Padlót fogva címmel a Magyar Nemzetben jelent meg. A szerkesztett írás alapjául szolgáló beszéd Intézetünk Van-e tovább? Ellenzéki helyzetértékelés című rendezvényén hangzott el. (tovább…)

Kaktusz: Merre tovább ellenzék?

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adásban az ellenzék politika értelemben vett kiütéses vereségéről, és ennek következményeiről volt szó. A vendégek úgy vélekedtek, hogy az ellenzék elvesztette identitását azáltal, hogy mindössze az Orbán-ellenesség tartotta őket össze. Emellett arról is szó esett, hogy a baloldal megújulási problémáját nem lehet egy négy éves ciklusban helyre tenni, amit tovább tetéz, hogy vezetőik gyakorlatilag tizenkét éve tagadásban élnek, mivel ugyanazokkal a szereplőkkel, ugyanúgy, ugyanazt csinálják, és ezzel kelepcébe zárják saját magukat.

(tovább…)

Csak belülről lehet megérteni a magyar modellt

A Fidesz–KDNP-pártszövetség választáson aratott fölényes győzelme nem maradt nemzetközi visszhang nélkül. A nyugati fősodratú médiumok – morális felsőbbrendűséggel átitatott – beszámolói kapcsán egyre világosabbá válik, hogy a nemzeti blokk politikai modelljét képviselő Orbán-korszakot egyrészt nem értik, másrészt szándékosan festenek róla torz képet. Ezen médiumok a kormánypártok sorozatban negyedik kétharmados választási győzelme ellenére sem képesek önreflexiót gyakorolni, és továbbra is leegyszerűsített és a valóságtól elrugaszkodott magyarázatokba bonyolódnak, hogy saját narratívájukat s ezáltal legitimitásukat igazolják. (tovább…)

Politikai mélyponton az ellenzék

A XXI. Század Intézet konferenciát rendezett Van-e tovább? Ellenzéki helyzetértékelés címmel szerdán. A köszöntőt Békés Márton, az Intézet igazgatója, míg a nyitóelőadást Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, az Intézet főigazgatója tartotta, ezt követően négy tematikus kerekasztal-beszélgetés során elemzők, újságírók, történészek és politológusok mellett ismert szakértők vitatták meg egymással az ellenzék történelmi vereségének okait. A nagyszabású rendezvény természetéből adódóan a vendégek rengeteg témát érintettek, abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy az önreflexió hiányában az ellenzék 2026-ban sem lesz képes alternatívát kínálni a választópolgárok számára. A konferencia másik fontos következtetése az volt, hogy amíg az ellenzék nem képes felismerni, hogy a nyugati minták kritika nélkül való másolása helyett a magyar nemzet mellett valló kiállás lenne a nemzeti minimum, addig a magyar érdekeket egyedül a Fidesz–KDNP szövetség tudja képviselni. (tovább…)

Békés Márton: Centrális erőtér után nemzeti blokk

A centrális erőtér évtizede után a nemzeti blokk évtizede következik. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének első tíz évét meghatározó centrális erőtér után néhány évig kialakulni látszott egy duális pártrendszer, a 2022. április harmadikai választások azonban teljesen új helyzetet teremtettek. A Fidesz–KDNP-pártszövetségre olyan, eddig nem látott többségben szavaztak a választópolgárok, hogy az történelmi győzelemmel ért fel, ami egyben a hatpárti baloldali koalíció történelmi vereségét is jelentette. Ennek következtében drámaian átalakult a hazai pártpolitika s vele a parlament összetétele, de ezeken túl társadalmi értelemben is jelentős változásnak vagyunk tanúi. A jobboldal Magyarországon ugyanis ettől kezdve nem csak parlamenti, hanem társadalmi többséget is élvez: a domináns pártrendszer mögé létrejött a nemzeti blokk. (tovább…)