A Soros-birodalom születése

1993 végén Bukarestben Soros György a következőt mondta a „kelet-európai birtokán” tett többhetes körutazására őt elkísérő amerikai riporternek: „Nyugodtan írja csak azt, hogy ami egykor szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett.” A terepszemlét novemberben kezdte Prágában, utána Szarajevó következett, ahonnét Horvátországba utazott, hogy pár nappal később Budapesten landoljon. Az újságíró összesen hat napot töltött együtt Sorossal, amikor ezt követően végigjárták délkelet-európai „hátsókertjét”, melynek állomáshelyei a következők voltak: Temesvár, Bukarest, Kisinyov (Chișinau), Szófia, Tirana. Soros mindenütt felkereste helyi alapítványa irodáját, tárgyalt támogatóival és azokkal, akiket ő támogatott, fogadta az újságírókat vagy éppen őt fogadták állami vezetők (Horvátországban és a Moldovai Köztársaságban egyenesen az államfő, bár előbbi emlékei szerint addigi élete legrosszabb találkozója volt). Albániából az eredeti tervek szerint Bécsbe ment volna, de hirtelen irányváltással londoni fuvart kért a pilótától.1993 legvégén, amikor szemléje befejeződött, egy másik projekt is lezárult: a Soros-birodalom létrehozásának első, tízéves szakasza ugyanis befejeződött. 1994-ben Soros György győztesnek nyilvánította a közép- és kelet-európai rendszerváltoztatással párhuzamosan véghezvitt, térségbeli tevékenységét, de kevesellte annak eredményét. Az első tíz évben a Soros-projekt kitüntetett, modellértékűnek szánt, úttörő vállalkozása Magyarországon volt. (tovább…)

Liberális irányba tolódik tovább az ellenzék

A koronavírus-járvány egy rövid időre háttérbe szorította az ellenzéki pártok belső konfliktusait, ugyanakkor a járvány csillapodásával újra felerősödik a már régóta tartó átrendeződés az ellenzéki oldalon. A Jobbik szétesése megállíthatatlannak tűnik, a baloldallal szövetkező egykori nemzeti párt a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak egyik legnagyobb szavazótábor-vesztésén ment keresztül. Az MSZP mindeközben egyre mélyebbre süllyed a közvélemény-kutatásokban. A liberális Demokratikus Koalíció végleg az ellenzék vezető ereje lett, a nyilvánosságban pedig egyre inkább Dobrev Klára veszi át Gyurcsány Ferenc helyét. A szintén liberális Momentum mindeközben Hadházy Ákos és Szél Bernadett pártnélküli politikusokkal szövetkezik, hozzájuk hasonlóan a Párbeszéd is a botránypolitizálást részesíti előnyben. Az LMP jövője kérdéses, a zöld formáció láthatóan igyekszik felvenni az ellenzéken belül egyfajta centrumpozíciót. Az ellenzéki polgármesterek kudarcai jelentősen ronthatják az ellenzék 2022-es esélyeit, ráadásul a koronavírus-járvány során mutatott magatartásuk sem segítette őket.
(tovább…)

Karácsony járványkezelése: több mint hiba

Karácsony Gergely az elmúlt napokban igen éles hangnemben támadta, illetve döntésképtelenséggel vádolta a kormányt. A főpolgármester vélhetően ezzel a látványos kommunikációs akcióval igyekezett elterelni a figyelmet az általa vezetett fővárosi önkormányzat járvány során tanúsított tétlenkedéseiről és hibáiról. Karácsony Gergely ugyanis csak jóval később, egy hónappal az országos operatív törzs megalakulása után hívta életre a fővárosi operatív törzset, emellett jelentősen veszélyeztette a járvány elleni védekezést a hibás döntéseivel, így egyebek mellett a BKV-járatok ritkításával, a fizetős parkolás fenntartásával vagy például a fővárosi fenntartású idősek otthonaiban tapasztalt mulasztásokkal, ráadásul rendre önellentmondásokba keveredett nyilatkozataival. A kormány járványügyi intézkedéseinek és határozott fellépésének köszönhetően azonban Budapesten is sikerült elkerülni a járvány tömegessé válását, a lakosság az ellenzéki aknamunka ellenére is fegyelmezetten betartotta a kormány intézkedéseit. (tovább…)

A valóság cáfolja az ellenzéki álhíreket

Az ellenzéki politikusok kezdetben a járványügyi szigorításokat nem tartották elegendőnek, majd leginkább a koronavírus-törvényt támadták, legújabban pedig a kormány gazdaságélénkítő lépéseit kifogásolják. A tényadatok ugyanakkor azt mutatják, hogy Magyarország lépett fel az egyik leghatékonyabban a koronavírus-járvánnyal szemben Európában, itt az egyik legalacsonyabb a fertőzöttségi és halálozási szint a lakosságszám arányában. Szintén hamisnak bizonyultak a tesztelések és a koronavírus-törvény kapcsán megfogalmazott ellenzéki állítások, a magyar gazdaságvédelmi intézkedések pedig nemzetközi szinten is figyelemre méltóak. Hasonlóan lyukra futott az ellenzék az érettségi megtartásának támadásával is. Tovább hitelteleníti az ellenzéki támadásokat, hogy sok ellenzéki vezetésű önkormányzat – például a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat – nem lépett időben a járvány megfékezése érdekében, ráadásul az általuk sokszor hangoztatott szociális érzékenységet figyelmen kívül hagyva, azonnal megszorításokba kezdtek. A XXI. Század Intézet sorba vette az ellenzéki álhíreket. (tovább…)

Nagy Ervin: demokráciáért rettegők

A magyarországi demokrácia – minden ellenkező híreszteléssel szemben –, köszöni szépen, jól érzi magát.

(tovább…)

Magyarország alkuképességét igyekeznek rombolni az álhírekkel

Nem ülésezik az Országgyűlés, a kormány korlátlan hatalmat kapott, az Európai Unió több milliárd euróval támogatja a „renitens” Magyarországot – ilyen és ehhez hasonló álhírek sorozata jelent meg az elmúlt hetekben, amelyekkel hazánk alkuképességét, politikai mozgásterét igyekeznek szűkíteni a balliberális körök – mondta Deák Dániel élő videós elemzésében. Kiemelte, csütörtökön videókonferenciát tartanak az uniós tagállamok vezetői, ahol többek között a következő uniós költségvetési ciklus forrásairól és a koronavírus gazdasági hatásainak kezeléséről lesz majd szó. Ha Magyarországot ezeken a tárgyalásokon sikerül a „renitens” szerepében feltüntetni, akkor fenn áll a veszélye annak, hogy forrásoktól esik el – mondta. Hozzátette, ezért fontos a tények hangoztatása, hiszen ilyen fontos kérdésekről nem szabad álhírek alapján dönteni. (tovább…)

Nem igazak a liberális kritikák: EU-konform a magyar rendkívüli jogrend

Az elmúlt hetekben a magyar ellenzék aknamunkájának köszönhetően összehangolt politikai támadás érte Magyarországot a koronavírus-törvény miatt, melynek keretében számos álhír jelent meg a magyar rendkívüli jogrenddel és a kormány mozgásterével kapcsolatosan.Ennek a nemzetközi támadássorozatnak volt a része az is, hogy az Európai Parlament egy olyan csúsztatásokkal teli állásfoglalást szavazott meg, amelyben többek között azt állítják, hogy az „európai értékekkel összeegyeztethetetlen” a magyar kormány felhatalmazása, illetve hogy meggyengítették az „Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét”.  Mindez csupán egy álhíreken alapuló politikai lejárató kampány a liberális politikai erők részéről, hiszen a valóságban a magyar Országgyűlés bármikor visszavonhatja a felhatalmazást, ráadásul a koronavírus-törvény jól illeszkedik az európai gyakorlatba, vészhelyzet esetén több országban is különleges jogköröket kap a végrehajtó hatalom. Külön érdekesség, hogy a Magyarországot támadó tagállamok egy részében a magyarhoz igen hasonló szabályozás van érvényben. A támadássorozatnak nincsen vége, csütörtökön a LIBE Bizottságban lesz szó Magyarországról és a koronavírus-törvényről. (tovább…)

Összehangolt sajtótámadás Magyarország ellen

Az ellenzék, a liberális értelmiség és a Soros-hálózat médiaháborút indított, az elmúlt hetekben több kormányellenes véleménycikk is megjelent a nemzetközi sajtóban. Az írások egytől-egyig „a koronavírus elleni védekezésről” szóló törvénnyel szembeni aggályokat taglalják, szerzőik többnyire a jogállamiságot, a demokráciát és a sajtószabadságot féltik. Mindez jól illeszkedik az elmúlt években megfigyelhető balliberális politikai kampány sorába, amely a bevándorlásellenes és szuverenitás-párti kormányok ellen folyik Európa-szerte. A cikkekben szó szerint átveszik az ellenzéki pártok és a hazai ellenzéki sajtó állításait, fogalmait és politikai narratíváját, sőt az sem ritka, hogy magyarországi szereplők (Bayer Lili, Krekó Péter, Novák Benjámin, Ungváry Krisztián) írják ezeket, esetleg ellenzéki politikusok vagy maga a budapesti főpolgármester és a Soros-hálózat tagjai nyilatkoznak meg bennünk. (tovább…)

Az ellenzéki aknamunka ellenére is sikeresek a magyar intézkedések a koronavírussal szemben

Sorra jelennek meg a félrevezető álhírek a hazai és a nemzetközi sajtóban Magyarországgal szemben, amelyeknek a célja a kormány cselekvőképességének rombolása – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videós elemzésében. Kiemelte, a CNN után már az Európai Parlament hivatalos álláspont-tervezetében is az az álhír jelent meg, miszerint felfüggesztették a parlament működését Magyarországon. Mindez szerinte az ellenzéki politikusok aknamunkájának az eredménye, akik a belpolitikai kudarcaik után most nemzetközi lejárató kampányt generáltak. Deák Dániel hangsúlyozta, a cselekvőképes és határozott kormányzati döntéseknek köszönhetően az adatok alapján Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a koronavírusos megfertőződések aránya, illetve a lakosságszámhoz viszonyítva a halálozások aránya is jóval elmarad a magyar koronavírus-törvényt támadó országok – így például a spanyolok, a belgák, az olaszok, a franciák vagy a hollandok – ugyanezen mutatóitól. Az elemző beszélt Karácsony Gergely hanyagságáról is, amelynek eredményeként kirobbanhatott a járvány a fővárosi fenntartású idősek otthonában. (tovább…)