A szankciópártiság tovább ront a baloldal helyzetén

A baloldali politikusok és az ellenzéki sajtó erőteljes szankciópárti álláspontot képvisel, Karácsony Gergely például még örömét is kifejezte amiatt, hogy Brüsszel az uniós pénzek visszatartásával igyekszik rávenni Magyarországot a szankciók támogatására. Azonban a magyar lakosság több mint kétharmada negatívan vélekedik a brüsszeli szankciókról, az emberek többsége úgy véli, hogy azok jobban ártanak Európának, mint Oroszországnak. Így nem nehéz belátni, hogy a bevándorlás kérdéséhez hasonlóan a baloldal ismét szembemegy még a saját választóival is, a támogatottságuk további csökkenése vagy legalábbis stagnálása várható – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: ezzel szemben az Orbán-kormány azért dolgozik, hogy a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően át lehessen alakítani az európaiakra nézve nagyon súlyos következményekkel járó szankciós politikát, a kormánypártok pedig nemzeti konzultációt kezdeményeznek a témában. (tovább…)

Gyurcsány vezető szerepét demonstrálja az árnyékkormány

Magyarországon – szemben az úgynevezett westminsteri típusú demokráciákkal – az árnyékkormány intézménye közjogilag értelmezhetetlen, így megalakulása csupán politikai kampányként értelmezhető. A Demokratikus Koalíció célja, hogy legerősebb baloldali pártként bizonygassa: már nem az összefogásra, hanem az ellenzéki oldal leuralására törekszik. Gyurcsány Ferenc vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a Dobrev Klára által megalakított árnyékkormány összetétele pedig arra utal, hogy a 2010 előtti politikai elit – az európai baloldal segítségével – vissza akar térni a hatalomba. (tovább…)

Ez vár az Orbán-kormányra

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. Az új évad első részében többek között szó esett a politikai tér megváltozhatatlan sajátosságairól, az európai kormányokra váró dühmenedzsmentről, valamint a kormányon lévő erők önreflexiójának fontosságáról. A vendégek egyetértettek abban, hogy baljóslatú ősz közeledik, ami soha nem látott kihívások elé fogja állítani az európai kormányokat, és próbára teszi cselekvőképességüket. (tovább…)

Jobboldal: szélesedő közép, aprózódó szél

A kormánypártok negyedik kétharmados felhatalmazással végződő győzelme után a baloldali összefogás szétbomlott, így olyan domináns pártrendszer jött létre, amelyben a Fidesz–KDNP-pártszövetség politikai erőtere meghaladja a jobboldal szavazóbázisát. Míg a Fidesz szövetségi rendszere az elmúlt húsz év során egyre szélesebbé vált, addig a szélen lévő pártok elaprózódtak. A MIÉP, majd a Jobbik is egy-egy balliberális kormányzat által okozott válságnak köszönhetően erősödött meg: előbbinek a Bokros-csomag, utóbbinak 2006 volt a gyújtópontja. Törvényszerű, hogy végül mindkét párt mozgásterét a jobboldali kormányzás szűkítette be, így a MIÉP eljelentéktelenedett, a Jobbik pedig – hiába is próbálta átpozícionálni magát – elvesztette identitását, majd szétesett. (tovább…)

Stratégiai aszimmetria Magyarországon

A kormányzó pártszövetség és a magyarországi baloldalt alkotó féltucat ellenzéki párt között akkorák a szervezeti, szellemi és személyi különbségek, hogy mennyisége és minősége új kifejezést kíván. Ez a stratégiai aszimmetria, amely arra utal, hogy a két pártcsoport közötti szervezeti-intézményes, intellektuális és vezetési, tudásbéli egyenlőtlenségek egyenként is drámaivá váltak, de együttes hatásuknak köszönhetően minden bizonnyal maradandók lesznek. Ez egyfelől azt jelenti, hogy Magyarországon a rendszerellenzékiség folytathatatlanná vált, másfelől pedig, hogy akadálytanul megnyílik a Fidesz–KNDP előtt az a középtávú politikai tervezési időszak, amely 2022–2030 stratégiai horizontját alkotja. (tovább…)

Történelmi töredezettség ellenzékváltás helyett

A hazai baloldal nem képes megújulni: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló, az április 3-án megbukott pártelit pedig – minden személyi változás ellenére – vezető pozícióban maradt. A választási kudarc után nőtt a töredezettség, Márki-Zay Péter visszatérésével, illetve a Jobbik szakadásával szeptemberre – az egykori szivárványkoalíció helyén – immár tizenegy (társ)elnök vezetésével működő nyolc szervezet lesz. Mivel az ellenzéki oldalon nincs hely ennyi párt számára, minden bizonnyal élesedni fog a szavazók bizalmáért folyó küzdelem. A 2024-es helyhatósági és uniós voksolásokra ennek ellenére szükség lesz valamilyen együttműködésre, hisz a nagyobbaknak fontos a stabilitás látszatának fenntartása s a töredezettség felszámolása, míg a kispártoknak a túlélés miatt kell majd ellenfeleikkel összefogniuk. (tovább…)

Stratégiai irányt mutatnak a tusnádfürdői beszédek

Orbán Viktor tusnádfürdői megszólalásai a magyar politikai élet legnagyobb hatású témakijelölő beszédei (keynote speech). Az itt megfogalmazott gondolatok jelentik a kormányzás intellektuális kereteit, az elvi kijelentések mindig konkrét intézkedésekben öltöttek testet. E szónoklatok ezért meghatározzák a stratégiai horizontot a magyar jobboldal számára, de viszonyítási pontot jelentenek a tágabb, közép-európai politikai közegben is. (tovább…)

Tovább romlott a baloldal megítélése

A választási kudarc óta egymással is versengő baloldali pártok – a Demokratikus Koalíció kivételével – szellemi–ideológiai, szervezeti és vezetési válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük. Ezt támasztják alá a sorozatban elbukott időközi önkormányzati választások, illetve a KATA-módosítás elleni tüntetéssorozat kudarca is, amelyre nem tudtak sikeresen mozgósítani, sőt: a szervezők egy része nyíltan elhatárolódott a pártoktól. Jól mutatja a megújulás hiányát, hogy ismét aktivizálta magát Márki-Zay Péter, illetve továbbra is csak Gyurcsány Ferencnek és a DK-nak van esélye arra, hogy integrálja a balliberális szervezeteket. Az ellenzéki szavazótábor ráadásul nem tud eltartani ennyi pártot, így a következő időszak – megújulás hiányában – a túlélésről és az egymással való versengésről fog szólni.

(tovább…)

Magyarország a nehéz időkben is stabil

Az április 3-i választás eredményének köszönhetően Magyarországon továbbra is politikai stabilitás van, amelynek köszönhetően ezekben a háborús időkben is gyors, az emberek érdekeit szolgáló döntéseket lehet hozni – hangsúlyozta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelt: ennek köszönhetően a háborús infláció hatásait a térségben Magyarországon sikerült a leginkább tompítani, továbbá a kormány a válság ellenére is fenn tudja tartani a nyugdíj- és fizetésemeléseket, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat és az árstopokat is. Ez jelentős különbség a baloldali válságkezeléshez képest, akik 2010 előtt az embereket érintő megszorításokat vezettek be. Nem meglepő, hogy a baloldal támogatottsága romokban van, hiszen ezekben a nehéz időkben a stabil kormányzást felmutató politikai oldalt támogatják a választók – emelte ki az elemző. (tovább…)