Címke: belpolitika

Az elmúlt évben Lengyelországban lezajlott antidemokratikus folyamatok rámutattak arra, hogy Brüsszel és az általa kijelölt bábkormányok bármilyen eszköz alkalmazására hajlandóak a hatalom megszerzése és megtartása érdekében, az eközben elkövetett jogsértések pedig nem vonnak maguk után jogállamisági eljárásokat. Éppen ennek a megelőzése érdekében még „egy nagyon pici szuverenitásról” sem szabad lemondanunk, azzal ugyanis minden eddig elért eredményünk semmissé válhat. (tovább…)

(tovább…)

Lezárulhat az orosz–ukrán háború, erősödhetnek a patrióták az Európai Parlamentben, növekedésnek indul a magyar gazdaság, jelentős reálbéremelkedés lesz – egyebek mellett ezeket emelte ki évzáró videóelemzésében Deák Dániel a 2025-ös év várakozásai kapcsán, hozzátéve: Donald Trump január 20-i beiktatása fordulópont lesz a világpolitikában. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint minden jel arra mutat, hogy 2025 jóval könnyebb év lesz az ideinél, a hátunk mögött hagyhatjuk a koronavírus-járvány és a háború okozta negatív környezetet. Mindez jelentősen csökkentheti a protesthangulatot, ami az azt meglovagló Magyar Péter számára kedvezőtlen fejlemény. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Stabil ország egy bizonytalan világban. Békés Márton, az Intézet igazgatója Szájer Józseffel, a Szabad Európa Intézet vezetőjével beszélget 2024 bel- és külpolitikai eseményeit mérlegelve. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója címlapos cinterjút adott a Magyar Demokratának abból az apropóból, hogy idén október 21-én Orbán Viktor megdöntötte Tisza Kálmán 1875 és 1890 között felállított, egyben kormányzási rekordját. Innentől kezdve ő a magyar történelem leghosszabb ideje egyhuzamban hivatalban lévő kormányfője. Mindez szó szerinti és átvitt értelemben is történelmi eredmény, hiszen politikai, társadalmi, sőt kulturális súlyánál fogva korszakos jelentőségű. (tovább…)

(tovább…)

Miközben Orbán Viktor Európa összes vezetőjét fogadta Budapesten, az amerikai elnökkel telefonált és a nemzeti érdekeket képviselte a világban, addig Magyar Péter az ex barátnőjével hadakozik, akivel titokban rögzített hangfelvételekkel támadják egymást – emelte ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: tehát míg Orbán Viktor egy szuverén államférfiként viselkedik, addig Magyar Péter sokkal inkább egy valóságshow celebjeként. Egy ilyen bizonytalan időszakban felértékelődnek a kormányzóképes politikusok. (tovább…)

Az Európai Parlamentben előretörtek a patrióták, Ausztriában nagyot erősödnek a szuverenisták, Trump győzelmet aratott az elnökválasztáson, majd másnap megbukott a német kormánykoalíció. Minden mozgásban van, változik a világ, fordul a szél. Orbán Viktor, aki három hete megdöntötte Tisza Kálmán egyben-kormányzási rekordját, nemzetközi találkozók sokaságát bonyolította az elmúlt fél évben. Gazdasági semlegesség, új piacszerzés és nemzeti konzultáció – ez uralja a napirendet.
A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, Intézetünk stratégiai igazgatója társaságában. (tovább…)

Donald Trump lesz az új amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár balliberális kormánykoalíciója pedig felbomlott. Mindkét esemény jó hír Magyarország számára, hiszen a háborúpárti globalista erők gyengülését és hazánk külpolitikai mozgásterének bővülését eredményezi – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Donald Trump az elsők között hívta fel megválasztása után az egyik legszorosabb szövetségesének számító Orbán Viktort, akinek emellett az orosz és kínai elnökkel is erős partneri viszonya van, hazánk tehát minden nagyhatalommal jó kapcsolatot ápol. Ugyancsak fontos, hogy hazánk ma tartja történetének eddigi legnagyobb diplomáciai eseményét, amelyre több mint 40 ország vezetője érkezik, köztük az ukrán elnök. (tovább…)

A járvány és a háború gyökeresen megváltoztatta a körülöttünk a világot, amelyhez hozzá kell igazítani a magyar gazdaságpolitikát, hogy ismét érdemi növekedés legyen Magyarországon. Ennek az új magyar gazdaságpolitika a semleges gazdaságpolitika, amely számos újszerű intézkedést tartalmaz. Ahhoz, hogy ezt a politikát sikerre lehessen vinni és a 2010 utáni időszakhoz hasonlóan meg lehessen szilárdítani az alapjait szükség van a nemzeti konzultációra – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a nemzeti konzultáció eszközével már 2005 óta él a Fidesz, amely annyira sikeressé vált, hogy már ellenzéki pártok, sőt az ellenzéki főpolgármester is lemásolta. (tovább…)

Az október 23-i rendezvények az ünnepi megemlékezésen túl természetesen mindig mozgósítási versenynek is számítanak, ebből a szempontból fontos, hogy kinek a beszédén vesznek többen részt. Ezt a versenyt Orbán Viktor egyértelműen megnyerte, hiszen míg a Millenáris és a környező utcák megteltek, addig Magyar Péter a jóval kisebb Bem térre, majd a Széna térre szervezte a rendezvényét, ahol hézagosak voltak a sorok, utóbbi teret meg sem tudta tölteni – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: a baloldalhoz köthető kutatóintézetek éppen ezért próbálnak reményt táplálni az ellenzéki szavazókba az olyan mérésekkel, amelyek a 2022-es választás előtti időszakhoz hasonlóan ismét ellenzéki előnyt mutatnak. (tovább…)

Orbán Viktor a rendszeres péntek reggeli, Kossuth Rádiónak adott interjújában világossá tette, hogy a külpolitikát hátrébb tolja és a fókuszt a gazdaságpolitikára irányítja. Ennek megfelelően Kötcsén, a parlamenti szezonnyitón, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédében és a kihelyezett frakcióülésen is főként az új magyar gazdaságpolitikáról beszélt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az új magyar gazdaságpolitikáról nemzeti konzultáció is indul, ami a 2010-es kormányváltás utáni konzultációhoz hasonlít, amely lefektette az elmúlt évtized gazdaságpolitikai alappilléreit, mint például a multik bevonása a közteherviselésbe. Az elemző arról is beszélt: természetesen a külpolitikai dimenzió megmarad, hiszen Brüsszelben egy bábkormányt szeretnének Magyar Péter vezetésével, amellyel kapcsolatosan a miniszterelnök kiemelte: küzdeni fog ellene. (tovább…)

A világ és benne Magyarország 2020-ban a veszélyek korába lépett, a koronavírus-járvány és a háború szörnyűségei, illetve a kiszámíthatatlan nemzetközi környezet alapjaiban változtatta meg az életünket. Ilyen helyzetben felértékelődik azoknak a politikusoknak a szerepe, akik képesek erőt sugározni és helyt állnak a válságkezelés során, egyszóval: kormányzóképesek. Orbán Viktor válságálló kormányfő, több krízishelyzetet is sikeresen kezelt, míg Magyar Péter a csapongó és agresszív stílusával nem tudja egy kormányzóképes erő képét felmutatni, az árvízi védekezés során tanúsított viselkedése bemutatta, hogy válsághelyzetben ugyanazokat a hibákat követi el, mint amiket a balliberális oldal eddigi szereplői. (tovább…)

A múlt hétvégi cseh és osztrák választás kapcsán sokakban felmerült a kérdés, hogy hogyan lehet, hogy a liberális Andrej Babis és az erősen jobboldali Osztrák Szabadságpárt is Orbán Viktor szövetségese, sőt közös európai pártcsaládban ülnek. Erre a magyarázat, hogy mára megváltoztak a politikai törésvonalak Európában, így már nem a jobb és– baloldali megosztottság a lényeges, hanem a globalista és patrióta törésvonal – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországon belül az Orbán Viktor vezette jobboldali szövetség tartozik a patrióta oldalhoz, míg a legújabban a rezsicsökkentést támadó Magyar Péter-féle ellenzék a globalista tábort erősíti. (tovább…)

Az európai parlamenti választások nyomán átrendeződött a magyar pártrendszer, bár a régi ellenzéki pártok továbbra is őrzik 2022-ben elnyert pozícióikat, egy új ellenfél is megjelent. Ami nem változott, az az, hogy továbbra is az önálló Magyarország és az alárendeltség helyi képviselete verseng egymással. Ki uralja a napirendet? Hogyan torzítja a versenyt a közösségi média? Mi az, hogy fantompárt? A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, Intézetünk stratégiai igazgatója társaságában. (tovább…)

Magyar Péter és az általa elnökölt Tisza Párt képviselői az elmúlt hetekben világosan állást foglaltak: a nemzeti érdekkel szemben a globalista fősodor mellett, mégpedig a brüsszeli akaratnak megfelelve. Határvédelmünk teljes uniós jogharmonizációja, valamint a rezsicsökkentés megszüntetése politikai, alkotmányjogi és erkölcsi szempontból is elfogadhatatlan, valamint teljes szembehelyezkedést jelent a magyarok által többször kinyilvánított népakarattal – márpedig a tiszások emellett tették le a garast. Miután a közhatalom forrása kizárólag a nép lehet, a nemzet többségének egyetértését nem bíró intézkedések nélkülözik a mögöttes népi legitimációt, amelynek hiányában pedig érvényes döntések egy demokratikus jogállamban – amilyen Magyarország is, és amely alapelvekre az Európai Uniót alapították – nem születhetnek. (tovább…)

Orbán Viktor egy átfogó egyetemi előadás keretében bemutatta az új magyar gazdaságpolitikát, ami a magyar gazdasági semlegesség nevet viseli – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: azért van szükség új alapokra helyezni a magyar gazdaságpolitikát, mert az elmúlt években alapjaiban megváltozott a globális környezet, amelyhez a magyar berendezkedést is igazítani kell. Európa versenyképessége egyre rosszabb, ezt már maga az EU is elismeri a Draghi-jelentésben, ezért is fontos, hogy Magyarország a nyugati partnerek mellett a kelet felé is tovább építse a kapcsolatait. (tovább…)

Az árvízi helyzetből politikai hasznot akart húzni Magyar Péter, ugyanakkor a védekezést irányító hivatalos szervek támadásával túl messzire merészkedett és ugyanazt a hibát követte el, mint amit baloldali elődjei a koronavírus-járvány kitörésénél – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy veszélyhelyzetekben az emberek többsége mindig összefogást vár el a politikai erőktől, így az ilyen viselkedés visszatetsző. Hozzátette: Orbán Viktor ennek megfelelően arról beszélt, hogy a gátakon nincsenek pártjelvények, csak védekező emberek, de még Gyurcsány Ferenc sem támadta a kormányzatot az árvízhelyzet során. (tovább…)

A június 9-ei választási eredmények jelentős átrendeződést hoztak az ellenzéki oldalon. A DK, amely korábban a baloldal megkerülhetetlen ereje volt, elvesztette szavazóinak felét, míg szövetségesei, az MSZP és a Párbeszéd, valamint a Jobbik, szinte teljesen eltűntek a politikai térképről. Bár a Momentum még tartogathat meglepetéseket, eddig nem volt példa arra, hogy egy 5 százalék alá zuhant párt visszaszerezze korábbi támogatottságát. Az LMP-t több meghatározó politikusa is elhagyta a nyáron, míg mások maradtak és harmadikutas megoldást ajánlanak. Hogyan jutott idáig a tizennégy éven keresztül létező ellenzék, és mi következik ezután? (tovább…)

Nincs hosszú távú kormányzás sikeres kultúrpolitika nélkül, melynek történelmi léptékű stratégiája nem csupán minimálprogramot jelent, hanem a nemzeti maximumot teljesíti. Tartalmilag ez a legkisebb közös többszörös helyett a legnagyobb közös osztó: nemzeti program, széleskörű konszenzus, társadalmi egyetértés. Annak a kornak a szelleme, melynek politikáját Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezik, nem is lehet más, mint történelmi és konszenzusra épülő. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása ismét beszédes címmel rendelkezik: A kétharmad nem rutinfeladat, folyamatos meggyőzésre van szükség. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Deák Dániel és Halkó Petra vezető elemzőkkel.

(tovább…)

Orbán Viktor a kötcsei pikniken világosan fogalmazott: a Fidesz minden szempontból alkalmazkodik a megváltozott globális és belpolitikai helyzethez, ennek megfelelően alakítja át a gazdaságpolitikát, a párt kommunikációját, illetve a személyi állományát – mondta szezonnyitó videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az ellenzéki oldal átalakulása és Magyar Péter megjelenése értelemszerűen más taktikát kíván 2026-ra, amelyre a felkészülést már most meg kell kezdeni. Az elemző szerint visszatérnek a szakpolitikai viták, a frontvonalban pedig éles küzdelmek várhatóak a kormánypárti és ellenzéki politikusok között. (tovább…)

„A jövők versenyét kell megnyerni” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a 23. kötcsei pikniken tartott beszédében. 2026-ra az lesz a kérdés, hogy ki milyen jövőt ígér – tette hozzá. Bár Orbán Viktor fenti kijelentését a megváltozott belpolitikai térre hivatkozva tette, az állítás külpolitikai vonatkozásban is helytálló. Az ellentétes jövőképek versenye a megváltozott európai politikai térben is az előttünk álló időszak tétje. A Patrióták frakciójának megalakulása és működése e téren vízválasztó. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása beszédes, Nem ért véget a történelem, a politikai győzelemért harcolni kell címmel készült, hazai tanulságokkal. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Deák Dániel vezető elemzővel és Bíró András kutatóval. (tovább…)

Május végén a Nemzeti Együttműködés Rendszere meghaladta fennállásának 14. évét, így benne vagyunk a tizenötödikben. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt immár harmincöt esztendőnek ez a legfontosabb, sőt egyenesen jellegadó politikai rendszere. Kétségtelen, hogy Magyarországon egy önálló érvényre emelkedő történelmi korszak formálódik, amelyet céljai felől legjobban a nemzeti maximum fogalmával írhatunk le. A nemzeti maximum nem más, mint a legszélesebb lehetséges konszenzus, avagy a lehetséges legszélesebb konszenzus. (tovább…)

A közelgő, június 9-i önkormányzati választás nagy csatatere Budapest, ahol Karácsony Gergely és Szentkirályi Alexandra személyében nem csak a paktummal összegründolt Gyurcsány-lista és a Fidesz–KDNP megfiatalodott névsora küzd meg egymással, hanem a 2010 előtti múlt árnyai és a Tarlós-korszak folytatását ígérő jövő. A modern kampányeszközök, a lendületes politikai közösség és a budapestieknek jövedelmező együttműködési képesség egyaránt a jobboldali főpolgármester-jelölt mellett áll, míg a baloldalon korszerűtlenség, kiszolgáltatottság és konfliktuskeresés tapasztalható. (tovább…)

A baloldali pártok komoly válságban vannak, a kiszivárgó információk szerint legtöbbjük még mindig nem tudta összegyűjteni az induláshoz szükséges aláírásokat, Magyar Péter megjelenése tehát nem a Fidesznek, hanem nekik ártott – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a hivatalos kampány első hetének a nyertese mindenképpen a Fidesz, amely párt elsőként gyűjtötte össze az aláírásokat, magasan vezeti a népszerűségi listákat és látványosan beindította a kampányát. (tovább…)

Április 20-án elkezdődött a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választás kampánya. Az induláshoz szükséges aláírásokat a Fidesz–KDNP gyűjtötte össze a leggyorsabban, ami azt jelzi, hogy a kormánypártok mozgósítási képessége kimagasló, továbbra is. Magyar Péter megjelenése egyre több közvélemény-kutatás szerint a baloldalt osztotta tovább, a Momentum például várhatóan miatta nem szerez mandátumot az Európai Parlamentben. Mindez nem meglepő, ugyanis Magyar Péter a Momentumhoz és Márki-Zay Péterhez hasonlóan a globalista politikai elit legújabb projektje a háborút elutasító nemzeti kormánnyal szemben. (tovább…)

Akinek az MSZP-kormány egykori minisztere az ügyvédje, baloldali kampányguruk a segítői, baloldali hírességek a tüntetéseinek főszónokai, a baloldali Spinoza-házban beszélget Rangos Katalinnal és baloldali politikusok jelennek meg a tüntetésein, az bizony baloldali politikus. Ha beismeri Magyar Péter, ha nem – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében, hozzátéve: a jelek szerint Márki-Zay Péterhez hasonlóan őt is külföldről támogathatják. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy a legfrissebb felmérések is azt mutatják, hogy Magyar Péter elsősorban a baloldali szavazótábort osztja tovább, aminek az egyik legnagyobb vesztese a Momentum, amely párt jelen állás szerint be sem jutna már az EP-be és elveszítheti mandátumait. Nem véletlen, hogy a DK mellett a Momentum politikusai is erősen kritizálják Magyar Pétert. (tovább…)

Magyar Péter meglepő gyorsasággal robbant be a magyar közéletbe, a teljes ismeretlenségből indulva ma már ő szervezi az ellenzéki tüntetéseket, pártot alapít és indul az EP-választáson – legalábbis ezt ígéri. Milyen további hatással lehet közép- és hosszútávon a belpolitikai erőviszonyokra Magyar Péter megjelenése? Milyen hasonló nemzetközi minták vannak? Ugyanaz a mostani helyzet, mint amit Márki-Zay Péternél egyszer már tapasztaltunk? Csalódott fideszeseket vagy csalódott ellenzékieket tud megszólaltatni? A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton és G. Fodor Gábor társaságában. (tovább…)

A múlt héten 2026-ig szóló megállapodást írt alá Karácsony Gergely a Demokratikus Koalícióval és az MSZP-vel, amelynek keretében közös miniszterelnök-jelöltet állítanak majd a parlamenti választáson. Sajtóhírek szerint ez a személy nem más, mint Dobrev Klára lesz, ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy ismét Karácsony Gergelyt tolják majd előtérbe Gyurcsány Ferencék – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez a forgatókönyv nem lenne ismeretlen a főpolgármester számára, ugyanis a 2018-as és a 2022-es választáson is próbálkozott hasonlóval. Mindez azt üzeni, Karácsony Gergelynek nem Budapest a fontos, neki országos pártpolitikai ambíciói vannak. (tovább…)

Magyar Péter megjelenésével tovább osztódik a balliberális oldal, ha tényleg pártot alapít, akkor már jóval 10 felett lesz azon ellenzéki szereplők száma, amelyek ugyanazt a szavazói tábort darabolják tovább – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Varga Judit interjúja után Magyar Péter hitelessége erősen megkérdőjelezhető, hiszen mint kiderült, azért lett hirtelen ellenzéki szereplő, mert bántalmazási ügyei miatt már nemkívánatos szereplő volt a fideszes körökben és még a munkahelyét is elveszítette, a mostani ámokfutása csak egy személyes bosszú. (tovább…)

A Kutyapártban kiéleződtek a belső ellentétek, amelyet most ugyan átmenetileg kezeltek, de a párt a többi balliberális formációhoz hasonlóan permanens válság elé néz, ugyanis se közös vízió, se elképzelés nincs a párt terveit illetően – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ugyanez jellemző a legtöbb balliberális formációra, amelyekkel a Kutyapárt együttműködik. Az egész folyamat nyertese az elemző szerint Gyurcsány Ferenc, akinek pártja egyedüliként mentes a belső feszültségektől és van koherens üzenete, így továbbra is ő maradhat a baloldal vezetője. Eközben március 15-én új ellenzéki formáció bonthat zászlót, ami tovább osztja a baloldali térfelet. (tovább…)

Két hét alatt lezárult a kegyelmi ügyből fakadó belpolitikai helyzet, a jobboldal kifejezetten gyorsan rendezte sorait és már az új államfő személye is megvan – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a héten már csak pár százan jelentek meg a baloldali tüntetésen, a balliberális oldal nem tud még csak középtávon sem profitálni az ügyből. Sulyok Tamás személye kapcsán elmondta, hogy a kiterjedt jogi szakmai és vezetői gyakorlatával várhatóan minimalizálni tudja majd az olyan hibák előfordulási lehetőségét a Sándor-palotában, mint amely miatt az elődjének, Novák Katalinnak le kellett mondania. Hozzátette: személye képes megtestesíteni a nemzet egységét, érdemben a balliberális oldal sem tudja kritizálni a jelölését. (tovább…)

Orbán Viktor szombaton délután tartja a hagyománynak számító évértékelő beszédét. Novák Katalin és Varga Judit lemondása, a kegyelmi ügyből kialakult politikai viták különösen nagy érdeklődést eredményeznek a miniszterelnök beszéde iránt, a kormányfő ugyanis most először tart beszédet az ügy kirobbanása óta – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez mindenképpen fontos erősítő tényező a jobboldali tábor számára. Elmondta: Orbán Viktor 1999-ben tartotta első évértékelő beszédét, amely műfajt ő honosított meg Magyarországon, a baloldalon pedig a korábbi kritikáik ellenére mára lemásolták. Az ellenzéki politikusok ugyanakkor sokkal inkább az aktuálpolitikai csatározások színtereként tekintenek rá, míg a kormányfőnek sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat is megfogalmaznia. (tovább…)

Tovább csökkent a baloldal támogatottsága még az ellenzékhez köthető Medián kutatása szerint is, a lakosság hangulata pedig folyamatosan javul, mindeközben a baloldal még az indulás mikéntjéről sem állapodott meg, sőt egyre több ellenzéki jelölt jelenik meg Karácsony Gergellyel szemben. Összefoglalva tehát egyre romlik a baloldal és különösen Karácsony Gergely helyzete – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Karácsony Gergely esélyeit tovább rontja a járatritkítás és a legújabb korrupciós ügy, ami a Lánchíd felújítása körül robbant ki. Hozzátette, az elmúlt 5 évben több olyan ellenzék által 2019-ben elnyert település is volt, ahol felbomlott a baloldali együttműködés, így a júniusi önkormányzati választáson várhatóan kevesebb településen tud majd nyerni az ellenzék, mint az előző voksoláson. (tovább…)

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt a 2022-es és a 2023-as esztendő is nehéz gazdasági helyzetben telt a nyugati világban, így Magyarországon is. A baloldal politikai lehetőséget látott a válságban, ugyanakkor az elmúlt egy év kutatási adatai alapján kijelenthető: nem profitáltak a válságból, egyáltalán nem változott a társadalmi támogatottságuk – jelentette ki évindító videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy a kormánynak sikerült letörnie az inflációt, a gazdaság ismét növekedésnek indult, érkeznek az uniós források és visszatért a reálbéremelkedés, így még a maradék reménye is szertefoszlik a baloldalnak arra, hogy érdemben átalakuljanak a politikai erőviszonyok. Magyarország ugyanakkor mindenképpen egy derűsebb év elé néz. (tovább…)

Hiába csak jövő júniusban lesz az EP- és az önkormányzati választás, a kampány politikai része már elindult mindkét oldalon. Ugyanakkor míg a jobboldal érdemi politikai témákat emel a napirendre és víziót kínál a nemzet számára, addig a baloldali politikusok kommunikációját továbbra is olyan önmagukról szóló, technikai kérdések uralják, mint például a közös lista kérdése vagy az önkormányzati helyek szétosztása – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Mi Hazánk javaslata a fővárosi választási rendszer átalakításáról a kispártoknak kedvezne, emiatt nem is tiltakoznak olyan hangosan ellene a baloldalon. (tovább…)

A Momentum Mozgalom 2017-es létrejöttekor a baloldal nagy reménységének számított a főként fiatalokat célzó politikai formáció, mára azonban már a párt egyetlen – és a pártból ma távozó – vidéki polgármesterének is kellemetlen, aki úgy fogalmazott, hogy a párt tagjai „most nem kívánatosak” a településén – mondta a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Momentum támogatottsága a parlamenti bejutási küszöbön van, az elmúlt hetek eseményei pedig tovább ronthatnak a helyzeten, Cseh Katalinnak egyre kisebb az esélye az újrázásra Brüsszelben. Az elemző szerint mindez azt eredményezi, hogy Gyurcsány Ferenc még erősebb lesz a baloldalon. (tovább…)

Bár a baloldal kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta a nemzeti konzultációt, mostanra már ők is hasonló kezdeményezésekkel próbálkoznak, azonban az ő témafelvetéseik rendre érdektelenségbe fulladnak. A mostani nemzeti konzultáció ugyanakkor nagy érdeklődésre tarthat számot, ugyanis olyan rendkívül fontos kérdésekben dönthetnek a magyarok, mint például: Ukrajna legyen-e EU-tag? Adjon-e további pénzeket hazánk Ukrajnának? Védekezzünk-e a külföldi befolyásolással szemben? – sorolta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel, 2005-ben indította újtának az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás óta pedig immár tizenharmadik alkalommal él ezzel a sikeres kapcsolatteremtési eszközzel. (tovább…)

Az ellenzéki pártokat saját válságuk és az egymás közötti versengés köti le, így valódi programalkotás helyett politikai pótcselekvést folytatnak. Ráadásul a jövő évi európai parlamenti választásokra saját listával készülnek, így igyekeznek önmagukat ideológiai újratervezéssel egymástól megkülönböztetni. Az erőviszonyok – hét hónappal a júniusi megmérettetés előtt – tartósan befagytak: a Demokratikus Koalíció dominál, a Momentum lépéshátránya behozhatatlan, a kispártok pedig a túlélésért küzdenek. A nyilvános mérések szerint a Fidesz–KDNP-pártszövetség jelenleg megközelítené a 2019-es EP-választáson elért rekordgyőzelmét, a DK pedig – a Jobbik és az MSZP biztosnak tűnő kiesése miatt – akár öt mandátumot is szerezhetne. A tendenciákat figyelembe véve a Momentum egy helyet veszítene, a Mi Hazánk Mozgalom viszont jó eséllyel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kisebb valószínűséggel kerülne be az uniós intézménybe. (tovább…)

Hiába érünk hamarosan a kormányzati ciklus közepéhez, a balliberális oldal társadalmi támogatottsága nem növekszik, hanem csökken vagy legjobb esetben is stagnál. Mindez komoly pánikot kelt a balliberális politikusok körében, így olyan kijelentéseket tesznek, amivel saját magukat leplezik le – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet videóelemzésében kiemelte: jó példa erre Hadházy Ákos, aki egy interjúban lényegében beismerte, hogy hazudik a balliberális oldal, míg Donáth Anna azt vallotta be, hogy továbbra sincsen víziója a balliberális szereplőknek, illetve korábbi állításaikkal ellentétben ő is beismerte, nem nőtt a balliberális pártok támogatottsága. (tovább…)

A minap Dobrev Klára egy interjújában 51 százalékos támogatottságot jósolt a Demokratikus Koalíciónak 2026-ra, ami jól mutatja, hogy nem számít partnerekre, önálló kormányzásra készül – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez világos üzenet a kisebb balliberális pártok számára, amelyektől Gyurcsány Ferenc mindenképpen megtisztítaná az ellenzéki térfelet az EP-választást követően. Egyedül a Momentum maradhat számukra fontos, amely a „DK SZDSZ-eként” funkcionálhatna a jövőben. (tovább…)

A Momentum az elmúlt egy évben számos kampánnyal és botrányos akcióval igyekezett felhívni magára a figyelmet, a párt támogatottsága azonban nem változott: ha ma lenne az EP-választás, csupán egy mandátumot szereznének, így Cseh Katalinnak búcsúznia kellene a jól fizető brüsszeli állásától – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy mindez komoly belső konfliktusokat eredményez a héten újabb kordonbontással próbálkozó párton belül, ha pedig nem változik rövidesen pozitív irányba a súlyos intellektuális hiányosságoktól szenvedő Momentum támogatottsága, a párt szétesése is bekövetkezhet. (tovább…)

Az elmúlt 13 évben most a legalacsonyabb a 2022-es balliberális összefogás pártjainak összesített támogatottsága: 2011, 2015 és 2019 októberében is lényegesen erősebb voltak ezek az ellenzéki szereplők (2013-ban a Párbeszéddel, 2017-ben a Momentummal kiegészülve), mint jelenleg – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, 2011 októberében 47 százalék (még a Párbeszéd és Momentum nélkül), 2015 októberében 51 százalék (még a Momentum nélkül), 2019-ben pedig 40 százalék, míg jelenleg csupán 35 százalék a támogatottsága balliberális összefogás pártjainak a felmérésekben. Kiemelte: az elmúlt másfél évben csupán a Gyurcsány-féle DK tudott érdemben erősödni a balliberális oldalon, ami az ellenzék alternatívanélküliségét erősíti tovább. (tovább…)

Lassan nem telik el hét, hogy Karácsony Gergely ne bukna le azzal, hogy nem mond igazat – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel, aki kiemelte: ezúttal 65 millió forintos prémiumot adott a BKV és a BKK vezetőinek, miközben azt állítja, hogy a fővárosnak nincsen pénze, a kormány kivéreztette. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: a főpolgármester a külföldi finanszírozási botrány kapcsán, habár továbbra is magyarázattal tartozik, továbbra sem ad érdemi válaszokat. (tovább…)

Jövő hétfőn kezdődik a parlamenti szezon, amely előtt pár nappal ismét napirendre került a balliberális oldal finanszírozási botránya, miután az OTP Bank feljelentést tett Karácsony Gergely mozgalma ellen. A főpolgármester minden állítása megdőlt az ügyben, ami komoly politikai tehertételt jelent nemcsak saját maga, de az egész baloldal számára is, ugyanis az eset a külföldi finanszírozási botránnyal is kapcsolatba hozható – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a jobboldal eközben saját témáit tudta napirenden tartani: Orbán Viktor a Tusnádfürdőn, a Tranzit Fesztiválon, Kötcsén és az esztergomi frakcióülésen elmondott beszédeivel kijelölte a politikai irányt. (tovább…)

Az elmúlt időszak baloldali tüntetései sikertelenek voltak, rendre csupán pár százan vesznek részt rajtuk és az őszi politikai szezonkezdet sem adott nekik új lendületet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldali tüntetők azt hangoztatták, hogy tömeges felmondás várható a közoktatásban, ehhez képest a pedagógusok 99,99 százaléka tovább folytatta a munkát. Beszélt arról is, a baloldali pártok sincsenek jobb helyzetben, belső konfliktusok robbantak ki, ugyanakkor 2026-ban úgyis közös listán fognak majd elindulni a választáson. (tovább…)