Politikai senkiföldjén a „csalódott fideszesek”

Az Orbán Viktor által létrehozott nemzeti koalíció lefedi a hazai jobboldal egészét, így ott a kormánypártok mellett mára nem maradt politikai tér. Az önmagukat „kritikus konzervatívnak” nevező értelmiségi csoportoknak, valamint az úgynevezett centrumpártoknak sincs valódi társadalmi bázisa, ahogy a Jobbik is kudarcot vallott az „Orbán-ellenes jobboldaliak” megszervezésében. Ebből kifolyólag az eddig megalakult párt- és csoportképződések rendre sikertelenek voltak. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy az úgynevezett „csalódott fideszes” közszereplők rendre a politikai senkiföldjén találják magukat, az általuk alapított pártok pedig a baloldali–liberális dominanciájú szivárványkoalíció „jobboldali” segédcsapatávaivá válnak. (tovább…)

Botránypolitikusok: Jakab Péter a ciklus Juhász Pétere

Minden kormányzati ciklusban megjelennek azok a politikusok, akik rendre valamilyen megbotránkoztató akcióval igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. Ezek a politikusok olyan lejtmenetben lévő pártokban juthatnak főszerephez, amelyeket a meghatározó, elsővonalbeli politikusok már otthagytak. A botránypolitikusok előtérbe kerülése minden esetben az adott párt szétesését, rövid időn belüli megszűnését jelzi. A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a botránypolitizálás jelenségét járja körül. Azt vizsgálja, miként kerülhetnek vezető pozícióba bizonyos pártokon belül azok a botránypolitikusok, akik megbotránkoztató politikai akciókkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. (tovább…)

Az utcai provokációkban láthatja a kiutat a baloldal

Miután súlyos vereséget szenvedtek el a szerencsi időközi választáson a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali összefogás pártjai, egyre inkább a „forró ősz” kiprovokálásában láthatják a kiutat, így akarják az elkeseredett szavazóikat felrázni – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az elmúlt években a „forradalomcsinálás” nemzetközi receptjeit elsajátították a hazai baloldali csoportok. Erre példa szerinte az SZFE körüli felhajtás, illetve a közmédia épületének október 23-ra tervezett blokádja, amelyet Hadházy Ákos hirdetett meg. Hozzátette, ezeknek az akcióknak a politikai stabilitás rombolása a céljuk. Emlékeztetett, hasonlóra került sor Szerbiában is tavaly decemberben, ahol szintén blokád alá vették a közmédiát az ellenzékiek. Deák Dániel hozzátette, a magyar kormány mindig jól kezelte a Soros-féle szervezetek által is támogatott provokatív akciókat, rövid időn belül kifulladtak ezek az erőszakos próbálkozások. (tovább…)

A budapesti „színes forradalom” főpróbája

Az ellenzékben lévő pártok a 2010-ben elszenvedett történelmi vereség óta a magyar politika partvonalára szorultak. Hiába hozott létre a kormányzás ellen szivárványkoalíciót az ellenzék, kormányzásképtelenségük továbbra is nyilvánvaló. Az ellenzék ezért két évvel ezelőtt startégiát váltott: a 2018 közepén elkezdett felforgató taktika alkalmazása mellett olyan összefogást hirdettek, amely külső, uniós segítségben reménykedik és szervezett tüntetésekkel próbálkozik. A 2022-es választásig elkövetkező időszakban nemcsak további „forró őszök” megrendezésére, hanem a másutt már látott „színes forradalom” kirobbantására vállalkozhatnak majd, amelynek főpróbája jelenleg szó szerint a színházi berkekben zajlik. (tovább…)

Fidesz-győzelem Borsodban: már a főpróbán elbukott a baloldali összefogás

Koncz Zsófia mostani győzelmének köszönhetően a kormánypártok továbbra is kétharmados többséggel rendelkeznek az Országgyűlésben, így Magyarország a jövőben is példanélküli politikai stabilitással fog rendelkezni, ami jelentős versenyelőnyt jelent a koronavírus-járvány elleni küzdelem során. A mai győzelem azért is nagy eredmény a kormánypártok számára, mert 2011 óta eddig nem tudtak nyerni egyetlen egy időközi országgyűlési választáson sem. A mostani szerencsi időközi mellett már a pár héttel ezelőtti mohácsi időközi választás, illetve számos közvélemény-kutatás is azt jelezte, hogy a baloldal önmagával az összefogással nem tud további szavazókat megszólítani, sőt több esetben néhány százalékponttal rosszabb eredményt érnek el, mint amennyit az egyes pártok külön-külön korábban szereztek. Nem csodaszer tehát a baloldali összefogás, az elvtelen hatalomtechnikai alku elbukott. A Jobbik sorsa ezzel megpecsételődött, a nyertes az ellenzéki oldalon egyértelműen Gyurcsány Ferenc. (tovább…)

A CEU volt a Soros-birodalom ékköve

Nem meglepő, hogy a Soros-hálózat minden eszközt bevetett a felsőoktatási törvény 2017-es módosításával szemben, hiszen Soros György a közép-európai befolyásszerzésének egyik ékköveként tekintett a Közép-európai Egyetemre – mondta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a Soros Alapítvány vezetői a 90-es évek elején nyíltan beszéltek arról, hogy egy olyan politikai elitet akarnak létrehozni, amely szembeszáll a nacionalizmussal, a nemzeti alapú felfogással. Soros György egyebek mellett a CEU-nak köszönhetően a politika közvetett vagy akár közvetlen befolyásolására nagyszerűen alkalmas kultúra területén kulcspozíciókat szerzett, illetőleg biztosított a „nyílt társadalom” helyi támogatói számára – tette hozzá Deák Dániel. Elmondta, az Európai Unió Bíróságának döntése ellenére nem várható, hogy a Soros-birodalom befolyása ismét növekedésnek indulna Magyarországon. (tovább…)

Békés Márton: Történelmi blokk áll Orbán mögött

A rendszerváltoztatás óta eltelt harminc évben három nagy pártpolitikai törésvonal érvényesült Magyarországon. 1989 és 1994 között a pártállami múlthoz való viszony jelölte ki a (poszt)kommunista–antikommunista törésvonalat, majd a rákövetkező időszak balliberális kormányzatai révén ezt felülírta a progresszív és a konzervatív erők közötti törésvonal, de 2010-től egyre inkább egy harmadik érvényesül, amely meghatározóbb az előző kettőnél, miközben integrálja is őket magába. Ez a harmadik törésvonal a nemzeti és a nemzetközi erők között húzódik, másként fogalmazva az ellentét a lokális és globális, a hazafias és kozmopolita pártok között feszül. A magyar pártrendszer e törésvonalak mentén értelmezhető, amikor az 1990-es választás nyomán kialakult, a ’90-es évek közepén megszilárdult, az ezredfordulón pedig rögzült, majd az elmúlt tizenöt évben lassan-lassan átalakult, hogy a mögöttünk hagyott évtizedben végleg átrendeződjön. Ez a folyamat fejeződött be 2018 és 2020 között, amikor véglegessé vált a nemzeti kormányzás mögött álló pártszövetség és a nemzetközi érdekeket szolgáló ellenzéki koalíció körvonala. Az elmúlt tíz évben az Orbán Viktor vezette Fidesz–KDNP-nek sikerült egy olyan új társadalmi koalíciót kormányzása mögé állítania, amely stabilan a hazai érdekek és értékek képviselete mellett szavaz. (tovább…)

Brüsszel még mindig kvótapárti

Az Európai Unió migrációs rendszerét nem a tömeges bevándorlás kezelésére találták ki, a 2015-ös nagy migrációs hullám során az egyik napról a másikra omlott össze a dublini rendszer. Az Európai Bizottság korábbi vezetése egyértelműen beállt a bevándorláspárti tagállamok álláspontja mögé, Ursula von der Leyen részéről azonban már érződik, hogy bizonyos pontokban hajlik egy kompromisszumos álláspont kialakítására. Ennek ellenére a nemrég bemutatott új migrációs paktum még mindig inkább a bevándorláspárti tagállamok törekvéseit tükrözi, nem megállítani, hanem kezelni szeretné a migrációt. Az elkövetkezendő hónapokban éles viták várhatóak, a Magyarországgal szembeni úgynevezett „jogállamisági” támadások is azt a célt szolgálják, hogy gyengüljön hazánk és a V4-ek tárgyalási pozíciója az új migrációs paktumról szóló viták során. (tovább…)

Nyílt politikai zsarolás a jogállamisági jelentés

Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentése a már jól ismert ellenzéki álhíreket tartalmazza, az úgynevezett „jogállamisági” kérdést pedig ismét politikai furkósbotként használják a balliberális politikai körök Magyarországgal szemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, ezeknek az összehangolt nemzetközi támadásoknak az állhat a hátterében, hogy a liberális körök így igyekeznek csökkenteni Magyarország politikai mozgásterét az uniós egyeztetéseken, amelyek egyebek mellett a következő hétéves uniós költségvetésről, a helyreállítási alapról és az új migrációs paktumról szólnak. Az elemző hozzátette, nem meglepő a jelentés hangneme, hiszen annak az elkészítésében részt vett az a Soros-hálózathoz tartozó Vera Jourová, aki több alkalommal is élesen támadta Magyarországot. (tovább…)