Nem hihető, hogy ne tudott volna a baloldal a külföldi forrásokról

A héten újabb részletek derültek ki a balliberális oldal külföldi finanszírozása kapcsán, ugyanakkor a vezető balliberális politikusok mind a mai napig nem adtak válaszokat a felmerülő kérdésekre, Karácsony Gergely például még a baloldali sajtó elől is elmenekült, amikor rákérdeztek a külföldi pénzekre – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: szemmel láthatóan Márki-Zay Péterre tolnák a felelősséget, ugyanakkor az amerikai pénzek beáramlását Karácsony Gergely barátja, Korányi Dávid szervezte, így nem hihető, hogy a főpolgármester ne tudott volna minderről. Hozzátette: újabbnál újabb részletek derülnek ki az üggyel kapcsolatban, így egyre súlyosabb hitelességi válságba sodorják magukat a balliberális politikusok azzal, hogy úgy tesznek, mintha semmiről sem tudtak volna. (tovább…)

Kelet felé fordul Szaúd-Arábia

A szaúdi–amerikai kapcsolatok gyökerei rendkívül mélyre nyúlnak, aminek a legfontosabb sarokköve, hogy Washington katonai védelmet nyújt – és évente többszázmillió dolláros tételben fegyvereket ad el – a közel-keleti államnak, amely ezért cserébe megbízható partnerként olcsó olajjal látja el az Egyesült Államokat. Ez a kölcsönösen előnyös együttműködés évtizedeken át virágzott, az amerikai szuperhatalom – még liberális világhegemón pozíciójában is – szemet hunyt a demokrácia, az emberi jogok vagy a terrorizmus finanszírozásának kérdései felett. Mindennek keretében nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Szaúd-Arábia geopolitikai szempontból az Egyesült Államok legfőbb bástyája a Közel-Keleten, és az iráni rezsim hatalmi ambícióinak egyik legjelentősebb gátja. Az átalakuló világrendben azonban Rijád egyre inkább kelet felé – Kína és Oroszország irányába – orientálódik, ami Washingtont okkal tölti el aggodalommal. (tovább…)

A baloldal képtelen politikailag profitálni a válságból

A legtöbb európai országban a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gazdasági válság következtében gyengült a kormányok támogatottsága, több országban már át is vette a vezetést az ellenzék a felmérésekben. Magyarországon ugyanakkor más a helyzet, a külföldi finanszírozási botránytól hangos balliberális oldal támogatottsága alacsonyabb, mint a 2022-es választási eredményük, amely már eleve történelmi mélypontnak számított – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindennek az egyik fő oka, hogy miközben a kormány a magyar nemzeti érdekek mentén politizál a háború és a szankciók ügyében, addig a globális-progresszív hálózatok részének számító magyarországi baloldal a külföldi finanszírozóik elvárásának megfelelően rendre szembemegy a magyar társadalom elvárásával. (tovább…)

Árnyékban növekszik Gyurcsány

A politikai frontvonalak megmerevedtek: a társadalmi többséget maga mögött tudó kormány szuverenista állóháborút folytat az uniós bürokráciával, az ellenzéki oldalon pedig sem megújulás, sem érdemi erősödés nem történt a választások óta. A Demokratikus Koalíció és a Momentum továbbra is dominanciaküzdelmet vív egymás kárára, miközben a Jobbik, az LMP és az MSZP is a túlélésért küzd, a Párbeszéd pedig mérhetetlen. Dobrev Klára árnyékkormánya új választókat nem vonzott be, de átrendezte az ellenzéken belüli erőviszonyokat, Gyurcsány Ferenc stratégiájának köszönhetően pedig egyre több politikus igazol át a Demokratikus Koalícióba, amely ezáltal lépéselőnybe került. A következő hónapokban a Momentum Donáth Anna reaktiválásával próbál majd felzárkózni, miközben Gyurcsány az elaprózódott ellenzék darabjaiból folytatja az építkezést. (tovább…)

Törökország útkeresése az új világrendben

Bár a globális politika kapcsán a legtöbbször minden elemzés az Egyesült Államok, Oroszország és Kína szerepét hangsúlyozza, és őket tekintik a világrend meghatározásáért folytatott küzdelem főszereplőinek, a háború is rávilágított arra, hogy számos más hatalom próbálhatja újrapozícionálni magát Washington hegemóniájának hanyatlása közepette. Ezek egyike Törökország, amely bár NATO-tagként hivatalosan az USA szövetsége és emellett az EU-tagság várományosa is, a háború ideje alatt önálló külpolitikájával és jó érdekérvényesítő készségével tűnt ki. (tovább…)

Globális-progresszív hálózatok része a baloldal

Míg a magyar jobboldal az elmúlt tizenkét évben egymás után négy alkalommal szerzett alkotmányozó többséget eredményező felhatalmazást össznemzeti programja megvalósításához, addig a magyarországi baloldal ciklusról-ciklusra mindjobban integrálódott a globális-progresszív hálózatokba, egyre rosszabb választási eredményeket produkálva. Ezek a körök a transzatlanti, sőt kifejezetten amerikai kormányzati és nemkormányzati csatornákon keresztül, a pénzügyi, politikai és hírszerzési eszközöket egyaránt mozgósítva tizenkét év alatt teljesen magukba olvasztották a hazai baloldalt. Egyes pártok (Jobbik, LMP, MSZP) fokozatosan estek áldozatul e bekebelezésnek, mások szíves-örömest olvadtak be, hiszen alapító céljuk eleve ez volt (Demokratikus Koalíció, Momentum), ám olyanok is akadtak, amelyek kifejezetten e folyamat végrehajtására szerveződtek (Együtt, Párbeszéd). A 2022-es nagy lelepleződés a projekt végpontjára derített fényt. (tovább…)

Küzdelmes év lesz 2023

A lassan egy éve kitört háború és az arra válaszként adott elhibázott brüsszeli szankciók komoly válságba sodorták az egész világgazdaságot, az IMF vezetője szerint a világ legalább harmada recesszióba fog süllyedni 2023-ban. Magyarországnak ebben a rendkívül nehéz globális környezetben az a célja, hogy ne süllyedjen recesszióba. Emellett januárban felélénkülhet uniós szinten is a szankciókról szóló vita, amelyek kapcsán már az erőteljesen szankciópárti politikusok is kezdik kimondani, hogy hatástalanok Oroszországgal szemben – mondta évindító videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: januárban összesítik a szankciókról szóló nemzeti konzultáció eredményét, ami azért rendkívül fontos, mert az összes eddigi kilenc szankciós kört egybegyúró uniós jogszabály hatálya január 31-én lejár, így ekkor lesz lehetősége Magyarországnak változást elérnie az unió szankciós politikájában. A belpolitikai helyzet kapcsán elmondta: a kormánypártok támogatottsága továbbra is stabil, míg a külföldről finanszírozott baloldal nem tudott profitálni a válságból. (tovább…)

Magyarország sikeres érdekérvényesítő

Az Európai Tanácsban is elfogadták a hazánknak járó uniós forrásokról szóló megállapodást, Magyarország sikeresen érvényesítette érdekeit, miközben korábban a balliberális oldal többször is azt állította, hogy semmilyen mozgástere nincsen már a magyar kormánynak Brüsszelben – fogalmazott évzáró videóelemzésében Deák Dániel. Ennek köszönhetően Magyarország jobb helyzetben vághat neki a 2023-as esztendőnek, amelynek legfontosabb kihívása az lesz, hogy a háború és a szankciók okozta európai gazdasági válság ellenére is megmaradjon a növekedés a magyar gazdaságban, ne süllyedjen recesszióba az ország. Ennek egyik legfontosabb eszköze a befektetések ösztönzése, amelyben meglehetősen sikeres Magyarország, ugyanis idén is rekordot döntött a beruházások mértéke, alig pár hónapja jelentették be például a magyar történelem eddigi legnagyobb beruházását, amelyet egy kínai vállalat valósít meg. A hazai balliberális oldal az április 3-i választás óta csak tovább gyengült, a külföldi finanszírozási botrány pedig hosszútávon éreztetni fogja a hatását a támogatottságukban, miközben az Európai Parlamentben dolgozó szövetségeseiket is súlyos korrupciós botrányok tépázzák – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Mozgásba lendült az eurázsiai térség

Az elmúlt években az eurázsiai térség fokozatosan gyorsuló mozgásba lendült, és ennek csupán a legszembetűnőbb és legglobálisabb, de korántsem egyetlen megnyilvánulása az orosz–ukrán háború. Ehhez a mozgásfolyamathoz hozzátartoznak az elmúlt évek zavargásai és politikai válságai, a posztszovjet államok sorában szinte egyszerre felmerülő hatalmi átmenet kérdése, de ebbe a sorba illeszkedik a térség befagyott és időről időre „kiolvadó” konfliktusainak sora, amelyek az elmúlt években ismét a figyelem középpontjába kerültek. Mindezen folyamatok pedig természetesen nem elszigetelt térben történnek: azokból az átalakuló világrend összes jelentősebb játékosa igyekszik hasznot húzni, ami miatt az egykori Szovjetunió területe a geopolitikai változások egyik fő ütközőzónájává is vált. (tovább…)