A Fico-merénylet egész Európának intő jel

Minden eddiginél komolyabb politikai és társadalmi válság alakulhat ki Szlovákiában, miután múlt héten merényletet követtek el Robert Fico miniszterelnökkel szemben. Az ország történelmében mindezidáig példátlan tett következményeként szinte rögtön felfüggesztették a parlament működését, a hatóságok pedig jelentősen megerősítették a legfőbb közjogi méltóságok védelmét. A Fico elleni merénylet a szlovákiai társadalmat is megviselte, ami az elmúlt hónapokban zajló politikai csatározások eredményeként mára minden eddiginél megosztottabbá vált. Az egyre mélyülő törésvonalak így minden bizonnyal tovább polarizálják majd a lakosságot, amiben komoly szerepe van az ellenzéki politikusoknak, akiknek a megnyilvánulásai nagymértékben hozzájárulhattak annak a közhangulatnak a kialakulásához, ami végül a miniszterelnök elleni merénylethez vezetett. (tovább…)

Szuverenitásával fizet Lengyelország a jogállamisági vita lezárásáért

Az Európai Bizottság május első hetében bejelentette, hogy újraértékelte a lengyel jogállamiság helyzetéről szóló álláspontját a hírhedt 7. cikk szerinti eljárással összefüggésben és arra jutott, hogy Lengyelországban helyreállt a jogállam. A döntés hátterében nem állnak frissen elfogadott és végrehajtott reformok, ehelyett Brüsszel bemondásra elfogadta az új lengyel kormány vállalásait. E vállalások egyike, hogy Lengyelország a jövőben feltétel nélkül betartja az Európai Unió Bíróságának döntéseit és korlátozás nélkül elismeri az uniós jog elsőbbségét. Lengyelország azzal fizeti meg a jogállamisági eljárás lezárásnak árát, hogy közjogi értelemben feladja saját szuverenitását. Brüsszel már nem is igyekszik leplezni a politikai alapon alkalmazott kettősmércét, hiszen felfogásában ugyanaz az ország attól függően lehet jogállam vagy nem jogállam, hogy éppen melyik párt van kormányon. (tovább…)

Az EP-választás tétje: háború vagy béke

A háborúpárti politikai szereplők igyekeznek elterelni a figyelmet a háború ügyéről a választási kampányban, ugyanis tudják, hogy az ő álláspontjuk kisebbségi ebben a kérdésben. Hasonlóval próbálkoztak az illegális bevándorlás ügyében a korábbi választáson, amikor álproblémának nevezték azt – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az EP-választáson Európa jövőjéről és politikai irányáról dönthetnek az európai választók, a legfontosabb európai kérdés most pedig az, hogy tovább folytatódik-e a háborús hergelés vagy sikerül-e a béke irányába elmozdulni. (tovább…)

Moszkva nyerte a győzelem napját

Május 9-e, azaz a győzelem napja az orosz emlékezetpolitika kétségkívül legnagyobb jelentőséggel bíró dátuma. A II. világháborúban – orosz neve szerint a nagy honvédő háborúban – aratott győzelem, illetve az annak emlékezetéért folytatott küzdelem jelentőségét az immár több mint két éve tartó ukrajnai háború csak növelte. Az orosz vezetés igyekszik párhuzamot állítani a jelenlegi háború és a nyolcvan évvel ezelőtt a nácizmus ellen folytatott küzdelem között, a harctéren tapasztalt legutóbbi kisebb-nagyobb sikereit a szimbólumok világában aratott győzelemmel egészítve ki. (tovább…)

Budapest érdeke egy együttműködő főpolgármester

Karácsony Gergely az elmúlt öt évben rendre a konfliktust kereste a kormánnyal, a 2022-es parlamenti választáson még miniszterelnök-jelöltként is elindult volna. Számára nem Budapest, hanem a pártpolitikai célok a fontosak – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez Budapest számára rendkívül káros volt, ugyanis a város nem fejlődött, pártpolitikai csatározások színterévé vált. Ennek egyik szimbolikus példája, hogy a főpolgármester félévente a főváros csődjével riogatott, miközben jelentős tartalékkal és növekvő adóbevételekkel vette át a város vezetését. Az elemző kiemelte: Budapest egy a város érdekeit képviselő, ugyanakkor a kormánnyal együttműködő főpolgármesterrel járna a legjobban. (tovább…)

Szűcs Gábor: A Momentum behódolt Magyar Péternek

Donáth Anna helyesen fogalmazott, amikor a Telexnek adott interjújában a Momentum Mozgalom és Magyar Péter politikája közötti hasonlóságot 90 százalékosra becsülte. A nemzethez, a jogszabályokhoz és általában a jogállamhoz való hozzáállásban felfedezhető egyezéseken túl azonban szignifikáns különbségként említhető, hogy míg a Momentum már számtalanszor eljátszotta a szavazók bizalmát, addig a TISZA Párt újdonsült alelnöke, relatíve új szereplőként a magyar közéletben, még rendelkezik azzal az előnnyel, hogy elmondhatja, soha nem állt össze a Gyurcsány Ferenc vezette baloldallal, és valódi politikai kultúraváltást szeretne. A két fél zömében egyező álláspontjából és a Momentum hitelességdeficitjéből logikusan következik az, amire több közvélemény-kutatás is rámutatott: Magyar Péter egyre nagyobb arányban állítja maga mögé az egykori momentumos szavazókat, a Momentum politikusainak pedig egyetlen esélyük a közéleti pozíciójuk megtartására az, ha szövetségre lépnek a TISZA Párttal. (tovább…)

Európának szabadságharcosokra van szüksége!

Az EU történetének legnagyobb bővítésére került sor Athénban húsz esztendővel ezelőtt, amikor 2004. május 1-én tíz ország, köztük Magyarország aláírta az Európai Unió csatlakozási szerződését. Romano Prodi, az Európai Bizottság akkori elnöke európai álomként hirdette beszédében a tagállamok közötti egyenlőség, a gazdasági stabilitás és a béke ígéretét a csatlakozó országok népei számára, „akik a kommunizmus legsötétebb napjaiban sem vesztették el a reményt, és a berlini fal leomlása után a közös demokratikus értékek érdekében csendes forradalmat hajtottak végre, most pedig emelt fővel, egyenlő jogokkal és felelősséggel csatlakozhattak az Európai Unió közösségéhez.” Két évtizeddel később azonban az európai álom megvalósulása helyett Európa árulásával kell szembenézünk az uniós intézmények részéről. Európa megmentése érdekében nem „jó európaiakra”, hanem éppen olyan forradalmárokra van szükség, mint akik sikerre vitték az 1988–90 közötti közép- és kelet-európai szabadságküzdelmet. (tovább…)

Komoly válságban a baloldal

A baloldali pártok komoly válságban vannak, a kiszivárgó információk szerint legtöbbjük még mindig nem tudta összegyűjteni az induláshoz szükséges aláírásokat, Magyar Péter megjelenése tehát nem a Fidesznek, hanem nekik ártott – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a hivatalos kampány első hetének a nyertese mindenképpen a Fidesz, amely párt elsőként gyűjtötte össze az aláírásokat, magasan vezeti a népszerűségi listákat és látványosan beindította a kampányát. (tovább…)

Fidesz-fölény a kampánynyitón

Április 20-án elkezdődött a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választás kampánya. Az induláshoz szükséges aláírásokat a Fidesz–KDNP gyűjtötte össze a leggyorsabban, ami azt jelzi, hogy a kormánypártok mozgósítási képessége kimagasló, továbbra is. Magyar Péter megjelenése egyre több közvélemény-kutatás szerint a baloldalt osztotta tovább, a Momentum például várhatóan miatta nem szerez mandátumot az Európai Parlamentben. Mindez nem meglepő, ugyanis Magyar Péter a Momentumhoz és Márki-Zay Péterhez hasonlóan a globalista politikai elit legújabb projektje a háborút elutasító nemzeti kormánnyal szemben. (tovább…)