Hírek

A világjárványok gyakran jelentették egy új világrend kezdetét. A spanyolnátha például egy demokratikus és globális világrend fájdalmas nyitányát hozta, kitörése egybeesett az eddig ismert, Amerika által dominált világrend kialakulásával. A koronavírus-járvánnyal azonban vége a liberális korszaknak, a demokrácia ugyanakkor velünk marad, amely már nemzeti alapú lehet – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, melynek vendégei ezúttal Békés Márton, Földi László és Frank Füredi voltak, akik a koronavírus-járvány társadalmi és politikai hatásairól beszélgettek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének vezetésével. (tovább…)

Orbán Viktor egy olyan nemzeti koalíciót hozott létre, mellyel számos korábbi társadalmi törésvonalat elfedett, több millió embert maga mögé tudott állítani. A Fidesszel szemben pedig internacionalista, kozmopolita, illetve a nemzeti kérdések iránt közömbös pártok állnak, amelyek „nemzetközi brigádként” fognak szembeszállni 2022-ben a nemzeti oldallal – hangzott el Békés Márton történész és G. Fodor Gábor politológus beszélgetésén, amelyet Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Mozgásban című műsor műsorvezetője moderált. Békés Márton kiemelte: a magyar politikatörténetben két nagy áruló van: az SZDSZ, amely antikommunista pártként összeállt az egykori állampárttal, illetve a Jobbik, amely ugyan Gyurcsány Ferencék ellenében jött létre, most mégis vele szövetkezik. G. Fodor Gábor szerint a törésvonalak ilyen szintű átlépése hosszútávon semmiképpen sem marad büntetlenül, a Jobbik is az SZDSZ sorsára fog jutni. (tovább…)

Az elmúlt két és fél év alatt az egykori nemzeti párt támogatóinak nyolcvanöt százaléka eltűnt – ez a magyar politikatörténet egyik leggyorsabb összeomlása. (tovább…)

Puskás páratlan játékához az kellett, hogy furfangos magyar játékot játsszon, amelyben szerencsés arányban keveredett egymással a kispesti vagány látványos taktikája és a nomád hadviselés stratégiája. (tovább…)

A baloldal egyértelműen a 2022-es parlamenti választás főpróbájaként tekintett a borsodi időközire. (tovább…)

A történelem tényleg rendre ismétli önmagát! (tovább…)

A gyarmatrendszer elleni lázadást nem deszantcsapatok bevetésével, hanem kötelezettségszegési eljárással büntetik. (tovább…)

Meg kell védenünk a saját kulturális örökségünket, a saját kulturális tradícióinkat az olyan nyugatról jövő nyomulással szemben, amihez nagyrészt nincsen semmi közünk – mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója az M5 Ez itt a kérdés című műsorában. Kiemelte, ilyen például a nyugati gyarmattartó országokban megjelenő faji konfliktus, amelyet a liberálisok igyekeznek hazánkba is behozni. Szintén ilyen próbálkozás jelenik meg az LMBTQ-mozgalmak részéről is, amelyek ugyancsak a nyugati liberális trendeket igyekeznek behozni Magyarországra a nemi identitás kapcsán. (tovább…)

Brüsszelben úgy csámcsognak a jogállamiság fogalmán, mint Nemecsek Ernőék Rácz tanár úr óráján, habár utóbbiak a megrovás ellenére senkinek nem ártottak vele. (tovább…)

Egyre inkább beigazolódik, hogy az ellenzéki összefogás korántsem csodaszer, sokkal inkább egy lassan ölő méreg a baloldali pártok számára. (tovább…)

Mohácson és Karcagon is fölényes győzelmet aratott a kormánypártok polgármesterjelöltje, az ellenzéki összeborulás egyetlen eredménye, hogy Gyurcsány lett a vezető arc. (tovább…)

A szélsőjobbtól a balliberális oldalig terjedő szivárványkoalíció minden pártja túl van az ilyen-olyan, botrányos vagy vitatott tisztújításon. (tovább…)

“Ez már sok, ezt már nem kellene vállalni” – mondta a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, aki szerint a baloldalnak fel kellene mondania a rasszista Jobbikkal való együttműködést. (tovább…)

A német politika és sajtó meghívót küldött a migránsoknak 2015-ben, pedig egy ilyen döntést egyedül nem hozhatott volna meg – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, ahol Prőhle Gergellyel, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatójával és Frank Füredivel, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetett az immár 5 éves német migránspolitikáról és annak politikai, társadalmi hatásairól. A műsor házigazdája Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. (tovább…)

Fordulatot az hozott a szlovák-magyar viszonyban, hogy 2010-ban ismét megválasztották Orbán Viktort, aki komoly stratégiai és gazdasági partnerség kiépítésére törekedett Robert Ficóval. (tovább…)

A „kultúrharc” fogalma nem kultúrák közötti háborút, hanem a kultúráért zajló küzdelmet jelenti – nyilatkozta Békés Márton a Mandinernek. (tovább…)

A kormány cselekvési tervei kapcsán rámutatott, már nem az újdonság erejével ér minket a mostani helyzet, így nincs a pánik a társadalomban. (tovább…)

A hazai ellenzék tartós válságának tünetei közül Bíró László személye, mint a krízis legszembetűnőbb jele emelkedik ki. (tovább…)

A nyári szünet nélkül ülésező magyar parlamentben közel félévszázad diktatúra után valódi viták lángoltak fel a kormány tagjai és az ellenzék vezetői között.  (tovább…)

Karol Wojtyła nem csak egyházi személy volt, hanem tudós, művész és világtörténelmet alakító politikus is. (tovább…)

A közép-európai rendszerváltoztatások után általánosan elvárttá és elfogadottá vált a nyugati országok másolása.
(tovább…)

Tavaly nyáron, amikor feleségemmel autóutat tettünk az Egyesült Államokban, szomorúan tapasztaltam, hogy az amerikaiak háborúban állnak egymással. (tovább…)

A liberalizmus hívői továbbra is utópiakísérleteket terveznek, majd végeznek, ám a valósággal való kapcsolatuk egy cérnaszálnál is vékonyabbá vált. (tovább…)

A jelenlegi folyamatok egy várható ellenzéki előválasztás során egyértelműen a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjének malmára hajthatják a vizet. (tovább…)

Az ember Isten uralmát gyakorolja a teremtett világban. Ez a ránk ruházott kötelesség a kereszténydemokraták környezetvédelmi programjának filozófiai alapja. (tovább…)

(tovább…)

Hamarosan itt az őszi politikai szezonkezdet, amelynek egyik központi témája minden bizonnyal az ellenzéki pártok közötti küzdelem lesz – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a vezető ellenzéki erőnek számító DK-n és a Momentumon kívül az összes többi ellenzéki párt támogatottsága a parlamenti bejutási küszöb körül vagy az alatt található, így például az MSZP, a Jobbik vagy az LMP számára létkérdés az ellenzéki együttműködés megvalósulása, míg Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András pártja között egyre élesebb lehet a dominanciaharc. Az elemző arról is beszélt, a szivárványos zászlók körüli hercehurca azt példázza, hogy az ellenzéki polgármesterek valódi városvezetés helyett csupán virtuális identitáspolitizálást folytatnak, ami tovább ronthat a baloldal 2022-es esélyein. Megjegyezte, az LMBTQ+ mozgalmak valójában nem a homoszexuálisokat képviselik, hanem egy olyan szélsőliberális politikai kört, amely politikai tőkét akar kovácsolni a homoszexuálisok problémáiból. (tovább…)

A Kommentár folyóirat legújabb, 2020. évi 3. számának központi hívószava a „testpolitika”, a szerzők az emberi test és a politika, valamint az ember és technika kapcsolatát vették górcső alá. A tematikus blokk szerzőinek megközelítése ugyan különböző, abban azonban egyetértenek: ma már maga az ember(i) az, ami veszélyben van, a konzervatívok feladata pedig fellépni a normalitás védelmében. (tovább…)

A bennmaradáspárti elit örömmel szemléli a lélekvesztőkön Angliába tartó migránsokat, mert nem tiszteli Nagy-Britannia határait. (tovább…)

A 21. században vagyunk. Tömegpolitizálás van. Aki a tömegeket lenézi, lekezeli, aki felülről lefelé beszél velük, annak nincs esélye. (tovább…)

Az ellenzéki összefogásra van még idő, az előválasztásokat is le lehet „játszani” fél év alatt, a lényeges kérdésekre azonban még mindig nincsenek válaszok. (tovább…)

Létezik egy olyan, jellemzően nagyvárosi (főként budapesti), középosztálybeli fiatalokból álló társadalmi réteg, amely vevő a mindent lenéző, a múltat félresöprő szabadelvű nagyképűségre. (tovább…)

Mind a DK, mind a Momentum – az amerikai balliberálisok politikájához hasonlóan – az utcai zavargások kiprovokálásában láthatja a reményt arra, hogy felrázza az ellenzéki szavazókat. (tovább…)

A nyugati világ jelentős részét elárasztó kulturális konfliktusok azzal fenyegetnek, hogy leválasztják ezeket a társadalmakat a múltjukról. (tovább…)

Mikor a magyar miniszterelnök a történelmi uniós csúcs után itthon megszólalt, egyértelművé tette, hogy fontos csatát nyertünk ugyan, de háborút nem. (tovább…)

Az amerikai és a nyugat-európai zavargások annak az irányvesztésnek a jelei, amely egyre inkább jellemzi a nyugati világot. Azok a szélsőbaloldali csoportok, amelyek szervezik ezeket a megmozdulásokat, kirekesztő álláspontot képviselnek és a klasszikus szabadságelvű liberális értékekkel szállnak szembe, komoly veszélyt jelentve az Egyesült Államok domináns pozíciójára nézve is – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, államtitkár elmondta: a kapitalizmus kommunizmus feletti győzelmével sokáig volt egy „univerzális receptje” a sikeres kormányzásnak, ez ugyanakkor egyre inkább eltűnni látszik és sorra jelennek meg azok a nemzeti megoldások, amelyek máshol keresik a választ. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője szerint 2010 óta Magyarországon nem „kívülről irányított”, hanem „belülről vezérelt” változásnak vagyunk a tanúi, melynek folytán tíz éve „mi magunk döntünk önmagunkról”, és a szellemi hegemóniaküzdelemben egyre jobban áll a jobboldal. A műsor házigazdája, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Közép-Európa, benne Magyarországgal, a stabilitás szigete, amely kimarad a nyugaton tapasztalható társadalmi és kulturális válságból. (tovább…)

A liberalizmus véleményterrort hozott létre, ami megszülte hálátlan gyermekét. (tovább…)

Deák Dániel szerint az elmúlt évek eseményei láttán nyugodtan kijelenthető, hogy a Momentum még az SZDSZ-nél is jóval nemzetellenesebb és gátlástalanabb politikai formáció. (tovább…)

Szemmel láthatóan sokként érte a baloldali politikusokat Orbán Viktor sikere a hétvégi uniós csúcson, egymásnak ellentmondó módon nyilatkoztak a történtekről – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, a legradikálisabb gyurcsányista politikusokon kívül lényegében a legtöbb baloldali megszólaló elismerte, hogy jóval – egyes becslések szerint nagyjából 35 százalékkal – több forrást kap hazánk a korábbi költségvetési ciklusnál, ráadásul az általuk korábban remélt úgynevezett „jogállamisági” kritériumokat sem sikerült elfogadtatniuk a tárgyalásokon. Jól példázza szerinte a hatalmas magyar sikert, hogy a még a hazánkkal szemben igen kritikus nemzetközi sajtótermékek is Orbán Viktor győzelméről írtak. A vezető elemző kiemelte, a V4 együttműködés most is rendkívül jól működött, amelyhez egyre több ország csatlakozik szövetségesként.

(tovább…)

Hiába ígérte a főpolgármester július elején, hogy rövid időn belül kiírják a közbeszerzést a nemzet jelképének számító híd felújítására, még mindig nem lehet tudni, hogy mikor jelentik be a pályázatot. (tovább…)

Ha azt hisszük, hogy a siker receptje külföldről jön, akkor leszokunk a gondolkodásról, s így hiába veszünk át másutt jól működő intézményeket, mintákat, nem fogjuk tudni működtetni azokat. (tovább…)

Békés Márton szerint a szerbiai tüntetések annak az indirekt hadviselésnek a részei, amelynek révén a háttérhatalom Lengyelországtól Szlovéniáig megpróbálja meggyengíteni a nemzeti kormányokat. 

(tovább…)

Hosszú ideje a magukat progresszívnek nevező erők szabják meg, hogy mi az, ami elfogadható és mi az, ami nem – mondta Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet konferenciáján. (tovább…)

Amit a rombolás vágya szült világra, az szükségszerűen odavész, így hagy maga után káoszt az Orbán-fóbia mentén összefogott ellenzék. (tovább…)

A magyar-német gazdasági kapcsolatok elképesztően erősek, ráadásul az elmúlt időszakban a politikai helyzet is enyhült a két ország között, hiszen Angela Merkel belátta, Orbán Viktor politikai stabilitást jelent Közép-Európa számára, ami a németeknek gazdasági és politikai szempontból egyaránt rendkívül fontos – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című online műsorában. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a műsorban egyebek mellett arról beszélt, a német soros elnökségnek nagyon sok fajsúlyos kihívással kell megküzdenie, a bevándorlás kapcsán az elosztási mechanizmust leszámítva már lényegében a korábbi magyar javaslatokat látjuk visszaköszönni, hiszen látják már ők is, hogy a 2015-ös német álláspont „totális kudarc”. Galló Béla, politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint a magyar kormány nagyon okos álláspontot képvisel az uniós hitelfelvétel kapcsán, sikeresen képviseli a magyar érdekeket. A műsor házigazdája, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője pedig kiemelte, a soros elnökség alatt a németeknek kompromisszumra kell törekedniük, ugyanakkor várhatóan a saját érdekeiket akarják majd érvényesíteni minden kérdésben.

(tovább…)

Korunkban kulturális proxyháború zajlik, amelyben az egyik fél a maga nézeteit az egyedül objektív és igazságos álláspontként kezelve leplezi politikai céljait és veszi fel a harcot a valósággal, a józan ésszel, a történelmi múlttal. A faji alapú politika antirasszizmusként jelenik meg, a cenzúratörekvéseket „nyílt társadalomnak” nevezik, az egyeseknek nem tetsző szobrok ledöntése pedig a sokszínűség nevében történik. Ma a BLM-mozgalom jelenti a kultúrharc legújabb állomását, a szimbólumok elleni küzdelem azonban régóta tart. Mi azonban nem akarjuk ezeket a mintákat követni és a saját utunkon akarunk járni – ez hangzott el  XXI. Század Intézet 2020. július 14-én Mozgásban – Kultúrharc a XXI. században címmel rendezett konferenciáján, amelyen az előadók az aktuális eseményeken túl azok történeti hátterére is rávilágítottak. (tovább…)

Mintha ismét ébredezne a marxizmus szelleme.

(tovább…)

Az elmúlt tíz évben a munkanélküliség elleni küzdelem, a foglalkoztatottság növeléséért tett erőfeszítések és a munkaalapú társadalom filozófiájának érvényesülése a rendszerváltoztatás óta tartó girbegurba történelmünk egyik tagadhatatlan sikertörténete.

(tovább…)

A baloldali városvezetők több mint fél éves tevékenysége jó látleletet ad arról, hogy a baloldal 2010 óta nem változott érdemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: van ugyan néhány új szereplő, de ennek ellenére ugyanaz a vízióhiány jellemzi a baloldalt, mint a 2002 és 2010 közötti kormányzásuk idején. Kiemelte, a gondolatok hiánya és a kormányzásképtelenség mellett ismét a korrupciós ügyektől, az arroganciától és a botrányos megnyilatkozásoktól hangos a baloldal. Példaként említette László Imre kijelentéseit, amely kísértetiesen hasonlít Zuschlag János 2004-es ügyéhez, hiszen a baloldal ugyanúgy mentegeti most a DK-s politikust, mint ahogy akkor a holokauszton viccelődő ifjú szocialistát. Az elemző megjegyezte, a mostani események felfrissítik a választói emlékezetet és sokakat rádöbbent arra, hogy a baloldal a 2010 előtti világot hozná vissza egy esetleges hatalomátvételt követően. Kiemelte, a baloldali botrányok jól példázzák, hiányzik a sikeres politikához elengedhetetlen szellemi tudásuk, stupiditás jellemzi őket. (tovább…)

Amióta 2010 májusában Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke lett, a francia média papjai, tudósítói és kommentátorai egyre intenzívebben köszörülik rajta a nyelvüket. (tovább…)