Hírek

(tovább…)

Francesco Giubilei olasz író, könyvkiadó és egyetemi professzor a XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget című nemzetközi konferenciáján a nemzeti populizmusról és konzervativizmusról tart előadást, amelyben olasz szemszögből nyújt betekintést az olasz és magyar politikai folyamatokba. Legutóbb a Forbes magazin a legbefolyásosabb 30 évnél fiatalabb olaszországi személyiség közé választotta. (tovább…)

Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiai Központ elnöke és a bécsi Társadalomtudományi Intézet (IMW) állandó tagja liberális politikatudósként nem a már nyugati társaitól megszokott érveket ismételgeti, hanem tényleg megpróbálja megérteni a keleti uniós tagállamok nézőpontját. November 14-én a XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget című nemzetközi konferenciáján az „1989 és a másolás imperatívusza” címen tart előadást. (tovább…)

A közösségi média politikában játszott szerepe ma már megkérdőjelezhetetlen, és nem csupán a fiatalabb korosztályok elérésében kikerülhetetlen az online közösségi térben való jelenlét. Az persze régiónként és országonként változik, hogy melyik közösségi oldalnak mekkora a jelentősége: az amerikai politikai kommunikációban kiemelt helyen álló Twittert például viszonylag kevesen használják Magyarországon, ahol az online politikai kommunikáció elsődleges felülete mai napig a Facebook. A posztszovjet térség politikai életében pedig egyre nagyobb szerepet játszik a Telegram nevű alkalmazás, amely nem csupán a kommunikáció közegét, de jellegét is megváltoztatja. (tovább…)

A török-kurd konfliktus októberi kiéleződése miatt kiemelt figyelmet kap Recep Tayyip Erdoğan budapesti látogatása, a hazai balliberális oldal élesen kritizálja a török elnököt, tiltakozást is szerveznek ellene. Ez az ellenzéki magatartás leginkább az aktuálpolitikai helyezkedésüknek tudható be, amely szembe megy a magyar érdekekkel. Hazánk számára ugyanis a legfontosabb szempont, hogy Törökország továbbra is betartsa az EU-val kötött megállapodását és ne engedje tovább a területén tartózkodó több millió bevándorlót. A nyilvános üzengetések ellenére szemmel láthatóan az EU vezetése is tisztában van mindezzel, hiszen október végén nagyjából 218 milliárd forintot utaltak át Törökországnak a területén tartózkodó migránsok ellátására. Tovább tetézi a problémát, hogy a Szíriával határos Libanon gyakorlatilag az összeomlás szélére került. (tovább…)

Már azzal is az állását kockáztatja az ember Németországban, ha egy kávét megiszik valamelyik jobboldali AfD-s politikussal. Európa vezető hatalma nagyon rossz irányba halad, egy felmérés alapján a lakosság többsége szerint például vigyázni kell azzal, mit mond az ember a nyilvánosság előtt, hiszen annak súlyos következményei lehetnek. A XXI. Század Intézet „Mit szabad ma mondani?” című konferenciáján a német sajtóhelyzetről és a véleménynyilvánítási szabadság hiányáról Jan Fleischhauer német újságíró beszélt, aki harminc éven át dolgozott a Spiegelnél. (tovább…)

Benjamin Netanyahu eddigi izraeli miniszterelnök fia a XXI. Század Intézet meghívására érkezett a magyar fővárosba, ahol az általunk szervezett Izrael és a választások című rendezvényen tartott előadást. Yair Netanyahu többek között azt mondta, hogy az Európai Unió rengeteg pénzzel támogat több száz radikális Soros-szervezetet Izraelben. Ezek közös célja szerinte, hogy a zsidó állam megszűnjön a jelenlegi formájában. (tovább…)

A XXI. Század Intézet meghívására Budapestre érkezik Jan Fleischhauer német újságíró, aki részt vesz az október 31-i rendezvényünkön, amelyen Schmidt Máriával, a XXI. Század Intézet főigazgatójával és Boris Kálnoky újságíróval beszélget arról, vajon mit szabad ma mondani a véleménynyilvánítás  és a gondolat szabadságáról. (tovább…)

Yair Netanyahu – akit széles körben a mai Izrael egyik legbefolyásosabb és leghatásosabb fiatal hangjának tekintenek – a XXI. Század Intézet meghívására Budapestre érkezik és részt vesz az október 29-i konferenciánkon. Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök fia korábban az Izraeli Védelmi Erő szóvivői egységénél teljesített szolgálatot, továbbá a terrortámadások áldozatainak jogi segítséget nyújtó civil szervezet, a Shurat HaDin közösségi média igazgatója volt. (tovább…)

Orbán Viktor világossá tette, hogy Karácsony Gergely ugyanolyan feltételeket kap a kormánytól, mint Tarlós István, az aláírt megállapodásokat továbbra is érvényben tartják. Innentől kezdve szinte kizárólag Karácsony Gergely szerepfelfogásán múlik, hogy milyen lesz az új fővárosi vezetés és a kormány viszonya. Ha az új főpolgármester az „ellenzék vezető arca” szerepben kíván tetszelegni és ennek érdekében dacpolitikába kezd, akkor azzal sokat árthat a budapesti polgároknak. A legcélravezetőbb a város érdekében történő együttműködés lenne. Kérdés az is, hogy a „hídfőállások” kialakításáról beszélő ellenzéki pártok mit várnak el tőle. (tovább…)

Kósa Lajos Fidesz- alelnök szerint nem szakadt meg a 2006 ősze óta tartó jobboldali-konzervatív győzelemsorozat, de kétségtelen tény, hogy az ellenzék a korábbihoz képest működőképesebb stratégiára tért át a vasárnapi önkormányzati választásokon. A Fidesz-KDNP önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke a XXI. század Intézet Választottunk. Mire számíthatunk az önkormányzati választás után? című hétfői budapesti panelbeszélgetés előtti felszólalásában hozzátette: “versengő helyzet” állt elő a magyar politikában, “hús-vér politikusok fontos feladatokban mutathatják meg, hogy mit tudnak”. (tovább…)

A Borkai-botránynak érezhető hatása lett Budapesten, többek között ennek köszönhető, hogy az utolsó napokra szűkült az olló Tarlós István és Karácsony Gergely között. Így az ellenzéki jelölt a kudarcos kampánya ellenére fordítani tudott, ráadásul a Fővárosi Közgyűlésben is az ellenzék többséget tudott szerezni. (tovább…)

Tarlós István győzelme várható a most vasárnapi önkormányzati választáson, a XXI. Század Intézet szakértői becslése alapján pedig jó eséllyel a Fővárosi Közgyűlés is kormánypárti többségű marad. Míg a regnáló főpolgármester kampánya jól felépített és problémamentes volt, addig Karácsony Gergely botrányt botrányra halmozott, így még az ellenzéki szavazók jelentős része is alkalmatlannak tartja a főváros vezetésére. A kormánypárti szavazók ugyanakkor nem dőlhetnek hátra, csak a leadott voksok számítanak október 13-án. (tovább…)

A konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) még a 2015-ös nagyarányú győzelménél is jobban szerepelhet az október 13-i parlamenti választáson Lengyelországban. Mindez kiemelt jelentőségű hazánk számára, hiszen a magyar kormány a bevándorláspolitikai kérdések mellett az uniós viták során is mindig számíthatott a lengyelekre. Mivel ez a két ország számít a V4 együttműködés motorjának, így a közép-európai partnerség jövője szempontjából is fontos a mostani választás. A Fidesz-KDNP és a PiS amellett, hogy kitűnően együtt tud működni külpolitikai kérdésekben, belpolitikai téren is hasonló felfogást képviselnek. (tovább…)

Karácsony Gergely múlt héten kiszivárgott hangfelvétele súlyos politikai következményekkel járt, az jelentősen rontott az ellenzéki főpolgármester-jelölt választási esélyein. Jól mutatja a Párbeszéd politikusainak alkalmatlanságát, hogy ahelyett, hogy megpróbálnák a témát levenni a politikai napirendről, több sajtótájékoztatót is tartottak az ügyben, ráadásul számos ellentmondásba keveredtek. Az ügy legnagyobb haszonélvezője az ellenzéki oldalon a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció lehet. (tovább…)

A bevándorláspárti politikusok utóvédharcot folytatnak, minden lehetőséget kihasználnak annak érdekében, hogy gyengítsék a magyar érdekvédelmet. A jogi köntösbe bújtatott politikai támadás Várhelyi Olivér esetében nem működhet, várhatóan őt már elfogadja az Európai Parlament. (tovább…)

A közvélemény-kutatási adatok és az elemzői várakozások alapján igen nagy esély van arra, hogy Sebastian Kurz ismét Ausztria kancellárja lesz és újra az Osztrák Szabadságpárttal alakít kormánykoalíciót a hétvégi választás után. Mindez bíztató Magyarország és a V4-ek számára, hiszen csak így lehet garantálni, hogy Ausztria a V4 országok szövetségeseként kitartson bevándorlásellenes álláspontja mellett. (tovább…)

Egy ma kiszivárgott hangfelvételen Karácsony Gergely igen súlyos dolgokról beszél, gyakorlatilag beismeri, hogy maffiamódszerek uralkodnak a baloldalon. Mindez egy újabb bizonyíték arra, hogy a baloldal sem az ország, sem egy város vezetésére nem alkalmas, a színfalak mögött sosem látott feszültség van köztük. (tovább…)

A 2014-es, a 2018-as és a 2019-es szavazások eredményei, illetve a közvélemény-kutatási adatok, valamint a helyi erőviszonyok feltérképezése alapján a Fővárosi Közgyűlés mellett a megyei közgyűlésekben, a 23 megyei jogú városban, a tízezer fő feletti városokban és a kistelepüléseken is a Fidesz-KDNP elsöprő győzelme várható az október 13-i önkormányzati választáson. Minél inkább távolodunk a fővárostól a kisebb települések felé, annál gyengébbek az ellenzék kilátásai. Amellett, hogy egy budapesti vereség komoly érvágás lehet az ellenzéknek, ha a kistelepüléseken továbbra sem lesz érdemi bázisuk, a 2022-as ellenzéki választási esélyek is könnyen elszállhatnak. A választás ugyanakkor nem lefutott, a mozgósítás sikerességén, és így a részvételi arányon sok minden múlhat. A XXI. Század Intézet többszintű elemzésében megvizsgálta az önkormányzati választás öt dimenzióját. (tovább…)

Amellett, hogy a közvélemény-kutatások mindegyike Tarlós István győzelmét várja, nagy eséllyel a Fővárosi Közgyűlés összetétele is kormánypárti többségű marad októberben. Mindez még inkább elbizonytalaníthatja az ellenzéki szimpatizánsokat, akik eleve nincsenek meggyőződve Karácsony Gergely alkalmasságáról. Ráadásul, míg Tarlós István óbudai polgármesterként képviselőtestületi többség nélkül hosszú éveken át sikeresen vezette a III. kerületet, Karácsony Gergely e tekintetben is kudarcot vallott Zuglóban. Karácsony Gergely tehát ebben az összevetésben is alkalmatlannak látszik, Tarlós Istvánnal ellenétben ő nem képes a pártok felett álló városvezető imázsát betölteni. (tovább…)

Az éles támadások ellenére továbbra is erősek Magyarország szövetségesei, a V4-ek mellett Olaszország és Ausztria is fontos partner maradhat a jövőben. Olaszországban csak ideig-óráig működhet a társadalmi legitimáció hiányában felállított új bevándorláspárti kormány, Matteo Salvini belátható időn belül jó eséllyel miniszterelnök lesz. A lengyel PiS rekordmagas támogatottsággal fut neki az októberi választásnak, a cseh Andrej Babits is megőrizte népszerűségét, Ausztriában pedig ismét egy néppárti-szabadságpárti koalíció állhat fel szeptember végén. (tovább…)

A közvélemény-kutatások alapján nem várható az ellenzék előretörése az októberi önkormányzati választáson, így az EP-választáshoz hasonlóan az ellenzék számára a belső hatalmi harcokról fog majd szólni ez a megmérettetés is.

(tovább…)

Azok a folyamatok, melyek az amerikai és nyugati társadalmakban a meritokrácia ellehetetlenítése irányába mutatnak, a legszélsőségesebb módon éppen a mai nyugati egyetemeken mutatkoznak meg.

(tovább…)

Ki szereti a tilalmakat!? Németországban rengeteg tilalom létezik, mégsem tilos a kommunista diktatúra jelképeinek közszemlére tétele. Bárki zavartalanul sétálhat az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) felségjeleivel díszített pólóban a városban. Ki lehet állni NDK-egyenruhában a Brandenburgi kapu elé vagy stasisnak öltözve lehet nosztalgiapartikra járni. Manapság leveskonzervekre is nyomtatnak NDK-címert, Stasi-emblémás öngyújtót árulnak és NDK-s ereklyékkel dekorálnak éttermeket. Akár sarlóval és kalapáccsal is lehet tüntetni a kommunizmus újbóli bevezetése mellett és olyan tömeggyilkosokat is lehet éltetni, mint Sztálin és Mao Ce Tung. Más, egykori szocialista országokban, mint például Lettországban vagy Litvániában mindez tilos.

(tovább…)

Amióta létezik az Európai Unió, folyamatosan zajlik a vita az Európai Egyesült Államok és a Nemzetek Európája víziót támogató tagállamok, politikai erők között. Az európai parlamenti választás eredménye, a csúcsjelölti rendszer bukása és Ursula von der Leyen bizottsági elnökké válása azt jelzi, hogy meggyengültek a föderalisták.

(tovább…)

Az illegális bevándorlás megállításában kulcsszerepet játszó balkáni országok biztonsága és stabilitása leginkább az euroatlanti integrációjuk révén garantálható, ezért ez Magyarország és Közép-Európa elemi érdeke – ez volt a legfontosabb tanulsága a jubileumi 30. Tusványos keretében lezajlott panelbeszélgetésnek, amelyen a XXI. Század Intézet is képviseltette magát.

(tovább…)

A déli félteke átköltözne az északira, ezt azonban az uniós polgárok nem pártolják, aminek hangot is adtak a májusi EP-választáson. Ugyan az elmúlt hetek uniós fejleményei biztatók, de a bevándorlásügyi megoldás a távolba vész, miközben az európai kereszténység a térítő misszió helyett visszahúzódóban van, és folyamatos a harc az európai polgárok tudatának meghódításáért. Július 26-án, pénteken délelőtt Európa biztonságáról és a bevándorlásról rendeztek kerekasztalt Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor Bánffy Miklós sátrában. A panelbeszélgetésben Douglas Murray brit író, újságíró; Bakondi György miniszterelnöki megbízott; Takács Szabolcs, a KKM Brexit-ügyi miniszteri biztosa; Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese; valamint Szabó Dávid József, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója vett részt Benkő Levente, Magyarország tel-avivi nagykövetének moderálása mellett.

(tovább…)

Az Európai Parlament tegnapi szavazása Ursula von der Leyenről jól mutatja, hogy az eddiginél jóval megosztottabb lett az európai belpolitika, így az Európai Bizottság új vezetőjének is kompromisszumkészebbnek kell lennie elődjénél. Vannak bíztató jelek, a 2015-ös migránsválságnál például a határok lezárását támogatta von der Leyen és informális csatornákon keresztül szembeszállt Angela Merkel kancellárral a macedón határzár ügyében. Mindennek kedvező hatása  lehet hazánkra nézve.

(tovább…)

Aki Berlinből a környező településekre kirándul, könnyen azt hihetné, hogy máig az NDK-t egykor kormányzó Német Szocialista Egységpárt (SED) van hatalmon: Karl Marx utca, Ernst Thälmann utca, Rosa Luxemburg utca – szinte az összes faluban így hívják a főutcát. Hogyan lehet, hogy az SED uralmának megdöntése után 30 évvel még mindig változatlanul vannak jelen a kommunista utcanevek?

(tovább…)

Nézem Timothy Garton Asht az Euronews-on (2019. június 28.), ahol Magyarországról beszél. Azt mondja: elfogadhatatlan, hogy a populisták, nacionalisták és mindenekelőtt Orbán az európai adófizetők pénzéből rombolják le az Európai Unió alapértékeit.

(tovább…)

A 90. Ünnepi Könyvhéten jelent meg Békés Márton új könyve, Fordul a szél címmel.

(tovább…)

Most dől el, hogy kik vezetik az Európai Uniót (EU) a következő öt évben. Az, hogy milyen irányba vezetik, csak később derül majd ki. Az állam- és kormányfők nehezen fogant személyi javaslatát még az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia, ám az idő – és a nemzetközi helyzet fokozódása – a most elfogadott kompromisszumnak dolgozik.

(tovább…)

„Kultúra a rendszerváltoztatásban, rendszerváltoztatás a kultúrában” címmel rendeztek pódiumbeszélgetést a VOLT Fesztiválon 2019. június 29-én. A Fiala János újságíró, rádiós műsorvezető által vezetett beszélgetésben a XXI. Század Intézetet Szabó Dávid stratégiai igazgató képviselte. Beszélgetőtársa ef Zámbó István képzőművész, zenész, az A.E. Bizottság alapító tagja volt. (tovább…)

A 90. Ünnepi Könyvhétre jelent meg Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának legújabb, Fordul a szél című kötete. A történész-politológust Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója kérdezte a könyvről, és azokról az ideológiákról, amelyek abszurditására a szerző művében felhívja a figyelmet.

(tovább…)

Karácsony Gergely győzelmével Gyurcsány Ferenc terve az MSZP beszántásáról egy időre megbicsaklott, a víz felett tudtak maradni a szocialisták. A nyilvánosság előtti támogatás ellenére a DK elnöke abban lesz érdekelt, hogy a zuglói polgármester kikapjon októberben Tarlós Istvántól.

(tovább…)

A III. világháború széléről táncolt vissza a világ? Trump elnök saját bevallása szerint 10 perccel a támadás előtt vonta vissza a tűzparancsot, így az USA mégsem mért csapást három iráni célpontra. Mi rejlik a kardcsörtetés mögött?

(tovább…)

Emmanuel Macron támogatná Angela Merkelt, ha a német kancellár indulna az Európai Bizottság elnöki székéért. Ez nem a francia elnök zsenijét, hanem kétségbeesettségét mutatja.

(tovább…)

1989 a csodák éve volt. Amit emberfia nem akart volna még az év elején elhinni, legfeljebb reménykedett benne, az valóra vált.

(tovább…)

A hagyományos pártok, a kulturális és médiaelit, valamint a bürokrácia annyira Brexit-ellenes, hogy Frank Füredi már a népszavazás másnapján úgy gondolta, sosem kerül sor a kilépésre. A patthelyzet mostanra oda vezetett, hogy a brit társadalom soha nem látott mértékben megosztott, a pártrendszer összeomlott, és a néhány hete létező Brexit Párt toronymagasan megnyerte az EP-választást. Hová tűnt a többgenerációs párthűség? Jelent bármit is a „zöld” jelző? Kitarthat Nigel Farage-ék sikere? Egyáltalán ki lesz az új kormányfő? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Frank Füredi magyar származású szociológussal, a Kenti Egyetem professzorával, intézetünk tudományos főmunkatársával.

(tovább…)

Talán még mindenki emlékszik az ajtónak szaladó, földön fetrengő, ordibáló és minősíthetetlen stílusban beszélő ellenzéki képviselőkre, akik tavaly decemberben botránypolitizálással akarták felhívni magukra a figyelmet. A Kunhalmi Ágnessel, Bangóné Borbély Ildikóval, Tordai Bencével és Jakab Péterrel fémjelzett akciózásnak meg is lett az ára: a választók kőkeményen megbüntették őket május 26-án. Jakab Péter frakcióvezetővé jelölése ugyanakkor azt mutatja, hogy a Jobbik nem vonta le a megfelelő következtetéseket, tovább halad a biztos összeomlást eredményező úton.

(tovább…)

A 2019-es EP-választás alaposan átrajzolta az ellenzéki erőviszonyokat. A múlt vasárnapi eredmények alapján az MSZP-Párbeszéd már be sem jutna a magyar Országgyűlésbe, a Fidesz-KDNP pedig mindent elsöprő, 80,9 százalékos mandátumarányt szerezne. Megnéztük, hogy a múlt vasárnapi eredmények alapján hogyan nézne ki a parlamenti patkó.

(tovább…)

A háború: Béke. A szabadság: Szolgaság. A tudatlanság: Erő. A New York Times a múlt héten tovább írta a George Orwell 1984 című regényéből ismert sorokat.

(tovább…)

A XXI. Század Intézet igazgatója, Lánczi Tamás az intézet európai parlamenti választásról szóló konferenciáján elmondta: az eredmények azt mutatják, hogy Európa polgárai valami mást szeretnének, mint ami eddig volt Brüsszelben.

(tovább…)

A rekordmagas választási részvétel példa nélküli legitimitást ad a kormánypártoknak és megerősíti azt a következetes bevándorlásellenes politikát, amit 2015 óta folytatnak. A kormánypártok folytatták a legprofesszionálisabb kampányt, amely az eredményekben is megmutatkozik. 

(tovább…)

Trump elnök nem viccel. Az America First! jegyében lefaragná az USA kereskedelmi passzívumát, Európával több génmanipulált szóját és LNG-t, valamint fegyvert vásároltatna. Kína felemelkedését is lassítaná, főként a jövőtechnológiának kikáltott 5G terén, ahol a Huawei számít piacvezetőnek.

(tovább…)

A 2019-es európai parlamenti választásoknak két okból is nagy a tétje: egyfelől azért, mert eddig nem is volt neki, másfelől, mert most valóban meghatározható egy jól látható törésvonal, melynek mentén az ellentétes erők felsorakoznak.

(tovább…)