Hírek

György László közgazdász, kormánybiztos „A középosztály forradalma – Meritokratikus stratégia a 21. századra” című könyvének megjelenése kapcsán szervezett könyvbemutatót a XXI. Század Intézet. A kötetet Békés Márton, történész–politológus, Intézetünk igazgatója laudálta, majd a könyv szerzője, György László és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója beszélgettek Szabó László kommunikációs szakember moderálása mellett. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása Célpontban Ukrajna, középpontban Ausztria címmel készült és kurrens külügyi témákkal foglalkozik: keleti szomszédunkban ezer napja folyik a háború, nyugati szomszédunkban pedig áttörtek a szuverenisták. (tovább…)

Az európai parlamenti választások nyomán átrendeződött a magyar pártrendszer, bár a régi ellenzéki pártok továbbra is őrzik 2022-ben elnyert pozícióikat, egy új ellenfél is megjelent. Ami nem változott, az az, hogy továbbra is az önálló Magyarország és az alárendeltség helyi képviselete verseng egymással. Ki uralja a napirendet? Hogyan torzítja a versenyt a közösségi média? Mi az, hogy fantompárt? A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, Intézetünk stratégiai igazgatója társaságában. (tovább…)

Magyar Péter és az általa elnökölt Tisza Párt képviselői az elmúlt hetekben világosan állást foglaltak: a nemzeti érdekkel szemben a globalista fősodor mellett, mégpedig a brüsszeli akaratnak megfelelve. Határvédelmünk teljes uniós jogharmonizációja, valamint a rezsicsökkentés megszüntetése politikai, alkotmányjogi és erkölcsi szempontból is elfogadhatatlan, valamint teljes szembehelyezkedést jelent a magyarok által többször kinyilvánított népakarattal – márpedig a tiszások emellett tették le a garast. Miután a közhatalom forrása kizárólag a nép lehet, a nemzet többségének egyetértését nem bíró intézkedések nélkülözik a mögöttes népi legitimációt, amelynek hiányában pedig érvényes döntések egy demokratikus jogállamban – amilyen Magyarország is, és amely alapelvekre az Európai Uniót alapították – nem születhetnek. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása Az identitás, mint politikai fegyver címet kapta. A műsorban Békés Márton és Halkó Petra vezető elemző beszélget, témájuk a hét elején lezajlott, Az identitás, mint politikai fegyver címmel megrendezett kétnapos konferencia tanulsága. (tovább…)

Az identitás, mint politikai fegyver címmel tartott nemzetközi konferenciát a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium, szeptember 23-án és 24-én, a Budavári Lovardában. A kétnapos eseményen neves hazai és külföldi előadók osztották meg gondolataikat a jelenünket foglalkoztató szexuális témájú kérdésekről, problémákról. A konferencia programját az előadások mellett kerekasztal-beszélgetések is színesítették. (tovább…)

Előadásokkal és kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Az identitás, mint politikai fegyver című konferenciája. A Budavári Lovardában tartott rendezvény második napjának témái többek között a világ nyugati szexuális identitások válságához való viszonya, a nemek szerepválsága, az emancipációs folyamat értékelése, a házasság és a család szétesése, mint norma, a karrier problémája, valamint a szex és a politika viszonyrendszere voltak.
(tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium konferenciája szeptember 23-án és 24-én, a Budavári Lovardában. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása A nemzetközi helyzet fokozódik: háborús eszkaláció, élesedő elnökválasztási verseny címmel készült. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Kosztur Andrással, a XXI. Század Intézet vezető kutatójával és Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával.  (tovább…)

Nincs hosszú távú kormányzás sikeres kultúrpolitika nélkül, melynek történelmi léptékű stratégiája nem csupán minimálprogramot jelent, hanem a nemzeti maximumot teljesíti. Tartalmilag ez a legkisebb közös többszörös helyett a legnagyobb közös osztó: nemzeti program, széleskörű konszenzus, társadalmi egyetértés. Annak a kornak a szelleme, melynek politikáját Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezik, nem is lehet más, mint történelmi és konszenzusra épülő. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása ismét beszédes címmel rendelkezik: A kétharmad nem rutinfeladat, folyamatos meggyőzésre van szükség. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Deák Dániel és Halkó Petra vezető elemzőkkel.

(tovább…)

A 2018-ban megújult Kommentár folyóirat huszonötödik száma terjedelmében az eddigiekhez képest is a legvaskosabb, témájában pedig az egyik legérdekesebb lett. A fókuszban a technológiáról való gondolkodás áll. Ennek keretében nem csupán az elmúlt száz év válogatott filozófusainak technológiáról alkotott nézete ismerhető meg, hanem korunk hazai jobboldali gondolkodói is segítségünkre vannak a technológiához fűződő megfelelő viszonyulás kialakításában. A szellemi munícióval felvértezve a következő lépés rajtunk áll: itt az idő, hogy tudatosabban viszonyuljunk a technológiához! (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása beszédes, Nem ért véget a történelem, a politikai győzelemért harcolni kell címmel készült, hazai tanulságokkal. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Deák Dániel vezető elemzővel és Bíró András kutatóval. (tovább…)

Május végén a Nemzeti Együttműködés Rendszere meghaladta fennállásának 14. évét, így benne vagyunk a tizenötödikben. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt immár harmincöt esztendőnek ez a legfontosabb, sőt egyenesen jellegadó politikai rendszere. Kétségtelen, hogy Magyarországon egy önálló érvényre emelkedő történelmi korszak formálódik, amelyet céljai felől legjobban a nemzeti maximum fogalmával írhatunk le. A nemzeti maximum nem más, mint a legszélesebb lehetséges konszenzus, avagy a lehetséges legszélesebb konszenzus. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának évadzáró adása a legújabb TREND-kiadványról szól, melynek címe: Migráció, járvány, háború: Európa lejtmenetben. (tovább…)

A Kommentár folyóirat legfrissebb, 2024. évi 2. száma a közérdeket állítja fókuszába, amely alatt államszervezési elvet, kormányzati filozófiát, alkotmányjogi konstrukciót és gazdaságpolitikai működésmódot egyaránt ért. A 2010 óta létező Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapgondolata, vagyis a közösségelvűség egyaránt jelenti a nemzeti keretek megerősítését, a családok és a gyermekek védelmét, valamint az állami szuverenitás érvényesülését. Mindez belefoglalható a közérdek fogalmába, ami nem más, mint a közjó legmagasabb rendű megnyilvánulása. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásában a június 9-ei kettős választás végeredményeit értékeli Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, hazai tekintetben Halkó Petra vezető elemzővel, európai viszonylatban pedig Biró András kutatóval. (tovább…)

A vasárnapi európai parlamenti és önkormányzati választás rendhagyó módon úgy zajlott le, mintha országgyűlési voksolás lenne. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában a félidei kettős választást Deák Dániellel beszélgetve Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója értékelte. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásában a június 9-ei kettős választás utolsó hetéről van szó: pártok és üzenetek, mozgósítási verseny és tétek. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb, külpolitikai témájú adásában Békés Márton, az Intézet igazgatója először Kosztur András vezető kutatóval beszélget az orosz–ukrán háborúban a jelek szerint közelgő végjátékról, ami persze még hosszan elhúzódhat, katonai, diplomáciai és geopolitikai szempontból egyaránt. Aztán Biró András elemzővel vesznek sorra négy hír, melyek mindegyike a végrehajtó hatalom megrendüléséről szó: a Ficó-merénylettől az iráni elnöki helikopter lezuhanásán és Zelenszkij elnöki ciklusának lejártán keresztül a Netánjáhú elleni elfogatóparancsig. A Mindig péntek legújabb, Harci helyzet című adása elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán. (tovább…)

A brüsszeli békepárti konferencia betiltása és a békepárti szlovák kormányfő, Robert Fico elleni fegyveres merénylet is jól példázza, hogy nem könnyű ma a békepártiak helyzete Európában – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. Kiemelte: Magyarország is tüske a köröm alatt, Magyar Péter feltűnése és látványos felfutása is egy olyan globalista projekt, amelynek célja hazánk békepárti álláspontjának gyengítése. Már csak rövid idő van hátra a június 9-i választásokig, de egy biztos: a valaha volt egyik legfontosabb európai választás előtt állunk, amelyen Európa sorsa hosszútávon eldől. (tovább…)

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója a Weltwoche című svájci hetilapnak adott német nyelvű interjújában elemezte a kínai elnök budapesti látogatásának jelentőségét, a realista politika reneszánszának szükségességét, valamint a június 9-ei választások fontosságát is. (tovább…)

Soros György politikai tevékenysége továbbra is jelenvaló veszély, úgy Magyarországon, mint Európában. Nemzetközi spekuláció, migránsbetelepítés, „színes forradalmak” és kormánybuktató projektek szegélyezik útját. Soros György 1984-ben Magyarországon jelent meg először, azóta eltelt negyven év, ideje mérleget vonni. 2015-től kezdve Orbán Viktor nyíltan felvette vele a küzdelmet, sőt le is győzte Sorost, de a spekuláns nem adta fel és a háború azóta is tart. Ennek jeleit a most zajló kampányban is tapasztalhatjuk. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában G. Fodor Gábor Orbán kontra Soros című új könyvének apropóján beszélgetett Deák Dániel a szerzővel és Békés Mártonnal, a XXI. Század Intézet igazgatójával. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Új idők című sorozatának ötödik köteteként jelenik meg G. Fodor Gábor, az intézet stratégiai igazgatójának Orbán kontra Soros. Három fejezet Orbán és Soros négy évtizedes küzdelméről című könyve. (tovább…)

A XXI. Század Intézet konferenciát rendezett Új Utat mutatunk Európának – húsz éve tagja Magyarország az uniónak címmel, amelyen az előadók hazánk uniós tapasztalatai mellett olyan témákkal is foglalkoztak, mint az EU demokratikus deficitje, strukturális problémái, versenyképességének csökkenése vagy a szervezet előtt álló geopolitikai kihívások. Mindezen kérdések különösen fontos súllyal esnek latba a júniusi európai parlamenti választások és a soron következő magyar uniós elnökség tükrében. (tovább…)

A XXI. Század Intézet konferenciát rendezett Covid-tanulságok? címmel, amelyen a COVID-19 vírustörzs által kiváltott sokrétű válsággal, annak politikai, jogi, társadalmi és egészségügyi hatásaival foglalkoztak a meghívott előadók. Négy évvel ezelőtt, 2020 tavaszán került sor Magyarországon a koronavírus-járvány miatti első lezárásokra, amelyek a pandémia egymást követő hullámai és az újabb és újabb vírusvariánsok miatt szűk másfél évig velünk maradtak. Négy évvel és rengeteg tapasztalattal később sok dolgot tudunk, de talán még több az, amit nem a világjárvány okozta krízisről. Ideje volt számot vetni közös tudásunkról! (tovább…)

Négy évvel ezelőtt, 2020 tavaszán került sor Magyarországon a koronavírus-járvány miatti első lezárásokra, melyek a pandémia egymást követő hullámai és az újabb és újabb vírusvariánsok miatt szűk másfél évig velünk maradtak. Négy évvel és rengeteg tapasztalattal később számos dolgot tudunk, de talán még többet nem a világjárvány okozta egészségügyi, társadalmi, gazdasági és politikai krízisről. Ideje hát elszámolni közös tudásunkkal! (tovább…)

Magyar Péter meglepő gyorsasággal robbant be a magyar közéletbe, a teljes ismeretlenségből indulva ma már ő szervezi az ellenzéki tüntetéseket, pártot alapít és indul az EP-választáson – legalábbis ezt ígéri. Milyen további hatással lehet közép- és hosszútávon a belpolitikai erőviszonyokra Magyar Péter megjelenése? Milyen hasonló nemzetközi minták vannak? Ugyanaz a mostani helyzet, mint amit Márki-Zay Péternél egyszer már tapasztaltunk? Csalódott fideszeseket vagy csalódott ellenzékieket tud megszólaltatni? A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton és G. Fodor Gábor társaságában. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója a HírTV Napi aktuális című műsorában elemezte az elmúlt napok Magyar Péterrel kapcsolatos fejleményeit, különösen az általa prezentált, titokban rögzített hanganyag tartalmát és a köré szőtt dezinformációs műveletet.

(tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója a Mandiner Reakció című műsorában elemezte az elmúlt hetekben kialakult belpolitikai szituációt. Mint fogalmazott, Magyar Péter gyors médiakarrierje valójában válságjelenség, amely az ellenzéki pártok mély válságát demonstrálja. A hazai parlamenti és parlamenten kívüli, többnyire baloldali-liberális pártok kormánypártokkal szembeni stratégiai aszimmetriája ledolgozhatatlan, ezért a kormányellenes média és a „csalódott ellenzéki” szavazók új reménységet kerestek és találtak maguknak. (tovább…)

A vártnál nagyobb különbségű eredmény született a szlovák köztársaságielnök-választás első fordulójában, ahol az előzetes várakozásokkal ellentétben a legtöbb szavazatot végül Ivan Korčoknak sikerült megszereznie. A független jelöltként induló, ám a progresszívok támogatásával kampányoló korábbi külügyminiszter ellenfele végül a második helyen befutó jelenlegi házelnök, Peter Pellegrini (Hlas) lesz majd az április 6-án esedékes második fordulóban, akinek támogatottsága több mint 5 százalékkal maradt el Korčokétól. Ennek ellenére mindkét politikus komoly esélyekkel vághat neki a következő fordulónak, amely során a saját szavazóbázisuk mellett, már a korábbi ellenfeleik választóit is meg kell szólítaniuk a feleknek. A várhatóan intenzív kampány mellett így több tárgyalás is vár a két köztársaságielnök-jelöltre a következő napokban, amelyeken a Magyar Szövetség sem indul majd reménytelen helyzetből. (tovább…)

Jogállamiság vagy korrupció – az Európai Unió intézményei több mint két évtizede minden eszközzel arra törekednek, hogy lerázzák magukról a számonkérés bármely formáját, helyette pedig a tagállamokat tegyék a vizsgálódások és ellenőrzések tárgyává. A finn néppárti európai parlamenti képviselő, Petri Sarvamaa várható kinevezése az Európai Számvevőszék tagjai közé egyfelől sérti a jogállamiságot, hiszen a közéleti tevékenységében eltökélt és elvakult módon Magyarország ellehetetlenítésén munkálkodó politikus semmilyen tekintetben nem felel meg a számvevőkkel szemben támasztott olyan jogi és etikai elvárásoknak, mint például a tárgyilagosság, szakmaiság és függetlenség. Másfelől azonban ez a személyi döntés azt a célt is szolgálja, hogy az EU intézményei egyre inkább eltereljék a Számvevőszék jelentette kontroll irányát saját magukról a tagállamokra. Brüsszel bármennyire is igyekszik elfedni az igazságot: a korrupció akkor is bűncselekmény, ha az EU intézményeiben történik. (tovább…)

Az elmúlt évtizedek szédületes technológiai fejlődése az ember elméjét sem hagyta érintetlenül. Az új digitális eszközök óriási előnyökkel kecsegtetnek, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolhatják a körülöttünk zajló folyamatok tudatos értelmezésének és feldolgozásának folyamatát. A Mozgásban Mire készüljünk? című sorozatának harmadik, Szuperagy című adása az ember kognitív képességeire leselkedő veszélyekről és fejlesztésének lehetőségeiről szólt. (tovább…)

A tektonikus változásokkal teli 21. század harmadik évtizedében egyre csak fokozódnak a gazdasági és katonai konfliktusok, amelyek a korábban hegemón liberális nemzetközi rendszer alkonyatát jelzik. A 2010-es évek második felében kezdődő, majd a 2020-as évek elején felgyorsuló globális változások a tavalyi esztendő során konkrét formát öltöttek, amelyet leginkább a globális Dél gazdaság- és fejlesztéspolitikai fórumainak bővülésében érhettünk tetten. A katonai konfliktusok szaporodása mellett a világgazdaságban és a diplomáciában tapasztalható múlt évi változások a világrend drámai átalakulását jelzik, amelyet szellemi–szerkezeti értelemben egyaránt használva a fogalmat: világrendszerváltásnak nevezünk. (tovább…)

Minden korszaknak megvan a maga saját szellemisége, amely nemcsak az uralkodó világnézeti, kulturális és politikai irányzatokat foglalja magába, de az adott kor hangulatát is. A mai korszellem egyik legjellemzőbb szava talán a válság fogalma, amely megjelenhet hétköznapi, mondhatni felszíni formában (háború, migrációs válság, infláció képében) vagy éppen társadalmaink és gondolkodásunk mélyebb struktúráiban (az erkölcsben, nyelvben vagy akár magához a léthez való viszonyunkban). A krízis azonban lehetőséget is jelent, hiszen arra késztet, hogy választ keressünk a miértekre és felvessük a „hogyan tovább?” kérdését is. (tovább…)

G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójának legújabb könyve, A késes ember – Gondolatháború címet viselő kötete kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A Kertész Imre Intézetben tartott kerekasztal-beszélgetése során Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Molnár Tibor Attila (Trap Kapitány), a Tha Shudras együttes énekese és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója beszélgettek Szabó László moderálása mellett, többek között arról, hogy a gondolatháborúk szükségszerűek és elkerülhetetlenek, legyen szó művészetről vagy politikáról. (tovább…)

Az elmúlt tizenhárom évben a posztkommunizmus 1990 és 2010 közötti időszakából, sőt a diktatúra évtizedeiből megörökölt kulturális hegemónia szerkezete végre megváltozott. A globális-progresszív oldalon időről-időre megfogalmazódó kultúrharcos csatakiáltások annyiban nem a tévedés művei, hogy helyesen regisztrálják kulturális térvesztésüket. Ennek oka azonban távolról sem kiszorításukban keresendő, hanem abban, hogy a rendszer kezd korszakká szilárdulni, ennek minden kultúrpolitikai feltételével és következményével. A távoli horizont úgy fest, hogy míg a rendszerváltoztatást követő húsz évnek hiányzott az össznemzeti legitimációja (részben mert lényege éppen az állandósult átmenetiség volt), addig 2010-től esély nyílt a huzamos kormányzásra és vele együtt egy olyan társadalmi mítosz megfogalmazására, amely kollektív történelmi célt ad, kormányzati filozófiát indukál, egyetértésre hív és politikailag is mozgósít. (tovább…)

Az emberiség történetének és evolúciós folyamatának feltárása nemcsak a múlt kérdése, hanem a jelené, sőt még inkább a jövőé. Örökös változás és állandó alkalmazkodás jellemez bennünket, de egyre többször vetődik fel, hogy milyen irányba tartunk jelenleg és miként fejlődünk tovább? Egyáltalán: tartunk még valamerre? Vajon milyen lesz a jövő embere: a megnyíló transzhumán perspektíva után engedünk-e a poszthumán kísértésnek? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Mozgásban legújabb adásában, amely egyben a Mire készüljünk? című műsorsorozatunk nyitódarabja. A témában a XXI. Század Intézet adásának vendégei Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója és Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus voltak. (tovább…)

Új kötettel jelentkezik G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, aki A „KÉSES” EMBER című könyvében ezúttal a gondolatháború síkjára kalauzolja az olvasókat. (tovább…)

A nagy sikerű Eötvös-előadások keretében ezúttal Lánczi András tartott előadást „Erkölcs és filozófia a politikai megváltás korában” címmel a Várkert Bazárban. A Széchenyi-díjas filozófus, politikatudós, egyetemi tanár előadásában kifejtette, hogy ma vannak olyan kulturális erők a nyugati civilizációnkban, amelyek zárójelbe akarják tenni azt a kultúrát, amelyből született. Meglátása szerint ennek egy súlyos következménye, hogy a modern kor emberei nárcisztikus egyénekké váltak, ami immár a közösségi létet is problémássá teszi, ezért az egyén és a közösség egyensúlyát helyre kell állítani. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően 2015-ben indult útjára a nagy sikerű Eötvös-előadások című rendezvénysorozat. Az évről évre Magyarországon ritkán megforduló külföldi, illetve nagy tekintélyű hazai előadókat felvonultató programsorozat célja, hogy a résztvevők az adott témában legjáratosabb, leginkább lényeglátó és leghitelesebb értelmezők segítségével gondolkodhassanak el folyamatosan változó világunkról, a közéletet leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekről. (tovább…)

A XXI. Század Intézet TREND címmel elindított kiadványának második száma a regionális nagy- és középhatalmak felemelkedésével foglalkozik. Kutatásunk során világossá vált, hogy a többpólusú világrend folyamatban lévő kialakulása közepette a hatalmát valamilyen formában megőrző Egyesült Államok mellett legalább akkora súllyal kell számolni az élre törő Kínával, rögtön utánuk azonban számolni kell a Pekinggel szövetséges Oroszországgal, valamint a potenciális nagyhatalom Indiával. Aztán pedig utóbbi regionális vetélytársával, Pakisztánnal, és a Közel-Keleten egymással hol együttműködő, hol rivalizáló török–iráni–szaúdi hármassal, a kiemelkedő gazdasági lehetőségek előtt álló Indonéziával, valamint az önállósódó Latin-Amerika (különösen Brazília) és a fölemelkedőben lévő Afrika államaival (főképp Dél-Afrika). Minden bizonnyal ezek a regionális nagy- és középhatalmak lesznek azok a világrendszerváltók, akik a folyamatban lévő nemzetközi átalakulást előmozdítják.  (tovább…)

A konzervatívizmus nem ideológia, nem akarja megreformálni az emberi együttélés hagyományos viszonyait és biztonságos kereteit, hanem sajátos világlátás, morális testtartás; konzervatívnak lenni pedig – minden előítélet ellenére – nem korfüggő magatartás. A térbeli valóság megértése és leírása, a tradíciók korszakról korszakra való megőrzése, illetve a konzervatív politikai gyakorlat kidolgozása nem a „vének tanácsának” kizárólagossága, ugyanis huszonévesek is hitelesen művelik. A múltban bevált társadalmi mintákat ráadásul minden nemzedéknek újra kell értelmeznie és alkalmaznia. Mindannyian szellemi óriások vállán állunk ugyan, de egyre nagyobbra növekvő szellemek ma is születnek, így a konzervativizmus praxisának folytonosságát a klasszikus ideológiák kimúlásának időszakában is biztosítanunk kell. Lehetőséget kell adni az ifjaknak! (tovább…)

Csökkenő infláció, visszatérő reálbéremelkedés, enyhülő energiaválság, stabil kormány és hiteltelenségi válságtól szenvedő baloldal, erősödő külföldi nyomásgyakorlás – ez jellemzi majd várhatóan az előttünk álló politikai szezont Deák Dániel szerint. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szezonnyitó videóelemzésében kiemelte: szombaton Kötcsén indítja el Orbán Viktor az őszi politikai idényt, ami igazán majd a szeptember 25-ei parlamenti nyitánnyal robban be. (tovább…)

Immár tizennyolc hónapja tart az orosz–ukrán háború, és lassan három hónapja zajlik Ukrajna régóta beharangozott ellentámadása. Az ellentámadás jelentős változást hozott az erőviszonyokban, vagy legalábbis abban, ahogyan érzékeljük azokat, igaz, kicsit másképp, mint ahogy azt sokan várták – a nyugati sajtót elárasztották az ukrán hadsereg lehetőségeivel kapcsolatos szkeptikus riportok, és egyre többet hallhatunk arról, hogy béketárgyalások kezdődhetnek. (tovább…)

Az elmúlt másfél év minden eddiginél világosabbá tette, hogy az Egyesült Államok és az általa vezetett szövetségi rendszer már nem az egyedüli meghatározó aktor a globális geopolitikai arénában. Bár Kínáról és olykor Oroszországról mint az USA potenciális kihívóiról vagy legalábbis konkurenseiről korábban is sokat hallhattunk, az ukrajnai háború közvetetten arra is rámutatott, hogy ennél jóval több olyan ország van, amelynek szavára a jövőben figyelni kell majd. Most pedig úgy tűnik, ezen országok jelentős része, az ún. globális Dél felemelkedő hatalmainak többsége a BRICS-csoportba tömörülhet majd, formálisan is kinyilvánítva, hogy megváltozott a világ. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború okozta infláció ellenére a baloldal érdemben nem tudott erősödni, míg a jobboldal megőrizte, sőt növelte támogatottságát. Ennek oka, hogy elmaradt az ellenzéki megújulás, továbbra is túl sok baloldali párt van, az Orbán-kormány válságkezelésébe vetett bizalom pedig töretlen. Egy évvel a következő választások előtt a baloldal rosszabb állapotban van, mint a tavalyi voksolás előtt. A gazdasági mutatók és az inflációs kilátások lassan, de folyamatosan javulnak, így a dekonstruktív politikát folytató baloldalnak az ősszel tovább fog szűkülni a mozgástere. (tovább…)

Az uniós intézmények és az európai politikai pártok heteken belül megkezdik felkészülésüket a 2024-es európai választásokra. Az Európai Parlament hivatalos előrejelzései alapján rekordmagas részvétel várható a jövő évben sorra kerülő választáson, amely sorban a tizedik azóta, hogy 1979-ben az európai választópolgárok első ízben voksolhattak közvetlenül az európai parlamenti képviselőkre. Az öt esztendővel ezelőtti kampányígéretek közül szinte semmi sem teljesült, az akkori választási üzenetek gyakorlatilag egytől egyig érvényüket vesztették. Úgy tűnik, hogy a jövő évi választások egyetlen biztos mozgósítási eszköze az orosz–ukrán konfliktus lesz. (tovább…)