• HU
  • Rólunk
  • Munkatársak
  • Elemzések
  • Hírek
  • Rendezvények
  • Kiadványok
    • 21 zsebkönyvsorozat
    • Új idők sorozat
  • Trend
    • Európa lejtmenetben
    • Világrendszerváltók
    • Veszélyben a médiaszuverenitás
  • Webshop
  • Szabad Európa Intézet
  • Deák Ferenc Műhely
×
„Az emberi természet univerzális és állandó.”
David Hume 
világrendszerváltásháborúbelpolitika
Kosztur András
vezető kutató

CIKKEK

A geopolitikai univerzum törékenysége

A világrend átalakulóban van, a küszöbön álló világrendszerváltást pedig olyan fogalmak terjedése kíséri, mint a multipolaritás, az új hidegháború vagy a globális Dél felemelkedése.

Csődöt mondott a szankciópolitika

A szankciók nem tekinthetőek egy történelem által igazolt módszernek a politikai érdekellentétek megoldására.

A globális Dél: kik ők és mit akarnak?

A globális Dél nem képez egységes tömböt, politikai agendájuk pedig éppen a nagyobb hatalmak (Egyesült Államok, Kína, Oroszország) közötti egyensúlyozás – a saját érdekeik mentén.

Zelenszkij washingtoni dilemmája

Bár sokakban él a meggyőződés, hogy Kijev csupán Washington közvetlen utasításainak végrehajtója, az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolata ennél jóval összetettebb.

Világrendszerváltás és nagystratégia

A világrendszerváltás lehetőséget nyújt arra, hogy Magyarország ismét önálló, kezdeményező politikát folytathasson.

Kína és az ukrajnai háború

Kína segíthet abban, hogy Oroszország engedékenyebbé váljon, az Egyesült Államokra azonban szükség van ahhoz, hogy Kijev hajlandó legyen a kompromisszumra.

Mit akarhat Amerika?

Esetleg nincs is valódi cél, és a washingtoni döntéshozók is csak sodródnak az eseményekkel?

Az új cézárok és az utolsó nyugati ember

Az új cézárok a tulajdonképpeni nyugati kultúra utolsó megtestesítői.

A Nyugat alkonya és az eurázsiai forradalom

Kibontakozóban van egy világnézeti küzdelem az „érett” civilizációk összeolvadó világértelmezései és a most a történelem színpadára lépő kultúrák világképe között.

Hősök vagy bűnösök?

Az oroszországi büntetés-végrehajtásnak megvan a maga sajátos és szomorú romantikája.

Lenin meglepő aktualitása

A Lenin-Kautsky vita érdekes adalék lehet azok számára, akik ma a világrend átalakulásának folyamatairól gondolkodnak.

A háború és az átalakuló világrend

Az orosz–ukrán háború ismételten rávilágított arra, hogy már nem az Egyesült Államok által vezetett Nyugat az egyetlen hatalmi centrum a világban.

Amerikai peresztrojka

A világpolitikában jelenleg az államok közötti kapcsolatok szintje felett/mellett létezik egy másik, globális hálózati szint is.

Zahar Prilepin, a rendszerhű forradalmár

Prilepin az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb orosz írója, az egyik orosz parlamenti párt egyik vezetője, az utóbbi hónapokban pedig a „különleges hadművelet” egyik apologétája, és a nyugatos tendenciákkal szembeni, az orosz kultúráért folytatott küzdelem egyik arca.

Aresztovics, a cinikus álmodozó

Az orosz-ukrán háború lassan fél éve alatt a magyar olvasók is megismerhették Olekszij Aresztovics nevét, aki legtöbbször az ukránok eljövendő sikereit vizionáló kijelentéseivel kerül be a hírekbe.

Végleg átrendeződhet az ukrán belpolitika

Mióta Ukrajna elnyerte függetlenségét, talán sosem volt ekkora az elnök és az Elnöki Iroda befolyása, mint napjainkban, ahogy soha nem került ennyire közel az ország ahhoz, hogy az oligarchák befolyása a politikai életre háttérbe szoruljon.

Orosz emigránsok Ukrajnában

2014 után az ország választás sok szempontból politikai állásfoglalássá is vált, és sokan voltak azok, akik ezt hangsúlyosan fel is vállalták.

A rendszerliberálisok alkonya Oroszországban

A rendszerliberálisok pozíciói Oroszországban romlottak – a rendszeren kívüli ellenzékre pedig ugyanez még inkább igaz. A Nyugatnak kedvező politikai fordulatra tehát csekély az esély a közeljövőben.

Az ukrán „Dél-kelet” története

Jugo-vosztok, azaz Dél-kelet – így hivatkoznak, illetve hivatkoztak az orosz nyelvű ukrán sajtóban azokra a területekre, amelyen Ukrajna oroszul beszélő lakosainak többsége él.

Ukrajna és a II. világháború emlékezete

Miközben Ukrajna máig ünnepként tartja számon a náci megszállás alóli felszabadulást, addig az oroszoktól való kulturális távolság növelése érdekében a szovjetek ellen harcolók emlékezete is egyre erősödik.

A modern ukrán államiság születése

Ukrajna az elmúlt években erőteljes „dekommunizációs”, azaz kommunizmustalanító politikát folytatott, amely a szovjet örökségtől való mind nagyobb eltávolodást jelentette.

Lengyelország és az ukrán kérdés

A lengyel és a kijevi állam történelmi kapcsolatai szinte a két ország alapításának idejére nyúlnak vissza.

Kié a Rusz?

Az ukrán-orosz konfliktus emlékezetpolitikai konfliktus is.

Az elszigetelődés (világ)politikája

Az egypólusú világrend helyét ismét olyan zárt világok vehetik át, amelyek eközben az „emberiségre” hivatkozva lépnek majd fel.

Szankciók ide vagy oda, a Kreml céljai nem változtak

Mindkét fél abban bízik, hogy az idő nekik dolgozik, és a másik előbb omlik össze a történtek miatt.

Zelenszkij keresi a kiutat

Egyelőre nem tudni, mekkora az oroszokkal együttműködni készek tábora.

Az oroszok célja a fenyegetés fenntartása

Az orosz csapatok jelenleg Mariupol ostromára koncentrálnak, itt zajlanak a legsúlyosabb harcok.

Lehetséges-e oroszbarát ellenkormány?

Kreml valószínűleg kivár majd az ellenkormány megalakításával.

Növekvő népszerűség, szűkülő mozgástér

Bár Zelenszkij elnök valóságos nemzetközi „sztárrá” vált, valódi mozgástere meglehetősen szűk.

Az orosz–ukrán háború a világrend átalakulásának első lépése lehet

Az oroszok követelései nemcsak sértik Ukrajna szuverenitását, de elfogadásuk az elmúlt évek kijevi politikai irányvonalához képest is teljes fordulatot jelentene.

Merre tart Közép-Ázsia?

Az elmúlt hetek kazahsztáni válsága a közép-ázsiai modell számos problémájára rávilágított, azonban úgy tűnik, a modell továbbra is működik.

Egyre több külföldi szál a kazah zavargásokban

Több változat is van az események értelmezésére, azok nemzetközi visszhangja pedig egyre nagyobb.

Hátrálás lehet az előrelépés az Ukrajna miatti amerikai–orosz szkanderben

A tárgyalások előtt mindkét fél emeli a téteket az Ukrajna körül folyó geopolitikai játszmában.

Konfliktusok éve az ukrán belpolitikában

Elnöki ciklusa feléhez érve, 2021 végére a konfrontáció jellemzi leginkább Zelenszkij belpolitikáját.

Feloldhatatlan ellentétek feszülnek Ukrajna és Oroszország között

Kijev egyre szorultabb helyzetbe kerül Moszkvával szemben, de a konfliktus rendezésére nem látszik gyors megoldás.

A Zelenszkij-recept

Oligarchák, az új média, Soros-fiókák és egy változást akaró nép: ezek voltak Volodimir Zelenszkij sikerreceptjének összetevői. De fogyasztható-e a végeredmény?

A Kreml bástyái – A személyek

Kik a Politbüro 2.0-nak nevezett szűk kör tagjai?

A Kreml bástyái – A rendszer

Liberálisok vs. sziloviki, Politbüro 2.0, „planetáris” modell – az elmúlt években megannyi kísérlet született az orosz politikai rendszer kulisszái mögött zajló folyamatok értelmezésére.

Aljakszandr Lukasenka lépéskényszerbe hozta az Európai Uniót

A nyugati szankciókkal sújtott Belarusz érdeke a tárgyalások kikényszerítése.

Európa stabilitása került veszélybe

Lukasenka tárgyalásra akarja bírni a szomszédait.

Nincsen túl sok esély Moszkva és Kijev viszonyának javulására

Ukrán politikusok egyre gyakrabban fenyegetik Oroszországot katonai támadással, de a nyugati hatalmak is egyre veszélyesebb retorikát engednek meg maguknak.

Bebetonozná magát Zelenszkij

Zelenszkij ellenfeleit félreállítva készülhet jövőbeli újraválasztására.

A magyar–orosz gázmegállapodás hatással lesz Kijev és Budapest viszonyára

Ukrajna a gáztranzit megszűnése esetén jelentős bevételektől esne el.

Vihar előtti csend Grúziában?

Az első fordulót követő csend vélhetően csak ideig-óráig tart majd.

Ukrajna saját gázellátása nehezebbé válhat

Az ukrán vezetés attól tart, hogy az orosz–ukrán tranzitszerződés 2024-es lejárta után teljesen megszűnhet az országon keresztülhaladó gázszállítás.

A balti út árnyoldalai

Bár sokak számára a balti államok a siker mintaképei, az éremnek van egy másik oldala is.

Nem történt meglepetés az orosz választásokon

Egyes ellenzéki erők Nyugatról történő támogatása akár kontraproduktív is lehet.

A globalista utópia kísérlete zsákutcába visz

A második világháború után a nyugati progresszív, baloldali értelmiség végigmenetelt a már kiépített intézményrendszeren és elfoglalta annak stratégiai pontjait.

A Soros-világnak az a lényege, hogy nem tud célba érni

Amit Soros elméletben a zárt és a nyílt társadalmak kifejezéssel ír le, az a gyakorlatban a rend és a káosz ellentétét jelenti.

A félreértett belarusz modell

Belarusz Oroszország általi elnyeletése az elmúlt évtizedek visszatérő témája, a valóság azonban újra és újra rácáfol ezekre az elképzelésekre.

Moszkvában aligha fordul a kocka

A sikeres járványkezelés, a külföldi beavatkozás, valamint a szociális kérdések álltak a kormányzó Egységes Oroszország párt kampányának középpontjában.

A függetlenség terhe

Ukrajna függetlenségének 30. évfordulójára árnyékot vetnek az elmúlt évek eseményei.

Kezdődik az afgán sakkjátszma, az oroszok megint nem fognak örülni

Oroszország érdeke az afganisztáni helyzet mielőbbi konszolidációja lehet.

A „színes forradalmak” alkonya?

Bár a választásokat követő éjszaka után sokan „Európa utolsó diktátorának” gyors bukását látták közeledni, végül a külföldről támogatott ellenzéki mozgalom kudarca lett az, ami nagyon hamar eldőlt.

Nő a nyomás a kárpátaljai magyarságon

Több területen a szerzett jogok elvesztésével fenyeget a nemzeti közösségekre vonatkozó ukrán szabályozás.

Oroszország a (posztszovjet) világban

Oroszország az elmúlt másfél évtizedben ismét megkerülhetetlen világpolitikai tényezővé vált, a posztszovjet térségben azonban megingott a befolyása.

Beavatkozik-e a Nyugat az orosz választásokba?

Beavatkozik-e majd valaki az őszi orosz parlamenti választásokba?

Litvánia nem marad magára

Litvánia és Belarusz kölcsönösen az országuk ellen folytatott hibrid háborúval vádolják egymást.

Folytatódik-e a Nagy Játszma?

Az amerikai csapatok kivonulása Afganisztánból ismét rávilágított arra, hogy az „új Nagy Játszma” korántsem ért véget.

Zsákutcában a minszki kormányváltás

A belarusz ellenzék és külföldi támogatói számára egyre kínosabbá válik a Prataszevics-ügy, közben a litván határon már könnygázt vetettek be a migrációs krízis miatt.

Ukrajnának kapóra is jöhet a fekete-tengeri incidens

Szokatlan a brit hallgatás a Krím közelében lezajlott esetet követően

Zelenszkij felemás harca az oligarchák ellen

Az ukrán elnök harcot hirdetett az oligarchák ellen, de korai lenne még „temetni” őket

Kína karjaiba űzhetik Belaruszt és Oroszországot

A Nyugat morális nagyhatalomként pózol, Moszkva és Minszk pedig összezár.

Kijev nem tekinti őshonos népnek a kárpátaljai magyarságot

Az őshonos státuszt politikai okokból csak a krími tatárok kapták meg Ukrajnában.

A (belarusz) érem másik oldala

A Belaruszról a nemzetközi sajtó által sugallt képnek van egy másik oldala is.

Újabb szankciók Minszk ellen

A múltjából ismertté vált tények árnyalják a Prataszevicsről alkotott képet.

Mintakövetés helyett önállóság

Az elmúlt egy év válsága során a posztszovjet térség önálló modellt építő államai stabilabbnak bizonyultak a nyugati mintákat minden áron erőltetni kívánó országoknál.

Biden, Ukrajna és egy reménytelen NATO-csatlakozás

A Biden-család évek óta nagy figyelmet szentel Ukrajnának.

Soros-fiókák diktálnak az ukrán politikában

A Soros-hálózat tagjai 2014 után integrálódtak az ukrán politikai életbe, ahol a nyugati érdekeket képviselik.

Kampf um die Weltherrschaft

Statt des „Endes der Geschichte” treten wir in eine Periode intensiverer geopolitischer Kämpfe und eines neuen Kalten Krieges ein.

The battle for world domination

Instead of the „end of history” a period of sharp geopolitical struggles and a new Cold War is coming.

Combat pour l’hégémonie mondiale

Au lieu de la « fin de l’histoire », il faut s’attendre à une lutte géopolitique encore plus acharnée que jusqu’à présent, et à une nouvelle période de guerre froide.

Vague de déstabilisation en Europe de l’Est

Ces derniers mois, une vague de déstabilisation a balayé l’espace post-soviétique et des crises politiques se sont déclarées dans divers pays suite à la tenue d’élections.

Welle der Destabilisierung in Osteuropa

In den letzten Monaten ist eine Welle der Destabilisierung durch den postsowjetischen Raum geschwappt und in verschiedenen Ländern sind nach der Abhaltung von Wahlen politische Krisen ausgebrochen.

Elfajulhat a helyzet Ukrajnában

Moszkva és Kijev is emeli a téteket a kelet-ukrajnai konfliktusban.

Behívásoktól félnek a kárpátaljaiak a háborús fenyegetés miatt

A behívások veszélye érinti talán legközvetlenebbül a helyi magyarságot

A blokkpolitika visszatér

Az utóbbi hetek eseményei is bizonyítják: a nyugati szankciók csak közelebb hozzák egymáshoz Kínát és Oroszországot.

Putyin taktikája a higgadtság lehet Bidennel szemben

Moszkvában a nyugati–orosz kapcsolatok elhidegülésére számítanak.

Harc a világuralomért

A „történelem vége” helyett a korábbiaknál is élesebb geopolitikai küzdelem és egy új hidegháború időszaka következik.

Stratégia helyett halogatás az ukrán külpolitikában

Az ukrán külpolitika stratégiai koncepció hiányában csak halogatásra játszik, és ez jó eséllyel 2021-ben is így lesz.

Elhallgattatott ukrán ellenzéki tévék

Egyetlen rendelettel három ellenzéki csatornát hallgattatott el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz veszélyre hivatkozva.

Navalnij politikai játszmája csak gőzlevezetés

Alekszej Navalnij a jövőbeli oroszországi politikai változások kulcsfigurájaként került a nyugati köztudatba. Az orosz politikum valóban átalakulóban van, ebben a történetben azonban Navalnij – jelenleg legalábbis – csak mellékszereplő.

Tartós válságban a fehérorosz ellenzéki erők

Válságban a fehérorosz ellenzék, ellentámadásba lendült Lukasenka

VIDEÓK

A technológiai verseny geostratégiája

A kritikus nyersanyagok hozzáférhetősége, a mesterséges intelligencia fejlődése, a kiújuló űrverseny mind-mind a jövőbeli (geo)politikai folyamatok meghatározó témája lehet.

Területet a NATO tagságért?

Az ismét érkező nyugati fegyver- és lőszer szállítmányok valamelyest lassították ugyan az orosz előrenyomulást, ám egyre nyilvánvalóbb, hogy a háború menetének megfordításához, az elveszített területek visszaszerzéséhez ez nem elegendő.

Nem jöttek be Kijev tervei

Miközben az ukrán haditudósítók attól tartanak, hogy a kurszki „kaland” a donbaszi frontszakasz beszakadásához vezethet, az orosz katonai bloggerek egy második ukrán támadás lehetőségére gyanakodnak.

Putyint vagy Zelenszkijt puccsolják meg előbb?

Elképzelhető-e Vlagyimir Putyin megpuccsolása, és hogyan áll Volodimir Zelenszkij és Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök versengése?

Reális vagy morális?

Miért egyszerre tudatos és irracionális a jelenlegi hisztérikus ruszofóbia? Miért reálpolitikus Putyin, és miért uralkodott el az érzelmi tényezők felülemelkedésével az irracionalitás a posztmodern világban?

Mire készül Elon Musk? Orosz-ukrán emlékezetpolitikai csatározás

Emlékezetpolitikai konfliktus is húzódik az orosz-ukrán háború hátterében, a két nép második világháborús szerepvállalása is új megvilágításba került.

Megrendült a világrend

Az orosz-ukrán háború felforgatta a geopolitikai viszonyokat és újraélesztette a hidegháborús hangulatot. Közben elindult egy deglobalizációs hullám is, ami új világrend kialakulásához vezethet.

A háború alakulásán múlhat Zelenszkij politikai jövője is

A NATO-ban és EU-ban a döntéseket a tagállamok közösen kell, hogy meghozzák.

Életek múlhatnak a felelőtlen álhíreken

Moszkva politikai céljai jórészt ismertek, a haditervével kapcsolatban azonban csak találgatni tudunk.

https://www.youtube.com/watch?v=NpBArMcu8ek

Az orosz-ukrán háború egy átalakuló világrend közepén robbant ki

A kérdés az, hogy Kína és Oroszország szövetsége mennyire marad tartós az elkövetkező időszakban.

Kultúrharc 2021-ben

A kulturális kérdések napirenden vannak, a kormány népszavazási kezdeményezése is egy alapvető kulturális kérdésről szól. Így a kultúráért folytatott harc sem enyhülni, hanem inkább élesedni fog az elkövetkező időszakban.

Nemzetellenes támadások – Szabálytalan háború

Az új típusú hadviselés egyik fő jellemzője a hadviselő felek elleplezése.

Világpolitikai átrendeződés

Kína lehet a világpolitikai átrendeződés nyertese.

Podcast csatorna

Cikk és videóajánló

  • Schmidt Mária
    történész, főigazgató
  • Békés Márton
    igazgató
  • G. Fodor Gábor
    stratégiai igazgató
  • Galló Béla
    tudományos főmunkatárs
  • Biró András
    kutató
  • Deák Dániel
    vezető elemző
  • Halkó Petra
    vezető elemző
  • Kosztur András
    vezető kutató
  • Petri Bernadett
    kutató
Célkeresztben Magyarország, középpontban Ukrajna | Mindig péntek
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Kosztur András vezető kutató azokat a nyílt és fedett tevékenységeket veszik végig.
Mi van akkor, ha politizálnak a bírák? | MOZGÁSBAN
Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója beszélgetett.
Hamarosan fellélegezhetünk? | MOZGÁSBAN
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója kérdezte Nagy István agrárminisztert a Mozgásban legújabb adásában.

KAPCSOLAT

KAPCSOLAT

SAJTÓKAPCSOLAT

FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE

Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
ARCHÍVUM
KUTATÁSOK
EURÁZSIAI FIGYELŐ

Impresszum
Jogi nyilatkozat
Adatkezelési tájékoztató

Copyright © XXI. Század Intézet – Minden jog fenntartva!

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.

Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk. A résznél megtekintheti a részleteket.

Adatvédelmi áttekintés
XXI. Század Intézet

Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.