Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.
Schmidt Mária
történész, főigazgató
CIKKEK
Nők a huszonegyedik században – Egy győzelem margójára
A XX. században a nők minden törekvésüket elérték, minden célkitűzésüket megvalósították. Ma átlagban hét évvel tovább élnek, mint a férfiak. Tanulnak, tanítanak, dolgoznak, dolgoztatnak, vezetnek, irányítanak. Orvosok, ápolok, mérnökök, technikusok, politikusok, katonák, szakértők, nyomozók. Mégis a legjobb úton vannak afelé, hogy a XXI. századot elveszítsék. A férfiak „kiherélése”, az udvarlás, a szex, a kiegyensúlyozott férfi-női kapcsolatok ellehetetlenítése, vagyis a huszadik század végére elért egyensúlyi állapot helyett az uralkodói helyzet megcélzása, a nehezen kivívott győzelem elherdálásához vezethet. Kár lenne.
Önlobotómia
Amikor a nyolcvanas években, akkor még szamizdatban, először olvastam Orwell 1984-című, nálunk tiltott könyvét, arra a szovjet típusú kommunista rendszerre ismertem rá benne, amiben éltem.
Egyoldalú szerelem ez
A nyugat-európai országok valójában soha, egyetlen pillanatig sem voltak érdekeltek térségünk felzárkóztatásában, sokkal inkább abban, hogy alárendelt szerepünket szándékosan prolongálják. Harminc évünkbe telt, hogy ezt megértsük.
A hattyú halála, avagy a naiv Szelényi és a dörzsölt Berend T.
Mi szegény, alulfejlett magyarok még azt sem vesszük észre, hogy 2010 óta diktatúrában élünk. Mert bár megéltük a náci és a kommunista diktatúrát, szemmel láthatóan mégsem vagyunk képesek különbséget tenni rabság és szabadság, vagyis diktatúra és demokrácia között. Ahogy a mai sajtószabadságot sem tudjuk megkülönböztetni a kommunista időszak egyenáramosított médiájától. Szerencse, hogy vannak olyanok, akiknek ugyan nincs személyes tapasztalatuk a kommunista diktatúra természetéről – ilyenek a fejlett Nyugat progresszív polgárai –, mégis készségesen vállalkoznak arra, hogy rámutassanak: amit mi demokráciának hiszünk, az nem más, mint diktatúra.
Kis János lejtmenetben
Igaza van Orbán Viktornak. Magyarországon, illetve a térségben semmivel nem nagyobb a korrupció, mint Ausztriában, az USA-ban, Németországban, vagy máshol, csak ott normális ügymenetnek hívják.
Ugyan még mire vár Kuncze?
Várjuk ki a végét: ezzel a címmel jelentette meg könyvét Kuncze Gábor. A könyvből nem derül ki, hogy minek a végét kéne kivárnunk. Kuncze politikai pályája lezárult, pártja, az SZDSZ, aminek országgyűlési képviselője, frakcióvezetője és elnöke, illetve pártja képviseletében belügyminisztere volt, megszűnt, sőt Kuncze rövid életű rádiós és tévés karrierje is befejeződött.
Tíz év múlva: gondolatok Európa jövőjéről
Az Európai Unió elitje már évek óta nem rendelkezik vízióval, adós a közös jövő tervezésével, nincsenek válaszai a megoldásra váró feladatokra. Ezért is zárkózik el a nyílt viták elől. Brüsszel mára igen csak távolt került az európai polgároktól, egy szűk, eurokrata réteg önmegvalósításának és önigazolásának a terepévé vált.
A rasszizmus nem is olyan diszkrét bája
A Mérce nevű neokommunista, marxista lap egy olyan leírással örvendeztetett meg minket ezen az októberi esős vasárnapon, ami mindennél jobban eligazít bennünket ennek a balos, leninista bagázsnak a mentális állapotáról.
Beszéljünk a sportról
A sport közösségépítő hatása mellett a nemzeti büszkeség megélését is lehetővé teszi, nem mellesleg pedig kiemelten fontos szerepe van az országimázs építésében. Ebből fakadóan minden, a sportba menő forint jó helyre megy.
VIDEÓK
Ez itt a kérdés – Angela Merkelnek sikerült Németországból egy NDK-t csinálni
A nyugati kultúráknak a mintaadó képessége került veszélybe, és ha nincs mintaadó képesség, akkor nincs integrációs vonzás, és ha nincs integrációs vonzás, akkor saját példaképeket fognak keresni, és erre a radikális iszlám nagyon jó megoldásnak tűnik sokak számára.
Ez itt a kérdés – 21. századi kultúrharc
Mindenkinek joga van saját kánont csinálni és akkor állítsa a mi kánonunk mellé. És akkor aki akarja, azt választja, aki akarja, az meg ezt választja. Én szerintem az, hogy valaki a másiknak a kánonját akarja tönkretenni, az nem egy legitim dolog. Az, hogy a sajátját kidolgozza, az egy legitim dolog.
Ez itt a kérdés – Kenyértörés az Európai Néppártban
A két vezető, akik pillanatnyilag az Európai Néppárt élén állnak, az két bukott politikus, Donald Tusk és a Manfred Weber, akik egy személyes ügyet csinálnak a politikából az európai politikában. Kispályások, kicsinyesek és nem tudnak a személyes sértődöttségükön felül emelkedni. Ez sajnálatos.
Ez itt a kérdés – Történelmi léptékű fejlesztés a felsőoktatásban
Az egyetemekre ráfér az, hogy koncepcióban a 21.századnak az igényeihez mérten átgondolják és átdolgozzák azt, hogy mi az, amit tanítani kell, mi az, amit nem, mi az amiben érdemes változtatni. De azt, hogy nekünk a nyugat-európaiakhoz vagy az amerikai egyetemekhez kéne hasonlatossá válni, örülünk neki, hogy nem vagyunk olyanok. Inkább azt meghaladva a saját szempontjaink, az eddigi tradícióink alapján kellene továbbfejleszteni ezt a rendszert.
„Itt élhető országok vannak, nem gettók”
A magyar baloldal mindig külföldi mintákat másolna, nincs önálló elgondolása arról, hogy mi a magyar érdek.
Schmidt Mária: az Európai Unióba tényleg csak a legalkalmatlanabbakat küldik?
2008 megmutatta, hogy a nagyvállalati érdekek előtérbe helyezésével nem válhat a politika a magáncégek szolgálólányává. Az orbáni politika lényege, hogy rájött a gazdaság és politika közötti egyensúly megteremtésének szükségességére. Trump pedig arra, hogy vége a régi világrendnek, amit a nyugat még mindig nem tud realizálni.
Ez itt a kérdés – A 21. századi kultúrharc mibenléte és aktuális történései
Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélgetett az Európai Bizottság döntéseiről, a globális tech-cégekről és a vakcina háborúról.
Ez itt a kérdés – A magyar kultúra napja
A kultúra az tulajdonképpen a társadalom érintkezésének az összes részegységét lefedi, és ez a kultúra, ami a legmeghatározóbb dolog, ez sokkal fontosabb minden másnál. A régebbi korokban mindig a kultúrális életben érvényeset alkotóknak az óriási teljesítménye az, ami kiemelkedik és megmarad.
Magyarország politikai jelentősége egy abszurdum
A világon minden változásban van, s míg az Amerikai Egyesült Államokban sok helyen negyedik világbeli állapotok uralkodnak, addig Magyarország világszínvonalú politikai szereplővé válik, mert van ellenállítása.
Ez itt a kérdés – Országból hazát – 30 éve szabadon
Nyugtalanító jelenséggel kell szembenéznünk. A Nyugat nem érti a kommunizmus szorításából magukat több mint harminc éve kiszabadító országoknak a szuverenitásért és a szellemi önállóságért folytatott küzdelmét, az egykori Vasfüggöny mögötti népek pedig értetlenül állnak a Nyugat érzéketlensége és az általa képviselt, magának kizárólagosságot követelő neomarxista történelemszemlélet előtt.