Hová vezet az EU szankciós politikája? – Kultúrharc

Az Oroszországgal szembeni szankciókat az atlanti szerződés tagjai mondták ki, sem Irán, sem Kína, sem India, sem Afrika nem csatlakozott a szankciókhoz. Ez azt jelenti, hogy a nyugati világ Oroszországot át szeretné tolni Ázsiába, azonban Oroszország egy európai ország és nem érdekünk, hogy a teljes nyersanyag és energia készlete az Ázsiai teret szolgálja.

Az ellenzék rossz választ adott a háborúra

A történelmi győzelem és a választópolgárok támogatásának ilyen nagy aránya, egyértelmű visszaigazolása annak a 12 éves kormányzásnak, amely Orbán Viktor nevéhez fűződik. Ennek a győzelemnek egyértelműen több oka van. Egyrészt Orbán már többször bizonyította, hogy képes kezelni a válságokat és képes érvényesíteni Magyarország és a magyar emberek érdekeit. Másrészt az emberek békére, biztonságra, stabilitásra vágynak és tudják, hogy ezt a Fidesz-KDNP pártszövetség és Orbán Viktor tudja biztosítani!

Az új világrend létrejötte – Kultúrharc

Az amerikai elit azt gondolta, hogy ha bármely országban piacgazdasági feltételek jönnek létre, akkor ott az amerikai típusú liberális demokráciának  a berendezkedése az meg fog valósulni. Kína példája azonban azt mutatja, hogy a társadalom nem amerikanizálódott, sőt a kínai kommunista–államkapitalista hibrid modell az Egyesült Államok kihívójává vált technológiai, innovációs és gazdasági téren is.

Merre tart Európa?

Noha a brüsszeli bürokrácia a maga lassú, lopakodó módján régóta készíti elő az Európai Egyesült Államok létrehozását, a mostani orosz–ukrán háború mindent megváltoztatott.

A kommunizmus azért omlott össze mert valójában nem kínált semmit, ehelyett csak pusztított

A Terror Háza Múzeum létrehozásával tabukat döntöttek le, ezzel pedig magukra haragították azokat, akik a múlt értelmezésének monopóliuma felett őrködtek. A kommunisták meg akarták semmisíteni a magyar társadalmat, és egy olyan pusztító államot hoztak létre, ami el akarta törölni a múltat, ki akarta tépni a gyökereket, szét akarta marcangolni azokat a szöveteket, amik társadalmunkat összetartották, és le akarta cserélni a nyelvünket.

Az itt élő népeknek kellene megoldásra jutni, mert ez a mi bőrünkre megy

Az oroszok is tele vannak sérelemmel, az ukránok is tele vannak sérelemmel, ez nem jó tanácsadó egyiküknek sem. És sajnos sokan vannak, akik vájkálnak ezekben a sebekben.

Egy szektavezér beszél úgy, mint Márki-Zay Péter

Veszélyes, ha egy politikus prófétaként beszél magáról és azt gondolja, hogy tévedhetetlen.

A Visegrádi Négyek aktuális kihívásai

Az Orbán-kormány egyik fő politikai jellegzetessége, hogy megpróbál regionális érdekeket érvényesíteni Európában és a világban is. A Visegrádi Együttműködés erre kiváló lehetőséget biztosít, annak dacára, hogy több európai hatalom folyamatosan a szövetség felbomlasztásán munkálkodik.

A progresszív ideológiák térnyerése

Az adásban többek között szó esik a nyugat európai egyetemeken terjedő véleményterrorról, a faji és szexuális sokszínűséget hirdető progresszív eszmékről, az elnyomás jelképének számító hidzsáb és a feminizmus ellentmondásokkal teli kapcsolatáról is, valamint az egypólusú világrend felbomlásából fakadó geopolitikai kérdésekről is.

Nagy bajban van a balliberális ellenzék

Amíg a nemzetközi neomarxista, balliberális média folyamatosan támadja Magyarországot, addig egy amerikai, konzervatív televíziós személyiség valós képet mutat be a hazánkról készített filmjében az Egyesült Államok és így a világ számára, és leplezi le Soros György és az álcivil hálózata lejárató politikai támadásait.

Európa képes lenne megvédeni magát?

Európa a hidegháború során belekényelmesedett abba, hogy az Egyesült Államok védőernyőt biztosít számára. Azonban a bipoláris világrend után kialakult unipoláris világrend is átalakulóban van, aminek kapcsán semmilyen következtetést nem vont le a kontinensünk, dacára az Európát érő újabb és újabb kihívásoknak.

A nemzetállam a demokrácia valódi megtestesítője

A nemzetállam csak területi alapon értelmezhető, és ha nincsenek határok, akkor nyilvánvalóan az állampolgároknak az a szuverén joguk, hogy megválasszák a saját vezetőiket, az se értelmezhető. Mint ahogy az Európai Unión belül is a demokráciának nagyon nagy hiányosságai mutatkoznak.

Biden és a „demokráciacsúcs”

Az Egyesült Államok külön tanácskozást tartott annak kapcsán, hogy Magyarországot ne hívja meg a több mint száz országot tömörítő “demokráciacsúcsra”. Az USA nagyhatalmi léte ellenére egy tízmilliós országot jelölt ki a “demokrácia ellenségeként”, ami egyrészt róla állít ki szegénységi bizonyítványt, másrészről viszont mutatja azt a kiemelt szerepet, amelyet Magyarország manapság játszik.

XXI.századi Kultúrharc aktuális kérdései

“Csodaországgá” változtatná Németországot az új szociálliberális-zöld kormánykoalíció, csökkentenék a választójogi korhatárt 16 évre, legalizálnák a kannabist és megkönnyítenék a külföldiek állampolgársághoz jutását.

A magyarság összetartozik

Gyurcsányék 2004-es népszavazása nem csak a határon túli magyarokat sebezte meg, hanem minket is.

Közép-európai összefogás

A közép- és kelet-európai együttműködés sérti a német–francia érdekeket, akik hozzászoktak ahhoz, hogy évszázadok óta az “oszd meg és uralkodj” elv alapján megoszthatják térségünket. Ezért szükséges, hogy megvédjük az önérdek képviseletét valló, közel 100 milliós egységet.

Nemzetünk életében 1956 egy kitüntetett pillanat volt

1956-nak az egyik legfontosabb sajátossága az, hogy mi szabadságot akartunk, emberhez méltó életet, és nemzeti függetlenséget, ami mindezt garantálni tudja.

A nemzeti Alkotmány vagy az EU-s jog az előbbrevaló?

Azokon a területeken van elsőbbsége az uniós jognak, amelyeket az unióhoz való csatlakozás alapszerződésében a szuverenitásunkból átengedtünk, az összes többi területen nincsen.

Márki-Zay Péter meghekkelte az előválasztást

Az ellenzék hagyta magát meghekkelni egy külsős ember által, aminek következtében világossá vált, hogy az alkotmánypuccson túl a parlamentáris demokrácia felszámolására is készül a baloldal.

A németországi választások utóélete

A németországi szövetségi parlamenti választásról, a koronavírus eredete körül keringő feltételezésekről, valamint az Egyesült Királyságban kialakult válsághelyzetekről beszélgettek az Ez itt a kérdés vendégei: Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Schiffer András ügyvéd és Pogonyi Szabolcs a Közép-európai Egyetem oktatója.

Húsz évvel 9/11 után

Húsz évvel ezelőtt történtek a terrortámadások az Egyesült Államokban, amelyeknek a következményei napjainkban is velünk élnek.

Kudarcos 16 évet tudhat maga mögött Angela Merkel

Angela Merkel minden konfliktust a homokba futtatott, a hátulról kimunkált kompromisszumokkal pedig mindig azt akarta elérni, hogy a német gazdaság jól járjon. Emellett az Európai Uniót is elindította a felbomlás útján, hiszen a britek kiváltak, a térségünket pedig maga ellen hergelte.

Európa szét fog szakadni

Az utóbbi 200 évben Nyugat-Európa általában többet foglalkozott a gyarmataival, mint amennyit a mi térségünkkel, és sajnálatos módon ez nem változott meg most sem.

A 21. századi kultúrharc aktuális történései és folyamatai

A térdelés egy az Egyesült Államokból importált szokás, amit Nyugat-Európában is átvettek, de nekünk Közép-Európában ehhez semmi közünk. Azok a nyugatimádók, akik mégis a letérdelést követelik nálunk, nem rendelkeznek önálló gondolattal és elképzeléssel, mivel ahhoz szoktak hozzá, hogy ’89 előtt a szovjeteket utánozták, azóta pedig a nyugati divatot követik vakon.

Célkeresztben a határok

Nekünk elsősorban az a dolgunk, hogy visszaszerezzük a saját magunk szándékai, elképzelései fölötti tematizálási és nyelvi szuverenitást. Mert amíg nem mi magunk határozzuk meg azt, hogy mi mit akarunk és milyenek vagyunk és hogy azt milyen jelző vagy milyen főnév írja le, addig mindig védekezési pozícióban maradunk és ez nagyon rossz dolog.

Ferenc pápa és a globális kormányzás

Ferenc pápa levelét olvasva nem lehet megmondani, hogy ez a katolikus egyháznak, a hit védelmezőjének a tollából jött-e ki vagy pedig egy civil szervezetnek a képviselője, egy lobbi szervezetnek a képviselője írta. A levélben a katolikus hit egyetlen mozzanata sem felismerhető, ezzel szemben például II. János Pálnak az írásaiba minden egyes mondaton, minden egyes szakaszon átütött az a keresztény hit, amelyet mondjuk én is vallok.

Hogyan befolyásolja a migrációs helyzet a női jogokat Európában?

A szilveszteri kölni szexuális támadások amellett, hogy kultúrsokkot okoztak,  jelként is szolgáltak Európa számára. Ez az esemény volt az első jele annak, hogy milyen problémákat okoz ez a migráció annak a haladó világnak, amely anélkül hozott embertömegeket az európai kontinensre, hogy végiggondolta volna ennek a következményeit.

Polgárháborús hangulatra figyelmeztette a francia elnököt húsz volt tábornok és több mint ezer katona, rendőr és csendőr egy nyílt levélben

Kezd az emberben az a benyomás keletkezni, hogy Franciaországban a törvények nem védik már a franciákat, hanem kifejezetten meg vannak ijedve attól, hogy bármiben szembe menjenek ezzel a radikális iszlám tömeggel. Ami aztán oda vezet, hogy nyílt utcán vágják el a tanárnak a torkát, vagy a katolikus templomban ölik meg a papot, vagy a rendőrőrsön a rendőrt. Tehát nyilvánvalóan, hogyha ezek a magas rangú katonatisztek, csendőrök egy ilyen kétségbeesett kiáltványt indítanak, vagy írnak alá, ami az elnökhöz szól, akkor nyilván ennek nagyon nyomós okai vannak.

Tőkéczki Lászlóra emlékeztünk

Rejtett kamerás felvétel a CNN belső titkairól

Azt hiszem leszögezhetjük azt, hogy amilyen megosztottá vált az amerikai társadalom, azt nagyon jól leképezi az amerikai média. Ez a független, objektív dolog, amire állandóan hivatkozni szoktak nálunk is, ennek már a nyomai sincsenek meg. Ilyen a sajtó, ahogy elmondta, pártos, politizált, politikai agendája van, hazudik, elmismásol, és ezt ma már nem is lehet eltitkolni.

Kampány a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Mindig is megpróbáltuk a különböző felületeken olyan alkotásokat létrehozni, amelyekkel fel tudjuk hívni a szélesebb közönségnek a figyelmét a roma hősökre, és az is a célunk, hogy a romák is lássák, hogy milyen kiváló hősöket adtak a magyarságnak. A cél, hogy ezekre az emberekre a többségi társadalom és a cigány társadalom is együtt lehessen büszke.

Küzdelem a radikális iszlám ellen

A nyugati kultúráknak a mintaadó képessége került veszélybe, és ha nincs mintaadó képesség, akkor nincs integrációs vonzás, és ha nincs integrációs vonzás, akkor saját példaképeket fognak keresni, és erre a radikális iszlám nagyon jó megoldásnak tűnik sokak számára.

21. századi kultúrharc

Mindenkinek joga van saját kánont csinálni és akkor állítsa a mi kánonunk mellé. És akkor aki akarja, azt választja, aki akarja, az meg ezt választja. Én szerintem az, hogy valaki a másiknak a kánonját akarja tönkretenni, az nem egy legitim dolog. Az, hogy a sajátját kidolgozza, az egy legitim dolog.

Kenyértörés az Európai Néppártban

A két vezető, akik pillanatnyilag az Európai Néppárt élén állnak, az két bukott politikus, Donald Tusk és a Manfred Weber, akik egy személyes ügyet csinálnak a politikából az európai politikában. Kispályások, kicsinyesek és nem tudnak a személyes sértődöttségükön felül emelkedni. Ez sajnálatos.

Történelmi léptékű fejlesztés a felsőoktatásban

Az egyetemekre ráfér az, hogy koncepcióban a 21.századnak az igényeihez mérten átgondolják és átdolgozzák azt, hogy mi az, amit tanítani kell, mi az, amit nem, mi az amiben érdemes változtatni. De azt, hogy nekünk a nyugat-európaiakhoz vagy az amerikai egyetemekhez kéne hasonlatossá válni, örülünk neki, hogy nem vagyunk olyanok. Inkább azt meghaladva a saját szempontjaink, az eddigi tradícióink alapján kellene továbbfejleszteni ezt a rendszert.

„Itt élhető országok vannak, nem gettók”

A magyar baloldal mindig külföldi mintákat másolna, nincs önálló elgondolása arról, hogy mi a magyar érdek.

Az Európai Unióba tényleg csak a legalkalmatlanabbakat küldik?

2008 megmutatta, hogy a nagyvállalati érdekek előtérbe helyezésével nem válhat a politika a magáncégek szolgálólányává. Az orbáni politika lényege, hogy rájött a gazdaság és politika közötti egyensúly megteremtésének szükségességére. Trump pedig arra, hogy vége a régi világrendnek, amit a nyugat még mindig nem tud realizálni.

A 21. századi kultúrharc mibenléte és aktuális történései

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélgetett az Európai Bizottság döntéseiről, a globális tech-cégekről és a vakcina háborúról.

A magyar kultúra napja

A kultúra az tulajdonképpen a társadalom érintkezésének az összes részegységét lefedi, és ez a kultúra, ami a legmeghatározóbb dolog, ez sokkal fontosabb minden másnál. A régebbi korokban mindig a kultúrális életben érvényeset alkotóknak az óriási teljesítménye az, ami kiemelkedik és megmarad.

Magyarország politikai jelentősége egy abszurdum

A világon minden változásban van, s míg az Amerikai Egyesült Államokban sok helyen negyedik világbeli állapotok uralkodnak, addig Magyarország világszínvonalú politikai szereplővé válik, mert van ellenállítása.

Országból hazát – 30 éve szabadon

Nyugtalanító jelenséggel kell szembenéznünk. A Nyugat nem érti a kommunizmus szorításából magukat több mint harminc éve kiszabadító országoknak a szuverenitásért és a szellemi önállóságért folytatott küzdelmét, az egykori Vasfüggöny mögötti népek pedig értetlenül állnak a Nyugat érzéketlensége és az általa képviselt, magának kizárólagosságot követelő neomarxista történelemszemlélet előtt.