• HU
  • Rólunk
  • Munkatársak
  • Elemzések
  • Hírek
  • Kiadványok
    • 21 zsebkönyvsorozat
    • Új idők sorozat
  • Trend
    • Veszélyben a médiaszuverenitás
  • Webshop
×
„Az emberi természet univerzális és állandó.”
David Hume 
szankciókháborúbelpolitika
Schmidt Mária
történész, főigazgató

CIKKEK

Drámaian megváltozott a világ az elmúlt napokban

Ha Amerika tényleg kierőszakolja 300 ezer NATO-katona Ukrajnába vezénylését, akkor mi is belekerülünk a konfliktusba. Ezt a döntést sajnos nem Budapest fogja meghozni, de még csak nem is Berlin vagy Varsó, hanem Washington. Amíg a háború kiszélesedése egyre közelibb rémkép, a történelemkönyvek fontos dátuma lesz az orosz és a kínai elnök találkozója is.

Búvár Kund ürgebőrben

2023. március 7-én a tévedhetetlen orákulum, a The New York Times és nyomában a teljes nyugati fősodrú média egy új elmélettel állt a nagybecsű publikum elé, ami szerint az Északi Áramlatok elleni 2022. szeptember 27-én végrehajtott terrortámadást ukránbarát, valószínűleg oroszellenes magánszemélyek (!) hajtották végre. Az ilyen lelkes amatőrök számára az is a napi rutin része, hogy a területet ellenőrző szatellitek és a NATO hadiflotta elől rejtve maradjanak. Szerintem a legvalószínűbb az, hogy álcázásként ürgebőrbe burkolták magukat.

Soros György és India

Különösen az Obama évek alatt erősödött meg a Soros-féle OSF tevékenysége Indiában. Akkor már fő feladatának a tematizáció feletti uralom megszerzését tekintette, és azt, hogy az igazságszolgáltatást és a médiát szembe fordítsa a nemzeti érdekkel. Soros olyan értelmiségieket pénzel, akik az indai állam, különösen a Narendra Modi-féle nacionalista kormány ellenségei.

Mi lesz veled Európa?

Nincs még egy ilyen szánalomra és megvetésre méltó elit, mint a német. Még a daliás szovjet idők kommunista kormányai és sajtója is képes volt arra, hogy legalább egy cáfolatot megfogalmazzon. Hogy mi, pofa be-rekényszerítettek, legalább a cáfolatból megtudhassuk, mi is történhetett. Nem így az értékorientált (Wertegemeinschaft) németek, akiket még egy tagadással sem tisztel meg a saját kormányuk, és ezért szövetségeseik sem kényszerülnek magyarázatra, hogy valójában mi történt német és európai energiaellátást biztosító Északi Áramlatokkal.

Liberális imperializmus – Hongkong

Hongkong azért is vált az USA szemében kiemelt fontosságúvá, mert Peking a Gyöngy-folyó északi torkolatánál, vagyis Hongkongnál egy technológiai modellrégiót, egy kínai Szilícium-völgyet akar létrehozni.

Mi lett veled, Németország?

François Hollande egykori francia köztársasági elnök is sietett visszaigazolni Angela Merkel volt német kancellárt: „A minszki megállapodásokkal arra tettünk kísérletet, hogy Ukrajnának időt nyerjünk. Ez lehetővé tette, hogy az ukrán hadipotenciál megerősödjön, jobban felszerelt és kiképzett legyen. A 2014-es év geopolitikai helyzete kedvezőtlen volt Ukrajna számára, a Nyugatnak levegővételre volt szüksége.” – mondta. Mindez egybecseng Merkel azon állításával, hogy eszük ágában sem volt a kelet-ukrajnai helyzet békés rendezését elősegíteni, pusztán időt akartak nyerni Ukrajnának, hogy felkészülhessen a háborúra. Ezzel mindketten részfelelősséget viselnek az orosz–ukrán háború kirobbanásában.

Angela Merkel, a szabad világ kancellárja

Merkel katasztrofális politikája lenullázta Németországot, és ezzel újra veszélyforrássá tette. A Nyugat szavahihetetlen! – vonták le a tanulságot Merkel coming outjából Indiában, Kínában, az arab világban, Dél-Amerikában, Afrikában és persze Oroszországban is. Hogy fognak tudni így leülni és kiegyezni egymással?

Vákuum

Az Európa szívtájékán ejtett seb mindaddig nem fog összeforrni, amíg hiányzik belőle az a habarcs, aminek kölcsönös tiszteletből, az érdekközösség felismeréséből és a jóakaratból kell összeállnia. Hiányában az Amerikai Egyesült Államok fogja közvetlen befolyása alá vonni Európa közepét, ami a most folyó orosz-ukrán háborúban minden eddiginél jobban látszik.Ennek Európa jövőjére ma még talán nem is belátható következményei lesznek.

Gyáva népnek nincs hazája, Németország már rég odalett

Schmidt Mária nyílt levélben szólította fel a német kancellárt, a német futballszövetség elnökét és a szövetségi kapitányt, hogy a német válogatott Katarban „viseljen szivárványszínű karszalagot, illetve mezén a Katarban üldözött melegekkel való szolidaritást kifejezésre juttató jelzést. Követeljék a stadionok szivárványszínű kivilágítását, és hogy lássák el a közönséget szivárványszínű zászlókkal”. A Terror Háza Múzeum főigazgatója emlékeztet arra, hogy tavaly az EB-n hisztérikus LMBTQ-propagandát folytattak a németek a magyar válogatott meccsén, ezért gyávák, ha ezt Katarban, abban az országban ahonnan most olajat szándékoznak venni, nem merik megtenni.

Ők kizárólagosságot szeretnének, mi pedig korrekt feltételeket

A baloldali- globalista sajtó képviselői kizárólagosságot akarnak maguknak a médiapiacon, nem tartanak igényt ellenhangra a médiatérben.

Nem foglalkozom olyannal, amit unok: 50 kérdés Schmidt Máriához

Tinédzserként az Atlas és a Metro együttesért rajongott, 13 évesen pedig XIV. Lajos francia király életét tanulmányozta. Négy gyermek boldog nagymamája, egyik kutatására még Nixon amerikai elnök is hivatkozik a memoárjában. 50 kérdés Schmidt Máriához, a Terror Háza Múzeum főigazgatójához, aki amúgy lelkes Barcelona-drukker és a napokban jelent meg legújabb könyve az orosz-ukrán háborúról.

Hálátlanok, szégyentelenek

Amikor a Szovjetunió első számú vezetői elhunytak, a nyugati világ vezetői egymás bokáját taposva járultak a ravatalaik elé, hogy tanúbizonyságot tegyenek arról, hogy méltó ellenfelüknek, vagy inkább ellenségüknek tekintették az elhunytakat, akiket holtukban is tisztelnek. Gorbacsov esetében azonban nem így történt. Gorbacsov, míg élt, a Nyugat darlingja volt. Mert könnyű győzelemhez segítette őket a hidegháborúban. Mert egyoldalú gesztusok sorát tette, abban bízva, hogy az amerikaiak, és a „fejlett Nyugat” majd viszonozza őket.

I love Gorbacsov

Jelen dolgozatot 2006-ban írtam, amely Politikailag inkorrekt című könyvemben jelent meg. Mostani közzétételét az indokolja, hogy 2022. augusztus 30-án, életének 92. évében, hosszú ideig tartó, súlyos betegeskedés után elhunyt Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió elnöke.

Szabadok vagyunk és azok is maradunk!

Európa két felét még mindig elválasztják a diktatúrák eltérő tapasztalatai. Ugyanis, míg nyugati fele csak a nácik visszataszító totális terrorjával szembesült, addig mi, akiket zsákmányul odadobtak a győztes szovjeteknek, további több mint négy évtizedre idegen, kommunista megszállás alá kerültünk.

Kiderült, hogy mégsem jó a globális világkereskedelem, meg kell akadályozni

Nem hallottam mást az elmúlt harminc évben, mint hogy a globális gazdaság jó. Most meg kiderült, hogy mesterségesen korlátozni kell a világkereskedelmet, és bizonyos szereplőit ki kell iktatni. Mi lesz, ha Kína és India odaáll Oroszország mellé? Hova fog lehullani az új vasfüggöny? Előbb-utóbb számot kell adniuk a politikusoknak a nyugati országokban is, hogy mi történt, és moralizáló rigmusokkal nem biztos, hogy továbbra is el lehet kábítani azokat az embereket, akik nem fogják tudni befűteni a lakásaikat és megtankolni az autójukat.

Nem tudom, hogy az Európai Unió vezetői miért nem érdekeltek a békében

Az Egyesült Államok elvesztette hegemón szerepét, Kína az első számú legfőbb kihívója, a feltörekvők között szerepel India és a muszlim világ.Európa egyértelműen az eljelentéktelenedés útjára lépett és fel kell tennünk a kérdést: mire lennénk képesek Amerika nélkül, ha egyszer Amerika katonai védelme alatt állunk? A balliberális értelmiség nem veszi észre, hogy felette eljárt az idő, új gondolkodásmódra, új kihívásokra újfajta megoldások kellenek, a marxizmus átmentése a jelenbe nem járható út.

A magyarok a leiskolázásra nem tartanak igényt

A brit birodalom küldetésének tartotta, hogy gyarmatosítsa és egyben civilizálja is a világot. Rudyard Kipling 1899-ben írt verse a „The white man’s burden” annak a kulturális imperializmusnak a legegyértelműbb megfogalmazása, ami szerint a briteket a Jóisten arra teremtette, hogy elvigyék a fényt, a tudást, és persze a helyes viselkedést a világ alulfejlett részére. A magyarok erre a leiskolázásra azonban nem tartanak igényt.

Amerika olcsó sikert akar

Hiszterizált időket élünk, a nyugati elit rendkívül egyoldalúan tárja elénk az orosz–ukrán konfliktust mint minden baj forrását. Minden korban alapvető kérdés volt, hogy Európa miként viszonyul Oroszországhoz, a jövőben pedig minden korábbinál fontosabb probléma lesz.

Európa ki van szolgáltatva az amerikai érdekeknek

A nemzeti identitások lebontásával Európa nyugati részében egy jóléti identitás lett az általánosan elfogadott. A kérdés az, hogy ha nem lesz jólét, milyen társadalmi kohézió lesz azokban az országokban, ahol jelentős bevándorlótömegek élnek.

Az utópia fogságában

A nyugati elit évek óta arra ösztönzi az európai fiatalokat, hogy ne vállaljanak gyereket, mert az gátolja önmegvalósításukat, ökonómiai lábnyomuk pedig felesleges terhelést jelent a bolygónknak. Helyette vegyenek részt Klaus Schwab Nagy Narratívájának (Great Narrative) megvalósításában, amit a davosi élcsapat szorgalmaz. Ilyen utópikus terv persze nincs, ha mégis van, akkor az összeesküvés-elmélet.

A szuverenitás ára

Az oroszok szörnyű háborújukkal újra akarják játszani a hidegháború lezárását, ami azt is jelenti, hogy Putyin nem a jövőt akarja megnyerni, hanem a múltat akarja kiigazítani. Azt is láthatjuk viszont, hogy a nemzeti identitás megéléséhez való jog az, ami a 2022. február 24. óta zajló orosz-ukrán háborúban oly elszánttá teszi az ukránok ellenállását. Mert hazájukért, függetlenségükért és szuverenitásukért harcolnak.

Bitang nehéz körülmények között, a reálpolitika talaján állva kell folytatni a kormányzást

A kormány eddig is a reálpolitika talaján állva képviselte a magyar érdeket, de most mindent meg kell tennie, hogy szövetségeseket találjon és megfékezze a háború eszkalációját. Erre, amint az emberek szeme Nyugaton is egyre jobban kinyílik, új lehetőségek adódnak majd.

Az MSZP már rég halott, csak még nem szólt nekik senki

Az MSZP már halott réges-rég, csak még nem szóltak nekik, és ezért azt hiszik, hogy még életben vannak. Ez a pártstruktúra, ami nekik van, ezekkel a személyekkel, ezzel a hátországhiánnyal, ezzel az intellektuális hiátussal, ez folytathatatlan.

Padlót fogva

Orbán Viktor győzelmi beszédében elmondta: a Fidesz kétharmadot kapott 2010-ben a régi, kétfordulós választási rendszerben, majd később úgy is, hogy az ellenzéki pártok külön indultak ellene, aztán úgy is, hogy koordináltak, és most úgy is, hogy mindenki összefogott ellene. A Fidesz profi, jól felépített és kivitelezett, üzeneteit pontosan és időben célba juttató kampányáról csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Volt vezér, csapat, közös identitás és történet, közös értékek, politikai vízió, közösséget teremtő akarat, közös célok és – ahogy Orbán Viktor a győzelem órájában mondta –: szív.

Kanada a megvalósult liberális utópia

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök 2022-re, tíz év kormányzás után liberális terrorállammá változtatta a sokáig az angolszász világ egyik mintaországának számító Kanadát. A neoliberális-neomarxista körökben ikonnak számító Trudeau a nagyon tekintélyes The New York Times-ban jelentette be, hogy Kanadát megfosztja identitásától és kultúrájától, hogy posztnemzeti államot csináljon belőle. Kanadában ezért nincsenek is már bel- és külügyek, csak globálisak.

A Terror Háza küldetése: győzött a magyar narratíva, nemcsak a régióban, hanem Nyugaton is

Azok a támadások, amelyek 20 évvel ezelőtt értek minket, mára megszűntek. Tudomásul vették, hogy össze lehet hasonlítani a nyilas és a kommunista rendszert.

Emlékezni kötelesség – 20 éves a Terror Háza Múzeum

A Terror Háza Múzeum 2002-es megnyitásával lelepleztük a két totális diktatúra valódi természetét. Nyilvános vitát kezdeményeztünk a kommunista múltról, aminek a terror nemcsak egyik eleme, hanem a lényege volt.

A szovjet hatalom pusztító államot hozott létre, a nyugatiak cinkosok voltak

A nyugati elit neomarxistái sosem voltak elég bátrak ahhoz, hogy szembenézzenek a kommunizmus valódi, bűnös arcával. A rendszerváltáskor azt hittük, cezúrát húzhatunk a kommunista diktatúra és a demokratikus nemzetállami lét közé, ám a győzelmet kisajátító „nyugati fejlettek” szemrebbenés nélkül összebútoroztak a kommunistákkal annak érdekében, hogy kivásárolhassák piacainkat és a médiánkat.

Be vagyunk oltva diktatúra ellen

Ugyanolyan valóságidegen, abszurd, utópikus világot akarnak ránk kényszeríteni ma nyugatról, amilyet korábban keletről erőltettek.

Az egypólusú világrend válsága

A Pax Americana harminc éven keresztül békét teremtett, azonban ez azt is eredményezte, hogy az USA elitje elkényelmesedett és elbizakodottá vált. Az amerikai elit képtelen alkalmazkodni az új évszázad kihívásaihoz és továbbra is a régi, huszadik századi sikerreceptjeihez ragaszkodik. Mindeközben Kína, India és Oroszország, a muszlim világ és Dél-Amerika egyaránt keresi a helyét az új, alakuló világrendben, ami együtt és külön-külön is kihívást jelentve az USA számára.

Pillanatfelvétel: Kína II.

Az USA hanyatlásában elévülhetetlen szerepe van a már rég nem létező status quo romjaihoz ragaszkodó, elaggott és változtatásra képtelenné vált elitjének. Ez az élcsapat nem értette meg Donald Trump elnökségének fő üzenetét, azt, hogy új időszámítás kezdődött, meg kell találni az USA helyét az új körülmények, új kihívásai között. És most ott állnak az USA élén, öregen, fáradtan, tanácstalanul, egy olyan új világban, amit már nem ismernek, nem értenek.

Pillanatfelvétel: Kína I.

Az újjászületett kínai birodalom gazdaságilag, technológiailag és katonailag is egyre inkább megkérdőjelezi az amerikai hegemóniát.  Ezzel kéne nekünk itt, Nyugaton, valamit kezdenünk. És itthon, Magyarországon.

Nyílt levél Timothy Garton Ash-nek

Ön mégis kinek képzeli magát? Miért ír, nyilatkozik és beszél újra meg újra a magyar politikáról? Magánvéleményét fejti ki, vagy fizetett Soros-lobbistaként szólal meg?

Nyílt levél Sólyom László elnök úrnak

Érthetetlen, hogy miközben Sólyom László évtizedeken keresztül az alkotmányosság szentsége mellett állt ki, miért hallgat akkor, amikor a hatalomra készülő ellenzék politikusai nyilvánvalóan alkotmányos puccsra készülnek. Alaptörvényünk, amire egyébként mindannyian felesküdtek, megsemmisítésével, kétharmados törvények feles többséggel való hatályon kívülre helyezésével fenyegetnek. Diktatórikus eszközök használatát, a legfőbb ügyész azonnali letartóztatását, a bankszámlák miniszterelnöki döntés alapján történő zárolását, egyesek földönfutóvá tételét, repülési tilalom elrendelését, vagyonelkobzást lebegtetnek, ígérnek híveiknek.

Mi tettük, magunkkal – Embervadászat 2006

A 2006-os rendőrterror eseményeit felidézve egyre nő az elkeseredésünk, hiszen a felelősök és a tettesek megbüntetése szinte teljesen elmaradt, legtöbbjük még a szembesítést is megúszta. Sem ők, sem a politikai vezetők nem kértek bocsánatot, nem követték meg sem az áldozatokat, sem a magyar polgárokat. Nincs tehát bűnbocsánat. Amíg flegmán és arrogánsan bújnak szégyenük mögé a felelősök és a tettesek, addig újra és újra azzal szembesülnek majd, hogy bűnüket számon kérik rajtuk.

Mi dolgunk a kommunizmus örökségével? 

Régóta foglalkoztat minket az a kérdés, hogy miért nem ünnepelték meg a nyugati társadalmak azt, hogy legyőzték a kommunizmust. Mára megértettük, hogy miért: azért, mert nem győzték le.

Egy gyáva élet II.

Kis János életinterjú kötetének azt a címet adta, hogy „Szabadságra ítélve.” A cím félrevezető. Pontosabb és helyesebb lenne a „Rabságra ítélve”, mert a 700 oldalnál is hosszabb szöveg arról szól, hogyan nem képes Kis kiszabadulni a marxizmus fogságából, ami végül lényének annyira elválaszthatatlan részévé vált, hogy nélküle nincs is. Persze lehet, hogy vele sincs. 2. rész.

Egy gyáva élet I.

Kis János életinterjú kötetének azt a címet adta, hogy „Szabadságra ítélve.” A cím félrevezető. Pontosabb és helyesebb lenne a „Rabságra ítélve”, mert a 700 oldalnál is hosszabb szöveg arról szól, hogyan nem képes Kis kiszabadulni a marxizmus fogságából, ami végül lényének annyira elválaszthatatlan részévé vált, hogy nélküle nincs is. Persze lehet, hogy vele sincs.

Nyílt levél Boris Johnsonnak

Boris Johnson, maga egy kis, széteső ország élén áll. Törődjön bele és söprögessen a saját háza táján. Van mit.

Semmirekellő, hitvány alakok közel ötven évet vettek el tőlünk, magyaroktól

A mai emléknap két diktátor és az általuk működtetett emberellenes rendszer kézfogására emlékeztet bennünket. Két diktatúra egyezett meg arról, miként osztják fel maguk között Európát, két diktátor összefogása tette egyértelművé: a nácizmus és a kommunizmus közötti ideológiai különbségek csupán felületesek és látszólagosak.

Az afgánok, a nők és a gender

1963-ban a leköszönő Harald Macmillan brit miniszterelnök azzal a figyelmeztetéssel adta át fiatal utódjának a stafétabotot, hogy: „mindaddig, amíg nem akarod elfoglalni Afganisztánt, minden rendben lesz.”

A korrupcióról

Az Unió központját, Brüsszelt nem véletlenül nevezik a lobbisták fővárosának, mert közel tizenkét és félezer lobbistát tartanak nyilván. Washington után ez a második legkedveltebb város a politikai-gazdasági érdekérvényesítés számára. Ne legyenek kétségeink: amit arrafelé politikai-gazdasági érdekérvényesítésnek neveznek, azt, ha rólunk van szó, korrupciónak hívják.

A futballisták térdelése politikai marketing

A focisták térdeléséről, az amerikai társadalom vitáiról, az Európai Unióról és emlékezetpolitikáról.

Középpontban a szex

Ha valaki nem a kellő lelkesedéssel ugat együtt a falkával, meghurcolják, kiközösítik, ellehetetlenítik.

Függetlenség, szabadság, szuverenitás

Szomorú, hogy a Nyugat ma is nagyobb elkötelezettséget mutat egykori gyarmatai iránt, mint irántunk. Kedvükért még közös örökségünket: a kereszténységet is feladnák, pedig anélkül nem köt össze bennünket semmi. Sem Európában, sem az Atlanti világgal.

Európa 2021

A 21. század elejére Európa feladta, hogy gazdasági, politikai, hadászati, innovációs vagy kulturális szempontból továbbra is a világ meghatározó földrészei közé tartozzon. Új szerepre talált magának: ideológiai, morális nagyhatalomként látja és láttatja magát.
Mesterségének címere: a felemelt mutatóujj.

Nők a huszonegyedik században – Egy győzelem margójára

A XX. században a nők minden törekvésüket elérték, minden célkitűzésüket megvalósították. Ma átlagban hét évvel tovább élnek, mint a férfiak. Tanulnak, tanítanak, dolgoznak, dolgoztatnak, vezetnek, irányítanak. Orvosok, ápolok, mérnökök, technikusok, politikusok, katonák, szakértők, nyomozók. Mégis a legjobb úton vannak afelé, hogy a XXI. századot elveszítsék. A férfiak „kiherélése”, az udvarlás, a szex, a kiegyensúlyozott férfi-női kapcsolatok ellehetetlenítése, vagyis a huszadik század végére elért egyensúlyi állapot helyett az uralkodói helyzet megcélzása, a nehezen kivívott győzelem elherdálásához vezethet. Kár lenne.

Önlobotómia

Amikor a nyolcvanas években, akkor még szamizdatban, először olvastam Orwell 1984-című, nálunk tiltott könyvét, arra a szovjet típusú kommunista rendszerre ismertem rá benne, amiben éltem.

Egyoldalú szerelem ez

A nyugat-európai országok valójában soha, egyetlen pillanatig sem voltak érdekeltek térségünk felzárkóztatásában, sokkal inkább abban, hogy alárendelt szerepünket szándékosan prolongálják. Harminc évünkbe telt, hogy ezt megértsük.

A hattyú halála, avagy a naiv Szelényi és a dörzsölt Berend T.

Mi szegény, alulfejlett magyarok még azt sem vesszük észre, hogy 2010 óta diktatúrában élünk. Mert bár megéltük a náci és a kommunista diktatúrát, szemmel láthatóan mégsem vagyunk képesek különbséget tenni rabság és szabadság, vagyis diktatúra és demokrácia között. Ahogy a mai sajtószabadságot sem tudjuk megkülönböztetni a kommunista időszak egyenáramosított médiájától. Szerencse, hogy vannak olyanok, akiknek ugyan nincs személyes tapasztalatuk a kommunista diktatúra természetéről – ilyenek a fejlett Nyugat progresszív polgárai –, mégis készségesen vállalkoznak arra, hogy rámutassanak: amit mi demokráciának hiszünk, az nem más, mint diktatúra.

Kis János lejtmenetben

Igaza van Orbán Viktornak. Magyarországon, illetve a térségben semmivel nem nagyobb a korrupció, mint Ausztriában, az USA-ban, Németországban, vagy máshol, csak ott normális ügymenetnek hívják.

Ugyan még mire vár Kuncze? 

Várjuk ki a végét: ezzel a címmel jelentette meg könyvét Kuncze Gábor. A könyvből nem derül ki, hogy minek a végét kéne kivárnunk. Kuncze politikai pályája lezárult, pártja, az SZDSZ, aminek országgyűlési képviselője, frakcióvezetője és elnöke, illetve pártja képviseletében belügyminisztere volt, megszűnt, sőt Kuncze rövid életű rádiós és tévés karrierje is befejeződött.

Tíz év múlva: gondolatok Európa jövőjéről

Az Európai Unió elitje már évek óta nem rendelkezik vízióval, adós a közös jövő tervezésével, nincsenek válaszai a megoldásra váró feladatokra. Ezért is zárkózik el a nyílt viták elől. Brüsszel mára igen csak távolt került az európai polgároktól, egy szűk, eurokrata réteg önmegvalósításának és önigazolásának a terepévé vált.

A rasszizmus nem is olyan diszkrét bája

A Mérce nevű neokommunista, marxista lap egy olyan leírással örvendeztetett meg minket ezen az októberi esős vasárnapon, ami mindennél jobban eligazít bennünket ennek a balos, leninista bagázsnak a mentális állapotáról.

Beszéljünk a sportról

A sport közösségépítő hatása mellett a nemzeti büszkeség megélését is lehetővé teszi, nem mellesleg pedig kiemelten fontos szerepe van az országimázs építésében. Ebből fakadóan minden, a sportba menő forint jó helyre megy.

VIDEÓK

 Formálódik az új világrend

Egyre inkább repedezik a Pax Americana, vagyis az, hogy az Egyesült Államoknak harminc évig nem volt kihívója a világban.

Davos 2023: Mit akar a globális gazdasági elit?

Davosnak a fő célja, hogy a networkölésnek legyen egy fóruma, és azok, akik ott vannak, megmutathassák a fontosságukat. Értelmezésük szerint akik nincsenek ott, azok nem fontosak. Mindenesetre az egy furcsa dolog, hogy ezt ugye az elején azzal indokolták, hogy legyen egy olyan hely, ahol összejönnek a világnak azok a részei, amelyeknek jó, ha egymással a globalizáció jegyében kapcsolatuk van. És most Oroszországot kizárták onnan, és úgy tűnik, hogy a világból Oroszországot ez az elit most hivatalosan is kizárta.

Ki nyeri meg az Egyesült Államok és Kína proxyháborúját Ukrajnában?

Kína is pontosan tudja, hogyha Oroszországot legyőzi az Amerikai Egyesült Államok, és most mindegy, hogy Ukrajna ebben csak helyettesítő, akkor ő a következő. Ez egy olyan következménnyel is járna, hogy Oroszország természeti kincsét képező energiahordozók nem fogják a kínai ipart és a kínai társadalmat kiszolgálni többet. Így is már Amerika gazdasági háborút indított Kína ellen is, és kihívás éri részben Tajvanon és Hongkongon, részben pedig az egész Csendes-óceáni térségen. Tehát Kínának legalább olyan fontos, hogy Oroszország helytálljon, miközben még abból is előnye van, hogy azért Oroszország ebben a háborúban, akárhogy is vesszük, minél tovább bírja, annál gyengébbé válik.

Gerő Andrásra emlékezünk

Mindig lehetett tőle tanulni, áradt belőle az életöröm, a jókedély, mindig volt egy vicce, egy ugratása, de amikor komoly dologról volt szó, akkor is mindig ott volt, nagyon fog hiányozni nemcsak nekem, nekünk, meg ahol dolgozott, hanem az egész magyar közéletből.

Ideológiai csatározásoktól hangos a katari futball-világbajnokság

Az a világversenyek gondolata, hogy bármilyen ellentétek és különbözőségek vannak a világban  – és ez már az ókori olimpiáknál is így volt  – legyen az adott esemény a sportnak az ünnepe, ami összehozza az embereket. Most azonban rossz irányban vagyunk és nem vagyunk elég hűségesek ehhez alapeszméhez, mert mindenféle politika feszültséget behozunk a sportnak a világába.

Látlelet az orosz-ukrán háborúról

Az amerikai befolyás növekedése miatt Európa önálló entitásként a megszűnés szélére került.

Terrortámadás Németország ellen

Németország egy ideológiai országgá vált, mára az érdekérvényesítés helyett csak moralizálni képes. Egészen példátlan, hogy a német kancellár egy szót sem szólt az Északi Áramlat vezetékeit ért terrortámadás után.

A woke ideológia veresége Floridában

A woke ideológia vereségeként értékelte győzelmét az amerikai választásokon Ron DeSantis, Florida nagy fölénnyel újraválasztott kormányzója. De vajon ő lehet-e majd az új republikánus kihívója Trumpnak?

Ukrajna demográfiai katasztrófával néz szembe

Az Egyesült Államok polgárait csak nagyon mérsékelten érdekli az, hogy mi történik Ukrajnában és hogy hol fog húzódni a NATO keleti határa. Ezért a háború lezárása Európa érdeke lenne.

A kommunista rendszer megdőlt, de a marxizmus megmaradt Magyarországon

Bár a kommunista rendszer megdőlt 1990-ben, a marxizmus megmaradt Magyarországon, ahogy Nyugat-Európában is vezető ideológiává vált. A magyar nemzet azonban képes lehet ellenállni annak, ami Nyugatról ránk ömlik, hiszen az, hogy Nyugaton Marxnak, míg Németországban Leninnek szobrot állítanak, ellenérzést vált ki a magyar emberekből.

A háború valójában az erőforrások feletti rendelkezésről szól

A Látlelet az az orosz–ukrán háborúról című könyvnek az alapgondolata az, hogy nekünk nem osztottak lapot ebben az eseménysorban. A háború felszín alatt egy jóval mélyebb, geopolitikai ihletésű energiaháborút takar, amely valójában az erőforrások feletti rendelkezésről szól.

Látlelet az orosz–ukrán háborúról

Oroszország újra akarja játszani a hidegháború lezárását, és ezáltal nem a jövőt akarja alakítani, hanem a múltat kiigazítani.

Marad-e önállósága Európának?

Az ukrajnai háborúval korszakhatárhoz érkezett a világ. Mi lesz az új világrend? Mennyire értékelődik fel a NATO-szerepe, és mi ennek a politikai és gazdasági következménye? Tud-e az USA csak fegyverrel uralkodni? Marad-e önállósága Európának? Hogyan oldódik meg az európai biztonsági és energetikai válsághelyzet? Mi is az a Nyugat, amelyről annyit gondolkodunk és beszélünk Közép-Európában, és milyen jövőképe van?

Ukrajna győzelmi esélyeit nem segíti elő az, ha mi fázunk

Ha energiáról beszélünk, mindig arról esik szó, hogy miként és mennyiért fogunk majd fűteni otthonainkban, ugyanakkor az energia-felhasználás zöme az ipar működéséhez kell, hogy működjön a vegyipar, hogy ne álljanak le az autógyárak. Ha a német ipar leáll, akkor egy csomó ember munkanélkülivé válik és az az egész európai gazdaságot mély recesszióba fogja lökni.

Megosztottságot hozhat Európába Mihail Gorbacsov halála?

Megdöbbentő volt, hogy a nyugat-európai országok vezetői nem rótták le a tiszteletüket Gorbacsov temetésén, különösen a németek esetében érthetetlen ez, akik mindent neki köszönhettek.

Kialakulóban az új világrend, az EU-s szankciópolitika kudarca

Nem világos, hogy milyen háttérszámításokon, kalkulációkon, elképzeléseken és stratégiákon alapultak azok a szankciók, amelyeket az EU vezetői kivetettek Oroszországgal szemben. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ezek a szankciók által sokkal rosszabb helyzetbe kormányozta magát az európai kontinens.

Hová vezet az EU szankciós politikája? – Kultúrharc

Az Oroszországgal szembeni szankciókat az atlanti szerződés tagjai mondták ki, sem Irán, sem Kína, sem India, sem Afrika nem csatlakozott a szankciókhoz. Ez azt jelenti, hogy a nyugati világ Oroszországot át szeretné tolni Ázsiába, azonban Oroszország egy európai ország és nem érdekünk, hogy a teljes nyersanyag és energia készlete az Ázsiai teret szolgálja.

Az ellenzék rossz választ adott a háborúra

A történelmi győzelem és a választópolgárok támogatásának ilyen nagy aránya, egyértelmű visszaigazolása annak a 12 éves kormányzásnak, amely Orbán Viktor nevéhez fűződik. Ennek a győzelemnek egyértelműen több oka van. Egyrészt Orbán már többször bizonyította, hogy képes kezelni a válságokat és képes érvényesíteni Magyarország és a magyar emberek érdekeit. Másrészt az emberek békére, biztonságra, stabilitásra vágynak és tudják, hogy ezt a Fidesz-KDNP pártszövetség és Orbán Viktor tudja biztosítani!

Az új világrend létrejötte – Kultúrharc

Az amerikai elit azt gondolta, hogy ha bármely országban piacgazdasági feltételek jönnek létre, akkor ott az amerikai típusú liberális demokráciának  a berendezkedése az meg fog valósulni. Kína példája azonban azt mutatja, hogy a társadalom nem amerikanizálódott, sőt a kínai kommunista–államkapitalista hibrid modell az Egyesült Államok kihívójává vált technológiai, innovációs és gazdasági téren is.

Merre tart Európa?

Noha a brüsszeli bürokrácia a maga lassú, lopakodó módján régóta készíti elő az Európai Egyesült Államok létrehozását, a mostani orosz–ukrán háború mindent megváltoztatott.

A kommunizmus azért omlott össze mert valójában nem kínált semmit, ehelyett csak pusztított

A Terror Háza Múzeum létrehozásával tabukat döntöttek le, ezzel pedig magukra haragították azokat, akik a múlt értelmezésének monopóliuma felett őrködtek. A kommunisták meg akarták semmisíteni a magyar társadalmat, és egy olyan pusztító államot hoztak létre, ami el akarta törölni a múltat, ki akarta tépni a gyökereket, szét akarta marcangolni azokat a szöveteket, amik társadalmunkat összetartották, és le akarta cserélni a nyelvünket.

Az itt élő népeknek kellene megoldásra jutni, mert ez a mi bőrünkre megy

Az oroszok is tele vannak sérelemmel, az ukránok is tele vannak sérelemmel, ez nem jó tanácsadó egyiküknek sem. És sajnos sokan vannak, akik vájkálnak ezekben a sebekben.

Egy szektavezér beszél úgy, mint Márki-Zay Péter

Veszélyes, ha egy politikus prófétaként beszél magáról és azt gondolja, hogy tévedhetetlen.

A Visegrádi Négyek aktuális kihívásai

Az Orbán-kormány egyik fő politikai jellegzetessége, hogy megpróbál regionális érdekeket érvényesíteni Európában és a világban is. A Visegrádi Együttműködés erre kiváló lehetőséget biztosít, annak dacára, hogy több európai hatalom folyamatosan a szövetség felbomlasztásán munkálkodik.

A progresszív ideológiák térnyerése

Az adásban többek között szó esik a nyugat európai egyetemeken terjedő véleményterrorról, a faji és szexuális sokszínűséget hirdető progresszív eszmékről, az elnyomás jelképének számító hidzsáb és a feminizmus ellentmondásokkal teli kapcsolatáról is, valamint az egypólusú világrend felbomlásából fakadó geopolitikai kérdésekről is.

Nagy bajban van a balliberális ellenzék

Amíg a nemzetközi neomarxista, balliberális média folyamatosan támadja Magyarországot, addig egy amerikai, konzervatív televíziós személyiség valós képet mutat be a hazánkról készített filmjében az Egyesült Államok és így a világ számára, és leplezi le Soros György és az álcivil hálózata lejárató politikai támadásait.

Európa képes lenne megvédeni magát?

Európa a hidegháború során belekényelmesedett abba, hogy az Egyesült Államok védőernyőt biztosít számára. Azonban a bipoláris világrend után kialakult unipoláris világrend is átalakulóban van, aminek kapcsán semmilyen következtetést nem vont le a kontinensünk, dacára az Európát érő újabb és újabb kihívásoknak.

A nemzetállam a demokrácia valódi megtestesítője

A nemzetállam csak területi alapon értelmezhető, és ha nincsenek határok, akkor nyilvánvalóan az állampolgároknak az a szuverén joguk, hogy megválasszák a saját vezetőiket, az se értelmezhető. Mint ahogy az Európai Unión belül is a demokráciának nagyon nagy hiányosságai mutatkoznak.

Biden és a „demokráciacsúcs”

Az Egyesült Államok külön tanácskozást tartott annak kapcsán, hogy Magyarországot ne hívja meg a több mint száz országot tömörítő „demokráciacsúcsra”. Az USA nagyhatalmi léte ellenére egy tízmilliós országot jelölt ki a „demokrácia ellenségeként”, ami egyrészt róla állít ki szegénységi bizonyítványt, másrészről viszont mutatja azt a kiemelt szerepet, amelyet Magyarország manapság játszik.

XXI.századi Kultúrharc aktuális kérdései

„Csodaországgá” változtatná Németországot az új szociálliberális-zöld kormánykoalíció, csökkentenék a választójogi korhatárt 16 évre, legalizálnák a kannabist és megkönnyítenék a külföldiek állampolgársághoz jutását.

A magyarság összetartozik

Gyurcsányék 2004-es népszavazása nem csak a határon túli magyarokat sebezte meg, hanem minket is.

Közép-európai összefogás

A közép- és kelet-európai együttműködés sérti a német–francia érdekeket, akik hozzászoktak ahhoz, hogy évszázadok óta az „oszd meg és uralkodj” elv alapján megoszthatják térségünket. Ezért szükséges, hogy megvédjük az önérdek képviseletét valló, közel 100 milliós egységet.

Nemzetünk életében 1956 egy kitüntetett pillanat volt

1956-nak az egyik legfontosabb sajátossága az, hogy mi szabadságot akartunk, emberhez méltó életet, és nemzeti függetlenséget, ami mindezt garantálni tudja.

A nemzeti Alkotmány vagy az EU-s jog az előbbrevaló?

Azokon a területeken van elsőbbsége az uniós jognak, amelyeket az unióhoz való csatlakozás alapszerződésében a szuverenitásunkból átengedtünk, az összes többi területen nincsen.

Márki-Zay Péter meghekkelte az előválasztást

Az ellenzék hagyta magát meghekkelni egy külsős ember által, aminek következtében világossá vált, hogy az alkotmánypuccson túl a parlamentáris demokrácia felszámolására is készül a baloldal.

A németországi választások utóélete

A németországi szövetségi parlamenti választásról, a koronavírus eredete körül keringő feltételezésekről, valamint az Egyesült Királyságban kialakult válsághelyzetekről beszélgettek az Ez itt a kérdés vendégei: Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Schiffer András ügyvéd és Pogonyi Szabolcs a Közép-európai Egyetem oktatója.

Húsz évvel 9/11 után

Húsz évvel ezelőtt történtek a terrortámadások az Egyesült Államokban, amelyeknek a következményei napjainkban is velünk élnek.

Kudarcos 16 évet tudhat maga mögött Angela Merkel

Angela Merkel minden konfliktust a homokba futtatott, a hátulról kimunkált kompromisszumokkal pedig mindig azt akarta elérni, hogy a német gazdaság jól járjon. Emellett az Európai Uniót is elindította a felbomlás útján, hiszen a britek kiváltak, a térségünket pedig maga ellen hergelte.

Európa szét fog szakadni

Az utóbbi 200 évben Nyugat-Európa általában többet foglalkozott a gyarmataival, mint amennyit a mi térségünkkel, és sajnálatos módon ez nem változott meg most sem.

A 21. századi kultúrharc aktuális történései és folyamatai

A térdelés egy az Egyesült Államokból importált szokás, amit Nyugat-Európában is átvettek, de nekünk Közép-Európában ehhez semmi közünk. Azok a nyugatimádók, akik mégis a letérdelést követelik nálunk, nem rendelkeznek önálló gondolattal és elképzeléssel, mivel ahhoz szoktak hozzá, hogy ’89 előtt a szovjeteket utánozták, azóta pedig a nyugati divatot követik vakon.

Célkeresztben a határok

Nekünk elsősorban az a dolgunk, hogy visszaszerezzük a saját magunk szándékai, elképzelései fölötti tematizálási és nyelvi szuverenitást. Mert amíg nem mi magunk határozzuk meg azt, hogy mi mit akarunk és milyenek vagyunk és hogy azt milyen jelző vagy milyen főnév írja le, addig mindig védekezési pozícióban maradunk és ez nagyon rossz dolog.

Ferenc pápa és a globális kormányzás

Ferenc pápa levelét olvasva nem lehet megmondani, hogy ez a katolikus egyháznak, a hit védelmezőjének a tollából jött-e ki vagy pedig egy civil szervezetnek a képviselője, egy lobbi szervezetnek a képviselője írta. A levélben a katolikus hit egyetlen mozzanata sem felismerhető, ezzel szemben például II. János Pálnak az írásaiba minden egyes mondaton, minden egyes szakaszon átütött az a keresztény hit, amelyet mondjuk én is vallok.

Hogyan befolyásolja a migrációs helyzet a női jogokat Európában?

A szilveszteri kölni szexuális támadások amellett, hogy kultúrsokkot okoztak,  jelként is szolgáltak Európa számára. Ez az esemény volt az első jele annak, hogy milyen problémákat okoz ez a migráció annak a haladó világnak, amely anélkül hozott embertömegeket az európai kontinensre, hogy végiggondolta volna ennek a következményeit.

Polgárháborús hangulatra figyelmeztette a francia elnököt húsz volt tábornok és több mint ezer katona, rendőr és csendőr egy nyílt levélben

Kezd az emberben az a benyomás keletkezni, hogy Franciaországban a törvények nem védik már a franciákat, hanem kifejezetten meg vannak ijedve attól, hogy bármiben szembe menjenek ezzel a radikális iszlám tömeggel. Ami aztán oda vezet, hogy nyílt utcán vágják el a tanárnak a torkát, vagy a katolikus templomban ölik meg a papot, vagy a rendőrőrsön a rendőrt. Tehát nyilvánvalóan, hogyha ezek a magas rangú katonatisztek, csendőrök egy ilyen kétségbeesett kiáltványt indítanak, vagy írnak alá, ami az elnökhöz szól, akkor nyilván ennek nagyon nyomós okai vannak.

Tőkéczki Lászlóra emlékeztünk

Ha egy szóval kellene jellemezni Tőkéczki Lászlót, az a „tanár” lenne. Neki a tanítás volt a legfontosabb hivatása és nemcsak abban az értelemben, hogy az egyetemen tanított, hanem az egész országot tanította. Tőkéczki saját egészségi állapotát hátrasorolva járta az országot, előadásokat tartott, az ország bármely részébe, akár a legkisebb településekre is szívesen látogatott, mert hivatásnak, küldetésének érezte a tanítást.

Rejtett kamerás felvétel a CNN belső titkairól

Azt hiszem leszögezhetjük azt, hogy amilyen megosztottá vált az amerikai társadalom, azt nagyon jól leképezi az amerikai média. Ez a független, objektív dolog, amire állandóan hivatkozni szoktak nálunk is, ennek már a nyomai sincsenek meg. Ilyen a sajtó, ahogy elmondta, pártos, politizált, politikai agendája van, hazudik, elmismásol, és ezt ma már nem is lehet eltitkolni.

Kampány a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Mindig is megpróbáltuk a különböző felületeken olyan alkotásokat létrehozni, amelyekkel fel tudjuk hívni a szélesebb közönségnek a figyelmét a roma hősökre, és az is a célunk, hogy a romák is lássák, hogy milyen kiváló hősöket adtak a magyarságnak. A cél, hogy ezekre az emberekre a többségi társadalom és a cigány társadalom is együtt lehessen büszke.

Küzdelem a radikális iszlám ellen

A nyugati kultúráknak a mintaadó képessége került veszélybe, és ha nincs mintaadó képesség, akkor nincs integrációs vonzás, és ha nincs integrációs vonzás, akkor saját példaképeket fognak keresni, és erre a radikális iszlám nagyon jó megoldásnak tűnik sokak számára.

21. századi kultúrharc

Mindenkinek joga van saját kánont csinálni és akkor állítsa a mi kánonunk mellé. És akkor aki akarja, azt választja, aki akarja, az meg ezt választja. Én szerintem az, hogy valaki a másiknak a kánonját akarja tönkretenni, az nem egy legitim dolog. Az, hogy a sajátját kidolgozza, az egy legitim dolog.

Kenyértörés az Európai Néppártban

A két vezető, akik pillanatnyilag az Európai Néppárt élén állnak, az két bukott politikus, Donald Tusk és a Manfred Weber, akik egy személyes ügyet csinálnak a politikából az európai politikában. Kispályások, kicsinyesek és nem tudnak a személyes sértődöttségükön felül emelkedni. Ez sajnálatos.

Történelmi léptékű fejlesztés a felsőoktatásban

Az egyetemekre ráfér az, hogy koncepcióban a 21.századnak az igényeihez mérten átgondolják és átdolgozzák azt, hogy mi az, amit tanítani kell, mi az, amit nem, mi az amiben érdemes változtatni. De azt, hogy nekünk a nyugat-európaiakhoz vagy az amerikai egyetemekhez kéne hasonlatossá válni, örülünk neki, hogy nem vagyunk olyanok. Inkább azt meghaladva a saját szempontjaink, az eddigi tradícióink alapján kellene továbbfejleszteni ezt a rendszert.

„Itt élhető országok vannak, nem gettók”

A magyar baloldal mindig külföldi mintákat másolna, nincs önálló elgondolása arról, hogy mi a magyar érdek.

Az Európai Unióba tényleg csak a legalkalmatlanabbakat küldik?

2008 megmutatta, hogy a nagyvállalati érdekek előtérbe helyezésével nem válhat a politika a magáncégek szolgálólányává. Az orbáni politika lényege, hogy rájött a gazdaság és politika közötti egyensúly megteremtésének szükségességére. Trump pedig arra, hogy vége a régi világrendnek, amit a nyugat még mindig nem tud realizálni.

A 21. századi kultúrharc mibenléte és aktuális történései

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélgetett az Európai Bizottság döntéseiről, a globális tech-cégekről és a vakcina háborúról.

A magyar kultúra napja

A kultúra az tulajdonképpen a társadalom érintkezésének az összes részegységét lefedi, és ez a kultúra, ami a legmeghatározóbb dolog, ez sokkal fontosabb minden másnál. A régebbi korokban mindig a kultúrális életben érvényeset alkotóknak az óriási teljesítménye az, ami kiemelkedik és megmarad.

Magyarország politikai jelentősége egy abszurdum

A világon minden változásban van, s míg az Amerikai Egyesült Államokban sok helyen negyedik világbeli állapotok uralkodnak, addig Magyarország világszínvonalú politikai szereplővé válik, mert van ellenállítása.

Országból hazát – 30 éve szabadon

Nyugtalanító jelenséggel kell szembenéznünk. A Nyugat nem érti a kommunizmus szorításából magukat több mint harminc éve kiszabadító országoknak a szuverenitásért és a szellemi önállóságért folytatott küzdelmét, az egykori Vasfüggöny mögötti népek pedig értetlenül állnak a Nyugat érzéketlensége és az általa képviselt, magának kizárólagosságot követelő neomarxista történelemszemlélet előtt.

Podcast csatorna

Cikk és videóajánló

  • Schmidt Mária
    történész, főigazgató
  • Békés Márton
    igazgató
  • G. Fodor Gábor
    stratégiai igazgató
  • Galló Béla
    tudományos főmunkatárs
  • Deák Dániel
    vezető elemző
  • Kosztur András
    vezető kutató
  • Nagy Ervin
    elemző
  • Biró András
    kutató
MOZGÁSBAN – Hazai élelmezés-biztonság
Magyarország számára különösen érvényes az élelmezés-biztonság kérdésének felvetése, erről szólt a márciusi Mozgásban Extra adása, amelynek vendége Nagy István agrárminiszter volt.
Magyar energiastratégia
A témáról Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában.
A Kaktusz legemlékezetesebb pillanataival búcsúzunk Gerő Andrástól
Emlékét örökké megőrizzük!
Könyvbemutató – Schmidt Mária: Látlelet az orosz–ukrán háborúról
A XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozata, a 21, egy égetően aktuális könyvvel jelentkezik.

KAPCSOLAT

KAPCSOLAT

XXI. Század Intézet
Telefon: +36 70 374 8687
info@xxiszazadintezet.hu

SAJTÓKAPCSOLAT

press@xxiszazadintezet.hu
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
ARCHÍVUM
KUTATÁSOK
EURÁZSIAI FIGYELŐ

Impresszum
Jogi nyilatkozat
Adatkezelési tájékoztató

Copyright © 2023 XXI. Század Intézet

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.

Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk. A beállítások résznél megtekintheti a részleteket.

Adatvédelmi áttekintés
XXI. Század Intézet

Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.