A Hamász támadása, mint fekete hattyú

Ha az Amerikai Egyesült Államok elengedi Ukrajnát az izraeli krízis miatt, akkor az afganisztáni kivonulás után a második nagyon súlyos tekintélyvesztésen menne keresztül a Biden-adminisztráció.

Nincs, aki feltartóztathatná Kína fejlődését

Kínát egy geostratégiailag megerősített helyzetbe hozta az utóbbi idők amerikai külpolitikája: az USA Afganisztánból kivonult, az orosz–ukrán háború miatt Oroszországot összetolta Kínával, Iránt és a Közel-Keletet elengedte, vagy ellehetetlenült az a szerepe, hogy a fosszilis energiákat ő ellenőrzi és az útvonalak az ő ellenőrzése alatt vannak.

Helyre kell állítani az európai közösség harmóniáját

A széttöredezettség felé tart az Európai Unió, ezért a régi kereteket megőrizve kell helyreállítani az európai közösség harmóniáját.  Első- és másodosztályú tagok eddig is voltak az unióban, csak ezt eddig nem mondták ki a vezetők.

Az orosz tankönyv-ügy

Felháborító az, hogy az oroszok fasisztának nevezik a magyar szabadságharcosokat, ami ráadásul nem is áll összhangban azzal, ami a rendszerváltoztatás óta a hivatalos orosz vélemény volt. Az ellenzék ezzel talált egy ürügyet, amivel a kormányt támadhatta, miközben gyakran ugyanúgy a fasiszta jelzővel illeti a vele egyet nem értőket.

Ukrajna egyedül maradhat, Churchill háborús uszító, a WHO diktatúrát készít elő?

A britek és az amerikaiak összefonódása – különösen a második világháború óta  – teljes szimbiózist eredményezett. Nyilvánvaló, hogy az orosz–ukrán háborúról a döntést nem Londonban fogják meghozni, őket Washington arra használja csak fel, hogy a háborús uszításban és a dezinformációban élen járjanak.

Egy ukrán győzelem Soros személyes érdekeltségéről is szól

Maga Soros György mondta azt 1993-ban, hogy az egykori Szovjetunió mára Soros birodalom lett. Miután a spekuláns az oroszoknál hatalmas veszteségeket szenvedett el, áttette a székhelyét Ukrajnába, ami a koronagyémántja volt a Soros-alapítványnak. A 2014-es Majdan-puccsot is a Sorosék szervezésével csinálta meg az amerikai Nuland és a többiek, a létrejövő kormányba is a Soros emberei kerültek be. Amikor tehát Soros azt írja, hogy itt most győzelem lesz az ukránoknak, az a személyes érdekeltségéről is szól.

Vásárolt befolyás az EU jogalkotási folyamatában

Az EU-s intézményeket gyakorlatilag pókhálóként szövi át az NGO-k hálózata ezért az Európai Bizottság a saját intézményeik átláthatóságát ígérik. Azonban annyira összefonódott már az NGO-k világa és az államhatalomnak a kiszervezésre irányuló törekvése, hogy kétségeket vet fel ezen tevékenységek gyakorlati szempontból való korlátozása.

Már a vizsgálat előtt megírta az eredményt az EU-s delegáció

Csak álca az EU-s pénzek felhasználását ellenőrző uniós képviselőcsoport magyarországi vizsgálódása. Politikai boszorkányüldözést folytatnak hazánk ellen.

Lőszerrel a demokráciáért: háborús termelésre állítanák át az EU iparát

Az EU ismét körmönfont, lopakodó módszerekkel szeretné az emberek döntési helyzetét ellehetetleníteni.

Karácsony vesztes típus, és az emberek szeretik felkarolni a veszteseket

Karácsony Gergelyt megkérdezném arról, hogy mit tett annak érdekében, hogy ne Budapest legyen az egyetlen olyan főváros a világba, ahol még mindig nincs körgyűrű például? Ez egy unikális helyzet, de még ezt a kérdést én őtőle egyáltalán nem hallottam, hogy ez őt foglalkoztatja.

Ezúttal Nyugatról törnek nemzetünk szuverenitására és a szabadságunkra

Csak a szovjet időkben tapasztalt erőteljes nyomásgyakorláshoz hasonlítható az az ezúttal Nyugatról jövő egyneműsítő szándék, ami szembe megy a magyar nemzeti identitás fő tartalmával: a szabadsággal és a függetlenséggel.

Az Egyesült Államok hárompontos béketerve

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa az Európai Uniót ugyanolyan kliens államnak tekinti, mint ahogy kliens államnak tekinti Ukrajnát. Az Egyesült Államok ugyanis hárompontos tervet tett közzé az orosz-ukrán háború lezárására, amely Ukrajna győzelmének feltételeit taglalja. Azonban az USA-nak nincs döntési joga arról, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjává váljon.

Még hegemón az Egyesült Államok, de Kína felől komoly kihívás érkezik

Annak ellenére, hogy George W. Busht sokat támadták az iraki háború megindítása miatt, ezzel szilárdult meg az USA katonai, hadiipari, titkosszolgálati háttérállamként. A Szovjetunió felbomlásával a bipoláris világrend megszűnt, ezzel Amerika hegemón szerepbe került, és úgy gondolta, mindent megengedhet magának, és meg is engedett. Kína azonban a mostani évtizedben katonai és gazdasági megerősödésével új geopolitikai riválist jelent az Egyesült Államok számára.

Ami Ukrajna és Oroszország között van, az nem egyenlő az 1956-os eseményekkel

A két ország közötti konfliktus azért áll fent, mert hosszú időt töltöttek el egy birodalmon belül, ameddig a magyarok és az oroszok esetében egyáltalán nem ez volt a helyzet. Ukrajnában egy regionális háborúról beszélhetünk, ahol nem arról van szó, hogy az egyikre a másik rákényszeríti a saját rendszerét.

Az Amerikai Egyesült Államok demokráciaexportja

690 millió dollárt fordítana világszerte a Joe Biden vezette Egyesült Államok a demokrácia erősítésére. De vajon milyen sikereket és kudarcokat könyvelhet el a világ az Egyesült Államok demokráciaexportja miatt, 20 évvel az iraki invázió után?

Formálódik az új világrend

Egyre inkább repedezik a Pax Americana, vagyis az, hogy az Egyesült Államoknak harminc évig nem volt kihívója a világban.

Davos 2023: Mit akar a globális gazdasági elit?

Davosnak a fő célja, hogy a networkölésnek legyen egy fóruma, és azok, akik ott vannak, megmutathassák a fontosságukat. Értelmezésük szerint akik nincsenek ott, azok nem fontosak. Mindenesetre az egy furcsa dolog, hogy ezt ugye az elején azzal indokolták, hogy legyen egy olyan hely, ahol összejönnek a világnak azok a részei, amelyeknek jó, ha egymással a globalizáció jegyében kapcsolatuk van. És most Oroszországot kizárták onnan, és úgy tűnik, hogy a világból Oroszországot ez az elit most hivatalosan is kizárta.

Ki nyeri meg az Egyesült Államok és Kína proxyháborúját Ukrajnában?

Kína is pontosan tudja, hogyha Oroszországot legyőzi az Amerikai Egyesült Államok, és most mindegy, hogy Ukrajna ebben csak helyettesítő, akkor ő a következő. Ez egy olyan következménnyel is járna, hogy Oroszország természeti kincsét képező energiahordozók nem fogják a kínai ipart és a kínai társadalmat kiszolgálni többet. Így is már Amerika gazdasági háborút indított Kína ellen is, és kihívás éri részben Tajvanon és Hongkongon, részben pedig az egész Csendes-óceáni térségen. Tehát Kínának legalább olyan fontos, hogy Oroszország helytálljon, miközben még abból is előnye van, hogy azért Oroszország ebben a háborúban, akárhogy is vesszük, minél tovább bírja, annál gyengébbé válik.

Gerő Andrásra emlékezünk

Mindig lehetett tőle tanulni, áradt belőle az életöröm, a jókedély, mindig volt egy vicce, egy ugratása, de amikor komoly dologról volt szó, akkor is mindig ott volt, nagyon fog hiányozni nemcsak nekem, nekünk, meg ahol dolgozott, hanem az egész magyar közéletből.

Ideológiai csatározásoktól hangos a katari futball-világbajnokság

Az a világversenyek gondolata, hogy bármilyen ellentétek és különbözőségek vannak a világban  – és ez már az ókori olimpiáknál is így volt  – legyen az adott esemény a sportnak az ünnepe, ami összehozza az embereket. Most azonban rossz irányban vagyunk és nem vagyunk elég hűségesek ehhez alapeszméhez, mert mindenféle politika feszültséget behozunk a sportnak a világába.

Látlelet az orosz-ukrán háborúról

Az amerikai befolyás növekedése miatt Európa önálló entitásként a megszűnés szélére került.

Terrortámadás Németország ellen

Németország egy ideológiai országgá vált, mára az érdekérvényesítés helyett csak moralizálni képes. Egészen példátlan, hogy a német kancellár egy szót sem szólt az Északi Áramlat vezetékeit ért terrortámadás után.

A woke ideológia veresége Floridában

A woke ideológia vereségeként értékelte győzelmét az amerikai választásokon Ron DeSantis, Florida nagy fölénnyel újraválasztott kormányzója. De vajon ő lehet-e majd az új republikánus kihívója Trumpnak?

Ukrajna demográfiai katasztrófával néz szembe

Az Egyesült Államok polgárait csak nagyon mérsékelten érdekli az, hogy mi történik Ukrajnában és hogy hol fog húzódni a NATO keleti határa. Ezért a háború lezárása Európa érdeke lenne.

A kommunista rendszer megdőlt, de a marxizmus megmaradt Magyarországon

Bár a kommunista rendszer megdőlt 1990-ben, a marxizmus megmaradt Magyarországon, ahogy Nyugat-Európában is vezető ideológiává vált. A magyar nemzet azonban képes lehet ellenállni annak, ami Nyugatról ránk ömlik, hiszen az, hogy Nyugaton Marxnak, míg Németországban Leninnek szobrot állítanak, ellenérzést vált ki a magyar emberekből.

A háború valójában az erőforrások feletti rendelkezésről szól

A Látlelet az az orosz–ukrán háborúról című könyvnek az alapgondolata az, hogy nekünk nem osztottak lapot ebben az eseménysorban. A háború felszín alatt egy jóval mélyebb, geopolitikai ihletésű energiaháborút takar, amely valójában az erőforrások feletti rendelkezésről szól.

Látlelet az orosz–ukrán háborúról

Oroszország újra akarja játszani a hidegháború lezárását, és ezáltal nem a jövőt akarja alakítani, hanem a múltat kiigazítani.

Marad-e önállósága Európának?

Az ukrajnai háborúval korszakhatárhoz érkezett a világ. Mi lesz az új világrend? Mennyire értékelődik fel a NATO-szerepe, és mi ennek a politikai és gazdasági következménye? Tud-e az USA csak fegyverrel uralkodni? Marad-e önállósága Európának? Hogyan oldódik meg az európai biztonsági és energetikai válsághelyzet? Mi is az a Nyugat, amelyről annyit gondolkodunk és beszélünk Közép-Európában, és milyen jövőképe van?

Ukrajna győzelmi esélyeit nem segíti elő az, ha mi fázunk

Ha energiáról beszélünk, mindig arról esik szó, hogy miként és mennyiért fogunk majd fűteni otthonainkban, ugyanakkor az energia-felhasználás zöme az ipar működéséhez kell, hogy működjön a vegyipar, hogy ne álljanak le az autógyárak. Ha a német ipar leáll, akkor egy csomó ember munkanélkülivé válik és az az egész európai gazdaságot mély recesszióba fogja lökni.

Megosztottságot hozhat Európába Mihail Gorbacsov halála?

Megdöbbentő volt, hogy a nyugat-európai országok vezetői nem rótták le a tiszteletüket Gorbacsov temetésén, különösen a németek esetében érthetetlen ez, akik mindent neki köszönhettek.

Kialakulóban az új világrend, az EU-s szankciópolitika kudarca

Nem világos, hogy milyen háttérszámításokon, kalkulációkon, elképzeléseken és stratégiákon alapultak azok a szankciók, amelyeket az EU vezetői kivetettek Oroszországgal szemben. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ezek a szankciók által sokkal rosszabb helyzetbe kormányozta magát az európai kontinens.

Hová vezet az EU szankciós politikája? – Kultúrharc

Az Oroszországgal szembeni szankciókat az atlanti szerződés tagjai mondták ki, sem Irán, sem Kína, sem India, sem Afrika nem csatlakozott a szankciókhoz. Ez azt jelenti, hogy a nyugati világ Oroszországot át szeretné tolni Ázsiába, azonban Oroszország egy európai ország és nem érdekünk, hogy a teljes nyersanyag és energia készlete az Ázsiai teret szolgálja.

Az ellenzék rossz választ adott a háborúra

A történelmi győzelem és a választópolgárok támogatásának ilyen nagy aránya, egyértelmű visszaigazolása annak a 12 éves kormányzásnak, amely Orbán Viktor nevéhez fűződik. Ennek a győzelemnek egyértelműen több oka van. Egyrészt Orbán már többször bizonyította, hogy képes kezelni a válságokat és képes érvényesíteni Magyarország és a magyar emberek érdekeit. Másrészt az emberek békére, biztonságra, stabilitásra vágynak és tudják, hogy ezt a Fidesz-KDNP pártszövetség és Orbán Viktor tudja biztosítani!

Az új világrend létrejötte – Kultúrharc

Az amerikai elit azt gondolta, hogy ha bármely országban piacgazdasági feltételek jönnek létre, akkor ott az amerikai típusú liberális demokráciának  a berendezkedése az meg fog valósulni. Kína példája azonban azt mutatja, hogy a társadalom nem amerikanizálódott, sőt a kínai kommunista–államkapitalista hibrid modell az Egyesült Államok kihívójává vált technológiai, innovációs és gazdasági téren is.

Merre tart Európa?

Noha a brüsszeli bürokrácia a maga lassú, lopakodó módján régóta készíti elő az Európai Egyesült Államok létrehozását, a mostani orosz–ukrán háború mindent megváltoztatott.

A kommunizmus azért omlott össze mert valójában nem kínált semmit, ehelyett csak pusztított

A Terror Háza Múzeum létrehozásával tabukat döntöttek le, ezzel pedig magukra haragították azokat, akik a múlt értelmezésének monopóliuma felett őrködtek. A kommunisták meg akarták semmisíteni a magyar társadalmat, és egy olyan pusztító államot hoztak létre, ami el akarta törölni a múltat, ki akarta tépni a gyökereket, szét akarta marcangolni azokat a szöveteket, amik társadalmunkat összetartották, és le akarta cserélni a nyelvünket.

Az itt élő népeknek kellene megoldásra jutni, mert ez a mi bőrünkre megy

Az oroszok is tele vannak sérelemmel, az ukránok is tele vannak sérelemmel, ez nem jó tanácsadó egyiküknek sem. És sajnos sokan vannak, akik vájkálnak ezekben a sebekben.

Egy szektavezér beszél úgy, mint Márki-Zay Péter

Veszélyes, ha egy politikus prófétaként beszél magáról és azt gondolja, hogy tévedhetetlen.

A Visegrádi Négyek aktuális kihívásai

Az Orbán-kormány egyik fő politikai jellegzetessége, hogy megpróbál regionális érdekeket érvényesíteni Európában és a világban is. A Visegrádi Együttműködés erre kiváló lehetőséget biztosít, annak dacára, hogy több európai hatalom folyamatosan a szövetség felbomlasztásán munkálkodik.

A progresszív ideológiák térnyerése

Az adásban többek között szó esik a nyugat európai egyetemeken terjedő véleményterrorról, a faji és szexuális sokszínűséget hirdető progresszív eszmékről, az elnyomás jelképének számító hidzsáb és a feminizmus ellentmondásokkal teli kapcsolatáról is, valamint az egypólusú világrend felbomlásából fakadó geopolitikai kérdésekről is.

Nagy bajban van a balliberális ellenzék

Amíg a nemzetközi neomarxista, balliberális média folyamatosan támadja Magyarországot, addig egy amerikai, konzervatív televíziós személyiség valós képet mutat be a hazánkról készített filmjében az Egyesült Államok és így a világ számára, és leplezi le Soros György és az álcivil hálózata lejárató politikai támadásait.

Európa képes lenne megvédeni magát?

Európa a hidegháború során belekényelmesedett abba, hogy az Egyesült Államok védőernyőt biztosít számára. Azonban a bipoláris világrend után kialakult unipoláris világrend is átalakulóban van, aminek kapcsán semmilyen következtetést nem vont le a kontinensünk, dacára az Európát érő újabb és újabb kihívásoknak.

A nemzetállam a demokrácia valódi megtestesítője

A nemzetállam csak területi alapon értelmezhető, és ha nincsenek határok, akkor nyilvánvalóan az állampolgároknak az a szuverén joguk, hogy megválasszák a saját vezetőiket, az se értelmezhető. Mint ahogy az Európai Unión belül is a demokráciának nagyon nagy hiányosságai mutatkoznak.

Biden és a „demokráciacsúcs”

Az Egyesült Államok külön tanácskozást tartott annak kapcsán, hogy Magyarországot ne hívja meg a több mint száz országot tömörítő „demokráciacsúcsra”. Az USA nagyhatalmi léte ellenére egy tízmilliós országot jelölt ki a „demokrácia ellenségeként”, ami egyrészt róla állít ki szegénységi bizonyítványt, másrészről viszont mutatja azt a kiemelt szerepet, amelyet Magyarország manapság játszik.

XXI.századi Kultúrharc aktuális kérdései

„Csodaországgá” változtatná Németországot az új szociálliberális-zöld kormánykoalíció, csökkentenék a választójogi korhatárt 16 évre, legalizálnák a kannabist és megkönnyítenék a külföldiek állampolgársághoz jutását.

A magyarság összetartozik

Gyurcsányék 2004-es népszavazása nem csak a határon túli magyarokat sebezte meg, hanem minket is.

Közép-európai összefogás

A közép- és kelet-európai együttműködés sérti a német–francia érdekeket, akik hozzászoktak ahhoz, hogy évszázadok óta az „oszd meg és uralkodj” elv alapján megoszthatják térségünket. Ezért szükséges, hogy megvédjük az önérdek képviseletét valló, közel 100 milliós egységet.

Nemzetünk életében 1956 egy kitüntetett pillanat volt

1956-nak az egyik legfontosabb sajátossága az, hogy mi szabadságot akartunk, emberhez méltó életet, és nemzeti függetlenséget, ami mindezt garantálni tudja.

A nemzeti Alkotmány vagy az EU-s jog az előbbrevaló?

Azokon a területeken van elsőbbsége az uniós jognak, amelyeket az unióhoz való csatlakozás alapszerződésében a szuverenitásunkból átengedtünk, az összes többi területen nincsen.

Márki-Zay Péter meghekkelte az előválasztást

Az ellenzék hagyta magát meghekkelni egy külsős ember által, aminek következtében világossá vált, hogy az alkotmánypuccson túl a parlamentáris demokrácia felszámolására is készül a baloldal.

A németországi választások utóélete

A németországi szövetségi parlamenti választásról, a koronavírus eredete körül keringő feltételezésekről, valamint az Egyesült Királyságban kialakult válsághelyzetekről beszélgettek az Ez itt a kérdés vendégei: Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Schiffer András ügyvéd és Pogonyi Szabolcs a Közép-európai Egyetem oktatója.

Húsz évvel 9/11 után

Húsz évvel ezelőtt történtek a terrortámadások az Egyesült Államokban, amelyeknek a következményei napjainkban is velünk élnek.

Kudarcos 16 évet tudhat maga mögött Angela Merkel

Angela Merkel minden konfliktust a homokba futtatott, a hátulról kimunkált kompromisszumokkal pedig mindig azt akarta elérni, hogy a német gazdaság jól járjon. Emellett az Európai Uniót is elindította a felbomlás útján, hiszen a britek kiváltak, a térségünket pedig maga ellen hergelte.

Európa szét fog szakadni

Az utóbbi 200 évben Nyugat-Európa általában többet foglalkozott a gyarmataival, mint amennyit a mi térségünkkel, és sajnálatos módon ez nem változott meg most sem.

A 21. századi kultúrharc aktuális történései és folyamatai

A térdelés egy az Egyesült Államokból importált szokás, amit Nyugat-Európában is átvettek, de nekünk Közép-Európában ehhez semmi közünk. Azok a nyugatimádók, akik mégis a letérdelést követelik nálunk, nem rendelkeznek önálló gondolattal és elképzeléssel, mivel ahhoz szoktak hozzá, hogy ’89 előtt a szovjeteket utánozták, azóta pedig a nyugati divatot követik vakon.

Célkeresztben a határok

Nekünk elsősorban az a dolgunk, hogy visszaszerezzük a saját magunk szándékai, elképzelései fölötti tematizálási és nyelvi szuverenitást. Mert amíg nem mi magunk határozzuk meg azt, hogy mi mit akarunk és milyenek vagyunk és hogy azt milyen jelző vagy milyen főnév írja le, addig mindig védekezési pozícióban maradunk és ez nagyon rossz dolog.

Ferenc pápa és a globális kormányzás

Ferenc pápa levelét olvasva nem lehet megmondani, hogy ez a katolikus egyháznak, a hit védelmezőjének a tollából jött-e ki vagy pedig egy civil szervezetnek a képviselője, egy lobbi szervezetnek a képviselője írta. A levélben a katolikus hit egyetlen mozzanata sem felismerhető, ezzel szemben például II. János Pálnak az írásaiba minden egyes mondaton, minden egyes szakaszon átütött az a keresztény hit, amelyet mondjuk én is vallok.

Hogyan befolyásolja a migrációs helyzet a női jogokat Európában?

A szilveszteri kölni szexuális támadások amellett, hogy kultúrsokkot okoztak,  jelként is szolgáltak Európa számára. Ez az esemény volt az első jele annak, hogy milyen problémákat okoz ez a migráció annak a haladó világnak, amely anélkül hozott embertömegeket az európai kontinensre, hogy végiggondolta volna ennek a következményeit.

Polgárháborús hangulatra figyelmeztette a francia elnököt húsz volt tábornok és több mint ezer katona, rendőr és csendőr egy nyílt levélben

Kezd az emberben az a benyomás keletkezni, hogy Franciaországban a törvények nem védik már a franciákat, hanem kifejezetten meg vannak ijedve attól, hogy bármiben szembe menjenek ezzel a radikális iszlám tömeggel. Ami aztán oda vezet, hogy nyílt utcán vágják el a tanárnak a torkát, vagy a katolikus templomban ölik meg a papot, vagy a rendőrőrsön a rendőrt. Tehát nyilvánvalóan, hogyha ezek a magas rangú katonatisztek, csendőrök egy ilyen kétségbeesett kiáltványt indítanak, vagy írnak alá, ami az elnökhöz szól, akkor nyilván ennek nagyon nyomós okai vannak.

Tőkéczki Lászlóra emlékeztünk

Rejtett kamerás felvétel a CNN belső titkairól

Azt hiszem leszögezhetjük azt, hogy amilyen megosztottá vált az amerikai társadalom, azt nagyon jól leképezi az amerikai média. Ez a független, objektív dolog, amire állandóan hivatkozni szoktak nálunk is, ennek már a nyomai sincsenek meg. Ilyen a sajtó, ahogy elmondta, pártos, politizált, politikai agendája van, hazudik, elmismásol, és ezt ma már nem is lehet eltitkolni.

Kampány a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Mindig is megpróbáltuk a különböző felületeken olyan alkotásokat létrehozni, amelyekkel fel tudjuk hívni a szélesebb közönségnek a figyelmét a roma hősökre, és az is a célunk, hogy a romák is lássák, hogy milyen kiváló hősöket adtak a magyarságnak. A cél, hogy ezekre az emberekre a többségi társadalom és a cigány társadalom is együtt lehessen büszke.

Küzdelem a radikális iszlám ellen

A nyugati kultúráknak a mintaadó képessége került veszélybe, és ha nincs mintaadó képesség, akkor nincs integrációs vonzás, és ha nincs integrációs vonzás, akkor saját példaképeket fognak keresni, és erre a radikális iszlám nagyon jó megoldásnak tűnik sokak számára.

21. századi kultúrharc

Mindenkinek joga van saját kánont csinálni és akkor állítsa a mi kánonunk mellé. És akkor aki akarja, azt választja, aki akarja, az meg ezt választja. Én szerintem az, hogy valaki a másiknak a kánonját akarja tönkretenni, az nem egy legitim dolog. Az, hogy a sajátját kidolgozza, az egy legitim dolog.

Kenyértörés az Európai Néppártban

A két vezető, akik pillanatnyilag az Európai Néppárt élén állnak, az két bukott politikus, Donald Tusk és a Manfred Weber, akik egy személyes ügyet csinálnak a politikából az európai politikában. Kispályások, kicsinyesek és nem tudnak a személyes sértődöttségükön felül emelkedni. Ez sajnálatos.

Történelmi léptékű fejlesztés a felsőoktatásban

Az egyetemekre ráfér az, hogy koncepcióban a 21.századnak az igényeihez mérten átgondolják és átdolgozzák azt, hogy mi az, amit tanítani kell, mi az, amit nem, mi az amiben érdemes változtatni. De azt, hogy nekünk a nyugat-európaiakhoz vagy az amerikai egyetemekhez kéne hasonlatossá válni, örülünk neki, hogy nem vagyunk olyanok. Inkább azt meghaladva a saját szempontjaink, az eddigi tradícióink alapján kellene továbbfejleszteni ezt a rendszert.

„Itt élhető országok vannak, nem gettók”

A magyar baloldal mindig külföldi mintákat másolna, nincs önálló elgondolása arról, hogy mi a magyar érdek.

Az Európai Unióba tényleg csak a legalkalmatlanabbakat küldik?

2008 megmutatta, hogy a nagyvállalati érdekek előtérbe helyezésével nem válhat a politika a magáncégek szolgálólányává. Az orbáni politika lényege, hogy rájött a gazdaság és politika közötti egyensúly megteremtésének szükségességére. Trump pedig arra, hogy vége a régi világrendnek, amit a nyugat még mindig nem tud realizálni.

A 21. századi kultúrharc mibenléte és aktuális történései

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélgetett az Európai Bizottság döntéseiről, a globális tech-cégekről és a vakcina háborúról.

A magyar kultúra napja

A kultúra az tulajdonképpen a társadalom érintkezésének az összes részegységét lefedi, és ez a kultúra, ami a legmeghatározóbb dolog, ez sokkal fontosabb minden másnál. A régebbi korokban mindig a kultúrális életben érvényeset alkotóknak az óriási teljesítménye az, ami kiemelkedik és megmarad.

Magyarország politikai jelentősége egy abszurdum

A világon minden változásban van, s míg az Amerikai Egyesült Államokban sok helyen negyedik világbeli állapotok uralkodnak, addig Magyarország világszínvonalú politikai szereplővé válik, mert van ellenállítása.

Országból hazát – 30 éve szabadon

Nyugtalanító jelenséggel kell szembenéznünk. A Nyugat nem érti a kommunizmus szorításából magukat több mint harminc éve kiszabadító országoknak a szuverenitásért és a szellemi önállóságért folytatott küzdelmét, az egykori Vasfüggöny mögötti népek pedig értetlenül állnak a Nyugat érzéketlensége és az általa képviselt, magának kizárólagosságot követelő neomarxista történelemszemlélet előtt.