• HU
  • Rólunk
  • Munkatársak
  • Elemzések
  • Hírek
  • Rendezvények
  • Kiadványok
    • 21 zsebkönyvsorozat
    • Új idők sorozat
  • Trend
    • Európa lejtmenetben
    • Világrendszerváltók
    • Veszélyben a médiaszuverenitás
  • Webshop
  • Szabad Európa Intézet
  • Deák Ferenc Műhely
×
„Az emberi természet univerzális és állandó.”
David Hume 
világrendszerváltásháborúbelpolitika
Halkó Petra
vezető elemző

CIKKEK

Az új reneszánsz kora

A megújulás forradalma a 21. században

Az élet egyetlen pofonját és egy könnycseppet sem bánok

Halkó Petra a XXI. Század Intézet vezető elemzőjeként dolgozik, rendszeresen jelen van a médiában. Szegedről indult, bár ma már nem ott él, a mai napig a várost tekinti igazi otthonának.

Igazság, alkotás, halhatatlanság

“Bátorság nélkül meddő a tudomány” – Jubileumi tanulmánykötet készült Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor tiszteletére.

Előbb lesz anarchia, mint Európai Egyesült Államok

A háttérben már döntöttek, de mit szól a nép az új földrészállamhoz? Tényleg eldőlt a sorsunk és visszafordíthatatlan a folyamat, amelynek szemtanúi vagyunk?

Az EU–Törökország migrációs megállapodás stratégiai elemzése

Az EU–Törökország migrációs megállapodás mérföldkőnek számít az EU és Törökország közötti kapcsolatokban. Ez a lépés megosztotta a közvéleményt: sokan vitatták, vajon megérte-e ilyen áron szövetségre lépni a másik féllel, ugyanakkor a megállapodás stratégiai jelentősége kiemelkedő volt.

Magyarország sosem fogalmaz meg diktátumokat más országok irányába

Az Európai Unió valóban megadta magát Washingtonnak és feladta döntési autonómiáját? Hol helyezkedik el Magyarország ezekben a kérdésekben és milyen szerepet vállal az orosz-ukrán konfliktusban? Bolgár György és Halkó Petra Megbeszélték ezeket a kérdéseket a Klubrádió műsorában.

„Ez már több mint nyomásgyakorlás, ez hatalomátvétel”

Az amerikai Fiona Scott Mortont neveznék ki az Európai Bizottság vezető versenypolitikai közgazdászává. Ez egyértelmű jele annak, hogy az Európai Unió kész átengedni döntési autonómiáját a pénzvilág embereinek.

Milyen hatással lesz a váltás a Soros-birodalom élén a nemzetközi politikára?

Habár Alexander Sorost semmi sem legitimálja a pénzén kívül, kifejezetten a szuverén nemzetállamokra és az emberekre tartozó belpolitikai kérdésekbe kíván beleszólni, méghozzá oly módon, ahogyan az az ő nézeteinek és legfőképpen pénztárcájának megfelelő – pénz és élet nem számít alapon.

Európa vazallus lesz vagy nem lesz?

A Pesti Srácok Grund című műsorában Halkó Petra és Hoppál Hunor górcső alá veszik Emmanuel Macron francia elnök kijelentését, miszerint vazallussá vált Európa, és kontinensünknek egy harmadik pólust kellene képeznie az USA és Kína mellett, valamint szó esik az Európai Unió intézményeiben zajló korrupciós botrányokról és Ursula von der Leyenről, mint a NATO főtitkári pozíciójának lehetséges várományosáról is.

Az a gond, hogy Németország önsorsrontó viselkedése mostanra magát az EU-t is sokadrangú szereplővé tette

Németország néhány évvel ezelőtt még amiatt aggódott, hogy az uniós határok védelmét szolgáló kerítések milyen „sérüléseket” okoznak az illegális migránsoknak, mára közös lőszerbeszerzést szorgalmaz az uniós színtéren. Az Európai Unió pedig mindennek következtében egyenesen megtagadja az egyik legalapvetőbb célját, a béke szolgálatát. A háborúpártiak úgy tűnik, mintha nem lennének tisztában a béke jelentésével, de ami még aggasztóbb, hogy a jelentőségével sem.

VIDEÓK

Az állam és jog válsága

A Kommentár Klub adásában szó lesz az állam és a jog válságáról, valamint a progresszió és a keresztény közösségek ütközetéről Magyarországon.

Török, magyar két jó barát – vagy hogy is van ez?

A miniszterelnök-központú külpolitika magyar miniszterelnök központú EU-csúcsot hozott. Jó-e Orbán Viktornak, hogy mindig minden szem rászegeződik? Nyert, vagy vesztett Brüsszelben? És hogyan lett baráti a kapcsolat pont Erdogan és Orbán Viktor között? Török, magyar két jó barát? Most is ellentétes vélemények az asztal két felén. Ez a CSATT!

Szükség van Európában kötelező sorkatonaságra?

A katonai konfliktusok miatt újra fellángolt a vita Németországban a hadkötelezettségről. A védelmi miniszter szerint a politikában és a társadalomban is mentalitásváltásra van szükség, a tét pedig Németország biztonsága. De vajon a külső vagy a belső harcoktól kell-e tartania Németországnak és vajon szükség van-e Európában kötelező sorkatonaságra? – Ez itt a kérdés!

Rezsimváltás lehet a kultúraváltásból?

A Kommentár Klub adásában a vendégek utánajártak, hogy milyen befolyásolási kísérletek érink hazánkat a médián keresztül, valamint bemutatjuk, hogyan próbálják támogatni a „kultúraváltást” a nagykövetségeken keresztül.

A baloldali ellenzék válsága

A Kommentár Klub adásában a vendégek utánajártak, hogy milyen társadalmi tények és történelmi összefüggések vannak a korszaképítés mögött.

Brüsszeli hatalmi játszmák

A Kommentár Klub adásában a vendégek utánajártak, hogyan alakulhat a küzdelem a brüsszeli hatalmi szerepekért és pozíciókért.

Merre tovább Európai Unió?

Adásunkban hazánk 20 évvel ezelőtti EU csatlakozása kapcsán az európai értékekről beszélgetünk.

A többség zsarnoksága?

Kicsorbítaná a vétófegyver élét az úgynevezett Baráti Csoport, élükön Olaf Scholz német kancellárral. A javaslat az EU legnépesebb tagországainak, így Németországnak és Franciaországnak kedvezne, elszenvedői pedig a kisebb tagországok lennének, amelyeknek nemzeti érdeke nem egyezik a többség akaratával. Újabb lépés az Európai Egyesült Államok irányába? Teherré vált az európai uniós országok sokszínűsége? Ez itt a kérdés.

Létezik-e még plurális Európa?

Az Európai Unió alapeszméje szerint az európai nemzetekre épülő politikai szövetség. Most mégis a nemzetek Európájáért kiálló Magyarország soros elnökségét és vétójogát szüntetné meg a brüsszeli elit, mert szerintük nem alkalmas az európaiak képviseletére. De ki képviseli még az EU alapeszméit? És megmaradhat–e az EU a nemzetek Európájaként?

Háború vagy béke?

Az orosz-ukrán háború lezárására már számos kísérletet tettek a világ vezető hatalmai. De közben egyes európai vezetők háborús retorikája súlyos diplomáciai kríziseket okoz, és a békekötés helyett az eszkalációt mozdítja előre. De mire lenne szükség ahhoz, hogy újra béke legyen Európában?

Rendszerváltás után korszakváltás

A Nemzeti Együttműködés Rendszere a rendszerváltoztatás óta eltelt három évtized legtartósabb politikai berendezkedése, amely nem csupán kormányváltást, de korszakváltást is hozott. A kezdetektől folyamos ellenzéki kritikák célpontja volt. Miként próbálták aláásni a nemzeti együttműködés rendszerét? Beköszönthet-e a nemzeti maximum kora, és a Nemzeti Együttműködés Rendszere kinőheti-e magát egy történelmi korszakká?

Kereszténydemokrácia a 21. században

Bár a kereszténydemokrácia már a kialakulása óta néppárti megoldást kínált, sokáig ragaszkodott vallásos gyökereihez. Szerepe az európai integrációban elvitathatatlan. Ám mostanra számos európai kereszténydemokrata párt hátrahagyta gyökereit. Az Európai Néppárt egyre inkább a baloldali eszmék befolyása alá kerül. De mi okozta a nyugati kereszténydemokrácia válságát?

Közéleti Detox

Halkó Petra Lentulai Krisztán vendégeként olyan aktuális közéleti témákat vettek sorra, mint a migrációs krízis, a belpolitikai színtér átalakulása, a politikai hitelesség fontossága és a 2026-os országgyűlési választásokra való felkészülés.

Az EU önsorsrontó politikát folytat, de van kiút?

Európa-szerte sorra ütik fel a fejüket olyan problémák, amelyek abból adódnak, hogy a brüsszeli vezetők vagy elmulasztottak meghozni stratégiai döntéseket vagy nem az európai uniós polgárok érdekeit előtérbe helyezve hozták meg azokat. A közösségnek egy európai rendszerváltozásra lenne szüksége ahhoz, hogy visszaszerezze döntési autonómiáját és saját sorsának alakítójává váljon: szerencséje van a magyarokkal, akiknek már van tapasztalatuk rendszerváltoztatás terén.

A NATO-csúcson felelősségteljes döntés született

Habár Kijev és több nyugati ország is korábban azt a hamis látszatot keltette, hogy Ukrajna csatlakozásáról is konkrét döntések születhetnek a találkozón, a NATO-csúcson a tagok érdekének megfelelő, felelősségteljes döntés született.

Közép-európai összefogás a háború árnyékában

Egy többpólusú világ korszaka jött el. A világ gazdasági és technológiai súlypontját az elmúlt 200 évben a nyugati országok adták. Mára azonban a neoliberális politikai és gazdasági modell tartópillérei meginogtak. Hogyan profitálhat ezekből a világrendet átíró változásokból Közép-Európa? Felemelkedhet-e a térség a Nyugat egyik meghatározó erejévé? Ez itt a kérdés.

Brüsszel illegitim módon kívánja bevezetni a kötelező migránskvótát

Brüsszel felhatalmazás nélkül és az uniós szerződéseket megkerülve kívánja bevezetni a kötelező migránskvótát európai szinten. Iskolapéldája mindez annak, hogy az uniós intézmények visszaélnek a jogállamiság elvével.

Globális nagyvállalatok a progresszív ideológiák szolgálatában

A multinacionális nagyvállalatok a társadalmi felelősségvállalás mögé bújva hirdetik a legújabb progresszív trendek üzeneteit. Vajon milyen folyamatok húzódnak a háttérben valójában, és mi a kapcsolat a vállalati hatalom és a woke korszelleme között? Ez itt a kérdés.

Az Európai Unió sorsa az európai uniós polgárok kezében kell legyen

A brüsszeli elitnek köszönhetően mára az Európai Unióban rendszeridegenné vált a szabályok betartása és betartatása, s a közösség legalapvetőbb értékeit és elveit is felülírja. Széteshet az Európai Unió?

Az állam és a jog válsága

Napjaink küzdelme az állam és a jog válságáról, valamint a progresszió és a keresztény közösségek ütközetéről szól. A Kommentár klub adásában ezek megnyilvánulási formáit és kihívásait tárgyalják a szakértők.

Várható fordulat Brüsszelben?

Az Európai Unió intézményrendszere nagyon komoly hitelességi válságba került. Önnönmagukat morális magaslatokba helyezve ujjal mutogatnak azokra az országokra, akik erős nemzetállamokból álló Európában hisznek, és akik esetében csak feltételezik azokat a korrupciós ügyeket, amelyek a saját intézményeiken belül megvalósultak. Felelősséghárítás, tagadás és látszatintézkedések jellemzik az európai uniós intézményeket, miközben élősködnek az európai jogállamiságon és demokrácián. Bizakodni kell abban, hogy a 2024. évi európai parlamenti választások európai rendszerváltást és megtisztulást hoznak az Európai Unió egésze számára.

Küzdelem az eltörlés kultúrája ellen

Az eltörlés kultúrájának elsődleges célja nem a szellemi örökség felszámolása, hanem egy mesterséges kultúraváltás véghezvitele. Vajon védhető-e jogi úton a szabad nyilvánosság, és ha igen, milyen eszközökkel? Ez itt a kérdés.

A többség zsarnoksága? – Eltörölné az országok vétójogát az EU

Kicsorbítaná a vétófegyver élét az úgynevezett Baráti Csoport, élükön Olaf Scholz német kancellárral. A javaslat az EU legnépesebb tagországainak, így Németországnak és Franciaországnak kedvezne, elszenvedői pedig a kisebb tagországok lennének, amelyeknek nemzeti érdeke nem egyezik a többség akaratával. Újabb lépés az Európai Egyesült Államok irányába? Teherré vált az európai uniós országok sokszínűsége? Ez itt a kérdés.

Magyar és európai külpolitika – Milyen irányba tartunk?

Milyen irányba tart a magyar külpolitika? Van még létjogosultsága az Európai Uniónak, vagy Kína és Amerika végleg leelőzte az EU-t? Ukrajna vagy Oroszország? Kelet vagy Nyugat? Ezúttal is ellentétes vélemények az asztal két felén a Csatt műsorában.

Európa mint Amerika vazallusa?

Energiafüggetlenség és biztonságpolitika. Két olyan terület, amely nélkülözhetetlen lenne egy független Európa megteremtéséhez. Szert tehet-e a közeljövőben az Európai Unió az áhított stratégiai autonómiára, vagy Amerika vazallusává válunk? Ez itt a kérdés.

A háborúpárti politikai körök nyomásgyakorlása

A Kommentár klub adásában a beszélgető felek az orosz-ukrán háború mögött húzódó béke- és háborúpárti érdekek feltárására tesznek kísérletet. Szó esik arról is, hogy a veszélyek kora milyen lehetőségeket rejt magában a nemzetállamok számára ahhoz, hogy a körülöttük zajló globális folyamatoknak ne elszenvedőivé, hanem alakítóivá váljanak.

Podcast csatorna

Cikk és videóajánló

  • Schmidt Mária
    történész, főigazgató
  • Békés Márton
    igazgató
  • G. Fodor Gábor
    stratégiai igazgató
  • Galló Béla
    tudományos főmunkatárs
  • Biró András
    kutató
  • Deák Dániel
    vezető elemző
  • Halkó Petra
    vezető elemző
  • Kosztur András
    vezető kutató
  • Petri Bernadett
    kutató
Szuverenitásindex 2025: az önrendelkezés Rubik-kockája | Mindig Péntek
Elkészült a Szabad Európa Intézet 2025. évi Szuverenitásindexe, amely összevethetővé és rangsorolhatóvá teszi az egyes – nem csak európai uniós – államok sokrétű önrendelkezését. A stúdióban Petri Bernadett, az indexet készítő Szabad Európa Intézet kutatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
SZUVERENITÁSINDEX ’25 | Szakmai bemutatót tartott a Szabad Európa Intézet
SZUVERENITÁSINDEX ’25 címmel szakmai bemutatót tartott a Szabad Európa Intézet.
Hamarosan fellélegezhetünk? | MOZGÁSBAN
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója kérdezte Nagy István agrárminisztert a Mozgásban legújabb adásában.

KAPCSOLAT

KAPCSOLAT

SAJTÓKAPCSOLAT

FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE

Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
ARCHÍVUM
KUTATÁSOK
EURÁZSIAI FIGYELŐ

Impresszum
Jogi nyilatkozat
Adatkezelési tájékoztató

Copyright © XXI. Század Intézet – Minden jog fenntartva!

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.

Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk. A résznél megtekintheti a részleteket.

Adatvédelmi áttekintés
XXI. Század Intézet

Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.