A választás tétje: nemzeti érdek vagy globális kiszolgáltatottság

Az energiapolitika minden ország esetében a szuverenitás egyik legfontosabb pillére. Nem csupán gazdasági kérdés, hanem nemzetbiztonsági, társadalmi stabilitási és politikai önrendelkezési ügy. Éppen ezért különösen súlyos, amikor egy politikai erő, a Tisza párt egy olyan programot tesz le az asztalra, amely nem védi, hanem szándékosan kiszolgáltatja ezt a szektort. Az energiapolitika ma már nem pusztán szakpolitikai kérdés, hanem a szuverenitás egyik legfontosabb terepe. A jelenlegi politikai verseny egyre inkább a globalista és a szuverenista megközelítések között zajlik: míg előbbi a piac elsődlegességére, a döntések központosítására és a nemzeti mozgástér szűkítésére épít, addig utóbbi a stratégiai ágazatok feletti nemzeti kontroll megőrzését, a családok és vállalkozások érdekeit és demokratikus döntéshozatal elsőbbségét hangsúlyozza. A választás tétje világos: képes marad-e Magyarország saját érdekei mentén alakítani energiapolitikáját, vagy átengedi ezt a döntési jogot a piacként aposztrofált globális külső szereplőknek, lemondva ezzel a nemzeti érdek képviseletének jelenleg legfontosabb eszközéről. (tovább…)

A magyar kormány nem enged békepárti álláspontjából

Az elmúlt hetek közel-keleti eseményei jól szemléltetik az erőpolitika által kilátásba helyezett új világrend működését. Az iráni helyzetnek köszönhetően egyre több ország sodródik bele a háborúba, amely a lokális és regionális emberi áldozatok, ellátási és infrastrukturális problémák mellett Európára nézve energia-, migrációs- és biztonsági kérdéseket is felvet. Magyarország kormánya békepárti álláspontot képvisel, az ország stabilitása szempontjából pedig kiemelten fontos, hogy a lehetőségekhez mérten mérsékelhetők legyenek a háború okozta globális hatások, kihívások, ezáltal pedig érvényesüljön a békepárti álláspont. (tovább…)

Az energiaszuverenitás megmaradásunk záloga

Az energia megszerzése, felhasználása és kereskedelme meghatározó szuverenitási kérdés, amely mindig is központi jelentőségű volt, és ma is az – mondta köszöntőjében Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében megrendezett Energiaszuverenitás 2026 konferencián hétfőn Budapesten, a MOL Campus-on. Az eseményen előadást tartott Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke; Lantos Csaba energiaügyi miniszter; Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója; Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója; Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos; Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhely vezetője; Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika üzletág-igazgatója; Yongsoo HWANG, a Kepco International Nuclear Graduate School professzora; és Tóth Máté energiajogász, a Rátky és Társa Ügyvédi Irodától. (tovább…)

Az Északi Áramlat-ügy és a brüsszeli önámítás vége

Számos olyan eset van, amikor a jog egyértelműen és kíméletlenül kimondja azt, amit a politika nem szeretne. A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2025. december 10-i ítélete az Északi Áramlat 2022-es felrobbantásáról pontosan ilyen. A német ítélet valójában annyit mondott ki, amit eddig is tudtunk: a terrorcselekményért Ukrajna felelős, egy állami hátterű, titkosszolgálati műveletről volt szó, amely veszélyeztette egy uniós ország, s így az egész EU energiaszuverenitását. A megfelelő következményeket mielőbb le kellene vonni, Ukrajna alkalmatlan az uniós csatlakozásra, hiszen egy ilyen ország nem érdemli meg a többi tagállam bizalmát. A brüsszeli vezetés azonban hallani sem akar erről, mint ahogy a nyakló nélkül kiszórt uniós források kapcsán sem hajlandó elszámoltatni Ukrajnát. (tovább…)