Napjaink geopolitikai folyamatai egyértelművé teszik, hogy egy olyan új globális energiarend van kialakulóban, amelyben az energiaszuverenitás és a diverzifikált hordozókhoz való hozzáférés biztosítása az államok kiemelt célja. Az energiapolitika nem pusztán egy ország gazdasági stabilitását és versenyképességét határozza meg: az olcsó, fenntartható, tiszta és megfizethető energiához való hozzáférés stratégiai és biztonságpolitikai vetülettel is bír. A gyakorlatban azonban kevés állam képes teljes mértékben saját forrásaira és döntéseire támaszkodva kielégíteni energiaigényét. Az erőforrások szűkösségéből és eloszlásából adódóan olyan nemzetközi versenyfutás vette kezdetét, amely nemcsak a szuperhatalmakat érinti, hanem a világ összes államát.
Magyarország vegyes pozíciókat birtokol az energiafüggetlenség dimenziójában, hiszen amíg az elektromos áramtermelés tekintetében egyre közelebb kerül az önellátáshoz, a földgáz és kőolaj területén külső függés tapasztalható. A magyar kormány azonban nem törődött bele abba, hogy történelmi és földrajzi okokból kényszerpályán mozogjon: az atomenergia és a napenergia preferálása, csővezetékek építése, regionális energetikai szövetségek kötése által igyekszik csökkenteni a külső függőségekből eredő kockázatokat.
A függés ellenére Magyarország energetikai mozgástere az elmúlt tizenöt évben jelentősen nőtt, hiszen a belföldi gáz- és villamosvezetékek összeköttetései a szomszédos államokkal nagy mértékben bővültek, így ma már a keleti piacok kiesése mellett is biztosítani lehetne a belföldi felhasználást. Az erre való képesség azonban csak lehetőségként és nem kényszerként jelenik meg, hiszen az energiabiztonság kérdése nem ideológiai, hanem pragmatikus alapokra van helyezve. Ez teremti meg a rezsiköltségek szabályozásának peremfeltételeit is, amely egyszerre védi a lakosságot és a szuverenitást.
Miközben a magyar kormány a patrióta gazdaságpolitika szellemében törekszik az energetikai szuverenitás megteremtésére és ellátásbiztonság szavatolására, Magyarország előtt már az a lehetőség is adott, hogy regionális elosztóközponttá váljon. A világ geopolitikai átrendeződésének következtében olyan szereplők és közvetítők jelentek meg az európai energiapiacon, mint az Amerikai Egyesült Államok, Törökország, Azerbajdzsán vagy Kazahsztán, ami új energiafolyosók kialakulásához is vezetett. Ebből Magyarország jelentős előnyt kovácsolhat, hiszen már évekkel ezelőtt stratégiai együttműködésen alapuló energetikai kapcsolatokat épített ki ezen országokkal, felismervén a magyar nemzeti érdek érvényesítésének lehetőségét. Noha az energiapolitikának különböző dimenziói léteznek, az új energiarendben elkerülhetetlennek tűnik, hogy az államok piackorrigáló beavatkozásokat hajtsanak végre a gazdasági nacionalizmus és a deglobalizáció szellemében. Ezzel maximalizálhatják energiaszuverenitásra való törekvésüket, amely nélkül kiszolgáltatottá válnak a külső erők számára.
Noha a jelenlegi nemzetközi környezet korántsem veszélytelen, Magyarországnak folytatnia kell a megkezdett utat. Ennek megértésére a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium ENERGIASZUVERENITÁS 2026 címmel közös konferenciát szervez, hogy előadások keretében mutassa be a magyar energiaszuverenitás jelenét, jövőjét és kihívásait.
Az Energiaszuverenitás 2026 konferencia előadói:
Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke
Lantos Csaba miniszter, Energiaügyi Minisztérium
Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója
Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója
Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhely vezetője
Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika üzletág-igazgatója
Yongsoo HWANG, Kepco International Nuclear Graduate School professzora
Tóth Máté energiajogász, Rátky és Társa Ügyvédi Iroda
A konferencián köszöntőt mond:
Schmidt Mária főigazgató, XXI. Század Intézet
Szalai Zoltán főigazgató, Mathias Corvinus Collegium
Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött!
Kérjük, részvételi szándékát legkésőbb 2026. január 23. 17:00 óráig a rendezveny@xxiszazadintezet.hu e-mail címen jelezze.
