Az energia megszerzése, felhasználása és kereskedelme meghatározó szuverenitási kérdés, amely mindig is központi jelentőségű volt, és ma is az – mondta köszöntőjében Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében megrendezett Energiaszuverenitás 2026 konferencián hétfőn Budapesten, a MOL Campus-on. Az eseményen előadást tartott Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke; Lantos Csaba energiaügyi miniszter; Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója; Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója; Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos; Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhely vezetője; Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika üzletág-igazgatója; Yongsoo HWANG, a Kepco International Nuclear Graduate School professzora; és Tóth Máté energiajogász, a Rátky és Társa Ügyvédi Irodától.
A modern világ energiaigénye minden eddiginél nagyobb
Schmidt Mária köszöntőjében kiemelte, sem az Európai Unió, sem Magyarország nem önellátó fosszilis energiából, és a kitettséget kritikus szintre emelik az EU politikusainak hibás döntései. Készpénznek vették az ENSZ klímapolitikai iránymutatásait, ami „klímahisztériát indított el”, átideologizálta az energiapolitikát, és végső soron energiaválsághoz vezetett.
Hozzátette, az EU vezetői a korszellemnek engedve a zöldpolitikától várták az uniós energiaellátás megoldását, miközben a szélerőműveket és a napelemeket – amelyek legfeljebb kiegészítő szerepet töltenek be – aránytalan támogatásban részesítették.
Schmidt Mária szerint Németország öngyilkos energiapolitikát folytatott azzal, hogy bezárták az atomerőműveket, és lemondtak az olcsó orosz gázról azt követően, hogy 2022 szeptemberében az ország saját szövetségesei egy terrortámadásban felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket, amely Németország és Európa gázellátásában kulcsszerepet játszott.
Az Európai Unió ezt követően szankciókat vezetett be az orosz olajjal szemben, és 2027-re tervezi az orosz fosszilis energiahordozók használatának teljes tilalmát. Magyarország ezzel szemben – emelte ki a XXI. Század Intézet főigazgatója – mentesítette magát a szankciók alól, és olyan energiapolitikát folytat, amely garantálja az olcsó és megbízható energiaellátást, valamint az erre épülő rezsitámogatási rendszert.
Az európai országok ugyanakkor önként cserélték le az orosz fosszilis energiát a jóval drágább, ugyanakkor kitermelésében és szállításában ugyanannyira szennyező amerikai LNG-re, ami egyoldalú függőséghez vezetett – jelezte.
Az EU kétfrontos harcot folytat, egyre elszántabban vesz részt az ukrán-orosz háborúban, és nem veszi észre, hogy meggyengült az 80 éves transzatlanti együttműködés. Az unió vezetői ukrán győzelemre számítanak, és arra, hogy a háborút követően Ukrajna nyersanyagkincseit gazdasági célokra hasznosíthatják. Ezért küldték ide a Shell magyarországi képviselőjét, Kapitány Istvánt, illetve a nemzetközi palagázbizniszben forgolódó Orbán Anitát – jelentette ki Schmidt Mária, megjegyezve, hogy 2013-ban a brit-holland olajtársaság az akkori holland kormányfő, Mark Rutte közvetítésével kizárólagos jogot szerzett az ukrán palagáz kitermelésére. A megállapodást Viktor Janukovics akkori ukrán elnök és a Shell képviselői a davosi Világgazdasági Fórumon írták alá – emlékeztetett.
A palagázbizniszben érdekelt brüsszelita politikai csapat egyik legfontosabb feladata, hogy Magyarországot is ráállítsák a palagáz használatára, és letörjék szuverenitásunkat, kiszolgáltassanak Ukrajnának, és az olyan profitéhes, globális cégnek, mint a Shell, amely „halálra kereste” magát a szankciókon, az LNG szállításával – mondta a XXI. Század Intézet főigazgatója. Arra figyelmeztetett, hogy ha „ők jönnek, elbúcsúzhatunk a gázfűtéstől, a rezsicsökkentéstől, az energiabiztonságtól és a szuverenitásunktól”.
Schmidt Mária szerint az energiaszuverenitás megmaradásunk záloga; a digitalizált világ és a mesterséges intelligencia energiaigénye minden eddiginél nagyobb. Ezért szükségesek az olyan új beruházások, mint Paks II, amellyel a saját termelés révén az import is kiváltható.
Energiaszuverenitás nélkül nincs társadalmi felemelkedés
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója elmondta, az energiaszuverenitás garantálása az állam nemzetbiztonságának és gazdasági stabilitásának alapfeltétele.
Orbán Viktort idézve utalt rá, ha Budapest erős, a Kárpát-Európa is erős, ha Budapest gyenge, akkor a régió széthullik. Az MCC ehhez a tehetséggondozással járulhat hozzá.
Kiemelte: az energiához való hozzáférés hiánya, valamint a magas árak mindig jobban sújtják a periférián élőket az infláción keresztül, ami reálbércsökkenéshez vezet, és ezzel bezárulnak a társadalmi mobilitás csatornái. Ezért energiaszuverenitás nélkül nincs hosszú távú társadalmi felemelkedés.
Az energiaellátás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés, és most Brüsszelben sokszor ideológiát csinálnak ebből. Az erőltetett zöld átállás tönkreteszi az európai versenyképességet, megfojtotta a gazdasági növekedést, amely nélkül azonban nem jut forrás környezetvédelemre, oktatásra, vagy fejlődésre, ami 22-es csapda – fejtette ki.
Ezzel szemben a magyar energiastratégia nem bezárkózást, hanem bátor lépéseket választ –húzta alá, példaként hozva a MOL tulajdonszerzését a szerbiai NIS kőolajipari vállalatban, ami tovább erősíti a magyar szuverenitást.
Az energiaszuverenitás a cselekvési szabadság képessége
Dr. Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke előadásában úgy fogalmazott: az energiaszuverenitás a cselekvési szabadság képessége, annak biztosítása, hogy egy ország energiaellátása kiszámítható és működőképes maradjon akkor is, amikor a külső környezet bizonytalanná válik. Ez azt jelenti, hogy értjük a rendszerünket, felismerjük kitettségeinket, képesek vagyunk gyorsan és hatékonyan reagálni, felelős mérlegelés mentén dönteni.
Hozzátette: az energiaszuverenitás alapját az energiaforrások, az infrastruktúra, a piaci kapcsolatok és a megfizethető árak egyensúlya adja. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzeti energetikai szabályozóként ezen elemek közötti egyensúlyt hivatott biztosítani, az energetikai trilemma – az ellátásbiztonság, a megfizethetőség és a fenntarthatóság – mentén. A jól működő szabályozás hétköznapokon szinte észrevétlen, valódi jelentősége akkor mutatkozik meg, amikor a stabilitás és a kiszámíthatóság megőrzése válik a legfontosabb feladattá.
Magunknak kell megteremteni a szuverenitást
Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója kiemelte: Az energiaszuverenitás oldalán nem valódi függetlenedést látunk, hanem függőségváltást. Az orosz energiahordozók visszaszorítása teret nyitott az amerikai LNG-nek, a megújulók technológiákban pedig érezhető a kínai gyártási és nyersanyag dominancia. Így az energiaszuverenitás oldaláról nézve nem történt függetlenedés. Sem az EU, sem a régió nem bővelkedik energiaforrásokban. Ez egy adottság, ami szuverenitási szempontból hátrány – hívta fel a figyelmet Hernádi, majd hozzátette: ezt a problémát kell megoldanunk.
Az EU eredeti terve az volt, hogy a dekarbonizáció által fogja növelni az energiaszuverenitást, de az energiaimport-függőség alig változott: 2019 és 2023 között mindössze 60 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Az orosz fosszilis energiáról való leválással az EU teret nyitott az USA-ból érkező LNG-nek, és az EU lett az Egyesült Államok legnagyobb piaca. 2024-ben az EU több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált, ennek közel 45 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, ami több mint kétszerese a 2021-es mennyiségnek. Ezen felül a megújulók fejlesztésével is új függőség jött létre.
Hernádi Zsolt szerint az európai dekarbonizációs célok nem reálisak, és úgy vélte, nagyobb tagállami rugalmasságra és diverzifikációra van szükség, valamint arra, hogy hagyják a piacot működni, mert ez növeli a hatékonyságot. Úgy vélte, hogy az energiaszuverenitás az állam és a piac együttműködésével jöhet létre: válságálló ellátás csak akkor jöhet létre, ha az állam stratégiai irányt ad, a vállalatok pedig képesek beruházni és alkalmazkodni.
A MOL évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy régióban kell gondolkodni. A MOL három finomítóval, 2400 töltőállomással és közel 100 ezer hordó napi termeléssel biztosítja a régió olajipari szuverenitását. Magunknak kell megteremteni a szuverenitást, segíts magadon és Isten is megsegít elv alapján. Ehhez az is kell, hogy a vállalatok megtermelt profitot vissza tudják forgatni beruházásaikba – tette hozzá.
Csökkenő importfüggés
Mátrai Károly, az MVM csoport vezérigazgatója előadásában úgy fogalmazott: Ma Magyarország villamosenergia szükségletének nagyjából 20%-át importálja, ami egy nagy előrelépés hiszen egy-másfél évtizeddel ezelőtt ez az importfüggés helyenként elérte a 30%-ot. Kiemelte, hogy nagyon nagyot léptünk előre az elmúlt időszakban, részben a zöld forradalomnak köszönhetően, hogy ez a függőség drasztikusan csökkent. Ezen előrelépés oka, hogy drasztikusan emelkedik a hazai villamosenergia-termelés. 2035-ben a paksi 5-ös, 6-os blokkok szolgálatba állásával együtt Magyarország abban a pozícióban lesz, hogy villamosenergiát exportáljon.
Hozzátette: Magyarországon is érvényesül az a megatrend, hogy egyre inkább villamosenergia-függőség alakul ki, a háztartások, a vállalatok is a fosszilis energiahordozókról átállnak a villamosenergiára. Így az ipari indusztrializációnak van egy olyan hatása, hogy egyre nagyobb lesz a hazai kereslet, és így reméljük, hogy ezt majd hazai termeléssel fogjuk kielégíteni.
A mesterséges intelligencia az energiaszuverenitás szolgálatában
Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos szerint nemcsak az energia, az adat is a szuverenitás kérdéskörébe tartozik. A mesterséges intelligencia sok irányba haladhat, amiben az államnak óhatatlanul beleszólása van. Ha megnézzük az energiastruktúránkat, akkor tulajdonképpen Magyarország ilyen szempontból ideális az adatközpontok működtetésére, hiszen az alapenergia nukleáris, jelentős mértékben nő a naperőműveink száma, a harmadik az éppen épülő CCG-kapacitás, ami azt a biztonságot jelenti, ami ahhoz kell, hogy adatközpontot tudjunk működtetni – tette hozzá a kormánybiztos.
Hangsúlyozta, hogy maga a mesterséges intelligencia hozzá tud járulni az energiaszuverenitáshoz, alkalmas arra, hogy a fogyasztói szokásokat, a hálózatterhelését vagy akár a meteorológiai modellek pontosítását lehetővé tegye. A mesterséges intelligencia egy jó eszköz arra, hogy az energiaszuverenitásunkat ne csak az által tudjuk biztosítani, hogy milyen irányból, milyen típusú energiát tudunk előállítani, idehozni, hanem úgy is, hogy hogyan használjuk fel az energiát, mert ezek tipikusan mesterséges intelligencia alkalmazások.
Globális verseny az energiaszuverenitás megteremtéséért
Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint az európai vezetők gondolkodását egy újabb „izmus”, a „greenism” (méregzöld gondolat) jellemzi, amit ha követünk, akkor soha nem lesz Európa versenyképes, ez a politika megöli az európai ipart.
A miniszter bírálta az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS) is, amely megdrágítja az európai iparvállalatok termelési költségeit. A rendszer a tervek szerint a közlekedésre és a lakossági energiafelhasználásra is kiterjedne, ami az üzemanyagárak emelkedését, valamint a lakossági földgázfogyasztás drágulását eredményezné. Ezt a módosítást, vagyis az ETS2 bevezetését egyelőre elhalasztották, ugyanakkor a miniszter az ETS jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát is szükségesnek nevezte.
A tárcavezető szerint Európa stratégiai dilemmával szembesül: a 2050-es karbonsemlegesség elérését célul kitűző Green Deal céljait követi, miközben a globális üvegházhatású gázkibocsátás mindössze mintegy 6 százalékáért felel. Magyarország részesedése pedig körülbelül 0,11 százalék – jegyezte meg.
Hangsúlyozta, a klímacélok teljesítéséhez jelentős beruházásokra van szükség az energiahálózatok fejlesztésében, az energiatárolási kapacitások bővítésében, valamint a távhőrendszerek korszerűsítésében és a geotermikus energia hasznosításában.
Lantos Csaba Energiafüggésből energiaszuverenitás című előadásában kiemelte: globális verseny zajlik az energiaszuverenitás megteremtéséért, amelynek kulcsa egy stabil, rugalmas és versenyképes termelési mix kialakítása. Magyarország ebben egy biztonságos és megvalósítható, arányos „középutas” megközelítést képvisel.
A miniszter szólt arról is, hogy az energiaszuverenitás felé vezető úton kiemelt szerepe van a hazai nagyvállalatoknak, különösen a MOL és az MVM külföldi szerepvállalásának. A cél olyan nemzetközi pozíciók megszerzése, amelyekhez erős vállalatokra és következetes stratégiára van szükség. A magyar energiastratégia egyik pillére az atomenergia: folyamatban van a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, megépül a Paks II. beruházás, és emellett Magyarország vizsgálja a kis moduláris reaktor (SMR) bevezetésének technológiai jogi és gazdasági lehetőségeit.
Energiabiztonság és energiaszuverenitás
Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhely vezetője szerint az energiabiztonság az egyenlőség és a régiók felzárkóztatása szempontjából is fontos. Fontos, hogy legyen elég energiája egy országnak, egy régiónak, hogy az energiaszuverenitása rendben legyen.
Elmondta, hogy Németországnak azok a lépései amikor bezárták az atomerőműveket – nem teljesen saját döntésből – és az orosz gázról átálltak egy drágább energiaforrásra, komolyan veszélyeztették a német gazdaság energiabiztonságát, energiaszuverenitását is. Ugyanakkor Németország mellett Európa is olyan döntéseket hozott, amely az európai energiaszuverenitást veszélyeztette, mint például az orosz olajról való erőltetett, túlzottan gyors leállás, vagy a vásárlási lehetőségek korlátozása. Sebestyén Géza előadásában hangsúlyozta: a napnak a végén az elhibázott energiapolitikát, a döntéseket, az energiaszuverenitásnak a hiányát az állampolgár fizeti meg.
Határozott fellépéssel az energiaszuverenitásért
Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika üzletág-igazgatója előadásában kiemelte, hogy két fő hajtóerő van amögött, hogy az európai ipar versenyképtelen. Az egyik a háborús vagy szankciós felár, a másikat az Európai Bizottság radikális, ideológia-vezérelt klímapolitikája jelenti. Az európai ipart már most megfojtja az ETS-rendszer, de az ETS2-rendszer (karbonadó) már a háztartásoknak is megugorhatatlanul nagy egzisztenciális terhet jelentene. A gáz esetében majdnem négyszeres lenne az áremelkedés, ez egy átlagos magyar háztartásnak évente 575 ezer forint többletköltséget okozna – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, ebből adódóan egyáltalán nincs társadalmi értelemben vett legitimitása ennek a rendszernek.
Magyarország szuverén, saját, magyar külpolitikát folytathat, és a következő időszak nagy kérdése az lesz, hogyan tudunk élni ezzel a szuverenitásunkkal. Érdemes keményen beleállni ebbe a konfliktusba, mert a következő időszakban meghatározó lesz – emelte ki Hortay Olivér.
Az energia nemzetbiztonsági szempontból is fontos
Yongsoo Hwang, a Kepco International Nuclear Graduate School professzora elmondta, hogy Dél-Korea hasonló kérdésekkel találja magát szemben, mint Magyarország, hiszen az energia rendkívül fontos nemcsak az ipar szempontjából, hanem minden nemzetbiztonsági jellegű szempontból is.
Ugyanakkor a professzor hangsúlyozta, hogy a társadalmukban a gáz jelenleg drága, viszont az atomiparból olcsón tudják szállítani a villamosenergiát, és ezért igyekeznek az atomenergiára építeni a jövőben is. A jelenleg dél-koreai kormányzat korábban atom-ellenes volt, de a napokban bejelentették, hogy támogatni fogják az atomenergia felhasználását, mert rájöttek, hogy olcsó, és hogy ebből képesek a hét 168 órájában, az év minden napján stabil utánpótlást biztosítani áramból.
A villamosenergia jövője kapcsán elmondta: mindenféleképpen fontos, hogy elkövetkezendő évekre megtaláljuk az utat, és egy egyértelmű jövőképre van szükség a villamosenergia-ellátásról, nemzeti tervre van szükség, hozzá nemzetközi együttműködésre van szükség.
Fegyverré vált az energia
Tóth Máté energiajogász (Rátky és Társa Ügyvédi Iroda) szerint az energiaszuverenitás a legfontosabb kérdéssé vált a jelen és a jövő szempontjából. Az augsburg-i vallásbéke idején az volt a mondás, hogy „akié a föld, azé a vallás”. Ma, kissé provokatívan átfogalmazva azt lehet mondani, hogy akié az energiahordozó, talán azé a jövő.
Az energiajogász hangsúlyozta: az energia a geopolitika rangjára emelkedett, az energia fegyverré vált, és ezért nem mindegy, hogy hogyan sáfárkodunk a saját energiaszuverenitásunkkal. Olyan időbeli pillanatban vagyunk amikor Magyarország az energiaszuverenitását nem csak, hogy meg kell védenie, és meg tudja védeni, de ezt a régióban a magyar pozíció növelésére eszközként tudja használni, és eszközként is kell használni, hiszen mindenki geopolitikai eszközként használja a saját energiaipari cégeit a régióban is.
Tóth Máté hangsúlyozta: nekünk meg kell védeni ebben az elképesztően változó világban az energiaszuverenitásunkat, és használni kell a régióban az energiapozíciót mint eszközt Magyarország érdekében, és így lesz a 21. század nyertese Magyarország egy vesztes 20. század után.
XXI. Század Intézet/MTI
