CIKKEK

Progresszív őrület Hollywoodban

Egyre szembetűnőbbé válik, hogy az újmarxisták a kultúra alapjává az identitásideológiát tették, amelyben az „elnyomottak” (a különböző etnikai és vallási kisebbségek, a nők, az LMBTQ-kisebbség tagjai) felemelésére van szükség az elnyomó fehér, patriarchális, heteroszexuális, „cisz” rendszerrel szemben. Ezen forradalmi hevület szele a társadalomtudományi értelmiségi körökön kívül a film- és sorozatgyártásban tombol leginkább, ahol a BBC-től kezdve a Netflixen át egészen Hollywoodig a progresszív ideológia által vezérelt egalitárius törekvések nem az alkalmasság, hanem a sokszínűségi kvóták alapján kelnek életre.

A terror a nagyvárosi élet része

Sadiq Khan, London polgármestere 2017-es megnyilvánulása a 2016-os New York-i iszlamista terrorcselekmény kapcsán mit sem veszített aktualitásából. A multikulturális Londonban az elmúlt évek során több terrortámadás is történt, a legutóbbi éppen október 15-én, amikor egy szomáliai származású brit állampolgár, Ali Harbi Ali meggyilkolta Sir David Amess tory parlamenti képviselőt. Egyre nehezebb tagadni a borzalmas valóságot: a „sokszínűség” és a terror kéz a kézben járnak.

Stockholm-szindrómában szenved Németország

Németországban évek óta kirajzolódni látszik azon tendencia, amely egyre inkább az ország kultúrájának feladásával jár együtt. Az ország erősen összeegyeztethetetlen módon, ám kellően lelkesen enged mind a muszlim kisebbségek, mind az LMBTQ-lobbi nyomásának, és a kulturális önfeladás zsákutcájába fordul. Európa vezető hatalma Stockholm-szindrómában szenved.

Transzszexuális nőellenesség Nyugaton

Az Economist a múlt héten publikált egy cikket, amelyben arról elmélkedik a szerző, hogy a „nő” kifejezés miért köt csomót az emberek nyelvére. Ennek kapcsán érdemes rávilágítani arra, hogy a politikai korrektség és a szélsőséges egyenlőségpártiságból táplálkozó progresszivizmus hogyan rombalja le szándékosan a férfiak és nők közötti határvonalat, és fordul teljes abszurditásba.

Bevándorláspárti lehet az új német kormány

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke, Olaf Scholz lesz Németország következő kancellárja, amennyiben sikerül megállapodni a „zöldekkel”, valamint a liberális FDP-vel is. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy a valószínűsíthető kormánykoalíció tagjai hogyan viszonyulnak a bevándorláshoz.

A bevándorlás nem segít a demográfiai válságon

Napjainkban Európa több kihívással is szembesül, amelyek közül az egyik legjelentősebb a demográfiai krízis. Sajnálatos módon több európai országban is ez a tendencia figyelhető meg, amely problémát ráadásul az őshonos lakossághoz tartozó családok támogatása helyett kulturálisan idegen tömegek betelepítésével akarják megoldani Nyugaton.

A magyar migrációs modellt másolja Dánia

A dán szociáldemokraták a 2015-ös migrációs válság óta egyre inkább bevándorlásellenes politikát folytatnak, ami az európai baloldali pártok körében egészen egyedülállónak számít. Ez jól mutatja, hogy a Magyarország által 2015 óta következetesen képviselt bevándorlásellenes politikának nem csak Közép-Európában, vagy a politikai jobboldalon van példamutató értéke, hanem akár a nyugat-európai baloldalon is.

A német „zöldek” Soros kottájából játszanak

Noha a „zöldek” által delegált Annalena Baerbock esélye a kancellári posztra egyre halványabb, az általa vezetett zöld-baloldali párt részvételére az új koalícióban továbbra is jelentős esély mutatkozik. Ennek kapcsán érdemes betekinteni a kulisszák mögé, és felfedni a párt valódi arculatát, amely gyakorlatilag nyíltan Soros György világképét képviseli, különösen a tömeges migráció legalizálása terén.

Afganisztán eltemette az Amerikai Birodalmat is

Az afganisztáni fiaskóval a progresszív imperializmus újabb mérföldkövéhez érkezett, így ideje számot vetni az intervencionista demokráciaexport egyenlegével: demokrácia helyett Afganisztánban is iszlamista rezsim épült, a vérből és káoszból pedig újabb menekülthullám indul meg Európa felé.

Iszlám radikalizmus Hollandiában

Hollandiában a török és marokkói vendégmunkások beáramlása, majd önkéntes szegregációja után a muszlim gettók  konzerválódtak, amit az állam tétlenül nézett. Jelentős nemzetbiztonsági kihívást jelent, hogy a kialakult párhuzamos társadalmakban burjánzó vallási radikalizmust a Denk nevű párt már a parlamentben nyíltan képviseli, amivel párhuzamosan a külföldről finanszírozott iszlamista ideológia is egyre jelentősebb problémát jelent.

Svédország, a multikulturalizmus fellegvára

A muszlimok által kialakított párhuzamos társadalmak már évtizedek óta léteznek Svédországban, ahol az állami szervek erőszak-monopóliuma egyszerűen nem érvényesül, és az országot vezető liberális elit részéről hajlandóság sem mutatkozik a probléma megoldására. Egy évtizeddel ezelőtt a gettóbeli zavargások és a rendőrség elleni bombatámadások kivételes eseménynek minősültek, míg napjainkban mindennapi jelenséggé váltak.