Botránypolitikusok: Jakab Péter a ciklus Juhász Pétere

Minden kormányzati ciklusban megjelennek azok a politikusok, akik rendre valamilyen megbotránkoztató akcióval igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. Ezek a politikusok olyan lejtmenetben lévő pártokban juthatnak főszerephez, amelyeket a meghatározó, elsővonalbeli politikusok már otthagytak. A botránypolitikusok előtérbe kerülése minden esetben az adott párt szétesését, rövid időn belüli megszűnését jelzi. A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a botránypolitizálás jelenségét járja körül. Azt vizsgálja, miként kerülhetnek vezető pozícióba bizonyos pártokon belül azok a botránypolitikusok, akik megbotránkoztató politikai akciókkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. (tovább…)

Fidesz-győzelem Borsodban: már a főpróbán elbukott a baloldali összefogás

Koncz Zsófia mostani győzelmének köszönhetően a kormánypártok továbbra is kétharmados többséggel rendelkeznek az Országgyűlésben, így Magyarország a jövőben is példanélküli politikai stabilitással fog rendelkezni, ami jelentős versenyelőnyt jelent a koronavírus-járvány elleni küzdelem során. A mai győzelem azért is nagy eredmény a kormánypártok számára, mert 2011 óta eddig nem tudtak nyerni egyetlen egy időközi országgyűlési választáson sem. A mostani szerencsi időközi mellett már a pár héttel ezelőtti mohácsi időközi választás, illetve számos közvélemény-kutatás is azt jelezte, hogy a baloldal önmagával az összefogással nem tud további szavazókat megszólítani, sőt több esetben néhány százalékponttal rosszabb eredményt érnek el, mint amennyit az egyes pártok külön-külön korábban szereztek. Nem csodaszer tehát a baloldali összefogás, az elvtelen hatalomtechnikai alku elbukott. A Jobbik sorsa ezzel megpecsételődött, a nyertes az ellenzéki oldalon egyértelműen Gyurcsány Ferenc. (tovább…)

Európai népszerűségrekorder a Fidesz

Az általános vélekedéssel szemben egyáltalán nem minden országban megfigyelhető tendencia az, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági és egészségügyi válság eredményeként nőtt a kormányzó pártok támogatottsága. A 27 uniós tagállam közül több országban csökkent vagy stagnált, illetve a kezdeti erősödést követően újra gyengülésnek indult a kormányerők népszerűsége. Magyarországon a sikeres kormányzati válságkezelést jutalmazták a választók, a Fidesz-KDNP a közvélemény-kutatások szerint a biztos pártválasztók több mint 50 százalékát tudhatja maga mögött. Ez a magas támogatottsági szint nagyon ritka Európában, csak a máltai Munkáspárt büszkélkedhet ilyen magas szintű társadalmi támogatottsággal. (tovább…)

Habarékellenzék az egységes jobboldallal szemben

A baloldalon egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzéket akarnak létrehozni, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen. Ezt mutatják az ellenzéki vezetésű önkormányzatok is, ahol alig fél év után sorra bomlanak fel az együttműködéseik. Míg korábban egységet tudott felmutatni a baloldal, mára ez egyértelműen a jobboldal sajátossága, megszűnt a baloldal váltópárti jellege. Az Orbán Viktor által létrehozott jobboldali szövetség rendkívül sikeres, már a harmadik választást nyerte meg kétharmados parlamenti többséggel, a mostani parlamenti ciklus felénél is a biztos pártválasztók között 50 százalék feletti támogatottsággal bír. Nem ismeretlen a magyar történelemben az a politikai megosztottság, amelytől a mai baloldal már hosszú ideje szenved. A dualizmus idején az egymással össze nem illő politikusokat sorai között tudó „szövetkezett ellenzéket” a kortársak nem éppen dicsérően „habarék pártnak” hívták. A kormányzásképtelen formáció 1906-os hatalomra jutását követően a külső és belső ellentétek hatására csúfos kudarcot vallott, egyetlen célkitűzését sem sikerült elérnie. A térségünkben azonban nem csak magyar sajátosság a habarékellenzék. Szerbiában, Lengyelországban és Szlovéniában is olyan jobboldali kormány van hatalom, amely a belpolitikai viszonyokhoz képest a legstabilabb és legkoncentráltabb politikai táborral rendelkezik, míg megosztott baloldali ellenzékük rendre kormányzásképtelen. (tovább…)

Orbán Balázs: Államépítés a XXI. században – A magyar állam karaktere

Ha azt hisszük, hogy a siker receptje külföldről jön, akkor leszokunk a gondolkodásról, s így hiába veszünk át másutt jól működő intézményeket, mintákat, nem fogjuk tudni működtetni azokat. (tovább…)

A segélypárti baloldal a válságnak szurkol

A baloldali politikusok először a koronavírus-járvány során meghozott kormányzati intézkedéseket, majd a gazdaságvédelmi akcióterv lépéseit támadták, politikai tőkét akartak kovácsolni a válságból. Ugyanakkor mindkét esetben lyukra futottak, hiszen amellett, hogy Magyarország a világon az egyik legsikeresebben kezelte a járvány első szakaszát, a negatív gazdasági hatásokat is sikeresen kivédte. A segély helyett munkaalapú gazdaságpolitikai felfogásnak köszönhetően sikerült hazánk gazdasági stabilitását megőrizni, korántsem nőtt oly mértékben a munkanélküliek száma, mint ahogyan azt a baloldal korábban vizionálta, jóval az uniós átlag alatt van az álláskeresők száma Magyarországon. A nemzeti kormány intézkedései több százezer munkahely megmaradásához járultak hozzá, míg a baloldal a megszorító politikájával 2010 előtt csak tovább mélyített az akkori gazdasági és társadalmi krízisen. A közvélemény-kutatások azt jelzik, a választók büntetik a baloldal valóságtagadó politikáját, a kormánypártok támogatottsága növekedett.

(tovább…)

Nagy Ervin: Vajon a mi életünk is számít?

A globális kultúra (?) mindent átfonó szövetének köszönhetően megjelent a bűntudatexport, ami az amerikai liberálisok érzületét viszi szerte a világ erre érzékeny lakosságának. Így az elképzelt rendszerszintű rasszizmus rendszerszintű bűntudatot ébreszt. (tovább…)

Frank Füredi: Egy tömeghisztéria születése

Az interneten a népszerű bejegyzések szerzői egymással versengve tesznek tanúságot arról, mennyire szívükön viselik a BLM ügyét. (tovább…)

Politikai dilettantizmustól szenved az ellenzék

Rendre olyan amatőr hibákat vétenek az ellenzéki pártok, amelyek rávilágítanak a professzionális politizálás hiányára ezen a térfélen – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője példaként említette Korózs Lajos videóhamisítási botrányát, de szintén a dilettáns ellenzéki politizálás részeként tekint arra, hogy a párt késlekedése miatt hivatalosan még mindig nem Jakab Péter a Jobbik elnöke. Hozzátette: az MSZP és a Jobbik mellett a Momentum sincsen jó helyzetben, hiszen a tisztújítás eredménye rávilágít a párt identitásválságára, amely könnyen pártszakadáshoz vezethet. Szintén rontja az ellenzék megítélését, hogy Budapesten – ahol kicsiben tudnák megmutatni, miként kormányozna egy balliberális kormánykoalíció – még a Lánchíd felújítása is kifog rajtuk. Az ellenzéki térfélen az egyetlen potens szereplő a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció. (tovább…)