• HU
  • Rólunk
  • Munkatársak
  • Hírek
  • FELHÍVÁS
  • Elemzések
  • Kutatások
  • Eurázsiai Figyelő
×
„Az emberi természet univerzális és állandó.”
David Hume 
világrendválasztásháború
Frank Füredi
tudományos főmunkatárs

CIKKEK

Az EU (nem is oly) csendes háborúja a populizmus ellen

A francia elnökválasztás nem pusztán egyetlen ország jövőjéről szólt. Az EU-t irányító föderalista oligarchia úgy látta, az ő dédelgetett projektjéről zajlik népszavazás Franciaországban. Az oligarchia tagjai szemében Macron elnök az Európai Unió legitimitását személyesítette meg, ellenfele, Marine Le Pen pedig a populista veszélyt.

A magyar lázadás

Orbán Viktor újraválasztása az EU beavatkozási kísérletének különösen erős elutasítását jelenti.

A történelem bosszúja

Egyértelmű, hogy az elmúlt évtizedek során a nyugati diplomácia nem volt képes megérteni, milyen történelmi hatások alakítják az orosz vezetők felfogását. Emiatt aztán alábecsülték a rendezetlen ukrajnai hatalmi helyzetben rejlő veszélyeket. Ez az ismerethiány és szellemi zűrzavar közvetlenül annak következménye, hogy az elit menekül a történelem elől.

Útban Jalta felé?

Lehetséges, hogy a mai ukrajnai konfliktusból egy új Jalta emelkedik ki. Ez a Jalta azokban csupán karikatúrája lehet a réginek. Putyin nem Sztálin és Joe Biden sem Franklin D. Roosevelt.

Magyarország és Lengyelország az Európai Unió célkeresztjében

Senki sem lepődhetett meg, amikor az Európai Unió erősen átpolitizált Bírósága úgy döntött: Magyarország és Lengyelország „nem a mi kutyánk kölyke”. Azonban ha a szabadság nyugati hívei védelmükbe veszik Magyarországnak az önrendelkezéshez való jogát, akkor ez a neokolonialista politikai művelet alighanem vakvágányra fut.

A tömeghisztéria politikája Kanadában

A tömeghisztériák és a boszorkányüldözések története azt tanúsítja, hogy ha nincs, aki szembeszálljon az erkölcsi romlással és hanyatlással, a társadalom ezek védtelen áldozatává válik. Ha az ember végigtekint Kanadán és politikai vezetőin, valamint kulturális elitjének magatartásán, nehéz szabadulnia a következtetésről, hogy tragikusan utat vesztett társadalommal van dolga.

A nagyhatalmi erőviszonyok változásai

Oroszország soha nem fogadta el a hidegháború utáni világrendben neki kijelölt geopolitikai alsóbbrendűség státuszát, ezt többek között világossá tette a Krím félsziget 2014-es annexiójához vezető eseménysor is. Ráadásul a Krím annexiója óta Oroszország informális szövetséget épít ki Kínával, hogy javítsa hatalmi pozícióját. Alighanem úgy érzi, hogy a globális erőviszonyok valamelyest az ő javára módosultak, és többé nem lehet az ország törekvéseit a végtelenségig figyelmen kívül hagyni.

Populizmusról és világjárványról

A fősodratú média örömittasan ünnepli, hogy egy új tanulmány szerint a populizmus a pandémia áldozatául esett.  Ez azonban ismételten rávilágít arra, hogy amikor az elit hisztérikusan riogat a populizmus rémével, valójában az motiválja, hogy viszolyog a néptől és a demokráciától. Mint egy tanulmányomban kifejtettem: 2016 óta, amikor Nagy-Britanniában a brexit-pártiak győztek a népszavazáson, az Egyesült Államokban pedig Donald Trumpot választották elnökké, a demofóbia, vagyis a néptől való félelem beteges méreteket öltött. Azóta az elit rászokott, hogy a populizmussal azonos értelemben használja a „fasiszta”, a „tekintélyelvű” és az „antidemokratikus” szavakat.

A biológiai nem eltörlésének veszélyei

Mióta egyáltalán létezik tudomány, kétségbevonhatatlan és igazolt ténynek számított, hogy az emberi nem férfiakból és nőkből áll, ezek különböznek egymástól, és más nemek nem léteznek. A Rasmussen közvélemény-kutató intézet adatai szerint hiába meggyőződése az amerikaiak túlnyomó többségének , hogy csupán két nem van, egy jelentékeny kisebbség a transzlobbi befolyásánál fogva fennen hirdeti a biológiai alapvetés társadalmi konvencióját.

Egy évvel a Capitolium ostroma után

A hatalom berkeiben egy év elteltével is arra használják az ostromot, hogy a rettegés kultúráját építsék. Újabb példa ez arra, hogy mértéktelenül felnagyítanak egy fenyegetést, és ezzel bizonytalanságot keltenek a közvéleményben.

A szülők lázadása

Terry McCauliffe, Virginia állam demokratapárti kormányzója hatalmas meglepetésre vereséget szenvedett Glenn Youngkin republikánus jelölttel szemben, ami rávilágított arra, hogy az amerikai kulturális elit nem feltétlenül jár mindig sikerrel társadalommérnökösködő törekvéseiben. Elbizakodott kulturális elitünk alighanem a kultúrharc legújabbkori történetében ez alkalommal szenvedett először súlyos vereséget.

Miért áll meg az egyre woke-abb EU félúton?

Az Európai Unió szemlátomást akadályokba ütközik abban a törekvésében, hogy az angol-amerikai stílusú woke ideológiát rákényszerítse a tagállamokra. Már Ferenc pápa is arra figyelmeztetett, hogy az EU széteshet, ha Brüsszel továbbra is diktatórikus stílusban működik és rá akarja kényszeríteni az emberekre a maga woke szóhasználatát.

Már a karácsonyra is lőnek a kultúrharcban

A jelek szerint a brit kormány munkatársai azt szeretnék, ha a kormány közleményeiben nem esne szó a karácsonyról, mivelhogy említése kirekesztené azokat, akik nem tartják ezt az ünnepet.

Már a brit határőrség sem hisz a határokban

Miért is nem lepődtem meg, amikor az Egyesült Királyság Határőrségének távozó parancsnoka „szaros határokról” beszélt, s még azt is hozzátette, hogy az államhatár „csak szaros púp a hátunkon”? Azért, mert már jó ideje egyértelmű volt, hogy a Határőrség sokkal inkább önképének fényezésével foglalatoskodik, semmint a brit határok védelmével.

A tekintélyelvűség vádja és a szuverenitás igénye

A dezinformáció korábban élünk: újságírók és kommentátorok – gyakran akarva, máskor akaratlanul – rendszeresen elferdítve közvetítik a híreket. A félretájékoztatás nem korunk kizárólagos sajátossága. Amióta létezik tömegtájékoztatás, a tájékoztatók mindig is válogattak a tények között. Valami azonban megváltozott: manapság a média jelentős része nemcsak félreértelmezi a tényeket, hanem kifejezetten tisztességtelenül számol be róluk.

A transzneműség ideológiájának útja a kulturális hegemóniáig 

A transzneműség ideológiája az emberek magatartását hivatott befolyásolni, hogy egy meghatározott politikai célnak megfelelő irányba mozdítsa el a közéletet. Mindenekelőtt céljának tekinti, hogy újra írja azokat a társadalmi szabályokat és hosszú idő óta elfogadott kulturális előfeltevéseket, amelyek meghatározzák, mit jelent férfinak, illetve nőnek lenni.

Érvek Lengyelország mellett

Ha azt akarjuk, hogy virágzó demokrácia legyen Európában, vissza kell nyesni az Unió hatásköreit.

Hogy csináljunk viccet az emberi jogokból?

Kanadának máris sikerült! Az egyik kanadai bíróságnak szabályzata szerint ugyanis, ha valaki nem a megfelelő személyes névmást használja valaki mással kapcsolatban, azzal megsérti az illető emberi jogait.

Mintha a náci Németországban élnénk, semmit sem lehet mondani

Ebben a kultúrharcban és identitáskrízisben minden egyre csak rosszabb lesz.

A Munkáspárt vezére nekiveselkedik a biológiának

A jelek szerint a brit Munkáspártot foglyul ejtette a transzneműség ideológiája. Keir Starmer, a párt vezére ugyanis szemrebbenés nélkül elvetette a tudománynak azt a mindmáig vitathatatlan álláspontját, hogy a férfiak és a nők között biológiai különbség áll fenn.

Mi lehet rosszabb még 2001 szeptemberénél is?

Ha végigtekintünk az elmúlt két évtized eseményein – 2001 szeptember 11-től a tévedésben fogant, tragikus afganisztáni, iraki, líbiai és szíriai katonai beavatkozások sorozatáig – nehéz nem arra a következtetésre jutni, hogy nemigen változott semmi.

Lobogjon az erény zászlaja!

A kulturális identitáspolitikánál kevésbé van nárcisztikusabb és megosztóbb ezen a világon. Képviselőit az az énközpontú ethosz vezérli, hogy „minden rólam szól”. Így aztán csupán idő kérdése volt, mikor követeli majd az egyre bővülő LMBTQ+ mozgalom valamelyik csoportja, hogy az úton-útfélen feltűnő szivárványos zászlón igazítsanak egyet.

Kultúrharc a nyugati művészet ellen

A nyugati előadóművészet és irodalom elleni kereszteshadjárat minden eddiginél magasabb szintre hágott. A keresztesvitézek azt vallják, hogy a klasszikus színdarabokat és zeneműveket vagy át kell írni az ő világszemléletük szellemében, vagy törölni kell őket

Tucker Carlson és a Magyarország elleni propagandaháború

A nyugati média mindenekelőtt azért reagált olyan mértéktelenül hevesen Carlson magyarországi látogatására, mert attól tart, hogy a magyar kormány lejáratását célzó, évek óta folyó sikeres propagandahadjárat törést szenved, ha az egyszerű amerikaiak a saját fülükkel hallhatják, mit is mond Orbán.

A szabadság hangja

A fiatal magyar szurkolókkal beszélgetve olyan érzése támad az embernek, mintha nagyot szippantana a józan ész levegőjéből. Zsongásuk ragályos; nemcsak a józan ész, hanem a szabadság szellemét is érezni a forró, koranyári levegőben.

Jelentés a kultúrharc lövészárkaiból

Ne hallgassunk a kultúrharc-tagadókra. Mindent eldöntő küzdelem zajlik: a társadalom jövője a tét.

Tűzzel játszani

Nyugaton már nem csak az államhatárok állnak állandó támadás alatt, hanem a nemi, életkorbeli különbségek, a család intézménye és a nemzeti hagyományok is.

A posztmodern nyugati kultúra a szabályáthágás kultúrája

Ha nincsenek lelki határok, akkor bármi lehetek: fehér vagy fekete, hetero- vagy homoszexuális, és így tovább – erre az útra lépve az ember egész életében keresi a saját identitását. Modern Odüsszeusszá válunk.

Magyarország a woke gyarmatosítók célkeresztjében

Aki azt hiszi, hogy csak a régi típusú gyarmattartók voltak képesek fennhéjázón tekinteni azokra, akik „mások, mint mi,” hát nagy tévedésben van. A mai woke gyarmatosítók is képesek rá, amint Lisa Nandy, a munkáspárti árnyékkormány külügyminisztere ékesszólóan bemutatta, amikor hisztérikusan reagált arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Downing Street vendége volt.

Ki van biztonságban, ha már Isaac Newton is célpont?

A brit felsőoktatás irányítói szemlátomást szorgos munkával igyekeznek elsajátítani a kínai kulturális forradalom legrémesebb ötleteit. A nagy kulturális forradalom egyebek közt azzal a céllal mozgósította a fiatalokat, hogy megtanítsa őket elődeik gyűlöletére és kitörölje a múltat a magatartásukat befolyásoló tényezők közül. A Sheffieldi Egyetem minden jel szerint szívvel-lélekkel magáévá tette ezt a doktrínát, amikor elszánta magát arra, hogy lerombolja a világtörténelem egyik legnagyobb tudósának, Sir Isaac Newtonnak hírnevét.

Hogyan gondolkodjunk?

Ha egyszer a Forbes amerikai gazdasági magazin kommentátorától azt olvassuk, hogy a mindenütt rasszizmust sejtő, azaz woke kapitalizmus használ a profitrátának, akkor nem sok kétségünk maradhat afelől, hogy a kapitalizmus alapos fazonátigazításon esett át.

Kultúrharc a gyerekszobában

Már-már azt képzeltük volna, hogy a woke-szellemiség kultúrharcosainak őrültsége nem fokozható tovább, amikor rá kellett döbbenünk, mennyire komolyan gondolják azt a tervüket, hogy fenekestől felforgassák az emberek életét. A Mattel Játékgyár, a Scrabble Észak-Amerikán kívüli jogainak tulajdonosa a minap jelentette be, hogy hivatalosan elismert kifejezéseinek listájáról töröl négyszáz, sértőnek minősített szót.

Miért nem egy szó csupán a szabadság a sok közül?

Schmidt Mária “Országból hazát – Harminc éve szabadon” című könyvében a múlt igazságtalanságaival szembeni haragot tárgyismeret és okos érvelés árnyalja. Schmidt Mária mindenesetre derűlátó. Szenvedélyesen áll ki Magyarországért, de egyúttal elkötelezett európai is, és hisz benne, hogy a nyugati civilizáció örökségének kulturális erőforrásai új tartalmat tudnak adni annak, hogy mi értendő jó életen a 21. században. Gondolatébresztő, hogy milyen erősen hisz ezekben az értékekben, s hogy milyen ékesszólóan képviseli őket.

Nem minden terrorizmus, ami nem tetszik

A terrorizmus nem játék. Aki mindenfajta erőszakot terrorizmusnak nevez, tréfát űz belőle.

A függőségfüggésről

Nem kétséges az sem, hogy a fiatalok telefonhasználati szokásainak vannak aggasztó vonásai. De ha ezt a problémát telefonfüggőségnek minősítjük, azzal egyrészt misztifikáljuk, másrészt egészségügyi jelenségnek állítjuk be azt, ami valójában társadalmi és kulturális probléma.

Már a komolyzene is faji kérdés

Manapság előbb-utóbb minden faji kérdéssé fog válni, úgyhogy csak idő kérdése volt, hogy mikor kerül a klasszikus zene is a fehérek kulturális bűnei ellen vívott keresztes háború célkeresztjébe. Hogyan is lepődhettem volna meg a New York Times írásának címén: „Összecsapások a fajiság és a szólásszabadság ügyében egy jelentéktelen zenetudományi folyóirat cikke kapcsán.”

A Nagy Testvér Washingtonban 

A dezinformáció elleni kampány nem más, mint felhívás arra, hogy valaki csendőrködjék és cenzorkodjék olyan emberek millióinak nézetei fölött, akik – akár igazuk van, akár nem – úgy gondolják, hogy nem bízhatnak a médiában. Valószínűnek látszik, hogy más egyéb, nemkívánatosnak ítélt nézetekkel együtt sikerülni fog letiltani azt az álláspontot, hogy a média elfogult a konzervatívok rovására vagy legalább is olyan kampányt indítani ellenük, amely elfogadhatatlannak állítja be e véleményeket.

Az (át)nevelés győzelme az oktatás felett

2020-ban ezt is megértük. A kultúrharc woke (éber) bajnokai a gyermekintézményekre is kiterjesztették hadjáratukat. A gyerekeket szerte az angol-amerikai világban arra okítják, hogy a fehér privilégium a mindennapi élet kétségbevonhatatlan része. Ezt a propagandát sulykolják a tanítási segédanyagokat ajánló honlapok, melyekből azt tudható meg, hogy a fehér bőrű gyermekek öntudatlan előítéletekben szenvednek, fekete bőrű társaik pedig rendszerszintű rasszizmus áldozatai.

Magyarország és Lengyelország igaza

Az Európai Unió meg akarja leckéztetni Magyarországot és Lengyelországot, s e célból le akarja nyomni mindkettő torkán azt a tervet, mely „a nemi egyenlőséget” hivatott előmozdítani. Ez a cél úgy értendő, hogy ha valamelyik kormány véleménye szerint csak két nem van, tudniillik vagy férfi valaki, vagy nő, azt az európai „értékek” megsértésével fogják megvádolni, és könnyen meglehet, hogy súlyos pénzügyi szankciókkal sújtják.

Pozitív zsidó identitást kell kialakítani, és nem arra fókuszálni, hogy mennyit szenvedtünk

Mindenki azt mondja, Magyarország a legantiszemitább ország az egész világon. Mégis, ha én vallásos zsidó lennék, könnyebben tudnék kipában menni az utcán itt, mint mondjuk Berlinben, Malmőben, Párizsban vagy Londonban. Nyugat-Európában nagyon megerősödött az identitáspolitika, ami újfajta megjelenési formát kölcsönöz az antiszemitizmusnak.

Sorost bírálni nem antiszemitizmus, birodalma létezik, a spekuláns csak a liberálisok szemében Teréz anya

Érthetetlen és veszélyes, hogy Soros védelmezői és a liberálisok mindenkit antiszemitának és rasszistának bélyegeznek, aki kritizálni merészeli Soros Györgyöt. A XXI.Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint nem antiszemitizmus Soros kártékony tevékenységéről, üzelmeiről, birodalmi ambícióiról és oligarchikus motivációjáról beszélni.

A társadalom egyre kevésbé képes szocializálni a fiatalokat

Az iskolákban sajnos csak nagyon kevés idő jut arra, hogy a tanárok egy-egy tanulóval külön foglalkozzanak, így az oktatásban gyakorta alulmarad az individuum egyéni fejlesztése. Ezért lenne nagyon fontos az, hogy a gyerek már úgy kerüljön be a közösségbe, hogy az alapvető szociális táplálékot otthon megkapta.

Visszaszerezni Európát az Európai Uniótól

Az Unió technokratái nem most próbálkoznak először azzal, hogy iskolai propaganda révén legitimálják magukat. Az Unió mégis kifejezetten képtelen volt rávenni a fiatalságot arra, hogy európai történelemben gondolkodjék.

VIDEÓK

Megfigyelés, befolyásolás, cenzúra

Manapság a cenzúrát nem az államok és kormányok gyakorolják, hanem az egyre növekvő hatalommal rendelkező technológiai óriáscégek.

Magyarország élőben Frank Füredivel

A nyugati társadalom elidegenedett a korábban egyezményes határoktól, ami mellett az is jelentős problémát jelent, hogy a ma jellemző kulturális beidegződések inkább a határtalanság igenlése felé hajlanak, semmint az olyan belső és külső választóvonalak tisztelete felé, amelyek keretet adnak az emberek életének. Egy ilyen világ pedig egyre nagyobb kihívások elé állítja a nemzetállamokat.

Célkeresztben a határok

Nagyon fontos, hogy nem lehet igazi szabadságot határok nélkül elképzelni. Az ókori görögök nem véletlenül ugyanazt a szót használták a határra vagy a falra, mint a jogra. Mert csak úgy lehet igazi jog, ha van egy határ, amin belül az emberek vigyáznak egymásra és egyformán kezdenek gondolkozni.

A bizonyos „nyílt társadalom” – Kultúrharc a XXI. Században

A „nyílt társadalom” harcosai nem bírják elviselni az emberek közötti különbségeket, így minden országot „ki akarnak nyitni”. A nyílt társadalmakat képviselők számára nem fontosak a nemzeti értékek, számukra csak emberek vannak és ezért az ő ideológiájukban csak az emberek fontosak, nem a külön fajta népi kultúra, nem a külön fajta differencia az emberek között.

A határok relativizálása; ostrom a nemzeti szuverenitás ellen

Az állampolgárság és a határok elleni ellenségesség egy alapvető fenyegetést jelent a demokrácia ellen. A demokratikus élet, a demokratikus politika azon múlik, hogy van-e az állampolgároknak egy olyan csoportja, akiknek felelőssége van és komolyan is veszik. A demokráciát csak akkor gyakorolhatjuk, ha annak fizikai határa van, hiszen valós demokrácia egy meghatározott fizikai területen belül jöhet létre, mert csak azon a területen belül vállalhatnak az emberek felelősséget és számoltathatóak el tevékenységeik következményeiért.

Hír TV,Terc

A Nyugat már a ’70-es évek vége felé elvesztette az önbizalmát, csak akkor még nem lehetett annyira élesen látni, mint az utóbbi 10 évben. A legnehezebb, háborús időkben sem voltak annyira pesszimisták az emberek, mint most. Az emberek elutasítják a múltat, mondván, hogy az rossz, miközben az amerikai filmek sugallta jövőkép is annyira negatív ábrázolást kap, hogy félnek tőle.

Nyugaton szinte soha nincs jó hír Magyarországról

Nyugat-Európában rossz szemmel néznek azokra az országokra, amelyek ragaszkodnak nemzeti szuverenitásukhoz. Az európai kultúra elvesztette hagyományos értékeit, a brüsszeli elit értékei technikai jellegűek, valóságos értéktartalommal nem bírnak, és ezért akarnak létrehozni új értékeket. Ezzel szemben a nyugati támadások ellenére Magyarország képviseli a hagyományos európai értékeket.

Kegyetlen kultúrharc folyik Európában

A Nyugat és Magyarország soha nem köthet közös megegyezésen alapuló békét, azért mert küzdelmük a kultúrális értékekről, identitásról, vagyis a puszta létezésről szól. Ez a magyarázat a szólásszabadság elnyomására és a politikailag korrekt véleményediktatúra bevezetésére. Emiatt akarnak leszámolni a keresztény értékekkel és hagyománnyal, ezért van útban a nemzetállam és akarnak helyette egy Európai Egyesült Államokat létrehozni, egy új birodalmat építeni.

Podcast csatorna

Cikk és videóajánló

  • Schmidt Mária
    történész, főigazgató
  • Békés Márton
    igazgató
  • G. Fodor Gábor
    stratégiai igazgató
  • Frank Füredi
    tudományos főmunkatárs
  • Galló Béla
    tudományos főmunkatárs
  • Deák Dániel
    vezető elemző
  • Kosztur András
    vezető kutató
  • Nagy Ervin
    elemző
  • Biró András
    kutató
  • Pogrányi Lovas Miklós
    kutató
Kaktusz: Embargóból lesz béke?
A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélgetett.
Van-e tovább ellenzék? Ellenzéki helyzetértékelés
A XXI.Század Intézet nagyszabású rendezvényén meghívott vendégeink elemzik az ellenzék helyzetét, a 2022-es parlamenti választások után.
Választásértékelő 2022
A XXI. Század Intézet az országgyűlési választások kapcsán választásértékelő rendezvényt tartott.
Mozgásban: Megrendült a világrend
Az orosz–ukrán háború kitörése egyértelművé tette, hogy a hidegháború utáni világrend megszűnőben van.
Bemutattuk a legújabb könyvünket, A Nagy Tervet
A XXI. Század Intézet kilenc munkatársa által írt, A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában címet viselő könyv megjelenése kapcsán szervezett online könyvbemutatót az Intézet.
Az Orbán-szabály
G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című kötetének megjelenése kapcsán online könyvbemutatót szervezett a XXI. Század Intézet.

KAPCSOLAT

KAPCSOLAT

XXI. Század Intézet
Tel.: +36 70 374 8687
Budapest, 1122 Határőr út 36.
info@xxiszazadintezet.hu

SAJTÓKAPCSOLAT

press@xxiszazadintezet.hu
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
Impresszum
Jogi nyilatkozat
Adatkezelési tájékoztató
Archívum

Copyright © 2022 XXI. Század Intézet

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.

Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk. A beállítások résznél megtekintheti a részleteket.

Adatvédelmi áttekintés
XXI. Század Intézet

Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.

Feltétlenül szükséges sütik

A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.