A szabadság hangja

A fiatal magyar szurkolókkal beszélgetve olyan érzése támad az embernek, mintha nagyot szippantana a józan ész levegőjéből. Zsongásuk ragályos; nemcsak a józan ész, hanem a szabadság szellemét is érezni a forró, koranyári levegőben.

Jelentés a kultúrharc lövészárkaiból

Ne hallgassunk a kultúrharc-tagadókra. Mindent eldöntő küzdelem zajlik: a társadalom jövője a tét.

Tűzzel játszani

Nyugaton már nem csak az államhatárok állnak állandó támadás alatt, hanem a nemi, életkorbeli különbségek, a család intézménye és a nemzeti hagyományok is.

A posztmodern nyugati kultúra a szabályáthágás kultúrája

Ha nincsenek lelki határok, akkor bármi lehetek: fehér vagy fekete, hetero- vagy homoszexuális, és így tovább – erre az útra lépve az ember egész életében keresi a saját identitását. Modern Odüsszeusszá válunk.

Magyarország a woke gyarmatosítók célkeresztjében

Aki azt hiszi, hogy csak a régi típusú gyarmattartók voltak képesek fennhéjázón tekinteni azokra, akik „mások, mint mi,” hát nagy tévedésben van. A mai woke gyarmatosítók is képesek rá, amint Lisa Nandy, a munkáspárti árnyékkormány külügyminisztere ékesszólóan bemutatta, amikor hisztérikusan reagált arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Downing Street vendége volt.

Ki van biztonságban, ha már Isaac Newton is célpont?

A brit felsőoktatás irányítói szemlátomást szorgos munkával igyekeznek elsajátítani a kínai kulturális forradalom legrémesebb ötleteit. A nagy kulturális forradalom egyebek közt azzal a céllal mozgósította a fiatalokat, hogy megtanítsa őket elődeik gyűlöletére és kitörölje a múltat a magatartásukat befolyásoló tényezők közül. A Sheffieldi Egyetem minden jel szerint szívvel-lélekkel magáévá tette ezt a doktrínát, amikor elszánta magát arra, hogy lerombolja a világtörténelem egyik legnagyobb tudósának, Sir Isaac Newtonnak hírnevét.

Hogyan gondolkodjunk?

Ha egyszer a Forbes amerikai gazdasági magazin kommentátorától azt olvassuk, hogy a mindenütt rasszizmust sejtő, azaz woke kapitalizmus használ a profitrátának, akkor nem sok kétségünk maradhat afelől, hogy a kapitalizmus alapos fazonátigazításon esett át.

Kultúrharc a gyerekszobában

Már-már azt képzeltük volna, hogy a woke-szellemiség kultúrharcosainak őrültsége nem fokozható tovább, amikor rá kellett döbbenünk, mennyire komolyan gondolják azt a tervüket, hogy fenekestől felforgassák az emberek életét. A Mattel Játékgyár, a Scrabble Észak-Amerikán kívüli jogainak tulajdonosa a minap jelentette be, hogy hivatalosan elismert kifejezéseinek listájáról töröl négyszáz, sértőnek minősített szót.

Miért nem egy szó csupán a szabadság a sok közül?

Schmidt Mária “Országból hazát – Harminc éve szabadon” című könyvében a múlt igazságtalanságaival szembeni haragot tárgyismeret és okos érvelés árnyalja. Schmidt Mária mindenesetre derűlátó. Szenvedélyesen áll ki Magyarországért, de egyúttal elkötelezett európai is, és hisz benne, hogy a nyugati civilizáció örökségének kulturális erőforrásai új tartalmat tudnak adni annak, hogy mi értendő jó életen a 21. században. Gondolatébresztő, hogy milyen erősen hisz ezekben az értékekben, s hogy milyen ékesszólóan képviseli őket.

Nem minden terrorizmus, ami nem tetszik

A terrorizmus nem játék. Aki mindenfajta erőszakot terrorizmusnak nevez, tréfát űz belőle.

A függőségfüggésről

Nem kétséges az sem, hogy a fiatalok telefonhasználati szokásainak vannak aggasztó vonásai. De ha ezt a problémát telefonfüggőségnek minősítjük, azzal egyrészt misztifikáljuk, másrészt egészségügyi jelenségnek állítjuk be azt, ami valójában társadalmi és kulturális probléma.

Már a komolyzene is faji kérdés

Manapság előbb-utóbb minden faji kérdéssé fog válni, úgyhogy csak idő kérdése volt, hogy mikor kerül a klasszikus zene is a fehérek kulturális bűnei ellen vívott keresztes háború célkeresztjébe. Hogyan is lepődhettem volna meg a New York Times írásának címén: „Összecsapások a fajiság és a szólásszabadság ügyében egy jelentéktelen zenetudományi folyóirat cikke kapcsán.”

A Nagy Testvér Washingtonban 

A dezinformáció elleni kampány nem más, mint felhívás arra, hogy valaki csendőrködjék és cenzorkodjék olyan emberek millióinak nézetei fölött, akik – akár igazuk van, akár nem – úgy gondolják, hogy nem bízhatnak a médiában. Valószínűnek látszik, hogy más egyéb, nemkívánatosnak ítélt nézetekkel együtt sikerülni fog letiltani azt az álláspontot, hogy a média elfogult a konzervatívok rovására vagy legalább is olyan kampányt indítani ellenük, amely elfogadhatatlannak állítja be e véleményeket.

Az (át)nevelés győzelme az oktatás felett

2020-ban ezt is megértük. A kultúrharc woke (éber) bajnokai a gyermekintézményekre is kiterjesztették hadjáratukat. A gyerekeket szerte az angol-amerikai világban arra okítják, hogy a fehér privilégium a mindennapi élet kétségbevonhatatlan része. Ezt a propagandát sulykolják a tanítási segédanyagokat ajánló honlapok, melyekből azt tudható meg, hogy a fehér bőrű gyermekek öntudatlan előítéletekben szenvednek, fekete bőrű társaik pedig rendszerszintű rasszizmus áldozatai.

Magyarország és Lengyelország igaza

Az Európai Unió meg akarja leckéztetni Magyarországot és Lengyelországot, s e célból le akarja nyomni mindkettő torkán azt a tervet, mely „a nemi egyenlőséget” hivatott előmozdítani. Ez a cél úgy értendő, hogy ha valamelyik kormány véleménye szerint csak két nem van, tudniillik vagy férfi valaki, vagy nő, azt az európai „értékek” megsértésével fogják megvádolni, és könnyen meglehet, hogy súlyos pénzügyi szankciókkal sújtják.

Pozitív zsidó identitást kell kialakítani, és nem arra fókuszálni, hogy mennyit szenvedtünk

Mindenki azt mondja, Magyarország a legantiszemitább ország az egész világon. Mégis, ha én vallásos zsidó lennék, könnyebben tudnék kipában menni az utcán itt, mint mondjuk Berlinben, Malmőben, Párizsban vagy Londonban. Nyugat-Európában nagyon megerősödött az identitáspolitika, ami újfajta megjelenési formát kölcsönöz az antiszemitizmusnak.

Sorost bírálni nem antiszemitizmus, birodalma létezik, a spekuláns csak a liberálisok szemében Teréz anya

Érthetetlen és veszélyes, hogy Soros védelmezői és a liberálisok mindenkit antiszemitának és rasszistának bélyegeznek, aki kritizálni merészeli Soros Györgyöt. A XXI.Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint nem antiszemitizmus Soros kártékony tevékenységéről, üzelmeiről, birodalmi ambícióiról és oligarchikus motivációjáról beszélni.

A társadalom egyre kevésbé képes szocializálni a fiatalokat

Az iskolákban sajnos csak nagyon kevés idő jut arra, hogy a tanárok egy-egy tanulóval külön foglalkozzanak, így az oktatásban gyakorta alulmarad az individuum egyéni fejlesztése. Ezért lenne nagyon fontos az, hogy a gyerek már úgy kerüljön be a közösségbe, hogy az alapvető szociális táplálékot otthon megkapta.

Visszaszerezni Európát az Európai Uniótól

Az Unió technokratái nem most próbálkoznak először azzal, hogy iskolai propaganda révén legitimálják magukat. Az Unió mégis kifejezetten képtelen volt rávenni a fiatalságot arra, hogy európai történelemben gondolkodjék.