A Digitális Polgári Körök hétvégi rendezvénye megmutatta, hogy a Fidesz mögött álló polgári oldal rendkívül széles, melynek tagjai a sportolóktól kezdve a művészeken és a tudósokon át a legkülönbözőbb közéleti szereplőkig a polgári társadalom minden csoportja. A tízezernél is több ember és a hatalmas túljelentkezés azt jelzi, hogy a jobboldal aktivizálódott és egyre magabiztosabb, amit a közvélemény-kutatások is visszaigazolnak. Az október 23-i Békemenet egy újabb fontos lépés a nemzeti oldal győzelme felé.
A Digitális Polgári Körök szombati rendezvényén több mint tízezer ember vett részt, a túljelentkezés pedig többszörös volt. Orbán Viktor miniszterelnök le is csapta ezt a labdát a beszéde legelején és bejelentette, hogy itt az ideje, hogy a szabadban találkozzanak a jobboldal tagjai és hogy október 23-án megtartsák a Békemenetet. A gyűlésen a magyar közélet igen széles spektruma képviseltette magát, emellett a felszólaló politikusok is ügyesen különböző szerepet képviseltek. Kocsis Máté a Tiszát és a balliberális nyilvánosságot szembesítette az álhíreikkel, Lázár János egy markáns és lelkesítő beszédet tartott, amivel megszólította a nemzeti érzelmű embereket, míg Orbán Viktor egy államférfihoz méltó, kiegyensúlyozott és távlatos beszédet tartott.
A hétvégi rendezvény sikere azt jelzi, hogy a Fidesz mozgósító képessége páratlan, a nemzeti oldal rendkívül szervezett, a tábora pedig a választáshoz közeledve egyre aktívabb.
Mindezt az elmúlt hetek közvélemény-kutatásai is alátámasztják. A múlt héten megjelent a több évtizedes tapasztalattal rendelkező McLaughlin & Associates amerikai közvélemény-kutató cég felmérése, ami szerint egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson többen szavaznának a Fidesz–KDNP-re, mint a Tisza Pártra. A John McLaughlin nevéhez fűződő és Donald Trumpnak is pontos kutatásokat végző amerikai cég adatai szerint a kormánypártok 43, míg a Tisza 37 százalékon áll. Az elmúlt héten készített kutatás szerint a magyarok relatív többsége Orbán Viktort szeretné miniszterelnöknek, és a magyar választók várakozásai szerint 2026 után is ő lesz a kormányfő.
Ez kifejezetten jó kiindulópont a kampány elején, ugyanis mivel a Tisza már láthatóan elérte a plafont, a középen álló szavazók megszólításában a Fidesz lehet sikeresebb, így az elkövetkezendő hónapokban várhatóan tovább fog nőni a különbség a kormányoldal javára.
Ebben sokat segít a kormányoldalnak, hogy a Tisza alelnökének nyílt beismerése, hogy a választási kampányban nem fognak minden részletet elárulni arról, hogy pontosan mire is készülnek, ha megnyerik a választást, illetve hogy miként emelnék az emberek adóját, egy olyan önleleplezés, amit nagyon ritkán látunk a politikában. Mindez olyan bizalomvesztést okoz, ami lassan ölő méregként hat Magyar Péter pártjára, ugyanis innentől bármit is mond a párt vezetője, bármit is ígér a kampány során, alapjaiban lehet megkérdőjelezni annak hitelességét.
A Tisza adóemelési tervei ráadásul összekapcsolódik a brüsszeli elvárásokkal, a brüsszeli bürokraták ugyanis azt szeretnék, ha az unió költségvetésében a korábbiaknál több pénz lenne, és ennek nagy részét Ukrajnába küldenék. Ez nem titok, maga Ursula von der Leyen jelentette be a költségvetési tervezetét, ami több pénzt kérne a tagállamoktól, és annak közel negyedét Ukrajnának adná. Márpedig, ha az EU több pénzt szeretne a tagállamoktól, azt valahonnan elő kell teremteni – erre van az adóemelés és a megszorítások. Nem véletlen, hogy a brüsszeli irányvonalat követő országokban sorra jelentik be a megszorítócsomagokat.
Miközben a Tisza a sorozatos botrányai miatt lendületet vesztett, Fidesz folyamatosan dolgozza le a hátrányát a digitális térben, a Harcosok Klubjához és a digitális polgári körökhöz egyre többen csatlakoznak. Ráadásul ez nemcsak egy virtuális világ, mint a Tisza esetében, hanem hús-vér emberek vannak benne, akik most hétvégén is találkoztak, illetve rendre szerveznek nekik különféle eseményeket, amelyek kifejezetten erős közösségépítő erejűek.
A most hétvégi rendezvényen elhangzott beszédek is világossá tették, hogy két világkép, két jövőkép csap össze a 2026-os parlamenti választáson.
Az egyik oldalon állnak azok a patrióta politikusok, akik minden döntésük során a nemzeti érdeket követik, ellenállnak a külföldi nyomásgyakorlásnak és szuverenista álláspontot képviselnek. A másik oldalon azok a politikusok vannak, akik nem egy szuverén, hanem egy irányított országban gondolkodnak. Erről van szó, amikor Magyar Péter arról beszél, hogy szerinte vissza kell térni Európába – magyarán a brüsszeli irányvonalat kell követni szerinte.
