Minden külföldi beavatkozásra nemet kell mondani

Az elmúlt évek és a legutóbbi napok eseményei is megmutatták, hogy milyen intenzív külföldi beavatkozás éri Magyarországot, a külföldről finanszírozott sajtó és NGO-hálózat mellett mára már külföldi országok titkosszolgálataival is összejátszanak ellenzéki szereplők, jelen esetben a Tisza párt az ukrán titkosszolgálattal – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország ugyanakkor nem hagyja magát, az ukrán próbálkozásokra határozottan reagált, míg az átláthatósági törvénnyel biztosítaná a külföldi beavatkozás megszüntetését a médiában és a civil szervezetek világában.

Az ukrán kémbotrány, a Tisza és az ukrán titkosszolgálat összejátszása és az átláthatósági törvényjavaslat egy ponton összekapcsolódik: a külföldi beavatkozásról van szó, Magyarország szuverenitása a tét – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: már február 4-én Kocsis Máté a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése után arra figyelmeztetett, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság tájékoztatást kapott a titkosszolgálatoktól arra vonatkozóan, hogy a megszerzett információik szerint az ukrán állam lejárató kampányt indít a magyar miniszterelnökkel szemben a sajtó segítségével. Magyar és külföldi újságírók felhasználásával olyan, akár valótlan tartalmú cikkek és anyagokat jelenítenének meg, amelyek alkalmasak a nemzetközi közvélemény negatív befolyásolására.

Az akkori figyelmeztetés valóra vált: ez akkor lett mindenki számára egyértelmű, amikor Magyar Péter bemutatta azt a hangfelvételt, amivel a kormányt akarta megbuktatni, de végül a Tiszát buktatta le,

ugyanis kiderült, hogy a Tisza összejátszik az ukrán titkosszolgálattal – mondta az elemző. Az eseményeket pontokban sorolva elmondta: 1) Ruszin-Szendi Romuluszról kiderült, hogy Szlava Ukrainyi felkiáltásokkal zárta a NATO-üléseket vezérkari főnökként, az ukrán álláspontot képviselve a magyar helyett. Emiatt ki is kellett rúgni. 2) Egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy neki kiváló ukrán kapcsolatai vannak, és a megfelelő pillanatban elő tudja szedni a szükséges telefonszámokat Ukrajna felé. 3) Múlt csütörtökön Ruszin-Szendi Magyar Péterrel közösen egy hangfelvétellel igyekezett támadni a magyar haderő fejlesztését. 4) Rá egy napra, azaz pénteken az ukrán titkosszolgálat egyértelmű diplomáciai támadásba lendült Magyarország ellen. 5) Magyar Péter ebben a konfliktusban pedig nem Magyarország, hanem az ukrán álláspont oldalára helyezkedett.

A Nemzetbiztonsági Bizottság e heti ülése után már azt is tudni lehet, hogy az ukránok által május 9-én közzétett videó, amelyen két ember elfogása látható, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Magyarországnak kémkedtek, több mint egy hónappal ezelőtti történéseket mutat be. Magyarul már rég megtörténhetett a letartóztatás, ahhoz képest, amikor be is számoltak minderről az ukránok. Kocsis Máté ezért is mondta, hogy a jelek szerint összejátszottak az ukrán titkosszolgálatok a Tiszával, amelynek vezetője épp egy nappal azelőtt posztolt egy hangfelvételt, amelynek célja a magyar honvédség támadása volt – emlékeztetett Deák Dániel.

Az átláthatósági törvényjavaslatot a 2022-es parlamenti választásnál tapasztalt külföldi beavatkozás mellett a USAID Donald Trump beiktatása után történt leleplezése is indokolta,

hiszen kiderült, hogy az amerikai ügynökség elképesztő számú, 6200 újságírót és 707 médiumot pénzelt világszerte, melyek között több magyarországi sajtótermék is megtalálható. Mindezek fényében pedig érthetővé vált, miért képviselte a külföldről fizetett sajtó minden fontos kérdésben a globalista álláspontot – támogatják a migrációt, a genderőrületet és a háborút –, ugyanis pontosan ezért fizetik őket. Az amerikai költségvetési finanszírozás csak egy eleme ezeknek a pénzeknek, a Soros-hálózat és Brüsszel is számos erőforrást biztosít nekik. A külföldről finanszírozott sajtó pedig kéz a kézben jár a külföldről pénzelt NGO-hálózattal és politikusokkal, amelyekkel szemben a napokban benyújtották az átláthatósági törvényjavaslatot – sorolta Deák Dániel.

A videóelemzés zárásaként elmondta: az új törvényjavaslat alapján ezentúl jegyzékbe kerülnek a külföldről pénzelt sajtótermékek, megvásárolt álcivil szervezetek és alapítványok is. Semmi olyan nem történik velük, mint ami az Amerikai Egyesült Államokban ne történne. Ahogyan Amerikának joga van megvédenie magát a külföldi beavatkozástól, úgy ez jogában áll Magyarországnak is. Ez egy szuverén nemzetállamtól az alapelvárás.