Míg Magyar Péter Brüsszel mellett köteleződött el a szombati beszédében, Orbán Viktor egy szuverén és nyugodt államférfiként jelent meg Tusnádfürdőn, aki a 2026-os parlamenti választáson győzelemre készül. A kormányfő érezhetően nem akart provokatív lenni, ugyanis a parlamenti választáshoz közeledve szélesíteni akarja a táborát, tehát nem akart olyan üzeneteket megfogalmazni, amit a politikai ellenfelei ki tudnának forgatni, fel tudnák használni vele szemben. Az elmúlt hónapokban a jobboldali tábor is aktivizálódott, amiben nagy szerepe van az új digitális megoldásoknak.

Orbán Viktor ismét egy olyan stratégiai jelentőségű beszédet mondott Tusványoson, amire az ellenzéki szereplők egyike sem képes. Nem meglepő, hogy Tusványos nemcsak a Kárpát-medencében és Közép-Európában igazodási pont, hanem a nagyvilágban is.

Orbán Viktor tusnádfürdői beszédei ennek megfelelően a magyar politikai élet legnagyobb hatású témakijelölő előadásai, az itt megfogalmazott gondolatok jelentik a kormányzás intellektuális kereteit, illetve meghatározzák a stratégiai horizontot a magyar jobboldal számára. De viszonyítási pontot jelentenek az európai, sőt legújabban az amerikai politikai közegben is, a mostani beszédet is számos nemzetközi fórumon értékelték és elemezték.

Mindezt erősítheti, hogy közlése szerint a Fidesz belső közvélemény-kutatásai alapján a 106 egyéni körzetből jelenleg 80 körzetet megnyernének a kormánypártok, ami egyértelműen fölényes győzelmet jelentene. Ugyanakkor 2022-ben 87 körzetben nyert a Fidesz, így Orbán Viktor kiemelte, dolgoznak tovább, hiszen még nagyobb győzelmet szeretne elérni.

Mindez válasz arra, hogy az elmúlt hónapokban számos manipulatív közvélemény-kutatás jelent meg a nyilvánosságban, amely a Tisza elsöprő előnyét mutatja. Ezek a kutatások és az ezzel kapcsolatos ellenzéki nyilvánosságban megjelenő interpretációk azt a célt szolgálják, hogy elbizonytalanítsák a kormánypárti szavazókat és az ingadozó szavazókat az esélyesebbnek tűnő jelölt irányába tereljék. Ezért is mondta el a kormányfő, hogy mit mutatnak a Fidesznek azon belső mérései, amelyek még az ellenzéki véleményformálók szerint is híresen pontosan szoktak lenni.

A miniszterelnök egyik legnagyobb bejelentése a Digitális Polgári Körök életre hívása, ami a 2002-ben létrehozott és a Fidesz hatalmas választási sikereit megalapozó Polgári Körök modern változata lesz, ugyanis a politikai csaták ma már sok szempontból az online térben dőlnek el. Így a májusban létrehozott Harcosok Klubjának már több mint 30 ezer online aktivistája mellett létrejönnek olyan helyi szerveződések is, amelyek várhatóan az egyes településeken, egyéni választókörökben segítik a Fidesz választási kampányát.

Ezek a Polgári Körök a kormányfő értelmezése szerint nem a politikai csatákról szól majd elsősorban, hanem az országépítésről, azaz olyan emberek lesznek benne, akik nem elsősorban a politikai kampányban vesznek részt, hanem az ország jövőjéről gondolkodnak és beszélgetnek. Jól mutatja, hogy mekkora igény van ezekre a Digitális Polgári Körökre, hogy már pár óra alatt több tízezren csatlakoztak hozzájuk és több százat alakítottak szerte az országban. Mindennek újabb pozitív és aktivizáló hatása lesz majd a jobboldal táborára.

Orbán Viktor egy szuverenista vezetőként jelent meg Tusnádfürdőn is, aki például az uniós pénzek kapcsán világossá tette: amíg nem kapjuk meg a pénzünket, addig nem szavazzuk meg a következő uniós költségvetést. A kormányfő ezen a ponton ki is jelölte az ellenzék szerepét, amikor úgy fogalmazott: persze a tiszások és a DK-sok is hazahoznák a pénzeket, de a magyar szuverenitásért cserébe, ami nem fogadható el a miniszterelnök szerint.

Ugyanez az elem egyébként Magyar Péter beszédében is megjelent, aki látványosan elköteleződött a brüsszeli elit álláspontja irányába és nyomokban sem beszélt függetlenségről vagy szuverenitásról, ő a betagozódás útját választaná. Mindezt egy olyan időszakban teszi, amikor például Ursula von der Leyen egy nagyon előnytelen megállapodást kötött Donald Trumppal, sokkal előnytelenebbet, mint amit az EU-t elhagyó Nagy-Britannia tudott kötni Amerikával. Mindez nem váratlan, hiszen pár héttel ezelőtt, amikor bizalmi szavazást tartottak az Európai Parlamentben Ursula von der Leyennel szemben, akkor Magyar Péter pártja kiállt az Európai Bizottság elnöke mellett, arra voksoltak, hogy folytassa a munkáját.

Orbán Viktor tusványosi beszédében szintén fontos elem volt Ukrajna ügye: az EU ugyanis eldöntötte, hogy tovább folytatja a háborús retorikát Ukrajna kapcsán, mint ahogyan a kormányfő fogalmazott: „Az EU eldöntötte, annak érdekében, hogy Magyarország háborúba menjen, ahhoz egy Brüsszel és háborúpárti kormány kell. Mi ezt nem fogadjuk el!” – mondta, amihez kapcsolódik az uniós hétéves költségvetési terv is, ami egy háborús költségvetési terv és az európaiak pénzének 20 százaléka Ukrajnába menne. Az ezzel szembeni fellépés meghatározza az elkövetkezendő hónapokat, ugyanis jól láthatóan Ursula von der Leyenék az ezzel kapcsolatos elképzeléseket át akarják verni a tagállamokon.

Összességében tehát míg Magyar Péter nem tudott felülemelkedni az aktuálpolitikai csatározásokon és továbbra is egy brüsszelpárti, az uniós fősodort támogató álláspontot képvisel, addig Orbán Viktor egy nemzeti érdeket szem előtt tartó, szuverenista politikusként jelent meg Tusnádfürdőn is, akinek a beszédét nemzetközi szinten is figyelemmel kísérték. Már önmagában jól példázza Orbán Viktor tusványosi beszédének súlyát, hogy Magyar Péter ugyanarra az időpontra szervezett egy beszédet, így igyekezett ellopni a show-t – ez azonban nem sikerült neki.