Címke: Orbán Viktor

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Mi Orbán titka? A mellérendelő magyar külpolitikáról. Az intézet igazgatója, Békés Márton az Orbán–Trump találkozó kapcsán elemzi Magyarország sikeres külpolitikáját. (tovább…)

A XXI. Század Intézet “A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” projekt keretében azt vizsgálta, hogyan vélekednek a magyar választók a múlt heti Trump-Orbán csúcstalálkozó sikerességéről. (tovább…)

Pénteken találkozik Orbán Viktor Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel, akivel várhatóan több órás egyeztetése lesz a magyar kormányfőnek és számos megállapodást fognak megkötni. Az eddigi információk alapján gazdasági, hadiipari, energetikai kérdésekről is tárgyalnak majd, november 7-én a miniszterelnök megfogalmazása szerint szabályosan majd egy magyar napot tartanak, nagyszámú magyar delegáció érkezik Amerikába – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a tárgyaláson a budapesti békecsúcs is szóba kerül majd. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Bővül Orbán Viktor uniós mozgástere. Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Petri Bernadett Orbán Viktor római útját, a cseh választás eredményét és a november 7-i Trump–Orbán találkozót értékelték kül- és belpolitikai szempontból egyaránt. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ez volt a Békemenet: „Egyetlen lélekről sem mondhatunk le”. Az intézet igazgatója, Békés Márton az október 23-i békemenetet, illetve Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth téren elmondott beszédét elemzi. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A közel-keleti béke brókerei.Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Biró András a közel-keleti békecsúcsot tágabb kontextusba helyezve értékelik kül- és belpolitikai szempontból egyaránt. (tovább…)

Várhatóan pontosan fél év múlva lesz a parlamenti választás Magyarországon, így a politikai erők érezhetően kampányüzemmódba kapcsoltak, a választók is egyre jobban figyelnek a politikai eseményekre. A Fidesz előnyből fordul rá a kampányidőszakra, a XXI. Század Intézet friss közvélemény-kutatása szerint, ha most vasárnap lenne a választás, a kormányoldal nyerne – mondta Deák Dániel az Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében. Hozzátette: nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi téren is erősödött Orbán Viktor pozíciója, Donald Trump meghívta a közel-keleti békecsúcsra, ráadásul a világ többi vezetője előtt méltatta őt hosszasan. (tovább…)

Fél év van hátra a választásig. Túl vagyunk egy mozgalmas nyáron és egy viharos szeptemberen, közeleg a hajrá. Most már minden hétnek, minden napnak jelentősége lehet. A XXI. Század Intézet úgy döntött, hogy “A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” elnevezéssel, a választásokig hátra lévő hónapokban rendszeresen jelentkezik majd kutatásokkal. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Majdant akarnak? Az intézet igazgatója, Békés Márton a kormánypárti tábor bővülésének stratégiáját elemzi. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szelíd erődemonstráció – elindult a Fidesz-hullám. Az intézet igazgatója, Békés Márton a kormánypárti tábor bővülésének stratégiáját elemzi. (tovább…)

Ha az Európai Unióra, mint politikai projektre tekintünk, akkor az jut eszünkbe, hogy azért hozták létre, hogy legyen béke, és legyen gazdasági növekedés. Most viszont úgy tűnik, hogy Európa háborút akar, miközben lemarad a gazdasági versenyben más kontinensekkel szemben.

Mi történt Európával és az Európai Unióval? Van értelme fenntartani ezt a konstrukciót? Miért nincs nyoma annak, hogy az európai elit bármit is tenne azért, hogy Európának jobb legyen? A fegyverkezés helyett miért nem versenyképes akar lenni az EU? Van egyáltalán értelme a brüsszeli utat választani? Erősödik a patrióta hang az Európai Unióban, de vajon ez mire lesz elég a széteső nagy nemzetállamok mellett? (tovább…)

(tovább…)

Ha megnézzük a 2015-ös EU-csúcsok előtti csoportképeket, akkor azt láthatjuk, hogy az akkori állam- és kormányfők többségét ma már nem is ismerjük, a felejtés homályába vesztek, miután többségük bevándorláspárti álláspontot képviseltek és népszerűtlenné váltak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor szinte egyedüli európai vezetőként felismerte, hogy a migráció az uniós jövőjét alapjaiban meghatározó kérdés lesz és aki nem lép fel azzal szemben, az visszafordíthatatlanul megváltoztatja az országa kultúráját és jövőjét. Hozzátette: az elhibázott bevándorláspolitikából fakadó társadalmi feszültség sok országban már polgárháborús helyzetet eredményez, a hétvégén például több százezer angol tiltakozott. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kötcse: Orbán Viktor stratégiája, Magyar Péter dilemmája. Az Intézet két vezető elemzője, Halkó Petra és Deák Dániel értékeli a kötcsei találkozó utáni helyzetet, annak bel- és külpolitikai vonatokzásait. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Jön az ősz, fordul a szél. Békés Márton történész–politológus, az intézet igazgatója a nyár bel- és külpolitikai eseményeit értékeli. (tovább…)

A tavalyi kegyelmi ügy óta eltelt egy híján húsz hónap alatt sok minden történt: teljesen átalakult a magyarországi ellenzék szerkezete, a kormánypártokra rekordot döntve kétmillió ember adta szavazatát az európai parlamenti választásokon, miközben veszteségeket is szenvedett, a hazai kormányellenes média pedig összehangolt kampányba kezdett a szuverenitást védő kabinet munkája ellen. A jövő évi választásokig hátralévő több mint hét hónap mindkét oldal számára egyszerre sok és kevés idő. A kormányoldal számára azonban egyértelműen több a kedvező jel: a tapasztalt vezetés, a nagy rutin, a szervezettség és a nyáron kialakított tematizációs fölény mind mellette szól. Az ellenzék eközben fáradtan áll rajthoz s még csak most jön a java. (tovább…)

Míg Magyar Péter Brüsszel mellett köteleződött el a szombati beszédében, Orbán Viktor egy szuverén és nyugodt államférfiként jelent meg Tusnádfürdőn, aki a 2026-os parlamenti választáson győzelemre készül. A kormányfő érezhetően nem akart provokatív lenni, ugyanis a parlamenti választáshoz közeledve szélesíteni akarja a táborát, tehát nem akart olyan üzeneteket megfogalmazni, amit a politikai ellenfelei ki tudnának forgatni, fel tudnák használni vele szemben. Az elmúlt hónapokban a jobboldali tábor is aktivizálódott, amiben nagy szerepe van az új digitális megoldásoknak. (tovább…)

A héten volt a 36. évfordulója Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédének, amivel már a politikai pályája elején beírta magát a történelemkönyvekbe. A beszéd fő üzenete az volt, hogy az akkori szovjet birodalommal szemben a magyaroknak ki kell állnia a függetlenség mellett, haza kell küldeni az oroszokat. Azóta sem változott Orbán Viktor pozíciója, ma ugyancsak a nemzeti szuverenitás mellett áll ki, ugyanakkor ezúttal annak a birodalomnak a központja, amelyik fenyegeti hazánk önrendelkezését, Brüsszelben van – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a pénteken záruló Voks 2025 komoly társadalmi legitimációt jelent a jövő heti uniós csúcs előtt. (tovább…)

A sikeres pártpolitikai küzdelemhez több tényező szükséges: szellemi, személyi és szervezeti rátermettség, amelyek mindegyike kizárólag a Fidesz–KDNP oldalán adott, hiszen intellektuális, vezetési és strukturális értelemben egyaránt fölényt élvez. Ez a dominancia azonban nem önmagáért van, hanem az ország érdekében áll, a Fidesz győzelmével az egész magyarság nyer. Erről szól a „nemzeti maximum” kifejezés is, amely kijelöli a közös célt, azaz a magabíró Magyarország megvalósítását. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Péter réme, hogy színt kell vallania. A stúdióban Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző, akik arról beszélgetnek, hogy a belpolitika visszatért a régi kerékvágásba: a kormány kezdeményez, az ellenzék szalad az események után. (tovább…)

Egyértelműen a Fidesz diktálja a tempót, Magyar Péter továbbra sem tudja visszavenni a politikai napirend irányítását – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: onnan lehet tudni, hogy Magyar Péter bajban van, hogy lassan már napi rendszerességgel rendel valamelyik ellenzéki közvélemény-kutatótól olyan felmérést, ami az előnyét vizionálja. Hozzátette: Magyar Péter mind Ukrajna, mind a Pride ügyében kisebbségi álláspontot képvisel, ezért inkább nem kommunikál ebben a témákban, ugyanakkor ezt egyre nehezebben tudja megtenni. (tovább…)

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a március 15-i ünnep alkalmából tartott beszédében többek között a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a nemzeti vétó megerősítését és az európai béke megteremtését követelte 12 pontban. A miniszterelnök újraértelmezte az 1848-as forradalom követeléseit, és a „Mit kíván a magyar nemzet” aktuális kiáltványaként fogalmazta meg az Európai Unióval szembeni elvárásait. 1848 óta talán most a legidőszerűbb összefoglalni a magyar szuverenitás alapkövetelményeit, a nemzetek Európáját, a törvénytelenül elvont hatáskörök visszaadását, és a nemzeti főhatalom utolsó bástyája, a vétójog megerősítését. „Unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel.” – fogalmaz a 12 pontos felsorolás hatodik pontja, amely igen aktuális felhívás Brüsszel felé. Az Európai Bizottság ugyanis éppen arra törekszik, hogy bebiztosítsa az EU és Ukrajna felfegyverzéséhez szükséges jelentős összegű hitelfelvételét: jogi trükkel akadályozná meg, hogy Magyarország megvétózhassa az EU tervezett kölcsönfelvételét, ráadásul mindezt éppen a szolidaritás elvére hivatkozva. (tovább…)

A magyar nagystratégia lényege a drámaian változó nemzetközi környezetben, romló európai perspektívák közepette is állandó történelmi célkitűzés megfogalmazása. Egy ilyen „21. századi kis magyar nagystratégiára” tett javaslatot Békés Márton történész–politológus és Tóth Máté energiajogász a Látószögön 2025 februárjában megjelent kétrészes vitaírásában. (tovább…)

Az utóbbi hetekben Magyar Péter lendületet vesztett és csak reagál, miközben a kormányoldal láthatóan felszívta magát és ismét átvette a kezdeményezést, Orbán Viktor az évértékelő beszédében pedig számos olyan témát jelölt ki, ami hónapikig meghatározza a belpolitikai napirendet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a bejelentett gazdasági intézkedések alkalmasak arra, hogy a hétköznapok szintjén is érezzék az emberek, vége van a háború és szankciók okozta gazdasági válságnak. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata rendkívüli adással jelentkezik, melynek címe: Új korszak jön a Trump-forradalommal. A felvételen Békés Márton, az Intézet igazgatója elemzi a világ, benne Európa és azon belül Magyarország helyzetét abban az új korszakban, amely Donald Trump beiktatásával nyílott meg. (tovább…)

2025 ebből egy sokkal könnyebb év lesz Magyarország számára: Donald Trump január 20-i beiktatása erősíti a patrióta erőket Európában is, a magyar gazdaság növekedésnek indul, miközben Európában is pozitív változások álltak be. Mindez Magyar Péter politikai lehetőségeit jelentősen korlátozza – mondta évkezdő videóelemzésében Deák Dániel, amelyben a XXI. Század Intézet vezető elemzője arról a hétfői elemzéséről beszélt, ami azt járta körbe, mi várható 2025-ben belpolitikai és külpolitikai téren. (tovább…)

(tovább…)

Donald Trump győzelmét követően ismét Európa jövője vált kérdésessé, ugyanis a megválasztott amerikai elnök világossá tette, hogy nagyobb önállóságot, illetve a NATO-n belül nagyobb hozzájárulást vár el az öreg kontinenstől. Magyarország számára komoly előny, hogy Orbán Viktor jó személyes kapcsolatot ápol Donald Trumppal, így a legtöbb európai vezetőnél jóval előbb tudott vele egyeztetni, előbb mint például Ursula von der Leyen – mondta legújabb videóelemzésben Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Európa az elmúlt évtizedekben jelentősen lemaradt a versenytársaitól, emiatt is szorgalmaz Orbán Viktor versenyképességi fordulatot. (tovább…)

Míg Amerika mozgásba lendül, addig Európa tovább vesztegel – ez a 2024-es éve mérlege. Hiába törtek előre 2024-ben Európában a szuverenista erők, a brüsszeli elit csökönyösen ragaszkodik pozícióihoz. Az Egyesült Államokban azonban fordult a kocka: Donald Trump visszatér a hatalomba, méghozzá fölényes győzelemmel. Mit hoz a jövő: belátható időn belül véget érhet-e az orosz–ukrán háború, hatalomra kerülhetnek-e a szuverenisták az európai országokban is, és van-e esélye Európának versenyképessége növelésére? (tovább…)

Donald Trump győzelmével belátható közelségbe került a tűzszünet Ukrajnában, már az ukrán elnök sem a harcok folytatásával szerezné vissza a megszállt területeket, míg az orosz elnök pozitívan nyilatkozott Trump béketörekvéseiről és meghívta őt Moszkvába tárgyalni – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor békepárti álláspontot képvisel a háború kitörése óta és míg korábban teljesen egyedül volt az álláspontjával, most már a nyugati világ egyre inkább ebbe az irányba mozdul, ami a bevándorlási válsághoz hasonlóan a magyar kormányfő igazát igazolja. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója címlapos cinterjút adott a Magyar Demokratának abból az apropóból, hogy idén október 21-én Orbán Viktor megdöntötte Tisza Kálmán 1875 és 1890 között felállított, egyben kormányzási rekordját. Innentől kezdve ő a magyar történelem leghosszabb ideje egyhuzamban hivatalban lévő kormányfője. Mindez szó szerinti és átvitt értelemben is történelmi eredmény, hiszen politikai, társadalmi, sőt kulturális súlyánál fogva korszakos jelentőségű. (tovább…)

Nemrég Budapesten gyűltek össze Európa vezetői a 2024. évi magyar EU elnökség két legfontosabb rendezvényén, az Európai Politikai Közösség (EPK) soron következő találkozóján, majd az Európai Tanács (EiT) informális ülésén. Az eseményekre közvetlenül az amerikai elnökválasztást követően került sor lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára arra, hogy a választási eredmény fényében áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Ezen túlmenően az uniós tagállamok vezetői az informális EiT ülésen megvitatták és elfogadták a magyar EU-elnökség központi prioritását jelentő európai versenyképesség javítására irányuló javaslatcsomagot, a Budapesti Nyilatkozatot. Volt miről tárgyalni az európai vezetőknek, hiszen éppen arra a szemléletváltásra van szükség az Európai Unió bel-és külügyeiben, amelyet a magyar uniós elnökség eredetileg is napirendjére tűzött. Magyarország pedig e téren már nemcsak az elnökség betöltésére való tekintettel számít megkerülhetetlen tényezőnek. (tovább…)

Miközben Orbán Viktor Európa összes vezetőjét fogadta Budapesten, az amerikai elnökkel telefonált és a nemzeti érdekeket képviselte a világban, addig Magyar Péter az ex barátnőjével hadakozik, akivel titokban rögzített hangfelvételekkel támadják egymást – emelte ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: tehát míg Orbán Viktor egy szuverén államférfiként viselkedik, addig Magyar Péter sokkal inkább egy valóságshow celebjeként. Egy ilyen bizonytalan időszakban felértékelődnek a kormányzóképes politikusok. (tovább…)

Donald Trump lesz az új amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár balliberális kormánykoalíciója pedig felbomlott. Mindkét esemény jó hír Magyarország számára, hiszen a háborúpárti globalista erők gyengülését és hazánk külpolitikai mozgásterének bővülését eredményezi – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Donald Trump az elsők között hívta fel megválasztása után az egyik legszorosabb szövetségesének számító Orbán Viktort, akinek emellett az orosz és kínai elnökkel is erős partneri viszonya van, hazánk tehát minden nagyhatalommal jó kapcsolatot ápol. Ugyancsak fontos, hogy hazánk ma tartja történetének eddigi legnagyobb diplomáciai eseményét, amelyre több mint 40 ország vezetője érkezik, köztük az ukrán elnök. (tovább…)

Orbán Viktor a rendszeres péntek reggeli, Kossuth Rádiónak adott interjújában világossá tette, hogy a külpolitikát hátrébb tolja és a fókuszt a gazdaságpolitikára irányítja. Ennek megfelelően Kötcsén, a parlamenti szezonnyitón, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédében és a kihelyezett frakcióülésen is főként az új magyar gazdaságpolitikáról beszélt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az új magyar gazdaságpolitikáról nemzeti konzultáció is indul, ami a 2010-es kormányváltás utáni konzultációhoz hasonlít, amely lefektette az elmúlt évtized gazdaságpolitikai alappilléreit, mint például a multik bevonása a közteherviselésbe. Az elemző arról is beszélt: természetesen a külpolitikai dimenzió megmarad, hiszen Brüsszelben egy bábkormányt szeretnének Magyar Péter vezetésével, amellyel kapcsolatosan a miniszterelnök kiemelte: küzdeni fog ellene. (tovább…)

A tegnapi vita az Európai Parlamentben jól szimbolizálta, hogy az uniós intézmények nem hajlandóak belátni, hogy zsákutcába futottak a migráció és a háború ügyében, illetve, hogy Európa versenyképessége egyre rosszabb – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a kudarcaikat el akarják fedni Orbán Viktor démonizálásával és Magyarország támadásával. Ennek egyik újabb jele, hogy ismét egy szélsőliberális gondolkodású zöldpárti holland EP-képviselőt jelöltek ki arra a célra, hogy jelentést írjon Magyarországról, aminek a megállapításai már előre borítékolhatóak. (tovább…)

Orbán Viktor egy átfogó egyetemi előadás keretében bemutatta az új magyar gazdaságpolitikát, ami a magyar gazdasági semlegesség nevet viseli – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: azért van szükség új alapokra helyezni a magyar gazdaságpolitikát, mert az elmúlt években alapjaiban megváltozott a globális környezet, amelyhez a magyar berendezkedést is igazítani kell. Európa versenyképessége egyre rosszabb, ezt már maga az EU is elismeri a Draghi-jelentésben, ezért is fontos, hogy Magyarország a nyugati partnerek mellett a kelet felé is tovább építse a kapcsolatait. (tovább…)

Most szombaton 33. alkalommal tart beszédet Orbán Viktor a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A magyar miniszterelnök e megszólalásai a magyar politikai élet legnagyobb hatású témakijelölő beszédei, az itt megfogalmazott gondolatok jelentik a kormányzás intellektuális kereteit, illetve meghatározzák a stratégiai horizontot a magyar jobboldal számára. De viszonyítási pontot jelentenek az európai, sőt legújabban az amerikai politikai közegben is. A mostani beszédét sorsfordító időszakban tartja Orbán Viktor, ugyanis az EP-választáson után, de még az amerikai választások előtt vagyunk. (tovább…)

Minden előrejelzés szerint erősödhet a jobboldal a június 9-i EP-választáson, emiatt szemmel láthatóan pánikolnak a globalista politikusok. Ennek egy látványos jele volt a jobboldali konferencia betiltása Brüsszelben, amelyen Orbán Viktor is felszólalt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a háborúpárti politikai erők mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a békepárti álláspontot elhallgattassák, már a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot is korlátozzák. Ebből a szempontból az EP-választás mellett az év második felében kezdődő magyar EU-elnökség is fejtörést okoz a baloldalnak. (tovább…)

Donald Trump tarolt a szuperkeddnek nevezett előválasztási csúcsnapon, az utolsó republikánus ellenfele is visszalépett, így már szinte biztos, hogy ő az amerikai jobboldal elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson. Ennek fényében kiemelt jelentősége van annak, hogy a szuperkedd után az első külföldi vendégként Orbán Viktor magyar kormányfőt fogadja floridai rezidenciáján, ez is jelzi a kettejük közötti szoros szövetséget – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez a találkozó is cáfolja azokat a kritikákat, miszerint a magyar kormány oroszpárti lenne, ugyanis Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese az amerikai elnöki szék várományosa, a magyar kormányfő pedig a magyar nemzeti érdekeket képviselve Trumphoz hasonló békepárti álláspontot foglal el. (tovább…)

Orbán Viktor szombaton délután tartja a hagyománynak számító évértékelő beszédét. Novák Katalin és Varga Judit lemondása, a kegyelmi ügyből kialakult politikai viták különösen nagy érdeklődést eredményeznek a miniszterelnök beszéde iránt, a kormányfő ugyanis most először tart beszédet az ügy kirobbanása óta – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez mindenképpen fontos erősítő tényező a jobboldali tábor számára. Elmondta: Orbán Viktor 1999-ben tartotta első évértékelő beszédét, amely műfajt ő honosított meg Magyarországon, a baloldalon pedig a korábbi kritikáik ellenére mára lemásolták. Az ellenzéki politikusok ugyanakkor sokkal inkább az aktuálpolitikai csatározások színtereként tekintenek rá, míg a kormányfőnek sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat is megfogalmaznia. (tovább…)

2010-ben Orbán Viktor minden joggal jelentette ki, hogy „forradalom történt a választófülkékben”. Ennek szellemiségében született meg 2011-ben az Alaptörvény, amely lefektette a régi-új Magyarország fundamentumait. A jobboldali kormányok társadalompolitikai fókuszába a család megóvása, illetve anyagi támogatása került, ami az orbáni politika szerint az egyetlen helyes válasz a tragikus demográfiai folyamatok megállítására. Az elmúlt tizennégy év során egy olyan új, közösségelvű és munkaalapú politikai, sőt társadalmi rendszer született meg, amelynek fókuszába a család és a családok családjaként funkcionáló nemzet került. (tovább…)

Az évezred első, immár közel negyedszázada bővelkedik az olyan társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokban, amelyek világszerte trendszerű változásokat és folyamatban lévő világrendszerváltást idéztek elő. Mindeközben Európa felszámolta stratégiai autonómiáját, amely helyzet európai szintű rendszerváltást sürget. Olybá tűnik, hogy a rendszerváltások egyfajta korszakmeghatározó tényezőkként jelentkeznek, éppen ezért történelmi síkon meghozandó döntés születik majd az idei európai parlamenti választáson a kontinens sorsára vonatkozóan.
(tovább…)

A csatlakozási tárgyalások megindulása egyáltalán nem jelent uniós tagságot Ukrajnának, az várhatóan csak évtizedek múlva következik be, teljesen bizonytalan a kimenetele – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: más tagállam sem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, a mostani brüsszeli döntés csupán egy gesztus Ukrajna felé. Magyarország kitartott álláspontja mellett, továbbra is ellenzi Ukrajna uniós tagságát és a háború finanszírozását, az extra ukrán pénzek ügyében vétózott is a magyar kormányfő. Komoly sikernek nevezte, hogy még az EU-csúcs kezdete előtt Magyarország 10,2 milliárd euró uniós forráshoz jutott hozzá. Mindez a csökkenő inflációs környezettel és az ismét növekvő gazdasággal párosulva egy lényegesen könnyebb időszakot vetít Magyarország elé – fogalmazott. (tovább…)

Jövő hétfőn lesz az egyéves évfordulója a 2022-es parlamenti választásnak, amelyen a Fidesz–KDNP több mint 3 millió szavazattal egymás után negyedszer is kétharmados parlamenti többséget szerzett – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az azóta eltelt időszakban sem változtak érdemben a magyar belpolitikai erőviszonyok, a kormánypártok tartják vezető pozíciójukat, a balliberális oldal pedig nem tudott erősödni. A holnapi könyvbemutatója kapcsán az elemző kiemelte: a napokban megjelent „A Fidesz-recept” című könyvében arról ír részletesen, hogy milyen alkotóelemekből áll az a politikai tudás, ami azt eredményezi, hogy a Fidesz a kormányzati ciklusok során végig őrzi vezető pozícióját. (tovább…)

Jövő héten lesz egy éve, hogy kitört az orosz–ukrán háború. Az azóta eltelt időszakban a NATO és az Európai Unió egyre közelebb sodródott egy közvetlen háborús konfliktus kialakulásához Oroszországgal, ma például már a korábban a fegyverszállítást élesen elutasító Németország is tankokat szállít Ukrajnának. Magyarország kormánya ezzel szemben a háború kirobbanása óta következetes álláspontot képvisel: a béke pártján áll, elutasítja a fegyverszállítást és minden olyan lépést elkerül, amely a kelleténél jobban belesodorná hazánkat a konfliktusba – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a balliberális oldal a háború kitörése óta olyan nyilatkozatokat tesz, amelyekkel azt jelzik, hogy ők a jelenleginél jobban belesodornák Magyarországot a háborúba, ami nagy szerepet játszott abban, hogy a társadalmi támogatottságuk tovább csökkent.

(tovább…)

A balliberális oldal több politikusa is évértékelő beszédet tartott az elmúlt napokban, amelyeknek leghangsúlyosabb részei a saját belső konfliktusaikról vagy az aktuális pártpolitikai kérdésekről szóltak. Ezzel szemben a jobboldalon hosszútávú stratégiai tervezést láthatunk, az Európát és Magyarországot érő kihívásokra keresnek válaszokat – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ilyen hosszútávú stratégia például az ország energiastratégiája, melynek prioritásai az atomenergia és a megújuló energiaforrások, a jelenlegi energiaválság kezelése. Beszélt arról is, Orbán Viktor és az ukrán elnök brüsszeli találkozója után mindenki számára világos: Magyarország nem orosz vagy ukrán párti, hanem béke és magyar párti. (tovább…)

Orbán Viktor 1999-ben tartotta első évértékelő beszédét, mely műfajt ő honosított meg Magyarországon. Ezek az országértékelőnek is nevezett beszédek kiemelt szerepet játszanak abban, hogy olyan politikussá vált a magyar közéletben, akinek sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia. A baloldalon a korábbi kritikáik ellenére végül lemásolták az évértékelő műfaját, az ellenzéki politikusok ugyanakkor sokkal inkább az aktuálpolitikai csatározások színtereként tekintenek rá, mondanivalójuk általában rövid életű, most hétvégén például a DK és a Momentum dominanciaharcáról fognak majd szólni az ellenzéki évértékelők. Orbán Viktor február 18-i beszédének fókuszában várhatóan az orosz-ukrán háború kapcsán képviselt magyar álláspont, a szankciók elleni további küzdelem és a gazdasági válságra adott kormányzati válaszok lesznek. Egy biztos: kijelöli az elkövetkezendő időszak fő témáit, egyben beindítja az idei politikai szezont már a tavaszi parlamenti ülésszak kezdete előtt. (tovább…)

Az Európai Tanácsban is elfogadták a hazánknak járó uniós forrásokról szóló megállapodást, Magyarország sikeresen érvényesítette érdekeit, miközben korábban a balliberális oldal többször is azt állította, hogy semmilyen mozgástere nincsen már a magyar kormánynak Brüsszelben – fogalmazott évzáró videóelemzésében Deák Dániel. Ennek köszönhetően Magyarország jobb helyzetben vághat neki a 2023-as esztendőnek, amelynek legfontosabb kihívása az lesz, hogy a háború és a szankciók okozta európai gazdasági válság ellenére is megmaradjon a növekedés a magyar gazdaságban, ne süllyedjen recesszióba az ország. Ennek egyik legfontosabb eszköze a befektetések ösztönzése, amelyben meglehetősen sikeres Magyarország, ugyanis idén is rekordot döntött a beruházások mértéke, alig pár hónapja jelentették be például a magyar történelem eddigi legnagyobb beruházását, amelyet egy kínai vállalat valósít meg. A hazai balliberális oldal az április 3-i választás óta csak tovább gyengült, a külföldi finanszírozási botrány pedig hosszútávon éreztetni fogja a hatását a támogatottságukban, miközben az Európai Parlamentben dolgozó szövetségeseiket is súlyos korrupciós botrányok tépázzák – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)