Címke: Orbán Viktor

A nemzetközi színtéren zajló átalakulásban és az új jobboldali erőközpont létrejöttében nagy szerepe volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki a szuverén modell kiépítésében úttörő szerepet vállalt és stabil patrióta közösséget hozott létre. A közelgő országgyűlési választáson szintén azon globalista hatalmat képviselő jelöltekkel néz szembe, akik veszélyeztetik az ország elmúlt 16 évben kiépített nemzeti szuverenitását, geopolitikai pozícióját, partneri kapcsolatait és versenyelőnyét az új világrendben. (tovább…)

A globalista médiumok, a külföldről pénzelt hazai sajtó, a brüsszeli technokraták, valamint az éppen aktuális kihívóként viselkedő ellenzéki pártok immár 16 éve töretlenül azt a narratívát építik, hogy Magyarország „különutas külpolitikájából” adódóan elszigetelődött a nemzetközi porondon. Mostanra azonban bebizonyosodott, hogy ezt a párhuzamos valóságépítést az attól való félelem táplálta, hogy a magyar modell más patrióta pártokat is inspirálni fog, ezért azt másolni, adott esetben követni fogják. A magyar modell exportképessége, Orbán Viktor igazodási ponttá, valamint Budapest politikai erőközponttá válása egyaránt arra világítanak rá, hogy a magyar miniszterelnök nem egyedül áll szemben a globalista hálózatok nyomásával, zsarolásával és beavatkozási kísérleteivel. Orbán Viktor nem pusztán Európa politikai gravitációjának átrendeződésében játszik kulcsszerepet, de patrióta szövetségeseivel együtt egy olyan alternatív víziót is kínál Európa jövője szempontjából, amely nyílt kihívást intéz az antidemokratikus útra lépő brüsszeli hatalmi centrummal szemben. Az elmúlt napokban megrendezett két nagyszabású esemény, a CPAC Hungary illetve a Patrióta Nagygyűlés is megerősítették azt, hogy a patrióták formálják a változást, amely magában hordozza a brüsszeli rezsimváltás lehetőségét is. (tovább…)

Az elmúlt hetek közel-keleti eseményei jól szemléltetik az erőpolitika által kilátásba helyezett új világrend működését. Az iráni helyzetnek köszönhetően egyre több ország sodródik bele a háborúba, amely a lokális és regionális emberi áldozatok, ellátási és infrastrukturális problémák mellett Európára nézve energia-, migrációs- és biztonsági kérdéseket is felvet. Magyarország kormánya békepárti álláspontot képvisel, az ország stabilitása szempontjából pedig kiemelten fontos, hogy a lehetőségekhez mérten mérsékelhetők legyenek a háború okozta globális hatások, kihívások, ezáltal pedig érvényesüljön a békepárti álláspont. (tovább…)

Zelenszkij ukrán elnök életveszélyes fenyegetése, a Barátság kőolajvezeték elzárása és a közel-keleti konfliktus miatt növekvő általános európai energiaválság rég nem látott aktualitást ad a március 15-i Békemenetnek.  (tovább…)

Most már tényleg mindenki visszaszámol: harminc nap múlva választás. A legutóbbi kutatásunk óta kiderült, hogy öt párt képes arra, hogy országos listát állítson, és az is kiderült, hogy lehet még intenzívebb a kampány. (tovább…)

Az európai integráció eredeti célja az volt, hogy a kontinensen a hatalmi nyomásgyakorlás és a geopolitikai konfliktusok logikáját felváltsa az intézményi együttműködés és a kölcsönös tisztelet rendszere. Brüsszel az orosz–ukrán háború kapcsán ezt a célt teljes egészében feladta. Miközben Ukrajna politikai nyomásgyakorlással és fenyegető retorikával lép fel Magyarországgal szemben, az Európai Unió döntött: Ukrajna számít és nem a tagállamok. A kialakuló helyzet nem csupán az uniós bővítési politika hitelességét kérdőjelezi meg, hanem közvetlen hatással van Magyarország politikai mozgásterére is. A közelgő választások ugyanis sorsdöntőnek tekinthetőek: képes marad-e Magyarország arra, hogy megőrizze biztonságát és érdekérvényesítő képességét az egyre válságosabb geopolitikai környezetben, vagy hazánkra is az önfeladás vár. (tovább…)

Az elmúlt 15 év eredményeként egy új korba léptünk, a függetlenség korába. De mit jelent ez a másfél évtized a magyar emberek számára? Hogyan lehet összegezni ezt az eredményes időszakot? Minek köszönhető, hogy Magyarország mára a saját útját tudja járni? Mi kerülhet veszélybe, hogy ha nem folytatódik ez a korszak? Mi a tétje az április 12-i választásnak? (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozat legújabb adásának címe: Bizonytalan világban biztos pont vagyunk. Az intézet munkatársai, Petri Bernadett és Deák Dániel az EU-csúcs, az iráni események és a jövő heti washingtoni Békecsúcs alakuló ülés kapcsán járták körbe, miért biztos pont Magyarország a bizonytalan világban. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Biztos magyar út a globális átalakulásban. Az intézet vezető elemzői, Halkó Petra és Deák Dániel a héten létrejött Béketanácsról, az átalakuló világrendről és annak belpolitikai vonatkozásairól beszélgettek. (tovább…)

Orbán Viktor az elmúlt hónapokban többek között két nagyhatalmi vezetővel – Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal – is találkozott, emellett a közel-keleti Békecsúcson résztvevő tíz európai vezető között is szerepelt, a tervek szerint pedig az esetleges Trump–Putyin csúcstalálkozó megrendezésére Budapest a legesélyesebb. Az utóbbi évek fejleményeinek tükrében nem meglepő, hogy Magyarország multivektorális külpolitikája hatékonynak bizonyul a jelenleg zajló globális átalakulásban. A magyar külpolitikai stratégia már több, mint egy évtizede felismerte, hogy a korábbi transzatlanti dominancia kora a végéhez közeledik ideológiai, gazdasági és diplomáciai értelemben egyaránt. A világrendszerváltás folyamatában a korábban domináns aktorok helyzete megváltozik, új szereplők emelkednek fel, akik igyekeznek a saját nemzeti érdeküket védeni. Magyarország élen jár abban a folyamatban, amely egy ideológiai kötöttségektől mentes, kölcsönösen előnyös partnerségeken alapuló nemzetközi rend kiépítésére törekszik. A korábbi nyugati orientáció kibővülése a keleti, majd a déli nyitással nemcsak külpolitikai sikereket eredményez, de az ország belpolitikai helyzetének stabilitását is szolgálja. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozat évzáró adásának címe: EU-csúcs: sorsdöntő csata várható! Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Petri Bernadett a jövő heti EU-csúcson várható politikai vitákat értékelték, de egyben összegezték az idei évet és azt, mi várható 2026-ban. (tovább…)

A jövő hét második felében idén utoljára ülnek össze Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők. A hivatalos napirenden szerepel Ukrajna újabb pénzügyi támogatása: Brüsszel ugyanis egy új, több évtizedre kiható, a tagországokra nézve rendkívül kockázatos megoldással kívánja ismét „megmenteni” az ukrán államot, amely a befagyasztott orosz vagyonra épülne. A tagországok a legkevésbé sem támogatják egyhangúan az ötletet, így Brüsszel egy újabb jogi trükkel szabadulna meg a nemzetállami vétótól. Az év utolsó uniós csúcstalálkozója tehát arról szól, hogy Európa marad-e szuverén nemzetek szövetsége, vagy végképp elszabadul egy központosított, szerződések keretein és a tagállamok felhatalmazásán túlfutó brüsszeli gépezet. A tét óriási – és Magyarország ismét a frontvonalban van. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik, hogy hazánk élén olyan vezető álljon, aki nem hajlandó feladni a nemzeti szuverenitás utolsó eszközeit – sem pénzügyi, sem jogi, sem pedig politikai téren. (tovább…)

Alig valamivel több mint négy hónap van hátra a választásokig. Mozgalmas őszön vagyunk túl. Az október-november arról szólt, hogy a Fidesz sebességet váltott, megy előre és átvette a kezdeményezést. Ezt támasztják alá a bejelentett kormányzati programok (az Otthon Start-program, a háromgyermekes anyák szja-mentessége, a 14. havi nyugdíj, a vállalkozásokat segítő javaslatcsomag) és erről szól a diplomáciai nagyüzem is (Trump-Orbán találkozó és a moszkvai látogatás), ahol a tét megint csak az embereket foglalkoztató nagy ügyek (a rezsicsökkentés megvédése és az ukrajnai béke) voltak. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Mi Orbán titka? A mellérendelő magyar külpolitikáról. Az intézet igazgatója, Békés Márton az Orbán–Trump találkozó kapcsán elemzi Magyarország sikeres külpolitikáját. (tovább…)

A XXI. Század Intézet “A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” projekt keretében azt vizsgálta, hogyan vélekednek a magyar választók a múlt heti Trump-Orbán csúcstalálkozó sikerességéről. (tovább…)

Pénteken találkozik Orbán Viktor Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel, akivel várhatóan több órás egyeztetése lesz a magyar kormányfőnek és számos megállapodást fognak megkötni. Az eddigi információk alapján gazdasági, hadiipari, energetikai kérdésekről is tárgyalnak majd, november 7-én a miniszterelnök megfogalmazása szerint szabályosan majd egy magyar napot tartanak, nagyszámú magyar delegáció érkezik Amerikába – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a tárgyaláson a budapesti békecsúcs is szóba kerül majd. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Bővül Orbán Viktor uniós mozgástere. Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Petri Bernadett Orbán Viktor római útját, a cseh választás eredményét és a november 7-i Trump–Orbán találkozót értékelték kül- és belpolitikai szempontból egyaránt. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ez volt a Békemenet: „Egyetlen lélekről sem mondhatunk le”. Az intézet igazgatója, Békés Márton az október 23-i békemenetet, illetve Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth téren elmondott beszédét elemzi. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A közel-keleti béke brókerei.Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Biró András a közel-keleti békecsúcsot tágabb kontextusba helyezve értékelik kül- és belpolitikai szempontból egyaránt. (tovább…)

Várhatóan pontosan fél év múlva lesz a parlamenti választás Magyarországon, így a politikai erők érezhetően kampányüzemmódba kapcsoltak, a választók is egyre jobban figyelnek a politikai eseményekre. A Fidesz előnyből fordul rá a kampányidőszakra, a XXI. Század Intézet friss közvélemény-kutatása szerint, ha most vasárnap lenne a választás, a kormányoldal nyerne – mondta Deák Dániel az Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében. Hozzátette: nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi téren is erősödött Orbán Viktor pozíciója, Donald Trump meghívta a közel-keleti békecsúcsra, ráadásul a világ többi vezetője előtt méltatta őt hosszasan. (tovább…)

Fél év van hátra a választásig. Túl vagyunk egy mozgalmas nyáron és egy viharos szeptemberen, közeleg a hajrá. Most már minden hétnek, minden napnak jelentősége lehet. A XXI. Század Intézet úgy döntött, hogy “A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” elnevezéssel, a választásokig hátra lévő hónapokban rendszeresen jelentkezik majd kutatásokkal. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Majdant akarnak? Az intézet igazgatója, Békés Márton a kormánypárti tábor bővülésének stratégiáját elemzi. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szelíd erődemonstráció – elindult a Fidesz-hullám. Az intézet igazgatója, Békés Márton a kormánypárti tábor bővülésének stratégiáját elemzi. (tovább…)

Ha az Európai Unióra, mint politikai projektre tekintünk, akkor az jut eszünkbe, hogy azért hozták létre, hogy legyen béke, és legyen gazdasági növekedés. Most viszont úgy tűnik, hogy Európa háborút akar, miközben lemarad a gazdasági versenyben más kontinensekkel szemben.

Mi történt Európával és az Európai Unióval? Van értelme fenntartani ezt a konstrukciót? Miért nincs nyoma annak, hogy az európai elit bármit is tenne azért, hogy Európának jobb legyen? A fegyverkezés helyett miért nem versenyképes akar lenni az EU? Van egyáltalán értelme a brüsszeli utat választani? Erősödik a patrióta hang az Európai Unióban, de vajon ez mire lesz elég a széteső nagy nemzetállamok mellett? (tovább…)

(tovább…)

Ha megnézzük a 2015-ös EU-csúcsok előtti csoportképeket, akkor azt láthatjuk, hogy az akkori állam- és kormányfők többségét ma már nem is ismerjük, a felejtés homályába vesztek, miután többségük bevándorláspárti álláspontot képviseltek és népszerűtlenné váltak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor szinte egyedüli európai vezetőként felismerte, hogy a migráció az uniós jövőjét alapjaiban meghatározó kérdés lesz és aki nem lép fel azzal szemben, az visszafordíthatatlanul megváltoztatja az országa kultúráját és jövőjét. Hozzátette: az elhibázott bevándorláspolitikából fakadó társadalmi feszültség sok országban már polgárháborús helyzetet eredményez, a hétvégén például több százezer angol tiltakozott. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kötcse: Orbán Viktor stratégiája, Magyar Péter dilemmája. Az Intézet két vezető elemzője, Halkó Petra és Deák Dániel értékeli a kötcsei találkozó utáni helyzetet, annak bel- és külpolitikai vonatokzásait. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Jön az ősz, fordul a szél. Békés Márton történész–politológus, az intézet igazgatója a nyár bel- és külpolitikai eseményeit értékeli. (tovább…)

A tavalyi kegyelmi ügy óta eltelt egy híján húsz hónap alatt sok minden történt: teljesen átalakult a magyarországi ellenzék szerkezete, a kormánypártokra rekordot döntve kétmillió ember adta szavazatát az európai parlamenti választásokon, miközben veszteségeket is szenvedett, a hazai kormányellenes média pedig összehangolt kampányba kezdett a szuverenitást védő kabinet munkája ellen. A jövő évi választásokig hátralévő több mint hét hónap mindkét oldal számára egyszerre sok és kevés idő. A kormányoldal számára azonban egyértelműen több a kedvező jel: a tapasztalt vezetés, a nagy rutin, a szervezettség és a nyáron kialakított tematizációs fölény mind mellette szól. Az ellenzék eközben fáradtan áll rajthoz s még csak most jön a java. (tovább…)

Míg Magyar Péter Brüsszel mellett köteleződött el a szombati beszédében, Orbán Viktor egy szuverén és nyugodt államférfiként jelent meg Tusnádfürdőn, aki a 2026-os parlamenti választáson győzelemre készül. A kormányfő érezhetően nem akart provokatív lenni, ugyanis a parlamenti választáshoz közeledve szélesíteni akarja a táborát, tehát nem akart olyan üzeneteket megfogalmazni, amit a politikai ellenfelei ki tudnának forgatni, fel tudnák használni vele szemben. Az elmúlt hónapokban a jobboldali tábor is aktivizálódott, amiben nagy szerepe van az új digitális megoldásoknak. (tovább…)

A héten volt a 36. évfordulója Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédének, amivel már a politikai pályája elején beírta magát a történelemkönyvekbe. A beszéd fő üzenete az volt, hogy az akkori szovjet birodalommal szemben a magyaroknak ki kell állnia a függetlenség mellett, haza kell küldeni az oroszokat. Azóta sem változott Orbán Viktor pozíciója, ma ugyancsak a nemzeti szuverenitás mellett áll ki, ugyanakkor ezúttal annak a birodalomnak a központja, amelyik fenyegeti hazánk önrendelkezését, Brüsszelben van – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a pénteken záruló Voks 2025 komoly társadalmi legitimációt jelent a jövő heti uniós csúcs előtt. (tovább…)

A sikeres pártpolitikai küzdelemhez több tényező szükséges: szellemi, személyi és szervezeti rátermettség, amelyek mindegyike kizárólag a Fidesz–KDNP oldalán adott, hiszen intellektuális, vezetési és strukturális értelemben egyaránt fölényt élvez. Ez a dominancia azonban nem önmagáért van, hanem az ország érdekében áll, a Fidesz győzelmével az egész magyarság nyer. Erről szól a „nemzeti maximum” kifejezés is, amely kijelöli a közös célt, azaz a magabíró Magyarország megvalósítását. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Péter réme, hogy színt kell vallania. A stúdióban Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző, akik arról beszélgetnek, hogy a belpolitika visszatért a régi kerékvágásba: a kormány kezdeményez, az ellenzék szalad az események után. (tovább…)

Egyértelműen a Fidesz diktálja a tempót, Magyar Péter továbbra sem tudja visszavenni a politikai napirend irányítását – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: onnan lehet tudni, hogy Magyar Péter bajban van, hogy lassan már napi rendszerességgel rendel valamelyik ellenzéki közvélemény-kutatótól olyan felmérést, ami az előnyét vizionálja. Hozzátette: Magyar Péter mind Ukrajna, mind a Pride ügyében kisebbségi álláspontot képvisel, ezért inkább nem kommunikál ebben a témákban, ugyanakkor ezt egyre nehezebben tudja megtenni. (tovább…)

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a március 15-i ünnep alkalmából tartott beszédében többek között a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a nemzeti vétó megerősítését és az európai béke megteremtését követelte 12 pontban. A miniszterelnök újraértelmezte az 1848-as forradalom követeléseit, és a „Mit kíván a magyar nemzet” aktuális kiáltványaként fogalmazta meg az Európai Unióval szembeni elvárásait. 1848 óta talán most a legidőszerűbb összefoglalni a magyar szuverenitás alapkövetelményeit, a nemzetek Európáját, a törvénytelenül elvont hatáskörök visszaadását, és a nemzeti főhatalom utolsó bástyája, a vétójog megerősítését. „Unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel.” – fogalmaz a 12 pontos felsorolás hatodik pontja, amely igen aktuális felhívás Brüsszel felé. Az Európai Bizottság ugyanis éppen arra törekszik, hogy bebiztosítsa az EU és Ukrajna felfegyverzéséhez szükséges jelentős összegű hitelfelvételét: jogi trükkel akadályozná meg, hogy Magyarország megvétózhassa az EU tervezett kölcsönfelvételét, ráadásul mindezt éppen a szolidaritás elvére hivatkozva. (tovább…)

A magyar nagystratégia lényege a drámaian változó nemzetközi környezetben, romló európai perspektívák közepette is állandó történelmi célkitűzés megfogalmazása. Egy ilyen „21. századi kis magyar nagystratégiára” tett javaslatot Békés Márton történész–politológus és Tóth Máté energiajogász a Látószögön 2025 februárjában megjelent kétrészes vitaírásában. (tovább…)

Az utóbbi hetekben Magyar Péter lendületet vesztett és csak reagál, miközben a kormányoldal láthatóan felszívta magát és ismét átvette a kezdeményezést, Orbán Viktor az évértékelő beszédében pedig számos olyan témát jelölt ki, ami hónapikig meghatározza a belpolitikai napirendet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a bejelentett gazdasági intézkedések alkalmasak arra, hogy a hétköznapok szintjén is érezzék az emberek, vége van a háború és szankciók okozta gazdasági válságnak. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata rendkívüli adással jelentkezik, melynek címe: Új korszak jön a Trump-forradalommal. A felvételen Békés Márton, az Intézet igazgatója elemzi a világ, benne Európa és azon belül Magyarország helyzetét abban az új korszakban, amely Donald Trump beiktatásával nyílott meg. (tovább…)

2025 ebből egy sokkal könnyebb év lesz Magyarország számára: Donald Trump január 20-i beiktatása erősíti a patrióta erőket Európában is, a magyar gazdaság növekedésnek indul, miközben Európában is pozitív változások álltak be. Mindez Magyar Péter politikai lehetőségeit jelentősen korlátozza – mondta évkezdő videóelemzésében Deák Dániel, amelyben a XXI. Század Intézet vezető elemzője arról a hétfői elemzéséről beszélt, ami azt járta körbe, mi várható 2025-ben belpolitikai és külpolitikai téren. (tovább…)

(tovább…)

Donald Trump győzelmét követően ismét Európa jövője vált kérdésessé, ugyanis a megválasztott amerikai elnök világossá tette, hogy nagyobb önállóságot, illetve a NATO-n belül nagyobb hozzájárulást vár el az öreg kontinenstől. Magyarország számára komoly előny, hogy Orbán Viktor jó személyes kapcsolatot ápol Donald Trumppal, így a legtöbb európai vezetőnél jóval előbb tudott vele egyeztetni, előbb mint például Ursula von der Leyen – mondta legújabb videóelemzésben Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Európa az elmúlt évtizedekben jelentősen lemaradt a versenytársaitól, emiatt is szorgalmaz Orbán Viktor versenyképességi fordulatot. (tovább…)

Míg Amerika mozgásba lendül, addig Európa tovább vesztegel – ez a 2024-es éve mérlege. Hiába törtek előre 2024-ben Európában a szuverenista erők, a brüsszeli elit csökönyösen ragaszkodik pozícióihoz. Az Egyesült Államokban azonban fordult a kocka: Donald Trump visszatér a hatalomba, méghozzá fölényes győzelemmel. Mit hoz a jövő: belátható időn belül véget érhet-e az orosz–ukrán háború, hatalomra kerülhetnek-e a szuverenisták az európai országokban is, és van-e esélye Európának versenyképessége növelésére? (tovább…)

Donald Trump győzelmével belátható közelségbe került a tűzszünet Ukrajnában, már az ukrán elnök sem a harcok folytatásával szerezné vissza a megszállt területeket, míg az orosz elnök pozitívan nyilatkozott Trump béketörekvéseiről és meghívta őt Moszkvába tárgyalni – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor békepárti álláspontot képvisel a háború kitörése óta és míg korábban teljesen egyedül volt az álláspontjával, most már a nyugati világ egyre inkább ebbe az irányba mozdul, ami a bevándorlási válsághoz hasonlóan a magyar kormányfő igazát igazolja. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója címlapos cinterjút adott a Magyar Demokratának abból az apropóból, hogy idén október 21-én Orbán Viktor megdöntötte Tisza Kálmán 1875 és 1890 között felállított, egyben kormányzási rekordját. Innentől kezdve ő a magyar történelem leghosszabb ideje egyhuzamban hivatalban lévő kormányfője. Mindez szó szerinti és átvitt értelemben is történelmi eredmény, hiszen politikai, társadalmi, sőt kulturális súlyánál fogva korszakos jelentőségű. (tovább…)

Nemrég Budapesten gyűltek össze Európa vezetői a 2024. évi magyar EU elnökség két legfontosabb rendezvényén, az Európai Politikai Közösség (EPK) soron következő találkozóján, majd az Európai Tanács (EiT) informális ülésén. Az eseményekre közvetlenül az amerikai elnökválasztást követően került sor lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára arra, hogy a választási eredmény fényében áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Ezen túlmenően az uniós tagállamok vezetői az informális EiT ülésen megvitatták és elfogadták a magyar EU-elnökség központi prioritását jelentő európai versenyképesség javítására irányuló javaslatcsomagot, a Budapesti Nyilatkozatot. Volt miről tárgyalni az európai vezetőknek, hiszen éppen arra a szemléletváltásra van szükség az Európai Unió bel-és külügyeiben, amelyet a magyar uniós elnökség eredetileg is napirendjére tűzött. Magyarország pedig e téren már nemcsak az elnökség betöltésére való tekintettel számít megkerülhetetlen tényezőnek. (tovább…)

Miközben Orbán Viktor Európa összes vezetőjét fogadta Budapesten, az amerikai elnökkel telefonált és a nemzeti érdekeket képviselte a világban, addig Magyar Péter az ex barátnőjével hadakozik, akivel titokban rögzített hangfelvételekkel támadják egymást – emelte ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: tehát míg Orbán Viktor egy szuverén államférfiként viselkedik, addig Magyar Péter sokkal inkább egy valóságshow celebjeként. Egy ilyen bizonytalan időszakban felértékelődnek a kormányzóképes politikusok. (tovább…)

Donald Trump lesz az új amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár balliberális kormánykoalíciója pedig felbomlott. Mindkét esemény jó hír Magyarország számára, hiszen a háborúpárti globalista erők gyengülését és hazánk külpolitikai mozgásterének bővülését eredményezi – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Donald Trump az elsők között hívta fel megválasztása után az egyik legszorosabb szövetségesének számító Orbán Viktort, akinek emellett az orosz és kínai elnökkel is erős partneri viszonya van, hazánk tehát minden nagyhatalommal jó kapcsolatot ápol. Ugyancsak fontos, hogy hazánk ma tartja történetének eddigi legnagyobb diplomáciai eseményét, amelyre több mint 40 ország vezetője érkezik, köztük az ukrán elnök. (tovább…)