Három hónap van hátra a választásokig, most már tényleg mindenre április 12. felől kell nézni, vagyis azt kell tudnunk megítélni, hogy mindennek, ami történik, van-e jelentősége, hatása a választás kimenetelére nézve. Ha innen nézünk rá a múlt év decemberére és január első két hetére, azt mondhatjuk, hogy semmi olyan nem történt, ami változtatott volna az erőviszonyokon. A Fidesz megy előre, teszi a dolgát, már nyár óta magasabb fokozatba kapcsolt és egyáltalán nem lassít. Sorra jönnek az emberek élethelyzetét javító kormányzati intézkedések. Ezzel szemben a Tisza változatlanul az üldöző pozíciójában van, de nincs olyan téma, esemény, elrugaszkodási pont, amely lehetővé tette volna a felzárkózást, nemhogy az előzést. A Tisza nem tud már hová növekedni, már a múlt évben elérte a plafont.
Ezt igazolja vissza a január 12-14 közötti kutatásunk, a számok azt mutatják, hogy nem történt változás az erőviszonyokban, ugyanaz áll az eredményjelző táblán: Fidesz 45, Tisza 40.
A parlamenti bejutásért folyó küzdelem esélyeiben sincs lényegi változás: mindössze annyi az eltérés decemberhez képest, hogy a Kétfarkúakat most a kutatás öt százalékra méri, így viszont már négypárti lenne a parlament. A Mi Hazánk továbbra is bent (7 százalék), a DK pedig kint (változatlanul 3 százalék).
Innen futunk neki az utolsó tizenkét hétnek.
Módszertan
Jelen kutatás a XXI. Század Intézet “A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” elnevezésű kutatási projektje keretében készült, 2026. január 12-14. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével.
A minta reprezentálja a felnőtt magyar társadalmat nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség alapján. A véletlenszerűség, valamint az egyes csoportokban az interjúszámok maximalizálása miatt, a különbségeket súlyozással pontosítjuk.
A súlyozott adatbázisból a politikailag aktívak bázisán vizsgáljuk a pártpreferencia adatait. Politikailag aktívaknak azokat nevezzük, akik arról nyilatkoztak, hogy biztosan részt vennének egy most vasárnap esedékes választáson. A biztos pártválasztókat egy halmazba soroljuk azokkal, akiknek politikai szimpátiája a politikai issuek-ra vonatkozó további kérdések alapján valószínűsíthető. Így áll elő az egyes pártokat támogató szavazó (pl. “Fidesz-szavazó”).
A kutatás tehát az összes aktív, részvételében biztos választópolgár preferenciáját tartalmazza, direkt közlés vagy segédkérdések segítségével történő beazonosítás alapján a pártok valószínűsíthető országos listás eredményeire vonatkozóan.
