Tovább tart az orosz–ukrán háború, zsákutcába jutottak a béketárgyalások is. Áprilisi Eurázsiai Figyelőnk alább olvasható.

Áprilisban is az orosz–ukrán háború eseményei voltak a figyelem középpontjában, kibontakozni látszott a Donbaszért folytatott sorsdöntő ütközet. Ezzel párhuzamosan a béketárgyalások is egyre inkább elakadtak, úgy tűnik, megállapodásra csak a donbaszi csata végeztével kerülhet sor. Mindeközben felmerült annak a veszélye is, hogy továbbterjednek a harcok és Moldova is belesodródik a háborúba.

MOLDOVA

Feszültség a Dnyeszter-melléken. Április végén több merénylet is történt a Dnyeszter-melléken, amelyek elkövetőivel kapcsolatban nem tudunk biztosat. Mind az ukránok, mind az oroszok egymást vádolták azzal, hogy a Dnyeszter-mellék destabilizálásával próbálják kiszélesíteni a hadszínteret, és mindkét fél oldaláról elhangzottak olyan kijelentések, amelyek országuknak a térségbeli katonai szándékaira utaltak. Mind a moldovai, mind a szakadár Dnyeszter-melléki vezetés visszafogottan reagált az incidensekre. A moldovai helyzetről bővebben ide kattintva olvashatnak.

OROSZORSZÁG

Feszültség a béketárgyalások kapcsán, bizonytalan célok a háborúban. Az orosz delegáció isztambuli tárgyalási fordulót követő engedékeny hangneme éles bírálatokat váltott ki a „különleges hadművelet” támogatói között. Még Ramzan Kadirov csecsen vezető is kritizálta Vlagyimir Megyinszkijt, a delegáció vezetőjét, sőt, az orosz elnök szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot is. Mások Roman Abramovics oligarcha jelenlétét kifogásolták. A Kreml vélhetően részben emiatt is változtatott hangnemén, és deklarálta, hogy a céljai továbbra is változatlanok. A gyakorlatban azonban nem világos, pontosan milyen célokat is kíván elérni Oroszország, egész Ukrajnára vonatkozó tervei vannak (ahogyan az a korábbi nyilatkozatokból következne), vagy immár a területszerzésre koncentrál. A háború első két hónapjáról szóló összefoglaló elemzésünket ide kattintva olvashatják.

ÖRMÉNYORSZÁG

Tiltakozások Pasinján ellen. Tiltakozó akciók kezdődtek Jerevánban április közepén, miután Nikol Pasinján miniszterelnök kétértelmű kijelentéseket tett Hegyi-Karabah státuszával és az Azerbajdzsánnal kötendő békeszerződéssel kapcsolatban. Az ellenzék azzal vádolja Pasinjánt, hogy át akarja engedni a még örmény ellenőrzésű területeket Azerbajdzsánnak, a miniszterelnök szerint azonban éppen a most ellenzékben lévő politikusok a felelősek azért, hogy a Hegyi-Karabah státuszáról szóló tárgyalások kormányzásuk idején kudarcba fulladtak. Az ellenzéki tiltakozások erejét csökkenti az ellenzéki vezetők megosztottsága, valamint az, hogy támogatottságuk nem tekinthető kimagaslónak, hiszen pártjaik a tavalyi parlamenti választásokon is jelentős vereséget szenvedtek.

UKRAJNA

Felszabadult területek, üzemanyag válság. Ukrajna visszaszerezte az ellenőrzést az ország északi és északkeleti részén fekvő területek felett, miután az orosz csapatok az isztambuli megállapodásoknak megfelelően elhagyták a térséget. Az ukrán ellenőrzés alá került településeken az orosz megszállás alatt történtek miatt az ukrán vezetés népirtással vádolta meg Oroszországot, Moszkva azonban tagadja a vádakat. A harcok egyre inkább az ország keleti részébe, Donyeck és Luhanszk megyébe helyeződtek át, ugyanakkor az ország teljes területére kiterjedő, rendszeres rakétatámadások miatt az országban súlyos üzemanyagválság lépett fel. Az orosz támadások ugyanis a katonai és hadiipari célpontokon túl elsősorban a vasúti infrastruktúrát, valamint a kőolajfeldolgozó üzemeket és olajtározókat érintették. A háború első két hónapjáról szóló összefoglaló elemzésünket ide kattintva olvashatják.