2022. március

Tovább folytatódott az orosz–ukrán háború, de a térség más országaiban is történtek változások. Az Eurázsiai Figyelő márciusi száma.

Az orosz–ukrán háború egyre inkább elhúzódó háborúvá alakult márciusban, bár a tárgyalások alakulása adott némi reményt a közelgő lezárás kapcsán. Kazahsztán a januári zavargások utáni útját keresi, Örményország és Türkmenisztán új elnököt választott, a Kaukázusban pedig fellángolt az örmény–azeri konfliktus.

AZERBAJDZSÁN

Incidens a karabahi térségben. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az azeri csapatok átlépték a 2020-as háborút lezáró megállapodásban kijelölt vonalakat és beléptek az orosz békefenntartók ellenőrzése alá tartozó területekre. Az azeriek tagadták a megállapodás megsértését, majd később azt is, hogy elhagyták volna azokat a területeket, amelyek önkényes elfoglalásával vádolták őket. A térségben továbbra is rendszeresek a kisebb incidensek és a kölcsönös vádaskodások, egyes elemzők pedig arra figyelmeztettek, hogy az azeriek az orosz csapatok ukrajnai lekötöttségét kihasználva próbálhatnak meg újabb területeket elfoglalni, amely akár a konfliktus kiújulásához vagy kiszélesedéséhez is vezethet.

BELARUSZ

Továbbra sem lépett háborúba Belarusz. Bár az ország területéről is érkeztek orosz csapatok és történtek rakétacsapások ukrán célpontok ellen, a belarusz hadsereg továbbra sem vesz részt a háborúban közvetlenül, és Aljakszandr Lukasenka elnök állításai szerint ez a jövőben is így marad. Minszk megpróbált tárgyalási helyszínt biztosítani a felek számára, azonban a háborúban való közvetett szerepvállalása a kezdettől fogva Kijev aggályait váltotta ki, március végére pedig a tárgyalások színhelye Isztambul lett.

GRÚZIA

Benyújtotta EU-csatlakozási kérelmét Tbiliszi. Ukrajna példáját követve Grúzia is benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz Grúzia március 3-án. Ennek tükrében érdekes, hogy az Ukrajnával hasonló cípőben járó, szakadár területei miatt 2008-ban Oroszországgal háborút vívó ország a Moszkva ellen hozott szankciókhoz nem csatlakozott, mivel azok túl nagy terhet jelentenének a gazdaságára nézve. A grúz kormány igyekszik kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápolni Oroszországgal, ezt azonban nehezítheti, hogy az ország északi részén fekvő szakadár területen, Dél-Oszétiában egyre komolyabban vetik fel a terület Oroszországhoz csatolásának kérdését.

KAZAHSZTÁN

Átnevezték az elnöki pártot. Átnevezték a kormánypártot Kazahsztánban, az eddig a Nur Otan (A Haza Fénye) nevet viselő formáció ezentúl az Amanat (Az Ősök Akarata) nevet viseli majd. A párt névváltása azokkal a változásokkal van összefüggésben, amelyek a januári zavargások után kezdődtek meg az országban, és amelyek a Nurszultan Nazarbajev örökségétől való fokozatos eltávolodásban nyilvánulnak meg.

MOLDOVA

Moldova is EU-tag lenne. Március 3-án, Ukrajna után és Grúziával egy napon a Moldovai Köztársaság is benyújtotta az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló kérelmet. Moldova hasonló helyzetben van, mint Grúzia, hiszen a Dnyeszter-mellék révén ugyanúgy van egy orosz támogatottságú szakadár területe, mint a kaukázusi országnak, ugyanakkor Chisinau sem csatlakozott az EU által hozott szankciókhoz. Moldova számára elsősorban az ország energiaellátása szempontjából fontos az orosz kapcsolatok fenntartása.

ÖRMÉNYORSZÁG

Új elnöke lett az országnak. Az örmény parlament az ország elnökévé választotta Vahagn Hacsaturjánt, a kormányzó Polgári Szerződés jelöltjét. Az ellenzék bojkottálta a szavazást. Hacsaturján 1992–1996 között Jereván polgármestere volt, sokáig az ország első elnöke, Levon Ter-Petroszján és a jelenlegi miniszterelnök, Nikol Pasinján mellett politizált. 2021 augusztusától elnökké választásáig a csúcstechnológiai iparért felelős miniszter volt.

OROSZORSZÁG

Nem roppant meg a Kreml támogatottsága. Bár a szankciók miatt a rubel egy időre mélyrepülésbe kezdett, sem az orosz gazdaság, sem az orosz vezetés támogatottsága nem zuhant be márciusban. Sőt, a felmérések szerint a „különleges hadművelet” támogatottsága az orosz lakosságban magas, Vlagyimir Putyin népszerűsége pedig nőni is tudott a háború kezdete óta. Ráadásul nyugati elemzések szerint Oroszország akár extraprofitot is szerezhet a háború révén, az energiahordozók árainak növekedése ugyanis Oroszországnak kedvez. Ráadásul az orosz vezetés kijelentette, a jövőben a „barátságtalan országok” listájára kerülő államok csak rubelben fizethetnek az orosz gázért, ami a rubel pozícióit is erősítheti. A háború második hetéről szóló elemzésünket ide kattintva olvashatják.

TÜRKMENISZTÁN

Az elnök fia lett az utódja is. A papírformának megfelelően a lemondott Gurbanguly Berdimuhamedow fia, Serdar nyerte a türkmenisztáni elnökválasztásokat. 97 százalékos részvételi arány mellett a szavazatok 73 százalékát szerezte meg. Érdekesség, hogy az új elnök beiktatása után nem sokkal fogadta az új afgán vezetés nagykövetét, így Türkmenisztán lett az első ország, amely hivatalos diplomáciai kapcsolatokat létesített a tálib kormányzattal.

UKRAJNA

Továbbra is kitart az ukrán ellenállás. A várakozásokkal ellentétben Ukrajna márciusban sem omlott össze az orosz nyomás alatt. Sőt, március végén az isztambuli béketárgyalásokon részsikereket is elkönyvelhetett, miután az oroszok bejelentették kivonulásukat a kijevi és csernyihivi területekről. A háború második hetéről szóló elemzésünket ide kattintva olvashatják.