A XXI. Század Intézet úgy döntött, hogy “A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” elnevezéssel, a választásokig hátra lévő hónapokban rendszeresen jelentkezik majd kutatásokkal. Nemcsak az érdekel minket, hogy ki áll jobban, melyik párt vezet, hanem az is, hogy mi van a mélyben, hogyan alakul át a társadalmi nyilvánosság, mit gondolnak az emberek az előttük álló fontos kérdésekről, a jövő kihívásairól, és arról, hogy az életük szempontjából mit tartanak lényegesnek és mit nem.
Október elején arról szerettünk volna többet megtudni, hogy mit gondolnak az emberek arról, hogy vajon mennyire fejthetik ki szabadon a véleményüket a közösségi médiában, szembesülnek-e véleményük kifejtéséért az emberi méltóságukat sértő kommentekkel, illetve mit gondolnak arról, hogy szükséges-e szigorítani a jogszabályokon egyrészt az álhírek visszaszorítása érdekében, másrészt az emberi méltóságot sértő kommentek megfogalmazóival szemben.
A válaszadók közel fele (47 százalék) úgy érzi, hogy teljesen, vagy többé-kevésbé szabadon kifejtheti a véleményét a közösségi médiában, és csak a válaszadók 15 százaléka érzi úgy, hogy egyáltalán nem. Ugyanakkor a szabadságnak “ára” is van: a válaszadók 43 százaléka nyilatkozott arról, hogy véleménye miatt rendszeresen vagy többé-kevésbé szembesülnie kell emberi méltóságát sértő kommentekkel. A válaszadók közel negyedének (24 százalék) viszont egyáltalán nincs ilyen tapasztalata.
A kutatás érdekes hozadéka, hogy vannak olyan kérdések és ügyek, amelyek nem esnek áldozatul a pártok közötti versengésnek, vagyis az emberek többsége függetlenül attól, hogy milyen pártszimpátiával rendelkezik, egyetért az emberi méltóság értékének megvédésében, a szabad tájékozódás fontosságában és abban is, hogy ezen értékek érvényre juttatása, illetve védelme érdekében a jog erejével kell fellépni.
Arra a kérdésre, hogy “Egyetért-e Ön azzal, hogy szigorítani kellene a jogszabályokon az internetes bántalmazás visszaszorítása érdekében, illetve az emberi méltóságot sértő kommentek megfogalmazóival szemben?” Tíz válaszadóból nyolc (81 százalék) egy irányba tartó választ ad: teljes mértékig vagy inkább egyetért abban, hogy szigorítani kell. Így gondolja ezt a Fidesz-szavazók 91 százaléka, de a Tisza-szavazók 75 százaléka is.
Arra a kérdésre pedig, hogy “Egyetért-e Ön azzal, hogy szigorítani kellene a jogszabályokon az internetes álhírek visszaszorítása érdekében”, még nagyobb az egyetértés: minden tíz válaszadóból kilenc (89 százalék) teljes mértékben vagy inkább egyetért. A Fidesz-szavazók 94 százaléka, a Tisza-szavazók 87 százaléka vélekedik így.
Vannak tehát olyan alapértékeink a digitális térben megélt szabadsággal kapcsolatban, amelyeket nem írnak felül a pártszimpátiák.
Módszertan
Jelen kutatás a XXI. Század Intézet „A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” elnevezésű kutatási projektje keretében készült, 2025. október 6 – 8. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével.
