A Terror Háza Múzeumban mutatták be a Budapest második világháborús angolszász bombázását felelevenítő honlapot. A rendezvényen beszédet mondott Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkára, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus. Az esemény házigazdája Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze volt.

 

A korabeli videóanyagokat tartalmazó animációk, illetve archív fotók felhasználásával készült látványos és informatív weboldal Magyarország második világháborús történetének kevésbé ismert epizódját mutatja be, amikor amerikai és brit repülőkötelékek stratégiai terrorbombázást hajtottak végre magyar célpontok ellen.

A weboldal (https://www.budapestbombazasa.hu/) létrejötte hiánypótló kezdeményezés, amely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével valósult meg, Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor ötlete alapján.

Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze felidézte, 1944. április 3-án történt az első angolszász légicsapás a főváros ellen, melyet további 19 követett, a szerte Európában bevált módszer szerint: nappal az amerikaiak, éjszaka a britek bombáztak. Kifejtette, az első támadásban 379 amerikai bombázó támadta a fővárosi célpontokat, a stratégiai bombázókötelékeket 137 vadászgép kísérte.

1944. április 3-án délelőtt a Harmadik Birodalom csapatai által megszállt hazánkban megjelent a háború. Attól a naptól kezdve a háború már nem csak valahol Oroszországban, a távolban harcoló férjektől, édesapáktól és fiúgyermekektől kapott levelekben, vagy újságokban és a rádióadásokban mutatta meg magát – fogalmazott Farkas Sebestyén, hozzátéve: „aznap az égből érkezett a földi pokol.”

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkára szerint a múlt és a jelen háborúinak tanulsága teljesen világos. A városok és kritikus infrastruktúrák sebezhetőek a levegőből, a légvédelem fejlesztése prioritást élvez a Magyar Honvédségen belül is. Ahogy láttuk a fotókon, az 1944-es bombázás, pusztulás drámai módon bizonyította, és mindez jól látszik a ma háborúiban is, ha valaki lát képeket akár a közel-keleti háborúkból, akár az orosz–ukrán háborúból – emelte ki.

Arról is beszélt, Budapest 1944-es krónikája nemcsak történelmi epizód, hanem tanulság arról is, hogy a légi fenyegetés minden korszakban megjelenik, csak az eszközök változnak, ahogy azt látjuk a mai háborúkban. A háborúk tapasztalatai azt tanítják, hogy nemcsak városaink, hanem energetikai létesítményeink, közlekedési csomópontjaink, a kritikus infrastruktúra is sebezhető, csak a fegyverek lettek modernebbek – vont párhuzamot, hozzátéve, Magyarország ezekre adta meg a választ, amikor 2016 után elindította haderőfejlesztési programját, ahol a légvédelem és a légierő fejlesztése kiemelt figyelmet érdemel.

Budapest 1944-es története azt tanítja, hogy a légvédelmet nem lehet utólag építeni, annak már készen kell lennie – húzta alá Barthel-Rúzsa Zsolt.

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója a 20. század két „szomorú és kegyetlen eseményének” nevezte az I. világháború végén és azután is pusztító spanyolnátha-járványt és a II. világháborús bombázásokat, amelyek a korabeliek szóhasználatával „mindenkit egyformán sújtottak.”

A budapesti bombázásról szólva úgy fogalmazott: „kibombáztak szegényt és gazdagot, Várban lakó polgárasszonyt, szobakonyhában élő külteleki munkást és együtt szorongott a házak alá a ’30-as évek első felében kötelezően megépített óvóhelyen a bérháznak a tulajdonosa, meg az ágyra járó szegény diák albérlő.”

A 20. század során a környező birodalmak két alkalommal is világháborúba rángatták Magyarországot, pedig politikai elitjének érdemesebbik része ezt akadályozta volna és a nép sem akarta. A második alkalommal, a második világháborúban az ország egész területe benne Budapest is háborús területté, frontátvonulás színhelyévé vált – emlékeztetett a XXI. Század Intézet igazgatója, rámutatva, 1944-45-ben egy év leforgása alatt nyugatról és keletről is megszállták az országot.

A megszállók a lakosság egy-egy részét saját szempontjaik szerint elhurcolták és részben elpusztították, szárazföldről és levegőből is módszeresen végigpusztították az országot, és kitüntetetten a fővárosát is – idézte fel Békés Márton, egyúttal hangsúlyozva, mi, magyarok „tudjuk, hogy mit jelent a háború, soha többé nem kérünk belőle.”

Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus elmondása szerint a honlap legnagyobb előnye, hogy komplexitásában mutatja be az 1944 áprilisától 1944 szeptemberéig történteket.

Kifejtette, a látogatók információt szerezhetnek többek között arról, milyen ellenséges repülőgépek jelentek meg Budapest légterében, azok melyik légibázisokról szálltak föl, hogyan tudtak elérni célpontjukig, milyen jellegű pusztítást végeztek a városban, milyen típusú bombákat dobtak le és a magyar légvédelem hogyan szállt szembe velük.

Ilyen aprólékosan sem a repülőket nem dolgozta fel még senki, beleértve az amerikai, brit, és akkor nézzük a másik oldalt, a német és a magyar vadászgépeket, akik megpróbáltak ellenállni ennek a támadásnak – mutatott rá Kovács Vilmos, aki kiemelte továbbá a korabeli visszaemlékezéseket és filmhíradó-részleteket is, amelyek mind még érdekesebbé, különlegesebbé teszik a weboldalt.

A felszólalásokat követően Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze mutatta be a honlapot a résztvevőknek.

THM