Beigazolódnak Magyarország várakozásai: nyugati katonákat küldenének Ukrajnába

A héten első nyugati vezetőként Emmanuel Macron már azt sem zárta ki, hogy a nyugati országok katonákat fognak vezényelni Ukrajnába. Ez egy újabb szintlépés, amire a magyar kormányfő már egy éve felhívta a figyelmet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ugyan most még a nyilvánosságban elhatárolódnak tőle a nyugati vezetők, de mivel egyre kevesebb az ukrán katona, a jövőben máshonnan is várható ilyen típusú felvetés. Hozzátette: Oroszországot nem lehet legyőzni a fronton, a szankciók sem működnek – ezek mind olyan események, amelyeket Magyarország már a háború kitörése óta előre jelez.

„Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” – mondta Emmanuel Macron azután a párizsi konferencia után, amit a kijevi vezetés támogatására hívtak össze Párizsban, és amin mintegy húsz ország képviselői vettek részt. „Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta a francia elnök, aki úgy fogalmazott, hogy Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben. Macron azt nem említette, mely országok fontolgatják csapatok küldését – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez az első nyugati vezetői nyilatkozat európai katonák Ukrajnába való vezénylésével kapcsolatban, ami az eszkaláció további fokát jelentené. Nem véletlen, hogy Oroszország azonnal közölte: ez közvetlen katonai összecsapáshoz vezetne Oroszország és a NATO között.

Mindez annak a következménye, hogy fogy az ukrán katona.

Nyugati becslések szerint már több százezres lehet a vesztesége a háborúban álló országnak, a sorozások során is egyre nagyobb falakba ütköznek, már a valójában nem katonaképes férfiakat is a frontra küldik – mondta az elemző. Kiemelte: erre a veszélyre Orbán Viktor már egy évvel ezelőtt felhívta a figyelmet, aki már akkor jelezte, hogy az ukrán katonák száma szűkös, így előbb-utóbb a nyugati vezetőkben felmerül majd, hogy NATO-katonákat küldenek a frontra. Deák Dániel szerint most ugyan még a nyilvánosságban sokan elhatárolódnak a francia elnök kijelentésétől, de várhatóan egyre többen fognak hasonló álláspontot megfogalmazni, majd később rá akarják ezt erőltetni a tagállamokra. Ezért is fontos, hogy a magyar kormány azonnal kijelentette, hogy sem fegyverek, sem katonák küldéséről nem lehet szó – szögezte le.

Mindeközben folyamatos az orosz előrenyomulás a fronton, már az ukrán elnök és az amerikai hírszerzés szerint is kritikus a helyzet – folytatta Deák Dániel, aki kiemelte: hiába állították korábban a nyugati vezetők, köztük például Ursula von der Leyen, hogy Oroszországot le lehet győzni a fronton, a tények nem ezt igazolják. Ráadásul az olyan vágyak megfogalmazása, mint például a Krím visszaszerzése, már a nyugati vezetők szerint sem reális – tette hozzá. Ismét aláhúzta: ezt Orbán Viktor magyar kormányfő már a háború kitörése után elmondta, minden támadás ellenére hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem győzhet a háborúban. A jelek szerint ez az állítása is beigazolódik a magyar félnek, hiába nem akarják ezt még mindig többen belátni – mondta.

Ugyanez a helyzet a szankciók és az orosz gazdaság ügyében. Hiába állították korábban azt brüsszeli vezetők, hogy a szankciók hatására az orosz gazdaság nehéz helyzetbe kerül, tavaly az orosz GDP és a kiskereskedelmi forgalom mértéke is emelkedett, a nem végleges adatok szerint 2023-ban 3,6 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP) az egy évvel korábbi 1,2 százalékos csökkenés után Oroszországban. Idézte az IMF legfrissebb jelentését is, amely szerint az orosz növekedés 2024-ben 2,6 százalékos, 2025-ben pedig 1,1 százalékos lehet, ami jobb, mint a tavaly októberben várt idei egész évre vonatkozó 1,5 százalékpontos javulás. De a szankcionált orosz bankok sem dőltek be, sőt: Oroszország legnagyobb bankjának, a Sberbanknak 2023-ra 1,5 ezermilliárd rubel, átszámítva több mint 5,9 ezermilliárd forintos rekord nyeresége lett. Ez több mint az ötszöröse az azelőtti év nyereségének, tehát a számok szerint az orosz bankszektor kilábalt a pénzügyi szankciók hatásaiból – emelte ki Deák Dániel.

Magyarországnak tehát egyértelműen igaza lett: kevés az ukrán katona, a szankciók nem működnek, Oroszország pedig sem gazdaságilag, sem katonailag nem omlott össze.

Ennek ellenére tovább folytatják a boszorkányüldözést hazánkkal szemben, legutóbb például az Európai Bizottság alelnöke vádolta orosz propaganda terjesztésével Magyarország kormányát azért, mert kimondta a valóságot. Vera Jourová e kijelentése annak fényében különösen komolytalan, hogy pár hete már maga az ukrán külügyminiszter is kijelentette, hogy a magyar kormány nem orosz, hanem magyarpárti, tehát a magyar nemzeti érdekeket képviseli.

Az elemző kiemelte: kiemelt jelentősége van a júniusi EP-választásnak, illetve a novemberi amerikai elnökválasztásnak, amelyeken fordulat érhető el a nyugati politikában. Ha Donald Trump lesz ismét az Amerikai Egyesült Államok elnöke, akkor megszűnik a háborúpárti nyomás a tengerentúlról, érdemben javulhat Magyarország politikai mozgástere ezekben a kérdésekben, ráadásul a V4-ek országait sem fogja szétfeszíteni a háborús kérdés – zárta videóelemzését Deák Dániel.