Címke: szuverenitás

A cél: nemzeti érzelmű, szuverenista, migrációt elutasító kormánya soha ne legyen Franciaországnak. Az eszköz: bármi. Franciaországban a cordon sanitaire-t olyan protestkoalíció állította fel, amelynek tagjait egy fő motívum kapcsolta össze: bárki csak Le Pen ne! Hasonló, építő jellegűnek erős eufemizmussal sem nevezhető motiváció húzódott meg a 2022-es magyar országgyűlési választásokon összefogó hatpárti koalíció létrejötte mögött is, ami azonban teljes kudarcba fulladt – a különbség a két ország választási rendszerén túl az egy párt(szövetség) által magáénak tudható támogatottságban és a kimagasló népi legitimációban gyökerezik. A legitimitás esszenciális eleme a jogállami berendezkedésnek és az alkotmányos kontinuitásnak, melyek franciaországi meglétével kapcsolatban egyre hangosabbak az aggályok. (tovább…)

Az Európai Bizottság május első hetében bejelentette, hogy újraértékelte a lengyel jogállamiság helyzetéről szóló álláspontját a hírhedt 7. cikk szerinti eljárással összefüggésben és arra jutott, hogy Lengyelországban helyreállt a jogállam. A döntés hátterében nem állnak frissen elfogadott és végrehajtott reformok, ehelyett Brüsszel bemondásra elfogadta az új lengyel kormány vállalásait. E vállalások egyike, hogy Lengyelország a jövőben feltétel nélkül betartja az Európai Unió Bíróságának döntéseit és korlátozás nélkül elismeri az uniós jog elsőbbségét. Lengyelország azzal fizeti meg a jogállamisági eljárás lezárásnak árát, hogy közjogi értelemben feladja saját szuverenitását. Brüsszel már nem is igyekszik leplezni a politikai alapon alkalmazott kettősmércét, hiszen felfogásában ugyanaz az ország attól függően lehet jogállam vagy nem jogállam, hogy éppen melyik párt van kormányon. (tovább…)

A háborúpárti politikai szereplők igyekeznek elterelni a figyelmet a háború ügyéről a választási kampányban, ugyanis tudják, hogy az ő álláspontjuk kisebbségi ebben a kérdésben. Hasonlóval próbálkoztak az illegális bevándorlás ügyében a korábbi választáson, amikor álproblémának nevezték azt – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az EP-választáson Európa jövőjéről és politikai irányáról dönthetnek az európai választók, a legfontosabb európai kérdés most pedig az, hogy tovább folytatódik-e a háborús hergelés vagy sikerül-e a béke irányába elmozdulni. (tovább…)

A XXI. Század Intézet konferenciát rendezett Új Utat mutatunk Európának – húsz éve tagja Magyarország az uniónak címmel, amelyen az előadók hazánk uniós tapasztalatai mellett olyan témákkal is foglalkoztak, mint az EU demokratikus deficitje, strukturális problémái, versenyképességének csökkenése vagy a szervezet előtt álló geopolitikai kihívások. Mindezen kérdések különösen fontos súllyal esnek latba a júniusi európai parlamenti választások és a soron következő magyar uniós elnökség tükrében. (tovább…)

Az EU történetének legnagyobb bővítésére került sor Athénban húsz esztendővel ezelőtt, amikor 2004. május 1-én tíz ország, köztük Magyarország aláírta az Európai Unió csatlakozási szerződését. Romano Prodi, az Európai Bizottság akkori elnöke európai álomként hirdette beszédében a tagállamok közötti egyenlőség, a gazdasági stabilitás és a béke ígéretét a csatlakozó országok népei számára, „akik a kommunizmus legsötétebb napjaiban sem vesztették el a reményt, és a berlini fal leomlása után a közös demokratikus értékek érdekében csendes forradalmat hajtottak végre, most pedig emelt fővel, egyenlő jogokkal és felelősséggel csatlakozhattak az Európai Unió közösségéhez.” Két évtizeddel később azonban az európai álom megvalósulása helyett Európa árulásával kell szembenézünk az uniós intézmények részéről. Európa megmentése érdekében nem „jó európaiakra”, hanem éppen olyan forradalmárokra van szükség, mint akik sikerre vitték az 1988–90 közötti közép- és kelet-európai szabadságküzdelmet. (tovább…)

Minden előrejelzés szerint erősödhet a jobboldal a június 9-i EP-választáson, emiatt szemmel láthatóan pánikolnak a globalista politikusok. Ennek egy látványos jele volt a jobboldali konferencia betiltása Brüsszelben, amelyen Orbán Viktor is felszólalt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a háborúpárti politikai erők mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a békepárti álláspontot elhallgattassák, már a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot is korlátozzák. Ebből a szempontból az EP-választás mellett az év második felében kezdődő magyar EU-elnökség is fejtörést okoz a baloldalnak. (tovább…)

Akinek az MSZP-kormány egykori minisztere az ügyvédje, baloldali kampányguruk a segítői, baloldali hírességek a tüntetéseinek főszónokai, a baloldali Spinoza-házban beszélget Rangos Katalinnal és baloldali politikusok jelennek meg a tüntetésein, az bizony baloldali politikus. Ha beismeri Magyar Péter, ha nem – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében, hozzátéve: a jelek szerint Márki-Zay Péterhez hasonlóan őt is külföldről támogathatják. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy a legfrissebb felmérések is azt mutatják, hogy Magyar Péter elsősorban a baloldali szavazótábort osztja tovább, aminek az egyik legnagyobb vesztese a Momentum, amely párt jelen állás szerint be sem jutna már az EP-be és elveszítheti mandátumait. Nem véletlen, hogy a DK mellett a Momentum politikusai is erősen kritizálják Magyar Pétert. (tovább…)

Miközben a hidegháborút követően szinte egyeduralkodóvá váló liberális doktrína az állam folyamatos visszahúzódásával számolt, addig az elmúlt években egymást követő válságok – pénzügyi krízis, migráció, pandémia, háborúk – formájában megjelenő valóság éppen az államok szerepének fontosságára mutatott rá. Szerencsére nemcsak szükségünk van az államra, de a tudásunk és a hagyományaink is megvannak a szuverén államiság fenntartásához. Fedezzük hát fel őket! (tovább…)

A Nemzeti Együttműködés Rendszere, amint az az Alaptörvényből is kiolvasható, a nemzeti és népszuverenitáson alapszik, amely az ország politikai, gazdasági és társadalmi stabilitását eredményezi. Ezzel összefüggésben és különösen az elmúlt hetek-hónapok körülményei között érdemes a napi aktualitásokat integrálva, ugyanakkor távlatosabban is szemlélődve összegzést készíteni arról, hogy melyek azok az egymással látványosan együttműködő külső-belső aktorok, amelyek Magyarország szuverenitását aláásni, stabilitását pedig megingatni igyekeznek. Az első részből is láttuk, hogy a baloldali ellenzék képtelen a politikai cselekvésre, így hát újabb jelenségek tűnnek föl a belpolitikai láthatáron: a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtó és az Alinsky-módszer végrehajtása. (tovább…)

A tizennégy éve folyamatosan kormányzó Fidesz–KDNP jelenlegi ciklusának közepére esik az egyidőben tartott európai parlamenti és önkormányzati választás. A mostani ciklus második felének letelte után, 2026 tavaszán esedékes a következő országgyűlési választás, melynek végeredménye alapján rendezkedik be a 2030-ig tartó újabb ciklus. Mindez azt jelenti, hogy a rendszerváltoztatás óta ezidáig eltelt nem kevesebb, mint egy emberöltőnyi időszak legfontosabb rendszeralapító és egyben korszakos teljesítménye nem más, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrejötte, működése s folytatása. Ebben a történelmi helyzetben nem csodálható a baloldali ellenzék válsága, hiszen nem a kormány, hanem a rendszer ellenzékeként viselkedik, márpedig ilyen iránt egyszerűen nem mutatkozik társadalmi szükséglet. (tovább…)

Az Orbán-kormányok egyik fontos felismerése volt, hogy gazdasági szuverenitás nélkül nincs politikai szuverenitás, azaz csak az önálló magyar gazdaságpolitika teremthet elegendő anyagi erőt és kellő nagyságú mozgásteret a kitűzött társadalompolitikai célok megvalósításához. Mindehhez első lépésként meg kellett szabadulni a politikai feltételeket támasztó globális hitelezőtől, az IMF-től, másodsorban erőfeszítéseket kellett tenni az államadóság csökkentésére, végül pedig az államnak tulajdonosként kellett visszatérnie a stratégiai ágazatokba. A Matolcsy György által unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika – mindezek mellett – az elmúlt évtizedben a munkahelyteremtés szolgálatába állította az adócsökkentést, továbbá előnyben részesítette a zömmel magyar tulajdonosi hátterű kkv-szektort. A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés eredményei, amely szuverenitásküzdelemmé vált a magyar piacról kiszorított multinacionális energetikai és közműcégekkel, illetve az azok mögötti brüsszeli és más nagyhatalmi érdekekkel szemben, alátámasztotta Orbán Viktor abban az évben elmondott tusnádfürdői beszédének egyik központi állítását, miszerint akkor élnek jobban a magyar emberek, amikor szuverenista kormányuk van hatalmon. (tovább…)

A leköszönő Európai Parlament februári plenáris ülésén új uniós jogszabályt fogadott el: a jog fölé helyezte az emberjogi aktivistákat, tényfeltárókat, jogvédőket és álcivil szervezeteket. Jogbiztonság ide, alkotmányos rend oda: az új kötelező uniós előírások alapján vajmi kevés esélye lesz annak, aki e szervezetekkel szemben próbál meg érvényt szerezni saját igazának. A jogállamiság új, brüsszeli értelmezése szerint ugyanis e szervezetek közéleti működése előrébb való, mint az állampolgároknak szolgáltatott igazság. (tovább…)

A 2010-ben kormányt alakító Orbán Viktor egyik legfontosabb, ugyanakkor komoly szakmai-politikai kétkedést kiváltó ígérete volt, miszerint a következő évtizedben egymillió új munkahely fog létesülni. A munkahelyteremtéshez kötött állami beruházásoknak, az adókedvezményeknek és a közmunkaprogramnak köszönhetően a kormány a kitűzött célt elérte, illetve a pandémia és az orosz–ukrán háború okozta válság következményeitől az eredményeket megvédte. A ciklusokon átívelő elköteleződés azonban nem csupán a foglalkoztatás növelésére vállalkozott, hanem egy minőségibb, az ember önbecsülését erősítő élet lehetőségének megteremtésére. „Ha munka van, akkor minden van” – hangzott el azóta többször is a miniszterelnök kulcsbeszédjeiben az új politikai rendszer egyik tételmondata, ami arra utal, hogy az állam a munkán keresztül kívánja elősegíteni az egyén és a családok boldogulását. Orbán Viktor számtalanszor utalt arra is, hogy a munka – visszanyúlva a keresztényszociális nézetekhez – a magyar identitás része, illetve a társadalmi rend alapja. A munkaalapú társadalom ebben az értelemben a segélyalapú társadalom ellentétje, azaz nem a bornírt baloldali ideológia restaurálása, de nem is a nyugaton elterjedt neoliberalizmus másolása. Illeszkedik abba a történelmi értelmezési keretbe, miszerint 2010-ben politikai forradalom zajlott le a választófülkékben, amelynek célja egy új politikai rendszer kiépítése. (tovább…)

2010-ben Orbán Viktor minden joggal jelentette ki, hogy „forradalom történt a választófülkékben”. Ennek szellemiségében született meg 2011-ben az Alaptörvény, amely lefektette a régi-új Magyarország fundamentumait. A jobboldali kormányok társadalompolitikai fókuszába a család megóvása, illetve anyagi támogatása került, ami az orbáni politika szerint az egyetlen helyes válasz a tragikus demográfiai folyamatok megállítására. Az elmúlt tizennégy év során egy olyan új, közösségelvű és munkaalapú politikai, sőt társadalmi rendszer született meg, amelynek fókuszába a család és a családok családjaként funkcionáló nemzet került. (tovább…)

A 21. század komplex nemzetközi geopolitikai és globális kulturális viszonyai közepette a külföldi befolyásgyakorlás nem mindig olyan egyértelmű és nyomon követhető, mint a korábbiakban. A szuverenitássértő kísérletek gyakran a politika küszöbje alatt maradnak, nem ritkán jogi ajánlások formájában történnek, tőkebefektetések vagy éppen azok megvonása képében manifesztálódnak, esetleg nemkormányzati szervezetek demokrácia-méricskélő listáiba csomagolják őket. Az ennél egy fokkal nyíltabb, de még mindig „baráti zónában” maradó befolyásolási próbálkozások a sokféle lehetőséget megengedő diplomáciai csatornákon keresztül érkeznek, melyek közül jelenkori viszonyaink között kitüntetett helyen szerepel – hatékonysága és nehéz tettenérhetősége miatt – a célország nyilvánosságának szerkezeti-tartalmi átalakítása. Modern médiaháború ez, egészen pontosan a médián keresztül vívott háború. (tovább…)

Hatalmas nyomás helyeződött Magyarországra az uniós csúcs előtt, amelyen még a pénzügyi blokád bevetése is felmerült. Ugyanakkor Orbán Viktor határozottan tárgyalt Brüsszelben és ésszerű, hazánk érdekeit szolgáló kompromisszumot kötött, amely a magyar uniós források felszabadítására is pozitív hatással lehet – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a háborúpárti politikát folytató brüsszeli bürokrácia sok esetben az amerikai baloldal elvárásai szerint cselekszik, így a június 9-ei EP-választás mellett a novemberi amerikai elnökválasztás lehet az, amely változást hozhat Európában és szuverén, illetve békepárti irányba tolhatja az európai politikát. (tovább…)

2021 októberében, amikor az Európai Parlament elhatározta, hogy beperli az Európai Bizottságot, amiért az még nem indította el a források felfüggesztésését célzó jogállamisági eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, Angela Merkel akkori német kancellár egy káros, felesleges és egyben elszomorító lépésről beszélt. A távozó német kormányfő kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik szerint a politikai nézeteltéréseket jogi úton kellene megoldani. Ma a jogállamisági viták abba a veszélyes irányba tartanak, ahol a politikai döntés már egyértelmű jogi elvárás, a szuverenitásról lemondani pedig uniós alapérték. (tovább…)

Az évezred első, immár közel negyedszázada bővelkedik az olyan társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokban, amelyek világszerte trendszerű változásokat és folyamatban lévő világrendszerváltást idéztek elő. Mindeközben Európa felszámolta stratégiai autonómiáját, amely helyzet európai szintű rendszerváltást sürget. Olybá tűnik, hogy a rendszerváltások egyfajta korszakmeghatározó tényezőkként jelentkeznek, éppen ezért történelmi síkon meghozandó döntés születik majd az idei európai parlamenti választáson a kontinens sorsára vonatkozóan.
(tovább…)

A csatlakozási tárgyalások megindulása egyáltalán nem jelent uniós tagságot Ukrajnának, az várhatóan csak évtizedek múlva következik be, teljesen bizonytalan a kimenetele – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: más tagállam sem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, a mostani brüsszeli döntés csupán egy gesztus Ukrajna felé. Magyarország kitartott álláspontja mellett, továbbra is ellenzi Ukrajna uniós tagságát és a háború finanszírozását, az extra ukrán pénzek ügyében vétózott is a magyar kormányfő. Komoly sikernek nevezte, hogy még az EU-csúcs kezdete előtt Magyarország 10,2 milliárd euró uniós forráshoz jutott hozzá. Mindez a csökkenő inflációs környezettel és az ismét növekvő gazdasággal párosulva egy lényegesen könnyebb időszakot vetít Magyarország elé – fogalmazott. (tovább…)

Az Európai Unió saját maga csak akkor tekinthető szuverénnek, ha valamennyi tagállamának érdekeit és szuverenitását biztosítva jár el mind külügyi kérdésekben, mind saját belső működése során. Saját szuverenitásának feltétele, hogy külső viszonylatban érvényesítse, belső viszonylatban pedig tiszteletben tartsa a nemzetállamok szabadságát és önrendelkezését. Ezzel szemben napjainkban az uniós intézményrendszer különféle külső érdekeket szolgál, s teret enged a szuverenitást sértő beavatkozásoknak. A nemzetállami döntési szabadság meghaladását a biztonság és a béke zálogaként mutatja be, míg a tagállami cselekvőképesség fenntartására irányuló mindennemű törekvést káros populista retorikának, ártalmas nacionalista szorongásnak tekinti. Mindeközben az EU szuverenitását a stratégiai autonómia szlogenjére és az azt felhangosító látszatintézkedésekre szűkíti le. Ez a felfogás az integrációtörténet egyik legsúlyosabb tévedése. A szuverenitás biztosítása nélkül Európa sebezhető, azonban az EU ma képtelen megvédeni saját polgárait, holott ez nem lehetősége, hanem kötelessége lenne. (tovább…)

Az elmúlt években hazánkban is tapasztalható külföldi beavatkozások és szuverenitássértő incidensek arra utalnak, hogy a 21. században a nemzetállamok önrendelkezését újabb kihívások érik. A látványos és kézzelfogható ellenséges lépések mellett egyre többször fordul elő, hogy a szuverenitás megsértése és a belügyekbe való beavatkozás helyettesítőkön keresztül történik, legyenek azok nemkormányzati szervezetek, föderális bíróságok, nemzetközi nagyvállalatok vagy külföldről finanszírozott médiafelületek. Az is jellemző, hogy a szuverenitás támadásának korábban megszokott, többnyire gazdasági, katonai és politikai területei mellett, sőt helyett, a lehető legszélesebben értett kulturális mezőben zajlanak a destabilizációs kísérletek. Éppen ezért napjainkban fokozottan szükséges a kulturális szuverenitás védelme, megerősítése és fejlesztése, miután ez az állam immunrendszere. (tovább…)

Orbán Viktor szerdán Zürichben átfogó helyzetértékelést adott az európai folyamatokról, melyben kiemelte: Magyarország nem fekete bárány, hanem az első fecske. A sors iróniája, hogy éppen aznap este Hollandiában földrengésszerű győzelmet aratott a jobboldali Geert Wilders, aki a magyar kormányfő szövetségese és hozzá hasonlóan bevándorlásellenes álláspontot képvisel – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az európai állampolgárok változást akarnak, meg akarják változtatni a brüsszeli politikát mind a bevándorlás, mind a háború ügyében. Ezért is van kiemelt jelentősége a jövő évi EP-választásnak és a most elindult nemzeti konzultációnak. (tovább…)

Néhány nappal ezelőtt Magyarország Kormánya „Szuverenitásunk védelméről” címmel indított nemzeti konzultációt, amely tizenegy kérdésben kéri ki a magyarok véleményét az Európai Unió sorsdöntő ügyei kapcsán. A konzultációt az európai baloldal máris EU-ellenesnek titulálta, sőt a tegnapi Európai Parlamentben tartott magyar vita során is több alkalommal előkerült. A nemzeti szuverenitásért való kiállás talán soha nem volt még ennyire időszerű, mint napjainkban. (tovább…)

Bár a baloldal kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta a nemzeti konzultációt, mostanra már ők is hasonló kezdeményezésekkel próbálkoznak, azonban az ő témafelvetéseik rendre érdektelenségbe fulladnak. A mostani nemzeti konzultáció ugyanakkor nagy érdeklődésre tarthat számot, ugyanis olyan rendkívül fontos kérdésekben dönthetnek a magyarok, mint például: Ukrajna legyen-e EU-tag? Adjon-e további pénzeket hazánk Ukrajnának? Védekezzünk-e a külföldi befolyásolással szemben? – sorolta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel, 2005-ben indította újtának az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás óta pedig immár tizenharmadik alkalommal él ezzel a sikeres kapcsolatteremtési eszközzel. (tovább…)

Az uniós intézményekben tapasztalható rendszerszintű korrupció a demokratikus és jogállamisági elvek egyértelmű és súlyos megsértését jelenti. Jelenleg ezek érdemi számonkérés nélkül, büntetlenül maradnak, míg a tagállamoknak a jogállamisági feltételességi rendelet hatályba lépése óta súlyos pénzügyi következményekkel és a források felfüggesztésével kell számolniuk, amennyiben velük szemben bármilyen jogállamisággal kapcsolatos aggály felmerül. A magyar EU elnökség egyik lényeges célja, hogy a jogállami elveket elsősorban ott, ahol ennek lehetősége és helye van, azaz az uniós intézményeken belül egy megfelelő és jogszerű mechanizmus kialakítása által érvényesítse. (tovább…)

Közép- és Kelet-Európa számára jelentős kihívást jelent, hogy az országok többségének élén egymást sűrűn váltó, sokpárti koalíciós kormányok helyezkednek el, amelyek így értelemszerűen nem képesek a tartós nemzeti érdekek megfogalmazására és a hatékony érdekérvényesítésre. Kiemelten nehézséget okoz mindez az Európai Unión belül a nagyobb nyugati államokkal szemben. Az elmúlt 13 évben Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek csak a V4-en belül eddig összesen 15 új kormányfővel kellett együttműködnie, amely egyúttal rávilágít arra is, hogy hazánk kivételt képez e regionális jelenség alól. A politikai stabilitás Magyarország egyik legnagyobb versenyelőnye, amely komoly fenyegetettséggel bír a globalista erők szempontjából. Nem véletlen, hogy utóbbiak a 2022-es országgyűlési választáson is egy hatpárti koalíciós kormány felállítását támogatták jelentős összegekkel. (tovább…)

Az elmúlt tizenhárom évben a posztkommunizmus 1990 és 2010 közötti időszakából, sőt a diktatúra évtizedeiből megörökölt kulturális hegemónia szerkezete végre megváltozott. A globális-progresszív oldalon időről-időre megfogalmazódó kultúrharcos csatakiáltások annyiban nem a tévedés művei, hogy helyesen regisztrálják kulturális térvesztésüket. Ennek oka azonban távolról sem kiszorításukban keresendő, hanem abban, hogy a rendszer kezd korszakká szilárdulni, ennek minden kultúrpolitikai feltételével és következményével. A távoli horizont úgy fest, hogy míg a rendszerváltoztatást követő húsz évnek hiányzott az össznemzeti legitimációja (részben mert lényege éppen az állandósult átmenetiség volt), addig 2010-től esély nyílt a huzamos kormányzásra és vele együtt egy olyan társadalmi mítosz megfogalmazására, amely kollektív történelmi célt ad, kormányzati filozófiát indukál, egyetértésre hív és politikailag is mozgósít. (tovább…)

A karakteres német politikus, Sahra Wagenknecht október 23-án hivatalosan is bejelentette, hogy kilenc társával együtt kilép a német Die Linkéből és új egyesületet alapít, jövő év elejétől pedig párttá is szerveződnek Sahra Wagenknecht Szövetség (Bündnis Sahra Wagenknecht, BSW) néven. Ezzel lezárulni látszik a két éve tartó pártalapítás körüli huzavona és alapjaiban rendeződhet át a német pártrendszer. Egyes felmérések szerint a BSW leginkább az Alternatíva Németországért (AfD) kárára tudna növekedni, ugyanakkor a német politikai rendszer egészét tekintve az AfD akár profitálhat is a helyzetből. Noha valós a veszélye annak, hogy az AfD szavazóinak néhány százaléka átpártolna Wagenknecht új pártjához, ha a két rendszerellenzéki párt között kölcsönös előnyök mentén mégis létrejönne egyfajta együttműködés, akkor akár képessé is válhatnának a fősodratú pártok által mesterségesen létrehozott politikai kordon lebontására. Ennek esetleges megvalósulásával új politikai korszak köszöntene Németországra. (tovább…)

Október 23-án, éppen az 1956. évi forradalom és szabadságharc évfordulóján az Európai Parlament négy frakciójának társjelentéstevője sajtótájékoztatón jelentette be negatív értékelését a magyar jogállamisággal kapcsolatban, hangsúlyozva a kohéziós források felfüggesztésének okán felajánlott reformok elégtelenségét. A négy képviselő jogi és politikai következményeket egyaránt kilátásba helyezett arra az esetre, ha az Európai Bizottság megállapodna Magyarország Kormányával és ennek következtében a magyarok hozzájuthatnának a kohéziós forrásokhoz: az Európai Parlament nemcsak készen áll az Európai Unió Bírósága elé citálni a Bizottságot, de attól sem riad vissza, hogy megtagadja a testülettől a politikai mentesítést, másnéven a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos jóváhagyást. (tovább…)

Molnár Tamás Európa zárójelben című könyvének magyar nyelvű megjelenése kapcsán könyvbemutatót szervezett a XXI. Század Intézet. A laudációt Békés Márton tartotta, aki kiemelte, hogy Molnár Tamás már 1990-ben olyan aggályokat fogalmazott meg Európa kapcsán, amelyek manapság aktuálisabbak, mint amikor papírra vetette őket. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Halkó Petra moderálása mellett Hidvéghi Balázs és Molnár Attila Károly beszélgettek a könyv legfontosabb gondolatairól a könyv fordítójával, S. Király Bélával. A meghívott vendégek mindannyian egyetértettek abban, hogy Molnár Tamás profetikus éleslátással írta le, hogy hogyan szállta meg az Egyesült Államok kulturális értelemben Európát. (tovább…)

Míg pár hónapja még a brüsszeli és nyugat-európai politikusok, illetve az őket szorosan követő magyarországi baloldali politikusok feleslegesnek vagy egyenesen károsnak tartották, hogy Orbán Viktor orosz és kínai oltóanyagot is be akar szerezni az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzés mellett, ma már egyre többen követik a magyar mintát – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a vakcinakérdéshez hasonlóan Orbán Viktor többször is szembeszállt már a liberális fősodor elvárásaival és szuverén politikát folytatva iránymutató lett Európában. Ebbe a sorba illik bele szerinte, amikor 2010 után az emberek helyett a bankokat és a multinacionális cégeket adóztatta meg, illetve amikor szakított az IMF-fel. De hasonló irányadó szerepre tett szert Európában Orbán Viktor a bevándorlási válság során is. Orbán Viktor egyedülálló módon képes reálisan és hosszútávon gondolkodni, a sikeres stratégiaalkotásának köszönhetően pedig ezekből a vitás helyzetekből a legtöbbször nyertesen kerül ki – fogalmazott Deák Dániel. (tovább…)

A 2020-as év egyértelműen a koronavírus-járványról szólt, de még a pandémia sem tántorította el a Soros-hálózat által is támogatott globalista balliberális köröket attól, hogy támadják a nemzetállami szuverenitásukért kiálló országokat – mondta Deák Dániel évzáró videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek lehettünk a szemtanúi az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus kapcsán is, ezzel az eszközzel akarták rávenni Magyarországot egyebek mellett a szuverén bevándorláspolitikájának feladására. Kiemelte, ez a törekvése a baloldalnak nem jött össze, az uniós csúcson a magyar-lengyel álláspont győzött, azonban a balliberális politikai körök újabbnál újabb eszközöket fognak keresni a szuverén magyar politika megtörése érdekében. Hozzátette: a küzdelem tehát 2021-ben tovább folytatódik, az Európai Parlament balliberális többsége máris szembeszállt az Európai Tanácsban született megállapodással, az Európai Bizottság pedig újabb bevándorláspárti elképzeléseket akar ráerőltetni az uniós tagállamokra, amellyel állampolgárságot, így szavazati jogot adna több tízmillió bevándorlónak. (tovább…)

Amióta létezik az Európai Unió, folyamatosan zajlik a vita az Európai Egyesült Államok és a Nemzetek Európája víziót támogató tagállamok, politikai erők között. Az európai parlamenti választás eredménye, a csúcsjelölti rendszer bukása és Ursula von der Leyen bizottsági elnökké válása azt jelzi, hogy meggyengültek a föderalisták.

(tovább…)

Az illegális bevándorlás megállításában kulcsszerepet játszó balkáni országok biztonsága és stabilitása leginkább az euroatlanti integrációjuk révén garantálható, ezért ez Magyarország és Közép-Európa elemi érdeke – ez volt a legfontosabb tanulsága a jubileumi 30. Tusványos keretében lezajlott panelbeszélgetésnek, amelyen a XXI. Század Intézet is képviseltette magát.

(tovább…)

A déli félteke átköltözne az északira, ezt azonban az uniós polgárok nem pártolják, aminek hangot is adtak a májusi EP-választáson. Ugyan az elmúlt hetek uniós fejleményei biztatók, de a bevándorlásügyi megoldás a távolba vész, miközben az európai kereszténység a térítő misszió helyett visszahúzódóban van, és folyamatos a harc az európai polgárok tudatának meghódításáért. Július 26-án, pénteken délelőtt Európa biztonságáról és a bevándorlásról rendeztek kerekasztalt Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor Bánffy Miklós sátrában. A panelbeszélgetésben Douglas Murray brit író, újságíró; Bakondi György miniszterelnöki megbízott; Takács Szabolcs, a KKM Brexit-ügyi miniszteri biztosa; Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese; valamint Szabó Dávid József, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója vett részt Benkő Levente, Magyarország tel-avivi nagykövetének moderálása mellett.

(tovább…)

Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint meghatározó tendencia a baloldali politikai erők meggyengülése. Ennek különböző okai vannak, „Magyarországon például a liberálisokkal való összeborulás egy nagyon fontos lépés volt.” A Gyurcsány-vezette DK előretörése megmutatta, hogy a bukott miniszterelnök továbbra is tényező az ellenzéki oldalon belül, és nem várható, hogy ez a továbbiakban megváltozzon – fogalmazott a politológus. Európában is meggyengült a baloldal, bár Galló Béla szerint inkább csak kiegyenlítődés történt a bevándorláspárti baloldal és a nemzeti szuverenitást védelmező erők között. Galló Béla úgy fogalmazott: a 21. századi baloldal nem tud válaszokkal szolgálni a 21. század problémáira. Az egyre inkább erősödő zöld pártok pedig liberális utat járnak, bár maga a környezetvédelem problematikája egyáltalán nem jobb- vagy baloldali kérdés.

(tovább…)

Nézem Timothy Garton Asht az Euronews-on (2019. június 28.), ahol Magyarországról beszél. Azt mondja: elfogadhatatlan, hogy a populisták, nacionalisták és mindenekelőtt Orbán az európai adófizetők pénzéből rombolják le az Európai Unió alapértékeit.

(tovább…)

Most dől el, hogy kik vezetik az Európai Uniót (EU) a következő öt évben. Az, hogy milyen irányba vezetik, csak később derül majd ki. Az állam- és kormányfők nehezen fogant személyi javaslatát még az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia, ám az idő – és a nemzetközi helyzet fokozódása – a most elfogadott kompromisszumnak dolgozik.

(tovább…)

A 21. század elején mélyül az ellentét a globalista és a lokalista erők között. A fő frontvonal a nemzeti, demokratikus erők és a nemzetközi, antidemokratikus erők között húzódik. Napjainkban összekapcsolódik egymással a népszuverenitás és a nemzeti szuverenitás. Ennél erősebb gát nem építhető a globalizáció ellen. Fordul a szél, érik a változás: közeleg a népek tavasza.

(tovább…)

(tovább…)