Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.
Címke: konfliktus
Józan belátás helyett: fokozódó háborúpártiság
Egyre durvább háborúpárti kijelentéseket tesznek vezető európai politikusok, a héten már az Európai Tanács elnöke is arról beszélt, Európának át kell állnia hadigazdálkodásra, fel kell készülnie a háborúra. Mindez azért van, mert nem akarják beismerni, hogy a zsákutcának számító szankciók, a fegyverszállítás és Ukrajna finanszírozása nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért inkább tovább fokozzák a háborús hangulatot – monda legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországra is egyre nagyobb nyomás helyeződik, az amerikai baloldal David Pressman nagyköveten keresztül ismét megfenyegette hazánkat. (tovább…)
Kampánykezdet: a baloldal tovább osztódik
A Kutyapártban kiéleződtek a belső ellentétek, amelyet most ugyan átmenetileg kezeltek, de a párt a többi balliberális formációhoz hasonlóan permanens válság elé néz, ugyanis se közös vízió, se elképzelés nincs a párt terveit illetően – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ugyanez jellemző a legtöbb balliberális formációra, amelyekkel a Kutyapárt együttműködik. Az egész folyamat nyertese az elemző szerint Gyurcsány Ferenc, akinek pártja egyedüliként mentes a belső feszültségektől és van koherens üzenete, így továbbra is ő maradhat a baloldal vezetője. Eközben március 15-én új ellenzéki formáció bonthat zászlót, ami tovább osztja a baloldali térfelet. (tovább…)
Beigazolódnak Magyarország várakozásai: nyugati katonákat küldenének Ukrajnába
A héten első nyugati vezetőként Emmanuel Macron már azt sem zárta ki, hogy a nyugati országok katonákat fognak vezényelni Ukrajnába. Ez egy újabb szintlépés, amire a magyar kormányfő már egy éve felhívta a figyelmet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ugyan most még a nyilvánosságban elhatárolódnak tőle a nyugati vezetők, de mivel egyre kevesebb az ukrán katona, a jövőben máshonnan is várható ilyen típusú felvetés. Hozzátette: Oroszországot nem lehet legyőzni a fronton, a szankciók sem működnek – ezek mind olyan események, amelyeket Magyarország már a háború kitörése óta előre jelez. (tovább…)
Két éve tart az orosz–ukrán háború
Második évfordulóján is túl van az ukrajnai háború, és továbbra is nehéz lenne megmondani, mikor érhetnek véget a harcok. A háború eseményei heves vitákat gerjesztettek, egymásnak ellentmondó állítások és értelmezések szegeződtek egymásnak, vagy olykor váltották egymást a nemzetközi médiában, két év alatt azonban sok minden világossá válhatott nem csupán a háború alakulását, de a nemzetközi folyamatok irányát tekintve is. (tovább…)
Gyorsan rendezte sorait a jobboldal
Két hét alatt lezárult a kegyelmi ügyből fakadó belpolitikai helyzet, a jobboldal kifejezetten gyorsan rendezte sorait és már az új államfő személye is megvan – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a héten már csak pár százan jelentek meg a baloldali tüntetésen, a balliberális oldal nem tud még csak középtávon sem profitálni az ügyből. Sulyok Tamás személye kapcsán elmondta, hogy a kiterjedt jogi szakmai és vezetői gyakorlatával várhatóan minimalizálni tudja majd az olyan hibák előfordulási lehetőségét a Sándor-palotában, mint amely miatt az elődjének, Novák Katalinnak le kellett mondania. Hozzátette: személye képes megtestesíteni a nemzet egységét, érdemben a balliberális oldal sem tudja kritizálni a jelölését. (tovább…)
Az EU a tagállamokra tolná a költségvetési felelősséget
Jogállamiság vagy korrupció – az Európai Unió intézményei több mint két évtizede minden eszközzel arra törekednek, hogy lerázzák magukról a számonkérés bármely formáját, helyette pedig a tagállamokat tegyék a vizsgálódások és ellenőrzések tárgyává. A finn néppárti európai parlamenti képviselő, Petri Sarvamaa várható kinevezése az Európai Számvevőszék tagjai közé egyfelől sérti a jogállamiságot, hiszen a közéleti tevékenységében eltökélt és elvakult módon Magyarország ellehetetlenítésén munkálkodó politikus semmilyen tekintetben nem felel meg a számvevőkkel szemben támasztott olyan jogi és etikai elvárásoknak, mint például a tárgyilagosság, szakmaiság és függetlenség. Másfelől azonban ez a személyi döntés azt a célt is szolgálja, hogy az EU intézményei egyre inkább eltereljék a Számvevőszék jelentette kontroll irányát saját magukról a tagállamokra. Brüsszel bármennyire is igyekszik elfedni az igazságot: a korrupció akkor is bűncselekmény, ha az EU intézményeiben történik. (tovább…)
Hiába várta Brüsszel, nem dőlt össze az orosz gazdaság
3,6 százalék volt az orosz gazdaság növekedési üteme 2023-ban, de az amerikai és kínai is az oroszhoz hasonlóan növekszik, miközben az európai gazdaság stagnál – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezek az adatok is jól mutatják, hogy hiú ábránd volt Ursula von der Leyen és a többi szankciópárti politikus azon várakozása, miszerint a brüsszeli szankciókkal romba lehet dönteni az orosz gazdaságot és el lehet vágni az utat a háború finanszírozása elől. Az elemző leszögezte, hogy ebben a kérdésben is Magyarországnak volt igaza, Orbán Viktor már a háború kitörése után kijelentette, hogy a szankciók nem fogják megállítani a háborút, csupán Európa gazdaságát hozzák versenyhátrányba. (tovább…)
Gyurcsányi úton a német baloldal
Már hetek óta tiltakoznak a rendkívül népszerűtlen balliberális német kormány ellen, melynek tevékenysége nagyban hasonlít a Magyarországon 2010-ig hivatalban lévő Gyurcsány–Bajnai-kormányokéhoz – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a lakosságot érintő megszorítások, az egyes jobboldali pártokra vonatkozó betiltási tervek, a szélsőjobbal való riogatás, a politikai helyzet teljes félreértése, a rendőri erőszak és az emberek érzékenységével nem törődő kommunikáció a jelenlegi német és a 2010 előtti magyar baloldali kormányt egyaránt jellemzik. Hozzátette: a mélyülő belpolitikai és gazdasági válság jobboldali előretörést hozhat Németországban is. (tovább…)
Hiteltelen az Európai Unió bővítéspolitikája
Az Európai Unió megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – jelentette be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel múlt hét csütörtökön, december 14-én miután az Európai Unió 26 tagállamának állam- és kormányfői egyhangúan támogatták a tárgyalások megkezdését. Orbán Viktor miniszterelnök az „üres székek politikáját” gyakorolta amikor a döntéstől távolmaradt. Hatvan esztendővel a szabályok még lehetővé tették, hogy de Gaulle tábornok a jelenlét megvonásának politikájával túszul ejthesse a szuverenitás elveivel szembehelyezkedő, káros irányba tartó közösségi döntéshozatalt. Ma már az önrendelkezés védelmének nem állnak rendelkezésre ilyen kifinomult, ám mégis hatékony eszközök. A távolmaradás politikájának üzenete diplomáciai szempontból ma is erősebb, mint a vétó. Jogon túli jelentése, hogy Magyarország nem tekinti szuverénnek az Európai Unió eljárását és nem kíván osztozni egy olyan megalapozatlan döntéshozatal politikai felelősségében, amely nemcsak a tagállamok számára káros, de az Európai Uniót is hiteltelenné teszi. (tovább…)
A jövő háborúja
A 21. században az élet minden területére a hibriditás a jellemző, és ez alól a háborúzás sem kivétel. A távoli jövő és a régmúlt egyszerre van jelen: a harctéren egymással párhuzamosan érvényesül a valós idejű műholdas felderítés és pilóta nélküli technológia, valamint a lövészárokhadviselés és az élőerő bevetése. Van a háborúzásnak örökérvényű művészete vagy mindenestül új szemlélet uralkodik a 21. században? A Mozgásban Mire készüljünk? című sorozatának soron következő adásában a jövő háborújáról és a háború jövőjéről esett szó, amelynek vendége Porkoláb Imre dandártábornok, a védelmi innovációért felelő miniszteri biztos volt. (tovább…)
Helyosztó belharc a baloldalon
Az ellenzéki pártokat saját válságuk és az egymás közötti versengés köti le, így valódi programalkotás helyett politikai pótcselekvést folytatnak. Ráadásul a jövő évi európai parlamenti választásokra saját listával készülnek, így igyekeznek önmagukat ideológiai újratervezéssel egymástól megkülönböztetni. Az erőviszonyok – hét hónappal a júniusi megmérettetés előtt – tartósan befagytak: a Demokratikus Koalíció dominál, a Momentum lépéshátránya behozhatatlan, a kispártok pedig a túlélésért küzdenek. A nyilvános mérések szerint a Fidesz–KDNP-pártszövetség jelenleg megközelítené a 2019-es EP-választáson elért rekordgyőzelmét, a DK pedig – a Jobbik és az MSZP biztosnak tűnő kiesése miatt – akár öt mandátumot is szerezhetne. A tendenciákat figyelembe véve a Momentum egy helyet veszítene, a Mi Hazánk Mozgalom viszont jó eséllyel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kisebb valószínűséggel kerülne be az uniós intézménybe. (tovább…)
Konfliktusok konvergenciája
A világot 2020 óta számos kisebb és nagyobb, lokális és globális jelentőséggel bíró konfliktus rázta meg, amelyek miatt egy új hidegháborúról vagy a harmadik világháború lehetőségeiről folytatott diskurzus a napi politikai elemzések szerves részévé vált. Bár a világ sosem volt mentes a fegyveres harcoktól, a jelenlegi konfliktushullám természete eltér mind a hidegháború korszakának, mint pedig a mögöttünk álló amerikai hegemónia időszakának konfliktusaitól. (tovább…)
Leszámolás a balliberális oldalon: a DK egyedül akar kormányozni
A minap Dobrev Klára egy interjújában 51 százalékos támogatottságot jósolt a Demokratikus Koalíciónak 2026-ra, ami jól mutatja, hogy nem számít partnerekre, önálló kormányzásra készül – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez világos üzenet a kisebb balliberális pártok számára, amelyektől Gyurcsány Ferenc mindenképpen megtisztítaná az ellenzéki térfelet az EP-választást követően. Egyedül a Momentum maradhat számukra fontos, amely a „DK SZDSZ-eként” funkcionálhatna a jövőben. (tovább…)
Önkényes politikai elvárások áldozatául esett az EU kohéziós politikája
Október 23-án, éppen az 1956. évi forradalom és szabadságharc évfordulóján az Európai Parlament négy frakciójának társjelentéstevője sajtótájékoztatón jelentette be negatív értékelését a magyar jogállamisággal kapcsolatban, hangsúlyozva a kohéziós források felfüggesztésének okán felajánlott reformok elégtelenségét. A négy képviselő jogi és politikai következményeket egyaránt kilátásba helyezett arra az esetre, ha az Európai Bizottság megállapodna Magyarország Kormányával és ennek következtében a magyarok hozzájuthatnának a kohéziós forrásokhoz: az Európai Parlament nemcsak készen áll az Európai Unió Bírósága elé citálni a Bizottságot, de attól sem riad vissza, hogy megtagadja a testülettől a politikai mentesítést, másnéven a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos jóváhagyást. (tovább…)
Szétesés után egymással veszekszik az ellenzék
A május végén felálló 5. Orbán-kormánynak ismét stabil, kétharmados parlamenti többsége lesz, ezzel szemben az ellenzéki oldal minden eddiginél fragmentáltabbá vált: soha nem volt ennyi frakció az Országgyűlésben. Az Egységben Magyarországért nevű szivárványkoalíció – a parlament megalakulásával – szétesett, a hatpárti együttműködésből hat különálló, egymással versengő frakció született. A következő ciklus legnagyobb vesztese a Jobbik és az MSZP lett, előbbi helyzetét a Mi Hazánk Mozgalom bejutása nehezíti, utóbbi pedig történetének legkisebb létszámában lesz jelen. Az LMP szintén tovább zsugorodott, illetve kiszolgáltatott helyzetbe került, hisz Gyurcsány Ferenc „segítsége” nélkül frakciót sem tudott volna alakítani. A Demokratikus Koalíció versenyelőnyhöz jutott, de részben nyertesnek érezheti magát az először bejutó Momentum, illetve a Párbeszéd is, amely úgy tudta növelni képviselőinek számát, hogy társadalmi támogatottsága továbbra sincs. (tovább…)