Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.
Címke: konfliktus
Ukrajna kockázatos kurszki akciója
Miközben az elmúlt hónapokban egyre többször került szóba a tárgyalások lehetősége és úgy tűnhetett, az ukrajnai háború a végjátékához közeledik, Ukrajna kurszki támadása jórészt felülírta a korábbi várakozásokat. Az ukrán és részben a nyugati médiát is ismét átjárja a Kijev sikereivel kapcsolatos optimizmus, miközben a művelet árnyoldalai is kirajzolódni látszanak a Donyeck megyei fronton. Arról nem is beszélve, hogy a front kiszélesítése újabb lépés az eszkaláció és vele akár az orosz–nyugati közvetlen összeütközés felé is. (tovább…)
A béketárgyalások játékelmélete
Az elmúlt időszakban egyre többet lehet hallani a béketárgyalások lehetőségéről az ukrajnai háború kapcsán: Ukrajna Oroszország meghívása nélkül békecsúcsot rendezett Svájcban, Oroszország békeajánlatot tett közzé, Kína pedig a globális Dél államaival szervezné meg az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat. Ezzel párhuzamosan azonban a háborús eszkaláció fenyegetése is fennmaradt, sőt talán növekedett is. (tovább…)
Vissza a valósághoz: a választások tétje Európa túlélése
Az Európai Unió ma a szabadság és a jólét feladásán dolgozik, legfőbb büszkeségének pedig azt tekinti, hogy háborúban áll. A háború napjainkban uniós alapérték, ez jelenti az uniós önmeghatározás forrását, az integráció mozgatórugóját. Az Európai Unió, amely évek óta egyes tagállamai és azok állampolgárai ellen harcol, most mások háborújába is kész belépni, azt állítva, hogy ez lesz az erősebb Európa felé vezető út. Ez az integrációtörténet legsúlyosabb tévedése. Az uniós elitprojekt szemmel láthatóan a társadalmi realitások után a geopolitikai valósághoz sem tartja magát. Az unió krízise egzisztenciális, a napokon belül sorra kerülő választások tétje nem a jobb Európa, hanem a nemzetek szabadsága és Európa túlélése. (tovább…)
A Fico-merénylet egész Európának intő jel
Minden eddiginél komolyabb politikai és társadalmi válság alakulhat ki Szlovákiában, miután múlt héten merényletet követtek el Robert Fico miniszterelnökkel szemben. Az ország történelmében mindezidáig példátlan tett következményeként szinte rögtön felfüggesztették a parlament működését, a hatóságok pedig jelentősen megerősítették a legfőbb közjogi méltóságok védelmét. A Fico elleni merénylet a szlovákiai társadalmat is megviselte, ami az elmúlt hónapokban zajló politikai csatározások eredményeként mára minden eddiginél megosztottabbá vált. Az egyre mélyülő törésvonalak így minden bizonnyal tovább polarizálják majd a lakosságot, amiben komoly szerepe van az ellenzéki politikusoknak, akiknek a megnyilvánulásai nagymértékben hozzájárulhattak annak a közhangulatnak a kialakulásához, ami végül a miniszterelnök elleni merénylethez vezetett. (tovább…)
A technológiai verseny geostratégiája
A globális politikai átrendeződés és technológiai változások kölcsönösen hatással vannak egymásra. A koronavírus járvány, valamint az elmúlt évek konfliktusai nemcsak a globális értékláncok törékenységére mutattak rá, de egyes gyorsan fejlődő vagy eddig nem teljesen kiaknázott területek jelentőségére is. A kritikus nyersanyagok hozzáférhetősége, a mesterséges intelligencia fejlődése, a kiújuló űrverseny mind-mind a jövőbeli (geo)politikai folyamatok meghatározó témája lehet. (tovább…)
Az EP-választás tétje: háború vagy béke
A háborúpárti politikai szereplők igyekeznek elterelni a figyelmet a háború ügyéről a választási kampányban, ugyanis tudják, hogy az ő álláspontjuk kisebbségi ebben a kérdésben. Hasonlóval próbálkoztak az illegális bevándorlás ügyében a korábbi választáson, amikor álproblémának nevezték azt – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az EP-választáson Európa jövőjéről és politikai irányáról dönthetnek az európai választók, a legfontosabb európai kérdés most pedig az, hogy tovább folytatódik-e a háborús hergelés vagy sikerül-e a béke irányába elmozdulni. (tovább…)
Moszkva nyerte a győzelem napját
Május 9-e, azaz a győzelem napja az orosz emlékezetpolitika kétségkívül legnagyobb jelentőséggel bíró dátuma. A II. világháborúban – orosz neve szerint a nagy honvédő háborúban – aratott győzelem, illetve az annak emlékezetéért folytatott küzdelem jelentőségét az immár több mint két éve tartó ukrajnai háború csak növelte. Az orosz vezetés igyekszik párhuzamot állítani a jelenlegi háború és a nyolcvan évvel ezelőtt a nácizmus ellen folytatott küzdelem között, a harctéren tapasztalt legutóbbi kisebb-nagyobb sikereit a szimbólumok világában aratott győzelemmel egészítve ki. (tovább…)
Kérdések a moszkvai terrortámadás után
Lassan két hét telt el a több mint 140 halálos áldozatot követelő moszkvai terrortámadás óta, azonban továbbra is kérdéses, pontosan kik állnak a merénylet hátterében. Ahogyan az is, milyen hatással lesz a merénylet az orosz–ukrán háború menetére, különös tekintettel arra, hogy Oroszországban egyre több hivatalos vélemény Ukrajnát is a merényletben való közreműködéssel vádolja. A terrortámadás azonban az orosz belpolitikára is hatással lehet, felszínre hozva bevándorlás okozta problémákat. (tovább…)
Józan belátás helyett: fokozódó háborúpártiság
Egyre durvább háborúpárti kijelentéseket tesznek vezető európai politikusok, a héten már az Európai Tanács elnöke is arról beszélt, Európának át kell állnia hadigazdálkodásra, fel kell készülnie a háborúra. Mindez azért van, mert nem akarják beismerni, hogy a zsákutcának számító szankciók, a fegyverszállítás és Ukrajna finanszírozása nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért inkább tovább fokozzák a háborús hangulatot – monda legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországra is egyre nagyobb nyomás helyeződik, az amerikai baloldal David Pressman nagyköveten keresztül ismét megfenyegette hazánkat. (tovább…)
Kampánykezdet: a baloldal tovább osztódik
A Kutyapártban kiéleződtek a belső ellentétek, amelyet most ugyan átmenetileg kezeltek, de a párt a többi balliberális formációhoz hasonlóan permanens válság elé néz, ugyanis se közös vízió, se elképzelés nincs a párt terveit illetően – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ugyanez jellemző a legtöbb balliberális formációra, amelyekkel a Kutyapárt együttműködik. Az egész folyamat nyertese az elemző szerint Gyurcsány Ferenc, akinek pártja egyedüliként mentes a belső feszültségektől és van koherens üzenete, így továbbra is ő maradhat a baloldal vezetője. Eközben március 15-én új ellenzéki formáció bonthat zászlót, ami tovább osztja a baloldali térfelet. (tovább…)
Beigazolódnak Magyarország várakozásai: nyugati katonákat küldenének Ukrajnába
A héten első nyugati vezetőként Emmanuel Macron már azt sem zárta ki, hogy a nyugati országok katonákat fognak vezényelni Ukrajnába. Ez egy újabb szintlépés, amire a magyar kormányfő már egy éve felhívta a figyelmet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ugyan most még a nyilvánosságban elhatárolódnak tőle a nyugati vezetők, de mivel egyre kevesebb az ukrán katona, a jövőben máshonnan is várható ilyen típusú felvetés. Hozzátette: Oroszországot nem lehet legyőzni a fronton, a szankciók sem működnek – ezek mind olyan események, amelyeket Magyarország már a háború kitörése óta előre jelez. (tovább…)
Két éve tart az orosz–ukrán háború
Második évfordulóján is túl van az ukrajnai háború, és továbbra is nehéz lenne megmondani, mikor érhetnek véget a harcok. A háború eseményei heves vitákat gerjesztettek, egymásnak ellentmondó állítások és értelmezések szegeződtek egymásnak, vagy olykor váltották egymást a nemzetközi médiában, két év alatt azonban sok minden világossá válhatott nem csupán a háború alakulását, de a nemzetközi folyamatok irányát tekintve is. (tovább…)
Gyorsan rendezte sorait a jobboldal
Két hét alatt lezárult a kegyelmi ügyből fakadó belpolitikai helyzet, a jobboldal kifejezetten gyorsan rendezte sorait és már az új államfő személye is megvan – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a héten már csak pár százan jelentek meg a baloldali tüntetésen, a balliberális oldal nem tud még csak középtávon sem profitálni az ügyből. Sulyok Tamás személye kapcsán elmondta, hogy a kiterjedt jogi szakmai és vezetői gyakorlatával várhatóan minimalizálni tudja majd az olyan hibák előfordulási lehetőségét a Sándor-palotában, mint amely miatt az elődjének, Novák Katalinnak le kellett mondania. Hozzátette: személye képes megtestesíteni a nemzet egységét, érdemben a balliberális oldal sem tudja kritizálni a jelölését. (tovább…)
Az EU a tagállamokra tolná a költségvetési felelősséget
Jogállamiság vagy korrupció – az Európai Unió intézményei több mint két évtizede minden eszközzel arra törekednek, hogy lerázzák magukról a számonkérés bármely formáját, helyette pedig a tagállamokat tegyék a vizsgálódások és ellenőrzések tárgyává. A finn néppárti európai parlamenti képviselő, Petri Sarvamaa várható kinevezése az Európai Számvevőszék tagjai közé egyfelől sérti a jogállamiságot, hiszen a közéleti tevékenységében eltökélt és elvakult módon Magyarország ellehetetlenítésén munkálkodó politikus semmilyen tekintetben nem felel meg a számvevőkkel szemben támasztott olyan jogi és etikai elvárásoknak, mint például a tárgyilagosság, szakmaiság és függetlenség. Másfelől azonban ez a személyi döntés azt a célt is szolgálja, hogy az EU intézményei egyre inkább eltereljék a Számvevőszék jelentette kontroll irányát saját magukról a tagállamokra. Brüsszel bármennyire is igyekszik elfedni az igazságot: a korrupció akkor is bűncselekmény, ha az EU intézményeiben történik. (tovább…)
Hiába várta Brüsszel, nem dőlt össze az orosz gazdaság
3,6 százalék volt az orosz gazdaság növekedési üteme 2023-ban, de az amerikai és kínai is az oroszhoz hasonlóan növekszik, miközben az európai gazdaság stagnál – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezek az adatok is jól mutatják, hogy hiú ábránd volt Ursula von der Leyen és a többi szankciópárti politikus azon várakozása, miszerint a brüsszeli szankciókkal romba lehet dönteni az orosz gazdaságot és el lehet vágni az utat a háború finanszírozása elől. Az elemző leszögezte, hogy ebben a kérdésben is Magyarországnak volt igaza, Orbán Viktor már a háború kitörése után kijelentette, hogy a szankciók nem fogják megállítani a háborút, csupán Európa gazdaságát hozzák versenyhátrányba. (tovább…)
Gyurcsányi úton a német baloldal
Már hetek óta tiltakoznak a rendkívül népszerűtlen balliberális német kormány ellen, melynek tevékenysége nagyban hasonlít a Magyarországon 2010-ig hivatalban lévő Gyurcsány–Bajnai-kormányokéhoz – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a lakosságot érintő megszorítások, az egyes jobboldali pártokra vonatkozó betiltási tervek, a szélsőjobbal való riogatás, a politikai helyzet teljes félreértése, a rendőri erőszak és az emberek érzékenységével nem törődő kommunikáció a jelenlegi német és a 2010 előtti magyar baloldali kormányt egyaránt jellemzik. Hozzátette: a mélyülő belpolitikai és gazdasági válság jobboldali előretörést hozhat Németországban is. (tovább…)
Hiteltelen az Európai Unió bővítéspolitikája
Az Európai Unió megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – jelentette be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel múlt hét csütörtökön, december 14-én miután az Európai Unió 26 tagállamának állam- és kormányfői egyhangúan támogatták a tárgyalások megkezdését. Orbán Viktor miniszterelnök az „üres székek politikáját” gyakorolta amikor a döntéstől távolmaradt. Hatvan esztendővel a szabályok még lehetővé tették, hogy de Gaulle tábornok a jelenlét megvonásának politikájával túszul ejthesse a szuverenitás elveivel szembehelyezkedő, káros irányba tartó közösségi döntéshozatalt. Ma már az önrendelkezés védelmének nem állnak rendelkezésre ilyen kifinomult, ám mégis hatékony eszközök. A távolmaradás politikájának üzenete diplomáciai szempontból ma is erősebb, mint a vétó. Jogon túli jelentése, hogy Magyarország nem tekinti szuverénnek az Európai Unió eljárását és nem kíván osztozni egy olyan megalapozatlan döntéshozatal politikai felelősségében, amely nemcsak a tagállamok számára káros, de az Európai Uniót is hiteltelenné teszi. (tovább…)
A jövő háborúja
A 21. században az élet minden területére a hibriditás a jellemző, és ez alól a háborúzás sem kivétel. A távoli jövő és a régmúlt egyszerre van jelen: a harctéren egymással párhuzamosan érvényesül a valós idejű műholdas felderítés és pilóta nélküli technológia, valamint a lövészárokhadviselés és az élőerő bevetése. Van a háborúzásnak örökérvényű művészete vagy mindenestül új szemlélet uralkodik a 21. században? A Mozgásban Mire készüljünk? című sorozatának soron következő adásában a jövő háborújáról és a háború jövőjéről esett szó, amelynek vendége Porkoláb Imre dandártábornok, a védelmi innovációért felelő miniszteri biztos volt. (tovább…)
Helyosztó belharc a baloldalon
Az ellenzéki pártokat saját válságuk és az egymás közötti versengés köti le, így valódi programalkotás helyett politikai pótcselekvést folytatnak. Ráadásul a jövő évi európai parlamenti választásokra saját listával készülnek, így igyekeznek önmagukat ideológiai újratervezéssel egymástól megkülönböztetni. Az erőviszonyok – hét hónappal a júniusi megmérettetés előtt – tartósan befagytak: a Demokratikus Koalíció dominál, a Momentum lépéshátránya behozhatatlan, a kispártok pedig a túlélésért küzdenek. A nyilvános mérések szerint a Fidesz–KDNP-pártszövetség jelenleg megközelítené a 2019-es EP-választáson elért rekordgyőzelmét, a DK pedig – a Jobbik és az MSZP biztosnak tűnő kiesése miatt – akár öt mandátumot is szerezhetne. A tendenciákat figyelembe véve a Momentum egy helyet veszítene, a Mi Hazánk Mozgalom viszont jó eséllyel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kisebb valószínűséggel kerülne be az uniós intézménybe. (tovább…)
Konfliktusok konvergenciája
A világot 2020 óta számos kisebb és nagyobb, lokális és globális jelentőséggel bíró konfliktus rázta meg, amelyek miatt egy új hidegháborúról vagy a harmadik világháború lehetőségeiről folytatott diskurzus a napi politikai elemzések szerves részévé vált. Bár a világ sosem volt mentes a fegyveres harcoktól, a jelenlegi konfliktushullám természete eltér mind a hidegháború korszakának, mint pedig a mögöttünk álló amerikai hegemónia időszakának konfliktusaitól. (tovább…)
Leszámolás a balliberális oldalon: a DK egyedül akar kormányozni
A minap Dobrev Klára egy interjújában 51 százalékos támogatottságot jósolt a Demokratikus Koalíciónak 2026-ra, ami jól mutatja, hogy nem számít partnerekre, önálló kormányzásra készül – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez világos üzenet a kisebb balliberális pártok számára, amelyektől Gyurcsány Ferenc mindenképpen megtisztítaná az ellenzéki térfelet az EP-választást követően. Egyedül a Momentum maradhat számukra fontos, amely a „DK SZDSZ-eként” funkcionálhatna a jövőben. (tovább…)
Önkényes politikai elvárások áldozatául esett az EU kohéziós politikája
Október 23-án, éppen az 1956. évi forradalom és szabadságharc évfordulóján az Európai Parlament négy frakciójának társjelentéstevője sajtótájékoztatón jelentette be negatív értékelését a magyar jogállamisággal kapcsolatban, hangsúlyozva a kohéziós források felfüggesztésének okán felajánlott reformok elégtelenségét. A négy képviselő jogi és politikai következményeket egyaránt kilátásba helyezett arra az esetre, ha az Európai Bizottság megállapodna Magyarország Kormányával és ennek következtében a magyarok hozzájuthatnának a kohéziós forrásokhoz: az Európai Parlament nemcsak készen áll az Európai Unió Bírósága elé citálni a Bizottságot, de attól sem riad vissza, hogy megtagadja a testülettől a politikai mentesítést, másnéven a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos jóváhagyást. (tovább…)
Szétesés után egymással veszekszik az ellenzék
A május végén felálló 5. Orbán-kormánynak ismét stabil, kétharmados parlamenti többsége lesz, ezzel szemben az ellenzéki oldal minden eddiginél fragmentáltabbá vált: soha nem volt ennyi frakció az Országgyűlésben. Az Egységben Magyarországért nevű szivárványkoalíció – a parlament megalakulásával – szétesett, a hatpárti együttműködésből hat különálló, egymással versengő frakció született. A következő ciklus legnagyobb vesztese a Jobbik és az MSZP lett, előbbi helyzetét a Mi Hazánk Mozgalom bejutása nehezíti, utóbbi pedig történetének legkisebb létszámában lesz jelen. Az LMP szintén tovább zsugorodott, illetve kiszolgáltatott helyzetbe került, hisz Gyurcsány Ferenc „segítsége” nélkül frakciót sem tudott volna alakítani. A Demokratikus Koalíció versenyelőnyhöz jutott, de részben nyertesnek érezheti magát az először bejutó Momentum, illetve a Párbeszéd is, amely úgy tudta növelni képviselőinek számát, hogy társadalmi támogatottsága továbbra sincs. (tovább…)