Az utóbbi években az ellenzéki pártok összeomlásával vagy eljelentéktelenedésével párhuzamosan Magyarországon a különféle influenszerek, színészek és a külföldről finanszírozott sajtótermékek igyekeznek olyan politikamentesnek álcázott megmozdulásokat szervezni, amelyeken keresztül a kormány bukását segítenék elő. Ezen események kulcsszereplői habár nem köteleződnek el nyíltan, bár erre is van példa, céljaik mindig egybeesnek az új ellenzéki kihívó törekvéseivel, miközben a stabil külföldi háttér megfelelő alapot biztosít tevékenységük lebonyolításához.

A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a kormánykritikus előadók és az influenszer-tüntetés főszereplőinek motivációt vizsgálja meg annak fényében, hogy milyen módon fonódnak össze a külföldi háttértámogatások és a kormánykritikus megmozdulások Magyarországon.

Politikai performansz

Napjainkban a politikusok mellett a közösségi tartalomgyártók is nagymértékben hozzájárulnak a közhangulat hevítéséhez. A baloldali pártok politikai depressziója korábbra nyúlik vissza, mégpedig a kormányzóképesség, a szervezetépítés, illetve az érdekképviselet hiányának köszönhetően. A társadalmi elégedetlenség ügyéből való politikai haszonszerzés az elmúlt évek megmozdulásai (KATA-tüntetés, pedagógustüntetés) alkalmával sem volt sikeres az ellenzéki pártok számára. Ebben az időszakban is fontos szerepet töltöttek be a külföldről támogatott médiaorgánumok és nem-kormányzati szervezetek, amelyek napjainkban is releváns szereplők az ellenzéki térfélen. Az sem véletlen, hogy a Biden-adminisztráció ideje alatt David Pressman amerikai nagykövet több alkalommal is találkozott magyar ellenzéki beállítottságú influenszerekkel és médiaszemélyiségekkel, akiket vendégül is látott saját rezidenciáján egy vacsora keretében. A nyári fesztiválszezon lezárultával érdemes megnézni az idei koncertek és az influenszerek által szervezett tüntetések mögött húzódó politikai és kulturális struktúrákat.

A kormánypártok stabil helyzetével szemben az ellenzéki tábor igyekszik minden eszközt megragadni a kormánnyal szembeni ellenséges közhangulat kiváltására és fokozására. Ehhez egfelelő eszköznek bizonyulnak számukra a szórakozni vágyó fiatalok. A politikai szempontból ártatlannak tűnő rendezvények mögött azonban tudatos mozgósító erőt fedezhetünk fel. A smart war fogalmával írható le az a jelenség, amikor a befolyásszerzés a médián és a digitális platformokon, a kulturális intézményrendszereken vagy éppen a civil társadalmon keresztül történik, ez szerepet játszik abban a globális kulturális folyamatban, amely egy lassabb, de tartósabb változást eredményez.

Az idei nyár számos koncertjén és fesztiváleseményén megjelent a „mocskos Fidesz” skandálás, de már előtte is több olyan előadó hangot adott a kormánnyal szemben való elégedetlenségének, akik korábban kevésbé aktívan vagy egyáltalán nem politizáltak. Ezek az előadók kormánykritikus kijelentéseikkel, dalaikkal és performanszaikkal igyekeztek figyelmet generálni, átmeneti népszerűségre szert tenni, és ezáltal az ellenzéki tábor kiemelkedő személyiségeivé válni. Közöttük említhetjük Majkát, vagy a Carson Coma együttest is, akikhez időközben további énekesek csatlakoztak. Ezeket az eseteket az ellenzéki tábor saját érdekeiből fakadóan arra használta fel, hogy a koncertlátogató fiatalokat a kormánypártot bíráló hangok közé integrálja, mint alulról jövő, elégedetlenségi hullám. A valóság azonban ennél árnyaltabb, sőt egy felülről jövő, mesterségesen kialakított megmozdulásról van szó, amelyet közösségi érzésként, élményként igyekeznek átadni a baloldali véleményvezérek, beleépítve egy-egy dal erejéig a jelenséget a koncertek menetrendjébe. Az előadók ezt a közösségi érzést kihasználva a szórakozás részévé igyekeztek tenni a kormánykritikus nézőpontot, a külföldről pénzelt média pedig felnagyítva adta át a kiragadott pillanatokat. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a koncertek jelentős részében nem fordult elő ez a fajta skandál(tat)ás. Ezen körülményekből adódóan nem lehet messzemenő következtetést levonni a fiatalság állítólagos elégedetlenségére.

Ezen megmozdulásokhoz kapcsolódik a hasonló feladatot ellátó úgynevezett influenszer-tüntetés is, amelynek legújabb kiadása gyengébben szerepelt a résztvevők alacsony létszámának köszönhetően. A tüntetések immár állandó szereplői közé tartozik a YouTuber Pottyondy Edina, illetve Molnár Áron, a NoÁr mozgalom alapítója, valamint olyan színészek, mint Lengyel Tamás. A tüntetések jellemzően egy aktuálisan felkapott téma által kiváltott társadalmi felháborodás köré épülnek. A legutóbbi tüntetésen a gyűlölet ellen való fellépés volt látszólag az a mozgósító üzenet, amelyre éppenséggel a kormány irányába keltett gyűlölet kifejezésével válaszoltak a szervezők. A tüntetések elviekben politikamentesek, valójában hamar előkerülnek a kormányellenes hangok, trágár megszólalások, valamint az ellenzéki üzenetek.

A tüntetéseket támogató és szervező influenszerek saját műsoraikban is szívesen látják vendégül az ellenzéki politikusokat. A tüntetések egyik fontos szereplője, az influenszerré vált Osváth Zsolt 2021–22 során többször is beszélgetett az ellenzék vezetőivel, illetve annak miniszterelnök-jelöltjével, Márki-Zay Péterrel. Utóbbi a 2022-es országgyűlési választások előtt és után is vendége volt a Fókuszcsoport YouTube-csatornájának, valamint a Partizánnak. Ezúttal pedig Gulyás Mártonnak elsők között volt vendége Magyar Péter, akivel újabban a Jólvanezígy-csatornáról ismert Nagy Ádám készített interjút.

Régi trend új köntösben

Nem újkeletű dolog a baloldali média- és közszereplők politikai tevékenysége, amely a köz érdekében való szerepvállalás álcája mögé bújik, ugyanis a globális liberális elit ennek révén is igyekszik minél nagyobb befolyást szerezni a nemzetállamok politikájában. Mára globális szinten látni példákat arra a jelenségre, amikor politikusok mellett influenszerek, színészek, civil köntösbe bújt aktivisták tesznek kísérletet a közvélemény befolyásolására.

Az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt években több hollywoodi sztár kampányolt a Demokrata Párt jelöltjei mellett. A 2024-es amerikai elnökválasztás során olyan hírességek tették le mellettük a voksukat, mint Taylor Swift, Beyoncé, Jennifer Lopez, Jon Bon Jovi vagy George Clooney. A Demokrata Párt mindig is bőkezűen támogatta az influenszereket, főként a választási kampány időszakában, amelynek kiemelt példája Mikey Angelo influenszer, aki a többiekhez hasonlóan a párt 2,7 millió dolláros fedezetéből részesült. A felsoroltakon kívül még számos híresség, komikus, séf, fényképész, rendező, forgatókönyvíró stb. buzdított szavazásra a Demokrata Párt jelöltje mellett.

Az Európai Unió az elmúlt években több olyan civil szervezetet és kezdeményezést is támogatott, például a CERV (Citizens, Equality, Rights and Values) programon keresztül, amelyek névleges célja a demokratikus értékek, a jogállamiság és az alapvető emberi jogok előmozdítása volt. A program keretében különböző lengyel civil szervezetek is kaptak támogatást olyan területeken, mint a nők jogainak védelme, a kisebbségek jogainak erősítése, az LMBTQ-közösségek támogatása, illetve az átlátható kormányzás és a jogállamiság monitorozása. A PiS-kormány többször bírálta ezeket a kezdeményezéseket, politikailag motiváltnak nevezve az EU-s források felhasználását, amely álláspontjuk szerint a nemzeti kormány gyengítését szolgálta olyan Brüsszel által támogatott civil szervezeteken keresztül, amelyek külföldi befolyás alatt állnak és a kormány értékeivel szembenálló liberális napirendet próbálták érvényesíteni. A civil társadalom aktivitása különösen az abortusztörvény szigorítása után erősödött fel, amely országos tiltakozási hullámot váltott ki. A demonstrációk civil hálózatok, feminista mozgalmak és jogvédő szervezetek koordinálásával zajlottak, és a független média, közösségi oldalak és számos közéleti szereplő, művész és zenész is támogatta.

Az eltűnőben lévő pártok helyett tehát alternatívát kínálnak a közösségi médiafelületek, illetve az egyre nagyobb nyilvánossággal rendelkező influenszerek, akik megfelelő háttértámogatással gyors, széleskörű és soft eléréssel könnyedén hatnak az emberekre. A trendszerű jelenség nemzetközi viszonylatban is jól megfigyelhető.

Háttértámogatók

Miután Magyarországon a baloldali pártok sorra elbuktak, és a legtöbb esetben – a Demokratikus Koalíció kivételével – már a parlamenti küszöb határát sem érik el, pártszervezet és stabil szavazótábor híján maradtak. A korábbi baloldali pártok mostanra a fennmaradásért küzdenek, így értelemszerűen a progresszív, liberális eszmék terjesztése sem sikeres ezeken a pártokon keresztül. Ennek következtében Magyarországon több olyan szervezet, médiaorgánum vagy személy is részesül(t) külföldi forrásokból, akik bár nem klasszikus politikai szereplők, de egyértelmű befolyással bír(hat)nak a politikai színtéren.

Korábban a Gulyás Mártonhoz kötődő Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítványt támogatták a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok, illetve a washingtoni székhelyű German Marshall Fund, valamint a National Endowment for Democracy (NED), amelyet az amerikai kormány finanszíroz. A Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,8 milliárd forint támogatásban részesült Action for Democracy elnevezésű szervezet által a 2022-es választást megelőzően. A German Marshall Fund, amely a liberális eszmék terjesztésének egyik kiemelt szervezete s korábban támogatta a Számoljuk Együtt Mozgalmat, amelyben szintén a korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter volt érdekelt. Karácsony Gergely is több esetben fogott össze egyes ügyek kapcsán olyan szervezetekkel, mint a Társaság a Szabadságjogokért és az Amnesty International Magyarország, amelyek egyértelműen részesültek ilyen forrásokból.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal adatai alapján 2022 és 2025 között 23 milliárd forinttal tudtak gazdálkodni azok a Magyarországon működő szervezetek, amelyeket politikai nyomásgyakorlásra használtak fel. A források szétosztása az amerikai kormányzati és európai uniós körökhöz is kötődik. Az USAID 3,5 milliárd, míg az Európai Bizottság 19,5 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatta azon magyarországi – migrációhoz, LMBTQ-lobbihoz kötődő – nyomásgyakorló szervezeteket, akik beavatkoznak a politikai folyamatokba. A teljes keretösszeg tovább növekszik, mivel a felderített támogatókon kívül magánalapítványok is kiveszik a részüket a finanszírozásból. Donald Trump hivatalba lépéséig a Biden-adminisztráció számos magánszervezet számára tette ugyanis lehetővé, hogy finanszírozza a politikai beavatkozást, főként a fentiekben már felsorolt szervezetek számára. A felsoroltak mellett hasonló tevékenységet folytattak az olyan amerikai állami szervezetek, mint a NED és a USAID, amelyek az utóbbi években nyíltan a Demokrata Párt érdekeit képviselték, illetve a kontinensünkön az Európai Bizottság töltött még be kiemelkedő szerepet ilyen téren.

Soros György 2015-től kezdődően közvetlen tárgyalásokat folytatott az Európai Unió vezetőivel, amelynek eredményeként egy belső finanszírozáson alapuló hálózatot épített ki a progresszív-liberális eszme terjesztése céljából. A támogatott szervezetek között szerepel többek között a Háttér Társaság, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, a Szivárvány Misszió Alapítvány és az Ökotárs Alapítvány. A Soros-hálózat segítségével sikeresen kiépült az infrastruktúra az Európai Unió színterén is, amely hatást fejt ki a tagországok belpolitikájában azáltal, hogy ellenőrzést gyakorol az uniós tagállamoknak járó források felett is annak fényében, hogy az adott ország mennyire felel meg az ő általuk megszabott elvárásoknak.

A külföldi liberális közegtől érkező források segítségével a korábban említett alapítványok a hozzájuk csatlakozó influenszerekkel és ellenzéki szereplőkkel továbbra is alkalmazzák a kormány ellen irányuló tevékenységüket. Az anyagi támogatásban részesülő szervezetek arcai a politikusok helyett azok a tartalomgyártók lettek, akik nem közvetlen politikai szereplőként jelennek meg a közéletben, viszont széles rétegek elérésére és befolyásolására képesek, ebből adódóan politikai és kulturális célok megvalósítására is alkalmasnak bizonyulnak. A különböző formába és szerepbe bújtatott megmozdulások mögött láthatóan ugyanaz az erő működik, amely alkalmazkodik az ideális trendekhez és globális szinten igyekszik leváltani a jobboldali nemzeti kormányokat.