Külföldi minták alapján dolgozik a Tisza Párt

A „színes forradalomra” irányuló törekvések továbbra is virágkorukat élik. Európában a nemzeti-szuverenista erők megerősödése okozta jobboldali hullám részeként nem meglepő, hogy több országban is külföldi beavatkozásra, felforgató tevékenységek sorozatára került sor egy-egy kormány megdöntése érdekében. Ezen megmozdulások általában egyes államok, külföldi szervezetek vagy NGO-k által támogatott, hatalomra törő politikusok és „civil” szervezetek által életre hívott tüntetések formájában mutatkoznak meg, amelyek a civil társadalom vagy a diákság bevonásával igyekeznek elérni céljaikat. Magyarországon sem újkeletű a külföldi segítséggel kormányváltásra törekvő erők jelenléte, amelyek egy globális hálózat részeként működve igyekeznek érvényre juttatni ideológiájukat.

A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a napjainkban Európa-szerte megjelenő „színes forradalomra” irányuló törekvéseket mutatja be, valamint azok magyarországi aktualitását vizsgálja.

Tüntetés, mint felforgató eszköz

Európán belül egyre több látható és láthatatlan erő dolgozik azon, hogy megbontsák az egyes kormányok körüli egyensúlyi helyzetet, többek között Szerbiában is. Szerbiában 2024 novembere, azaz az újvidéki vasútállomás tragédiája óta tartanak a kormányellenes, illetve Aleksandar Vučić köztársasági elnök lemondását célzó tüntetések, amelyek országos szintűvé váltak. A márciusi tüntetésen több mint 300 ezer ember vett részt, amelynek mozgató erejét az újvidéki tragédiát követő társadalmi felháborodás adta. A megmozdulások kezdetben az idehaza is jól ismert diák- és tanártüntetésekből indultak ki, amelyek a tragédiához kötődő korrupció, illetve a szabályok be nem tartása miatt tiltakoztak, a diákokból álló tömeg később kibővült a társadalom más rétegeivel is. A demonstrációkhoz idővel civil- és szakszervezetek, ellenzéki pártok és a közszféra dolgozói is csatlakoztak, így a tiltakozás társadalmi bázisa fokozatosan növekedett. A tüntetések hatására a szerb miniszterelnök és több minisztere is lemondott, ezt követően  pedig új kormány alakult. Vučić elnök engedékenyebbnek bizonyult a fiatalokkal szemben,  nyitottságát fejezte ki a tüntetők képviselőivel való párbeszédre.

A kormány, illetve Vučić elnök lemondását célzó tüntetések mögött olyan ideológiai megfontolások is húzódhatnak, amelyek nem nézik jó szemmel, hogy a köztársasági elnök külpolitikai orientációja mind Kelet, mind Nyugat felé nyitott. Jó kapcsolatot épített ki az Amerikai Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával, valamint az Európai Unióval is igyekszik megfelelő viszonyt ápolni. A sikeres egyensúlyozás mellett viszont a tüntetések kapcsán felmerült a „színes forradalom” gyanúja, amely a kormánnyal szemben civil köntösbe bújtatott tüntetések formájában mutatkozik meg. Aleksandar Vulin korábbi miniszterelnök-helyettes szerint nyugati mozgósítás állhat a kormányellenes megmozdulások mögött. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az Európai Parlament zöld képviselői is részt vettek a 2025 szeptemberében szervezett tüntetésen Vučić elnök ellen. A megmozdulás bizonyos szervezeti és kommunikációs mintái emlékeztetnek az 1999–2000-ben zajló „buldózeres forradalomként” ismert eseményre, amely szintén erős civil részvétellel és külföldi figyelem mellett zajlott, s végül az akkori amerikai nagykövetség támogatásának s nem utolsó sorban a bevont NATO-csapatok bombázásának köszönhetően sikert ért el.

Szlovákiában éppen a bársonyos forradalom 35. évfordulója alkalmából tüntettek több mint tízezren Robert Fico miniszterelnök ellen 2024 novemberében. A tüntetők élére álló Progresszív Szlovákia, a Szabadság és Szolidaritás, valamint a kereszténydemokraták a tüntetés okaként a Kelet felé közeledést, valamint az EU-tól és a NATO-tól való távolodást jelölték meg. Ez követően 2025 januárjában országszerte közel 100 ezer fős tüntetés kezdődött, amelynek célja, mint a szervezők mondták, ebben az esetben is a demokrácia védelme volt a nacionalista kormánnyal szemben, mindennek kiváltó oka pedig Robert Fico oroszországi útja volt. A szlovák miniszterelnök szintén törekszik arra, hogy mind Oroszországgal, mind Kínával észszerű kapcsolatot alakítson ki, amelynek következtében az Európai Unió a demokrácia helyzetére hivatkozva a támogatások megvonásával fenyegeti az országot. A Fico vezette kormány bizonyítékokkal állt elő arra vonatkozóan, hogy olyan külföldi provokátorok és szereplők is szerepet játszottak a tüntetésekben, akik korábban Grúziában és Ukrajnában is részt vettek hasonló tevékenységekben és Soros Györgyhöz kötődő szervezetek tagjaiként működnek.

Az előbb említett esetben is megfigyelhető a Soros-hálózat szerepvállalása, amely elősegíti a külföldi szereplők és az ellenzéki politikusok összefonódását a kormányváltás reményében.  

Pálfordulások és bábkormányok

Az előbbiekben bemutatott kormánybuktató forgatókönyvek Bulgáriában sem ismeretlenek, ahol hasonló tömegtüntetésekkel igyekeztek elérni több magas rangú politikus lemondását, többek között Bojko Boriszov volt miniszterelnökét is, aki ellen korábbi kormányfői ciklusai alatt is rendszeresen szerveztek megmozdulásokat, amelyek később egyes miniszterei lemondásához és a kormány bukásához vezettek. A kormány ellen irányuló 2020–21-es tömegtüntetések megerősítették az országban uralkodó intézményi instabilitást és politikai polarizációt. A megmozdulás a Nyugathoz húzó liberálisokhoz kötődik, akik szintén elégedetlenségüknek adtak hangot az oktatási törvény LMBTQ-ellenes módosításaival szemben, illetve kiálltak Ukrajna mellett.

Tsvetan Tsvetanov 2020-ban a párttal és a vezetéssel kapcsolatban elégedetlenségre hivatkozva lépett ki a Boriszov vezette GERB Pártból, ahol alelnöki pozíciót töltött be, ezt követően pedig szembefordult korábbi pártjával és megalapította a Republikánusok Bulgáriáért nevű euroatlanti értékrendet követő pártot. A politikai polarizációt támasztja alá továbbá, hogy 2021 óta hét kormány alakult Bulgáriában, amelyek – főként a külső beavatkozási kísérleteknek – köszönhetően nem tudtak tartósan fennmaradni. Mindebben nagy szerepe volt Kiril Petkovnak aki a harvardi tanulmányait követően érkezett vissza Bulgáriába, 2021-ben pedig egy új nyugatbarát, euroatlanti irányvonalat követő pártot alapított. A Folytatjuk a változást nevű párt támogatta a nyugati reformokat, az orosz erőforrásokról való leválást és kiállt Ukrajna mellett. Ennek megfelelően Petkovot 2021–22-es miniszterelnöksége idején Kamala Harris és az Európai Unió is támogatásában részesítette. Petkov később a Boriszov pártja által benyújtott bizalmi szavazás hatására mondott le, bár 2023-ban koalícióra lépett a GERB-brl, 2025 júniusában pedig korrupciós botrányok miatt lemondott parlamenti mandátumáról és pártvezetői pozíciójáról.

2025 nyarán ismét tüntetés kezdődött a bolgár kormánnyal szemben, amikor korrupció vádja miatt perbe fogták Blagomir Kotsev EU-párti polgármestert, akinek tárgyalása jelenleg is folyamatban van. A tüntetők az igazságszolgáltatás működése és a korrupció ellen léptek fel, arra hivatkozva, hogy Kotsevet politikai okokból tartóztatták le. A kezdeményezők leginkább civil közösségekhez, diákokhoz, polgári csoportokhoz kapcsolódtak, akik az Európai Unió zászlaja alatt tömörülve tüntettek. Az őrizetbe vett polgármester szerint az Európai Uniónak kellene nyomást gyakorolnia a bolgár kormányra, hogy ezáltal megakadályozza az autoriter fordulatot az országban, mindennek hatására az Európai Parlament liberális képviselői Bulgária támogatásának megvonását szorgalmazzák.

Lengyelországban szintén volt példa arra, hogy az Európai Unió támogatott olyan programokat, amelyek a civil szervezeteken, hálózatokon keresztül igyekeztek megerősíteni látszólag a kisebbségi és emberi jogokat, jogállamisági és demokratikus alapelveket. A CERV (Citizens, Equality, Rights and Values) program célja is ezen értékek előmozdítása, biztosítása volt. Ezen programok és szervezetek külföldi – főként brüsszeli – befolyás alatt állnak, amelyeknek nem titkolt célja a liberális értékrend megerősítése a konzervatív, nemzeti kormánnyal szemben. A Donald Tusk által vezetett Polgári Platform aktívan részt vett a 2023-as kormányellenes megmozdulásokban, mindez nem meglepő, tekintve, hogy Tusk jó viszonyt ápol az Európai Uniós vezetőkkel, 2014-től 2019-ig az Európai Tanács elnöki pozícióját töltötte be, ahol kiállt a bevándorlók támogatása mellett, később pedig Ukrajna uniós csatlakozása mellett is. Hivatali idejét követően pedig visszatérve a lengyel belpolitikába, gyakran került szembe a konzervatív PiS-kormánnyal, többek között a demokratikus értékek csökkenése miatt. Kampányában aktívan kiállt az LMBTQ-jogok mellett, egyértelműen képviselve az európai uniós irányelveket.

Az Európai Unió tehát következetesen támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek saját értékrendjével és ideológiai irányultságával összhangban állnak.

Globalista minták Magyarországon

Nem meglepő, hogy Magyarországon is az előbbiekhez hasonló törekvések láthatók. Számos alkalommal volt példa arra, hogy ellenzéki pártok (Demokratikus Koalíció, Momentum, Párbeszéd) a civil szféra, az egyetemi hallgatók vagy a diákság bevonásával külföldi ügyek tematizálása mentén igyekeztek olyan tüntetéseket szervezni (például az CEU melletti megmozdulások vagy a tanártüntetések), amelyek mögött gyakran a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványok állt, ezzel egyértelműen kijelölve a tüntetések irányvonalát. Napjainkban leginkább a Tisza Párt gyakorolja a kormányellenes megmozdulásokat például a Nemzeti Menet keretei között, amellyel a baloldali, kormányellenes szavazótábort egyesíti.

Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője, többször is közvetlen pártfogásáról biztosította Magyar Pétert, aki ennek megfelelően képviseli az Európai Unió ideológiáját és a belpolitikában is igyekszik érvényesíteni a Néppárt által támogatott irányvonalat, amely a globalista szemlélet részeként kiterjed a szuverenista álláspontok háttérbe szorítására, a migráció és Ukrajna uniós csatlakozásának támogatására, a nemzetközi NGO-k működésének elősegítésére. Újabb alátámasztást nyer a gondolat annak fényében, hogy Manfred Weber a valenciai kongresszuson kijelentette, Orbán Viktor leváltása esetén Magyar Péter képviseli majd az Európai Néppárt értékrendjét a pártcsalád új arcaként. A Tisza Párt programjában napirenden szerepel Ukrajna uniós csatlakozása is, amelyet a szervezet vezetői aktívan támogatnak. Az előbb felsorolt összetevők hatásos receptet adnak a nemzeti kormányok megbuktatásához, így kapcsolódva a „színes forradalmak” eszköztárához.

Az elmúlt években az Európai Néppárt orientációja minél inkább balra tolódott, minderre bizonyíték, hogy több kérdésben is koalícióra lépett a baloldali frakciókkal. Az Európai Parlament hangos kisebbségét adják a zöld, liberális és szociáldemokrata képviselők, akik Magyarország negatív színben való feltüntetésében az élen járnak. Az említett frakciók és a Néppárt összefogást mutatnak olyan témák kapcsán, mint Ukrajna támogatása, Oroszország elleni szankciók kivetése, Lengyelországgal és Magyarországgal szembeni jogállamisági jelentések kiadása és az ehhez kapcsolódó források visszatartása. Ez az úgynevezett „von der Leyen koalíció” nyújt lehetőséget arra, hogy nyomást helyezzenek Magyarországra, például az említett jelentések segítségével. A Magyarországról kialakult negatív képhez aktívan hozzájárultak a Tisza Párt képviselői is. Kollár Kinga kijelentése is megerősíti azt az álláspontot, hogy az Európai Uniónak vissza kell tartani az országnak jogosan járó forrásokat, az így kialakult helyzetből pedig a Tisza Párt profitálhat. Az ellenzéki politikusok által felkorbácsolt társadalmi elégedetlenség megfelelő talajt biztosít a párt számára a kormányváltó törekvéseknek.

Az Európai Unió politikusai minden alkalmat megragadnak a magyar kormány elleni fellépésre, ezt jól szemlélteti a kormányellenes tüntetésekbe való beavatkozásuk is. Az Európai Parlament 70 tagja – főként a korábban említett zöld és liberális képviselők csoportja – vett részt a nyári Pride felvonuláson, támogatva az LMBTQ-közösséghez tartozó embereket a kormány által hozott törvénnyel szemben. A korábban említett tanártüntetések során is feltűntek ellenzéki politikusok és civil szervezetek, akik támogatták a kormányellenes megmozdulásokat. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke pedig arról számolt be, hogy Brüsszelből is megkeresték az eset kapcsán.

Hazai példaként a Tisza Párt tisztségviselői és szakértői szintén megerősítik azt a tényt, hogy a baloldali, nyugati értékrend szolgálatában állnak. A párt európai parlamenti képviselői közül Dávid Dóra egy interjú során elmondta, hogy a multikulturális környezet előmozdítása érdekében változtatni kellene a hozzáálláson és Magyarországnak is be kellene fogadnia mindenkit. Tarr Zoltán pedig kifejtette, hogy párt alapvetően a Néppárt – fentiekben ismertetett – álláspontját követi egyes kérdésekben. Bódis Kriszta – a párt társadalompolitikai szakértőjének – alapítványait pedig különböző külföldi helyekről támogatták nagyobb összegekkel, például a Van Helyed Alapítványt 1 millió dollárral (400 millió forinttal) támogatta a Nyílt Társadalom Alapítványok, amely egyúttal ideológiai elköteleződést is jelent a szervezet számára. A Van Helyed Alapítvány továbbá együttműködött a Loupe Társulattal is egy jótékonysági akció keretében. A színházi társulat 2022-ben jött létre ellenzéki színészek által, akik az előadások keretében társadalmi témák felnagyításával foglalkoznak és aktív közéleti szerepet is vállalnak. A társulathoz köthető a szeptemberi kormányellenes influenszer-tüntetés is, amelyen részt vett többek között Pottyondy Edina, valamint a társulat tagjai Molnár Áron – a 2024 áprilisában felfüggesztett noÁr mozgalom alapítója – és Lengyel Tamás is. A társulat két tagja – Sodró Eliza és Rusznák András – pedig többek között Magyar Péter március 15-i rendezvényén is felszólalt.

A Tisza Párt politikusai tehát több szállal is kötődnek a globális-liberális elit hálózatához, céljuk pedig a liberális ideológia érvényre juttatása a migráció, a multikulturalizmus, az LMBTQ-jogok, illetve Ukrajna támogatása által.