A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Mi jön a liberalizmus után? A felvételen Békés Márton történész–politológus, az Intézet igazgatója arról beszél, hogy manapság a korábban hegemóniát élvező liberalizmus után élünk, így fogalmat kell alkotnunk arról, mi következik most.

A 21. század első negyedének ormán állva, és innen körbe tekintve, olyan kifejezések ötlenek fel bennünk egymás után, mint az antiliberalizmus, az illiberalizmus vagy újabban a posztliberalizmus, amelyek mind-mind azt fejezik ki, hogy a liberalizmust magunk mögött hagytuk, vége van. Igen ám, de mi következik most, azaz mi jön a liberalizmus után? A hidegháború vége óta eltelt negyedszázadban uralkodó szervezési elv, amely a nyugati világban az állam, a társadalom, a gazdaság és a politika világát egyaránt meghatározta, nem vezetett sem sikeres, sem versenyképes közösségekhez. Új alapra kell helyezni a működést, mégpedig olyanra, amely az egyén helyett a közösségre épít. E felfogás szerint az állam a nemzet biztonságát garantáló szervezet, a társadalmat a nemzeti kohézió tartja össze, a gazdaság a közjó érdekében működik, a politikai döntések pedig a többség akaratát tükrözik. A nemdemokratikus liberalizmus helyébe tehát most a nemliberális demokrácia lép. Eközben kiderül az is, hogy a liberális politikai antropológia és a neoliberális gazdaságpolitika ikerparadigmája csak együtt haladható meg, azaz nem lehet kilépni úgy az egyik keretéből, hogy a másikat el ne hagynánk. A választás egyértelmű: a régi világban egypólusú világrend, globalizmus, szabadkereskedelem és kozmopolitizmus, az újban viszont multipolaritás, szuverén nemzetállamiság, protekcionizmus és nemzeti kohézió. A nemdemokratikus liberalizmus korszaka után a nemliberális demokráciáé következik, ahol a nemzetek kerülnek a fókuszba.

A Mindig péntek legújabb felvétele Mi jön a liberalizmus után? címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.