Konzervatív reneszánsz Magyarországon

A Fidesz–KDNP elmúlt 12 éves kormányzása és a hazai nemzeti-konzervatív szellemiségnek a rendszerváltoztatás óta eltelt 32 évben véghezvitt építkezése vezetett oda, hogy ma Magyarországon jobboldali politikai konjunktúra tapasztalható és konzervatív kultúrfölény érvényesül. A sorrendben a negyedik, minden korábbinál nagyobb arányú kétharmados győzelem és a politikai gondolkodás látványos megújulása kéz a kézben jár, sőt egymást feltételezi.

(tovább…)

Békés Márton: A többség stratégiája

Demokráciában a többség dönt, amely többséget választásról-választásra meg kell szerezni, amelyhez meg kell szervezni és össze is tartani. Előbbi politikai eszközökkel, utóbbi kulturális üzenetekkel lehetséges. A politikai tervezés háromféle többségről tud: van politikai többség, amely a törvényhozásban érvényesül, van társadalmi többség, ami a szavazók számában mutatkozik meg, végül létezik kulturális többség, amely az előbbieknél nehezebben mérhető, ám érvényesülése eltéveszthetetlen. A politikai többség a parlamenti ciklusokhoz kötődik, a társadalmi többség létrejötte a kormányzat középtávú munkájának eredménye, míg a kulturális többség ezeknél hosszabb távú és nem is csak állami cselekvés gyümölcse. Ebből is látszik, hogy a többég stratégiája három lépcsőből áll: első a politikai többség létrehozása, amelyet megerősít társadalmi többséggé való kibővítése s végül betetőz a kulturális többség – persze nem magától való – kialakulása. (tovább…)

Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere című könyvének megjelenése kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A laudációt Frank Füredi szociológus professzor tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a könyv közérthetően magyarázza el azt a belülről vezérelt magyar rendszert, amelyben a kormányzat a felmerülő kihívásokra a nép elvárásainak megfelelően válaszol, és nem globalista mintákat akar importálni. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Békés Márton, G. Fodor Gábor és Galló Béla cseréltek eszmét, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy napjainkban a legfontosabb törésvonal a nemzeti és nemzetközi erők között húzódik, mely küzdelemben a külföldi minták másolása helyett belülről vezérelt államfilozófiai megközelítés szükséges. Ezért azonban folyamatosan meg kell harcolni és stratégiát kell alkotni, hogy a szuverenitásunkkal élni tudjunk s mi döntsünk magunkról. A rendezvény végén Deák Dániel tartott előadást a Fidesz–KDNP választási esélyeiről, és a biztató előrejelzések mellett mindenkit választásra buzdított vasárnap. (tovább…)

Nemzeti egyetértésre törekszik a kormány

Az elmúlt tizenöt év számos nehézsége, mint a gazdasági válság, a migrációs krízis, a koronavírus-járvány, nyomában az energiaár-drágulás és most az orosz–ukrán háború ellen a magyar jobboldal nem a balról ismert megoldásokkal, azaz megszorítással, adóemeléssel és hamar lelepleződő kommunikációs trükkökkel vette fel a harcot, hanem a társadalmi konszenzus bővítésével. A Nemzeti Együttműködés Rendszere olyan közös pontokat keres, amelyben a lehető legtöbb magyar ért egyet, és így a politikai döntések mögött kellő legitimáció, azaz széleskörű társadalmi támogatottság alakulhat ki. A magyarok többsége egyetért abban, hogy „ha munka van, minden van”, hogy a távoli kontinensekről érkező illegális migrációt meg kell állítani, a rezsiárakat alacsonyan kell tartani, a békét pedig meg kell őrizni, és azokat, akik szomszédos országból, háború elől menekülnek, be kell fogadni, különösen, ha honfitársainkról van szó. (tovább…)

Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere – Megjelent Békés Márton új könyve

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatójának Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere című kötetével folytatódik az intézet 21 című zsebkönyvsorozata. A szerző szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, melynek célja a nemzeti integráció konszenzusának megteremtése, csak belülről lehet megérteni.  (tovább…)

Kultúrharc Magyarország ellen

A Magyarország szuverenitása ellen folyó összehangolt támadások újabb csatatere nyílt meg a legutóbbi időben, amikor a megszokott európai uniós jogi eljárások, politikai elmarasztalások és forrásvisszatartások mellett kialakult egy kulturális frontvonal is. Szivárványos karszalaggal focipályára lépő ellenfelekkel, a gyermekvédelmi törvény elleni lobbizással, a külföldi médiabefolyás növelésével és „oknyomozásnak” álcázott hírszerzéssel. A hagyományos értékeket, a nemzeti identitást, a család értelmét és a közbizalmat azért támadják, hogy rajtuk keresztül ássák alá az államot. Magyarország kulturális szuverenitásának támadása egy olyan stratégia mentén zajlik, ami a hibrid háború elméleti keretében helyezkedik el, gyakorlata pedig kulturális és kommunikációs eszközökkel történik. (tovább…)

Békés Márton: Kulturális szuverenitás

Az állam stabilitása nagyban függ a kulturális egyediség maradandóságától és a kulturális egység fennállásától, ezek ugyanis a nemzeti szuverenitás és a népszuverenitás talaján álló, külső-belső demokratikus önrendelkezés alapjaihoz tartoznak. Annál is inkább így van ez, mert korunkban egyre inkább államfölötti és nemállami szereplők támadják a nemzetállamokat. Ez a küzdelem a szokványos gazdasági és jogi területek mellett pedig egyre inkább a „puha hatalom” terrénumán zajlik, ahol kevésbé észrevehető és nehezebben megállítható, de éppen ezért veszélyesebb tevékenység folyik az állam alapjainak aláásása, vagyis a destabilizálás érdekében. Manapság a nemzeti határokért vívott küzdelem a kulturális határokért folytatott küzdelemmel esik egybe. (tovább…)

Egy új politikai modell: a nemzeti integráció

A 2022-es választások előtt szűk fél évvel egy olyan politikai verseny tanúi vagyunk, amely egy nagyobb küzdelem része és a társadalom integrációjáért folyik. A napi aktualitások tétjét is jobban meg tudjuk érteni, ha a kampány eseményeit két integrációs modell harcaként fogjuk föl. A jobboldal (az Orbán Viktor vezette magyar kormány, a Fidesz–KDNP és támogatói) nemzeti alapon akarják integrálni a társadalmat, olyannyira, hogy politikai programjuk neve (Nemzeti Együttműködés Rendszere) is erre utal. A nemzeti integrációra irányul minden szociális, gazdasági és kulturális intézkedés, immár több mint tizenegy éve. Az ezzel szemben álló magyarországi ellenzéki pártok és nemzetközi háttértámogatóik viszont globális integrációban gondolkodnak. Ez felerősíti a társadalomban a centrifugális erőket, hogy az egyének közösségeiktől (család, nemzet, haza) elszakadva a globális s ne egy lokális rendbe illeszkedjenek. (tovább…)

Békés Márton: Soros háborúja Izrael ellen

Soros György nem népben, nemzetben, közösségben és hazában gondolkodik, hanem ezeken kívül helyezi el önmagát és azt a globális „nyílt társadalmat”, amit meg akar valósítani. Ez határozza meg a zsidósághoz, mint valláshoz és politikai közösséghez való hozzáállását is, nemkülönben azt az ellenséges érzületet, amelyet a zsidó állammal szemben táplál. Soros Györgynek útban van Izrael, mivel mint bármelyik más nemzetállam, vallási-etnikai-kulturális kötöttséget képvisel, és ezen alapuló államként, saját határai között működik. Soros ugyanis mindent, ami rögzített, fel szeretne oldani, mégpedig egy globális nyitott társadalomban. (tovább…)