A Popović-módszer Magyarországon

A magyarországi baloldal történelmi válsága közepette pártjaik legfeljebb botránypolitizálásra tudják kihasználni parlamenti jelenlétüket. Ezért minden korábbinál látványosabb azoknak a hivatásos „civileknek” a fellépése, akik legújabban a közoktatásügyben tapasztalható elégedetlenkedésre települtek rá. Innen visszatekintve válik igazán világossá az elmúlt tíz év tapasztalata, mely szerint egy vágyott magyar Majdan technológusai dolgozzák ki az éppen aktuális ügy dramaturgiáját, ők határozzák meg a tüntetések színpadra állításának műfaját s írják meg a szakmai problémák politikai konfliktussá szélesítésének forgatókönyvét. A módszertan nem saját, hanem nemzetközi receptet követ, amelyet számos „színes forradalom” során sikerrel alkalmaztak, a hozzávalók (médiahadjárat, nagykövetségi nyomásgyakorlás, operatív beavatkozások, Soros-dotáció) gondos adagolásával együtt. (tovább…)

Stratégiai aszimmetria Magyarországon

A kormányzó pártszövetség és a magyarországi baloldalt alkotó féltucat ellenzéki párt között akkorák a szervezeti, szellemi és személyi különbségek, hogy mennyisége és minősége új kifejezést kíván. Ez a stratégiai aszimmetria, amely arra utal, hogy a két pártcsoport közötti szervezeti-intézményes, intellektuális és vezetési, tudásbéli egyenlőtlenségek egyenként is drámaivá váltak, de együttes hatásuknak köszönhetően minden bizonnyal maradandók lesznek. Ez egyfelől azt jelenti, hogy Magyarországon a rendszerellenzékiség folytathatatlanná vált, másfelől pedig, hogy akadálytanul megnyílik a Fidesz–KNDP előtt az a középtávú politikai tervezési időszak, amely 2022–2030 stratégiai horizontját alkotja. (tovább…)

Konzervatív reneszánsz Magyarországon

A Fidesz–KDNP elmúlt 12 éves kormányzása és a hazai nemzeti-konzervatív szellemiségnek a rendszerváltoztatás óta eltelt 32 évben véghezvitt építkezése vezetett oda, hogy ma Magyarországon jobboldali politikai konjunktúra tapasztalható és konzervatív kultúrfölény érvényesül. A sorrendben a negyedik, minden korábbinál nagyobb arányú kétharmados győzelem és a politikai gondolkodás látványos megújulása kéz a kézben jár, sőt egymást feltételezi.

(tovább…)

Békés Márton: A többség stratégiája

Demokráciában a többség dönt, amely többséget választásról-választásra meg kell szerezni, amelyhez meg kell szervezni és össze is tartani. Előbbi politikai eszközökkel, utóbbi kulturális üzenetekkel lehetséges. A politikai tervezés háromféle többségről tud: van politikai többség, amely a törvényhozásban érvényesül, van társadalmi többség, ami a szavazók számában mutatkozik meg, végül létezik kulturális többség, amely az előbbieknél nehezebben mérhető, ám érvényesülése eltéveszthetetlen. A politikai többség a parlamenti ciklusokhoz kötődik, a társadalmi többség létrejötte a kormányzat középtávú munkájának eredménye, míg a kulturális többség ezeknél hosszabb távú és nem is csak állami cselekvés gyümölcse. Ebből is látszik, hogy a többég stratégiája három lépcsőből áll: első a politikai többség létrehozása, amelyet megerősít társadalmi többséggé való kibővítése s végül betetőz a kulturális többség – persze nem magától való – kialakulása. (tovább…)

Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere című könyvének megjelenése kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A laudációt Frank Füredi szociológus professzor tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a könyv közérthetően magyarázza el azt a belülről vezérelt magyar rendszert, amelyben a kormányzat a felmerülő kihívásokra a nép elvárásainak megfelelően válaszol, és nem globalista mintákat akar importálni. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Békés Márton, G. Fodor Gábor és Galló Béla cseréltek eszmét, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy napjainkban a legfontosabb törésvonal a nemzeti és nemzetközi erők között húzódik, mely küzdelemben a külföldi minták másolása helyett belülről vezérelt államfilozófiai megközelítés szükséges. Ezért azonban folyamatosan meg kell harcolni és stratégiát kell alkotni, hogy a szuverenitásunkkal élni tudjunk s mi döntsünk magunkról. A rendezvény végén Deák Dániel tartott előadást a Fidesz–KDNP választási esélyeiről, és a biztató előrejelzések mellett mindenkit választásra buzdított vasárnap. (tovább…)

Nemzeti egyetértésre törekszik a kormány

Az elmúlt tizenöt év számos nehézsége, mint a gazdasági válság, a migrációs krízis, a koronavírus-járvány, nyomában az energiaár-drágulás és most az orosz–ukrán háború ellen a magyar jobboldal nem a balról ismert megoldásokkal, azaz megszorítással, adóemeléssel és hamar lelepleződő kommunikációs trükkökkel vette fel a harcot, hanem a társadalmi konszenzus bővítésével. A Nemzeti Együttműködés Rendszere olyan közös pontokat keres, amelyben a lehető legtöbb magyar ért egyet, és így a politikai döntések mögött kellő legitimáció, azaz széleskörű társadalmi támogatottság alakulhat ki. A magyarok többsége egyetért abban, hogy „ha munka van, minden van”, hogy a távoli kontinensekről érkező illegális migrációt meg kell állítani, a rezsiárakat alacsonyan kell tartani, a békét pedig meg kell őrizni, és azokat, akik szomszédos országból, háború elől menekülnek, be kell fogadni, különösen, ha honfitársainkról van szó. (tovább…)

Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere – Megjelent Békés Márton új könyve

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatójának Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere című kötetével folytatódik az intézet 21 című zsebkönyvsorozata. A szerző szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, melynek célja a nemzeti integráció konszenzusának megteremtése, csak belülről lehet megérteni.  (tovább…)

Kultúrharc Magyarország ellen

A Magyarország szuverenitása ellen folyó összehangolt támadások újabb csatatere nyílt meg a legutóbbi időben, amikor a megszokott európai uniós jogi eljárások, politikai elmarasztalások és forrásvisszatartások mellett kialakult egy kulturális frontvonal is. Szivárványos karszalaggal focipályára lépő ellenfelekkel, a gyermekvédelmi törvény elleni lobbizással, a külföldi médiabefolyás növelésével és „oknyomozásnak” álcázott hírszerzéssel. A hagyományos értékeket, a nemzeti identitást, a család értelmét és a közbizalmat azért támadják, hogy rajtuk keresztül ássák alá az államot. Magyarország kulturális szuverenitásának támadása egy olyan stratégia mentén zajlik, ami a hibrid háború elméleti keretében helyezkedik el, gyakorlata pedig kulturális és kommunikációs eszközökkel történik. (tovább…)

Békés Márton: Kulturális szuverenitás

Az állam stabilitása nagyban függ a kulturális egyediség maradandóságától és a kulturális egység fennállásától, ezek ugyanis a nemzeti szuverenitás és a népszuverenitás talaján álló, külső-belső demokratikus önrendelkezés alapjaihoz tartoznak. Annál is inkább így van ez, mert korunkban egyre inkább államfölötti és nemállami szereplők támadják a nemzetállamokat. Ez a küzdelem a szokványos gazdasági és jogi területek mellett pedig egyre inkább a „puha hatalom” terrénumán zajlik, ahol kevésbé észrevehető és nehezebben megállítható, de éppen ezért veszélyesebb tevékenység folyik az állam alapjainak aláásása, vagyis a destabilizálás érdekében. Manapság a nemzeti határokért vívott küzdelem a kulturális határokért folytatott küzdelemmel esik egybe. (tovább…)