Januárban még attól volt hangos a sajtó, hogy a magyar kormány egyik tagját kitiltották az Egyesült Államokból, most azonban az amerikai elnök az egyik legfontosabb szövetségese Orbán Viktornak. Januárban Orbán Viktor még szinte egyedül volt az EU-csúcson az álláspontjával, most azonban már Csehországnak is patrióta miniszterelnöke van. Januárban még Magyar Péter tematizált, mára azonban a Fidesz van kezdeményező szerepben, a Tisza csak reagál – sorolta a példákat évzáró videóelemzésében Deák Dániel arra, hogy mind külpolitikai, mind belpolitikai dimenzióban jelentősen javult a Fidesz helyzete 2025 során. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindent egybevetve az idei évet Orbán Viktor nyerte, a kormányfőnek reális célkitűzése a 2026-os győzelem.
Idén januárban még az amerikai nagykövet közreműködésével az amerikai kormány kitiltotta az Amerikai Egyesült Államokból a magyar kormány egyik miniszterét, Rogán Antalt, illetve különböző szankciókat vezettek be hazánkkal szemben. Ehhez képest az év végére az amerikai elnök fontos barátként és szövetségesként fogadta nemrég a Fehér Házban a magyar miniszterelnököt, a szankciókat teljesen feloldották és egy új aranykor köszöntött be az amerikai-magyar viszonyban, több tucat többmilliárdos beruházás érkezett Amerikából Magyarországra – kezdte a legújabb videóelemzését Deák Dániel ezzel a példával szemléltetve, hogy milyen mozgalmas és fordulatokkal teli volt a 2025-ös esztendő.
Mint fogalmazott: ez az egyetlen egy példa is kitűnően szimbolizálja, hogy mekkora fordulatokat hozott az idei év, olyan dolgokat tartunk evidenciának most decemberben, amit még januárban el sem tudtunk képzelni. Hozzátette: csak ez az egy példa is jól mutatja, milyen nagymértékben nőtt Magyarország politikai és gazdasági mozgástere az idei évben, és mennyire megerősödtek a patrióták világszerte: ma már a világ vezető hatalma is azt az álláspontot osztja fő kérdésekben, mint amit mi. Egy szuverenista, békepárti és a bevándorlást elutasító álláspontot – tette hozzá.
Kiemelte: Európán belül is jelentősen javult a patrióták pozíciója, amit talán a legutóbbi EU-csúcs szimbolizált a legjobban. Az év elején szinte kizárt volt, hogy Orbán Viktor bármire is rá tudja venni más tagállamok vezetőit, majdnem teljesen egyedül volt a háború kapcsán képviselt békepárti álláspontjával. Talán az amerikai fordulatban köszönhetően ez azonban ma már megváltozott: a két héttel ezelőtti EU-csúcson Magyarország mellett már Szlovákia és Csehország is teljes mértékben elutasította a brüsszeli terveket, továbbá a nyugat-európai gazdaság egyik meghatározó országának, Belgiumnak a miniszterelnöke is csatlakozott a befagyasztott orosz vagyon felhasználását elutasító országok közé, a magyar kormányfővel is tárgyalt és összehangolta a lépéseit az uniós csúcson – mondta.
Mindez egy tágabb és átfogóbb változásnak az egyik fontos része: ahogy egyébként az ellenzéki Tölgyessy Péter is fogalmazott, egy korszakváltás időszakában vagyunk, amikor átalakul körülöttünk a világ – idézte az elemző. Ezt ismerte fel Orbán Viktor elsőként még a 2010-es kormányváltás időszakában és szakított a liberális demokrácia dogmáival és egy világos patrióta modellt kezdett el kialakítani. Ugyanennek a világszerte megtapasztalható átalakulási folyamatnak a része Donald Trump győzelme és politikája, aki fenekestől alakítja át a világpolitikát, egy új patrióta fordulatot eredményezve ezzel a nyugati világban. Az Európai Unióban is ennek az átalakulásnak vagyunk a szemtanúi, amelynek jövőjét az dönti el, hogy például Franciaországban és más nagyobb nyugat-európai országokban sikerül-e ugyanezt a fordulatot elérni. Erre utalt Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcs másnapján tartott sajtótájékoztatóján, ahol világossá tette, nem elhagyni akarja az Európai Uniót, hanem átalakítani, amelynek fontos feltétele a patrióta győzelem Európa-szerte, amire reális esély van például Franciaországban vagy Ausztriában – mondta Deák Dániel.
Kiemelte: ugyanennek a patrióta lendületvételnek vagyunk a szemtanúi a hazai belpolitikában is. Ahogy visszanéztük a januári híreket a külpolitikában, ugyanúgy megtehetjük ezt a belpolitikai események kapcsán is és akkor láthatjuk: bizony ekkor még Magyar Péter uralta a politikai napirendet, ő volt a kezdeményező szerepben, róla szóltak a hírek folyamatosan. Ehhez képest nyáron komoly fordulat következett be. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár legyőzte Kulja András tiszás szakpolitikust az ATV-ben egy vitán, ami megmutatta a jobboldaliaknak, hogy nem kell megijedni Magyar Péteréktől, le lehet őket győzni. Orbán Viktor is igen aktívan kezdett el interjúkat adni, különböző podcast műsorokba látogatott el, érezhetően nagyobb hangsúlyt kezdett el fektetni a belpolitikára, megalakult a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök, továbbá elindult egy olyan országjárás, ami felrázta a jobboldali szavazókat és lendületet adott a kormányoldalnak – sorolta az év belpolitikai eseményeit az elemző.
Kiemelte: szintén pozitív teljesítmény a kormányoldal részéről, hogy miközben a nehéz háborús helyzet miatt a legtöbb európai országban megszorítások vannak, addig Magyarországon be lehet vezetni a 14. havi nyugdíjat, az SZJA-mentességet az édesanyáknak és számos egyéb pozitív gazdasági intézkedésre is volt mozgástér.
Hangsúlyozta: a nyár után az őszt is megnyerte a Fidesz, átvette a kezdeményezést, már nem a Fidesz reagál Magyar Péterre, hanem éppen fordítva. Ráadásul ezt már az ellenzéki véleményformálók is érzik, akik rendre panaszkodtak emiatt a különféle műsorokban emiatt. Ebben a trendfordulóban kifejezetten nagy szerepe volt Orbán Viktor november 7-i washingtoni útjának, melyre infuenszerek, újságírók és elemzők is elkísérték a magyar delegációt, „köztük engem is az a megtiszteltetés ért, hogy a delegációval tarthattam” – mondta. Ennek köszönhetően sokkal szélesebb nyilvánosság találkozott egy ilyen csúcstalálkozó jelentőségével, a hétköznapok szintjén értelmezni lehetett, milyen döntések születnek ezen a találkozón.
Összességében tehát az elemző szerint a belpolitikában is egy patrióta lendület figyelhető meg, amelyet a közvélemény-kutatások is visszaigazolnak. Nemrég jött ki például a friss mérésével a Magyar Társadalomkutató nevű intézet, amelyik a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet volt. Eszerint a Tisza Párt (38 százalék) támogatottsága 2025 végére növekedési korlátba ütközött, miközben a Fidesz–KDNP (51 százalék) hónapról hónapra erősödni tudott, így a kormánypártok kedvező pozícióból kezdhetik a 2026-os esztendőt. Egy most vasárnap tartott választáson hárompárti parlament alakulna: a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt mellett kizárólag a Mi Hazánk Mozgalom (5 százalék) lépné át az ötszázalékos parlamenti küszöböt. De a baloldali kutatóintézetek is rendre Tisza stagnálást vagy gyengülést mérnek, illetve a GKI vagy a Századvég konjunktúra-indexe is javuló közhangulatról tanúskodik – idézte az adatokat az elemző.
Zárásként hangsúlyozta: természetesen a választás nem lefutott, kizárólag a leadott szavazatok számítanak a választáson, így a mozgósításnak kiemelt jelentősége van. Éppen ezért januártól folytatódik az országjárás, egy percet sem pihennek a patrióta politikusok, Orbán Viktor már január 5-én nemzetközi sajtótájékoztatót tart, ahol minden újságíró kérdezhet a miniszterelnöktől.
