Alig valamivel több mint négy hónap van hátra a választásokig. Mozgalmas őszön vagyunk túl. Az október-november arról szólt, hogy a Fidesz sebességet váltott, megy előre és átvette a kezdeményezést. Ezt támasztják alá a bejelentett kormányzati programok (az Otthon Start-program, a háromgyermekes anyák szja-mentessége, a 14. havi nyugdíj, a vállalkozásokat segítő javaslatcsomag) és erről szól a diplomáciai nagyüzem is (Trump-Orbán találkozó és a moszkvai látogatás), ahol a tét megint csak az embereket foglalkoztató nagy ügyek (a rezsicsökkentés megvédése és az ukrajnai béke) voltak.
Ezzel szemben a Tisza ősze a küszködésről és a megrekedésről szól (adatszivárgási botrány, kiszivárgott gazdasági tervek), és a kutatás azt mutatja, hogy a jelöltállítás folyamata sem szolgált elrugaszkodási pontként, a Tisza saját magával, szervezeti kérdéseivel foglalkozik és adós marad a választópolgároknak szóló ajánlattal.
A november 29. és december 1. között végzett kutatás azt mutatja, hogy a Fidesz tovább tudott erősíteni a pozícióján (+1 százalékpontos javulás az október eleji méréshez képest), míg a Tisza rontott (-1) , ezzel együtt is azt lehet mondani, hogy úgy tűnik, hogy elérte a növekedési plafont, összegyűjtött minden korábbi ellenzéki protesztszavazatot. Tehát Jelenleg az állás a politikailag aktívak bázisán: Fidesz: 45, Tisza: 40.
Ugyanakkor, míg október elején azt mutatták a számok, hogy négypárti parlament alakul, a mostani kutatás változást hozott ebben: ma azt látjuk hárompárti parlament lenne, míg a Mi Hazánk Mozgalom biztosan bejut (+1 százalékpontot javított október elejéhez képest, most 8 százalékon áll), addig kiesnek a “kutyák” (4 százalék). A DK szintén parlamenti küszöb alatt (3 százalék).
Így futunk neki a hátralévő mintegy 130 napnak.
Módszertan
Jelen kutatás a XXI. Század Intézet “A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” elnevezésű kutatási projektje keretében készült, 2025. november 29. és december 1. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentálja a felnőtt magyar társadalmat nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség alapján. A véletlenszerűség, valamint az egyes csoportokban az interjúszámok maximalizálása miatt, a különbségeket súlyozással pontosítjuk. A súlyozott adatbázisból a politikailag aktívak bázisán vizsgáljuk a pártpreferencia adatait. Politikailag aktívaknak azokat nevezzük, akik arról nyilatkoztak, hogy biztosan részt vennének egy most vasárnap esedékes választáson. A biztos pártválasztókat egy halmazba soroljuk azokkal, akiknek politikai szimpátiája a politikai issuek-ra vonatkozó további kérdések alapján valószínűsíthető. Így áll elő az egyes pártokat támogató szavazó (pl. “Fidesz-szavazó”). A kutatás tehát az összes aktív, részvételében biztos választópolgár preferenciáját tartalmazza, direkt közlés vagy segédkérdések segítségével történő beazonosítás alapján a pártok valószínűsíthető országos listás eredményeire vonatkozóan.
