Címke: Fidesz-KDNP

Az orosz–ukrán háború okozta infláció ellenére a baloldal érdemben nem tudott erősödni, míg a jobboldal megőrizte, sőt növelte támogatottságát. Ennek oka, hogy elmaradt az ellenzéki megújulás, továbbra is túl sok baloldali párt van, az Orbán-kormány válságkezelésébe vetett bizalom pedig töretlen. Egy évvel a következő választások előtt a baloldal rosszabb állapotban van, mint a tavalyi voksolás előtt. A gazdasági mutatók és az inflációs kilátások lassan, de folyamatosan javulnak, így a dekonstruktív politikát folytató baloldalnak az ősszel tovább fog szűkülni a mozgástere. (tovább…)

Az elmúlt napokban több közvélemény-kutatás is napvilágot látott, melyek egybehangzóak azt mutatják, hogy erősödött a Fidesz–KDNP támogatottsága, ha ma lenne a parlamenti választás, akkor nagyjából ugyanolyan eredményt érne el a kormányoldal, mint tavaly április 3-án – hívta fel a figyelmet az adatokra a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindezt úgy sikerült elérnie a kormánypártoknak, hogy a koronavírus-járvány, a háború és a szankciók következtében igen nehéz gazdasági környezet alakult ki egész Európában. A magyarázat minderre az elemző szerint az, hogy a társadalmi elvárásnak megfelelően a kormány békepárti, míg a nemzeti érdekekkel szembemenő balliberális oldal továbbra is olyan nyilatkozatokat tesz, amellyel a kelleténél jobban belesodorná hazánkat a konfliktusba. Mindezek fényében nem meglepő, hogy ha most lenne a választás, még rosszabbul szerepelnének rajta, mint tavaly. (tovább…)

A kormánypártok negyedik kétharmados felhatalmazással végződő győzelme után a baloldali összefogás szétbomlott, így olyan domináns pártrendszer jött létre, amelyben a Fidesz–KDNP-pártszövetség politikai erőtere meghaladja a jobboldal szavazóbázisát. Míg a Fidesz szövetségi rendszere az elmúlt húsz év során egyre szélesebbé vált, addig a szélen lévő pártok elaprózódtak. A MIÉP, majd a Jobbik is egy-egy balliberális kormányzat által okozott válságnak köszönhetően erősödött meg: előbbinek a Bokros-csomag, utóbbinak 2006 volt a gyújtópontja. Törvényszerű, hogy végül mindkét párt mozgásterét a jobboldali kormányzás szűkítette be, így a MIÉP eljelentéktelenedett, a Jobbik pedig – hiába is próbálta átpozícionálni magát – elvesztette identitását, majd szétesett. (tovább…)

G. Fodor Gábor politológus legújabb könyve Az Orbán-szabály címet viseli, amely egyúttal a XXI. Század Intézet induló, Új Idők című könyvsorozatának nyitódarabja is. Az intézet Mozgásbancímű műsorának vendége ezúttal a szerző mellett Békés Márton történész, a könyvsorozat szerkesztője volt, akik a múltheti könyvbemutatótól eltérően aktuálpolitikaibb szemszögből beszélgettek a miniszterelnök koherens világképéről, amelynek mozgatórugóiba a könyv kellően precíz betekintést enged. A vendégek egyetértettek abban, hogy Orbán Viktor nemcsak elkezdte, de húsz évig tartó (1990–2010) eltérítése után be is fejezte a rendszerváltoztatást, és amellett, hogy korszaképítőnek bizonyul, a folyamatban lévő világrendszerváltásban is számot kell vele vetni. (tovább…)

Miközben a legújabb felmérések szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága nőtt az utóbbi hónapokban, addig a legtöbb európai országban vagy csökkent, vagy stagnált a koronavírus-járvány harmadik hulláma során a kormányzó erők népszerűsége, de még arra is volt példa, hogy belebukott egy miniszterelnök a válságkezelésbe. A választók vélhetően azt díjazzák, hogy a sikeres vakcinabeszerzésnek köszönhetően Európában az elsők között indulhat újra a magyar gazdaság. A baloldal azonban nem tudott profitálni a harmadik hullám okozta krízishelyzetből, csupán a baloldali pártok között figyelhető meg átrendeződés. Ez azt mutatja, hogy a baloldal oltásokkal szembeni hecckampánya, illetve a járványügyi intézkedések támadása nem tetszett a választóknak, még Karácsony Gergely korábbi munkahelyének, a Mediánnak a felmérése szerint is a magyarok többsége elégedett a kormány járványkezelésével és az oltási programmal. (tovább…)

A Visegrádi Négyek szövetsége továbbra is biztos lábakon áll, aminek oka, hogy a négy ország által vallott közös értékekből következik az azonos érdekvédelem. A lengyel- magyar barátság napján, március 23-án Novák Katalin, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke beszélgetett Deák Dániellel a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. A beszélgetés során többek között szó esett az Európai Néppárttal való szakításról, a Visegrádi Együttműködésről és egy új, közép-európai, jobboldali politikai mozgalom létrehozásáról, amely meghatározza a térség politikáját is. (tovább…)

Az európai baloldal és a globalista politikai erők a 2015-ös migrációsválság óta folyamatosan támadják a magyar kormány bevándorlás-ellenes politikája miatt a Fideszt, melyhez csatlakoztak az Európai Néppárt egyre inkább progresszív szellemiségű tagjai is. A Fidesz egy olyan uniós parlamenti frakcióból lépett ki, melynek egyes delegációi már évek óta nem a hagyományos konzervatív és kereszténydemokrata értékeket képviselik. A Fidesz kilépése után a Néppárt balra tolódása fel fog gyorsulni, illetve kérdéses lesz az, hogy az identitásválság milyen mértékben fogja tovább gyengíteni a Néppártot. Egyelőre kijelenthető az, hogy a Néppárt többet veszített a Fidesz távozásával, mint amennyit a Fidesz. (tovább…)

Január 16-án új pártelnököt választott a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az elnökségért folyó versenyt végül Armin Laschet nyerte meg, aki a párt kilencedik elnökeként kezdi meg tevékenységét. A 2017-től Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként tevékenykedő politikus bár valamelyest eltérő álláspontot képvisel bizonyos kérdésekben, várhatóan továbbra is a jelenlegi német kancellár által folytatott politikát fogja képviselni a jövőben. Laschet megválasztása Magyarország számára ugyanakkor kedvező változást hozhat a jövőben, sok kérdésben ugyanis a hivatalban lévő kancellárénál barátibb hangnemet üthet meg Magyarországgal kapcsolatban. (tovább…)

2021-re felálltak a belpolitikai frontvonalak: a nemzeti erők, amelyeket a Fidesz–KDNP parlamenti többsége és az Orbán-kormány képvisel, állnak szemben a sokféle összetevőből álló, kívülről irányított nemzetközi erőkkel. Míg a nemzeti erők egy hosszú történeti és politikai fejlődés eredményeképpen, széles társadalmi felhatalmazással, az elmúlt tíz évben önálló, magyar modellt hoztak létre, addig utóbbiak 2018 óta egyre inkább egy több frakcióból álló „nemzetközi párttá” álltak össze. Mindez annak a világméretű küzdelemnek a keretében helyezkedik el, amely az egymásnak feszülő globális és lokális erők között folyik, más szavakkal az internacionalista érdekek és a nemzetállami értékek konfliktusát jelenti. (tovább…)

Az Orbán Viktor által létrehozott nemzeti koalíció lefedi a hazai jobboldal egészét, így ott a kormánypártok mellett mára nem maradt politikai tér. Az önmagukat „kritikus konzervatívnak” nevező értelmiségi csoportoknak, valamint az úgynevezett centrumpártoknak sincs valódi társadalmi bázisa, ahogy a Jobbik is kudarcot vallott az „Orbán-ellenes jobboldaliak” megszervezésében. Ebből kifolyólag az eddig megalakult párt- és csoportképződések rendre sikertelenek voltak. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy az úgynevezett „csalódott fideszes” közszereplők rendre a politikai senkiföldjén találják magukat, az általuk alapított pártok pedig a baloldali–liberális dominanciájú szivárványkoalíció „jobboldali” segédcsapatávaivá válnak. (tovább…)

Koncz Zsófia mostani győzelmének köszönhetően a kormánypártok továbbra is kétharmados többséggel rendelkeznek az Országgyűlésben, így Magyarország a jövőben is példanélküli politikai stabilitással fog rendelkezni, ami jelentős versenyelőnyt jelent a koronavírus-járvány elleni küzdelem során. A mai győzelem azért is nagy eredmény a kormánypártok számára, mert 2011 óta eddig nem tudtak nyerni egyetlen egy időközi országgyűlési választáson sem. A mostani szerencsi időközi mellett már a pár héttel ezelőtti mohácsi időközi választás, illetve számos közvélemény-kutatás is azt jelezte, hogy a baloldal önmagával az összefogással nem tud további szavazókat megszólítani, sőt több esetben néhány százalékponttal rosszabb eredményt érnek el, mint amennyit az egyes pártok külön-külön korábban szereztek. Nem csodaszer tehát a baloldali összefogás, az elvtelen hatalomtechnikai alku elbukott. A Jobbik sorsa ezzel megpecsételődött, a nyertes az ellenzéki oldalon egyértelműen Gyurcsány Ferenc. (tovább…)

Az általános vélekedéssel szemben egyáltalán nem minden országban megfigyelhető tendencia az, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági és egészségügyi válság eredményeként nőtt a kormányzó pártok támogatottsága. A 27 uniós tagállam közül több országban csökkent vagy stagnált, illetve a kezdeti erősödést követően újra gyengülésnek indult a kormányerők népszerűsége. Magyarországon a sikeres kormányzati válságkezelést jutalmazták a választók, a Fidesz-KDNP a közvélemény-kutatások szerint a biztos pártválasztók több mint 50 százalékát tudhatja maga mögött. Ez a magas támogatottsági szint nagyon ritka Európában, csak a máltai Munkáspárt büszkélkedhet ilyen magas szintű társadalmi támogatottsággal. (tovább…)

A 2014-es, a 2018-as és a 2019-es szavazások eredményei, illetve a közvélemény-kutatási adatok, valamint a helyi erőviszonyok feltérképezése alapján a Fővárosi Közgyűlés mellett a megyei közgyűlésekben, a 23 megyei jogú városban, a tízezer fő feletti városokban és a kistelepüléseken is a Fidesz-KDNP elsöprő győzelme várható az október 13-i önkormányzati választáson. Minél inkább távolodunk a fővárostól a kisebb települések felé, annál gyengébbek az ellenzék kilátásai. Amellett, hogy egy budapesti vereség komoly érvágás lehet az ellenzéknek, ha a kistelepüléseken továbbra sem lesz érdemi bázisuk, a 2022-as ellenzéki választási esélyek is könnyen elszállhatnak. A választás ugyanakkor nem lefutott, a mozgósítás sikerességén, és így a részvételi arányon sok minden múlhat. A XXI. Század Intézet többszintű elemzésében megvizsgálta az önkormányzati választás öt dimenzióját. (tovább…)

Amellett, hogy a közvélemény-kutatások mindegyike Tarlós István győzelmét várja, nagy eséllyel a Fővárosi Közgyűlés összetétele is kormánypárti többségű marad októberben. Mindez még inkább elbizonytalaníthatja az ellenzéki szimpatizánsokat, akik eleve nincsenek meggyőződve Karácsony Gergely alkalmasságáról. Ráadásul, míg Tarlós István óbudai polgármesterként képviselőtestületi többség nélkül hosszú éveken át sikeresen vezette a III. kerületet, Karácsony Gergely e tekintetben is kudarcot vallott Zuglóban. Karácsony Gergely tehát ebben az összevetésben is alkalmatlannak látszik, Tarlós Istvánnal ellenétben ő nem képes a pártok felett álló városvezető imázsát betölteni. (tovább…)

A 2019-es EP-választás alaposan átrajzolta az ellenzéki erőviszonyokat. A múlt vasárnapi eredmények alapján az MSZP-Párbeszéd már be sem jutna a magyar Országgyűlésbe, a Fidesz-KDNP pedig mindent elsöprő, 80,9 százalékos mandátumarányt szerezne. Megnéztük, hogy a múlt vasárnapi eredmények alapján hogyan nézne ki a parlamenti patkó.

(tovább…)