Hatékony nemzetállami cselekvés, nehézkes uniós bürokrácia

A koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi és gazdasági válság eddig soha nem látott kihívás elé állította az Európai Uniót, amely a válságkezelés során nem egy szervezetten működő, erős legitimációjú föderális szervezetként cselekedett, sokkal inkább egy olyan bonyolult működésű, lassan reagáló és a belső politikai feszültségektől döntésképtelen intézményrendszer képét mutatta, amelyet csupán az egyes tagállamok gazdasági érdekei tartanak egyben. Az elmúlt negyedévben jól megfigyelhető volt, hogy a védekezés során a nemzetállamok politikai autonómiája megerősödött. A tagállamok kormányai számos jogosultságot „vettek vissza” az unió közös politikai ügyeiből, részben az EU cselekvésének hiánya, illetve megkésettsége miatt, részben pedig a saját polgáraik elvárásainak engedelmeskedve. A ma rendelkezésre álló tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetállamok saját hatáskörükben gyorsabb, hatékonyabb és a közösség számára eredményesebb döntéseket tudtak hozni, mint az Európai Unió bürokratikus intézményei. (tovább…)

Fontosak maradnak a nemzeti megoldások bevándorlásügyben

Mára egyértelművé vált, hogy sem az európai gazdaság problémáira, sem a kontinens elöregedésének megállítására nem megfelelő válasz a bevándorlás, továbbá az sem igaz, hogy az egész folyamat megállíthatatlan lenne. Ugyanakkor hiába telt el közel öt év a 2015-ös bevándorlási válság kirobbanása óta, az Európai Unió továbbra sem egységes abban, hogy miként viszonyuljon a migrációhoz, mint jelenséghez. Amíg a meghatározó tagállamok kormányainak bármelyike is bevándorláspárti marad, nem lehet gyökeres változásra számítani, így a magyar határvédelemhez hasonló nemzeti megoldások szerepe 2020-ban is kiemelt marad. Ennek eredményeként az idei is küzdelmes év lesz az európai belpolitikában. (tovább…)