A közelmúltban Törökországban és Lengyelországban is önkormányzati választásokat tartottak, amelyek eredménye fontos tanulságokkal szolgálhat Magyarország számára is. Törökországban Recep Tayyip Erdoğan, valamint az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártja 2002 óta folyamatosan dominálja a török politikát, míg Lengyelországban a Jarosław Kaczyński nevével fémjelzett Jog és Igazságosság 2015 óta megkerülhetetlen erő. A tavalyi választások során Erdoğan és pártja történelmi győzelmet aratott, Kaczyński és pártja pedig fájó vereségbe szaladt bele, így az idei önkormányzati választásoknak egészen más helyzetből indult neki a két domináns párt. Mégis, a 2019-es eredményeihez képest előbbi komoly veszteségeket könyvelhetett el, utóbbi ugyanakkor a vártnál jobban szerepelt és képes volt stabilizálni magát. (tovább…)

Akinek az MSZP-kormány egykori minisztere az ügyvédje, baloldali kampányguruk a segítői, baloldali hírességek a tüntetéseinek főszónokai, a baloldali Spinoza-házban beszélget Rangos Katalinnal és baloldali politikusok jelennek meg a tüntetésein, az bizony baloldali politikus. Ha beismeri Magyar Péter, ha nem – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében, hozzátéve: a jelek szerint Márki-Zay Péterhez hasonlóan őt is külföldről támogathatják. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy a legfrissebb felmérések is azt mutatják, hogy Magyar Péter elsősorban a baloldali szavazótábort osztja tovább, aminek az egyik legnagyobb vesztese a Momentum, amely párt jelen állás szerint be sem jutna már az EP-be és elveszítheti mandátumait. Nem véletlen, hogy a DK mellett a Momentum politikusai is erősen kritizálják Magyar Pétert. (tovább…)

Miközben a Nyugat-Balkán napjainkban is egy konfliktusokkal és határvitákkal terhelt térség, a régió egyben olyan geostratégiai adottságokkal is rendelkezik, amelyek jelentősen felértékelik jelentőségét. Noha az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió befolyása megkérdőjelezhetetlen a térségben, a nyugat-balkáni országokkal szemben tanúsított paternalista és sok esetben lekezelő attitűd, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások évtizedek óta tartó késlekedése miatt erős hídfőállásokat épített ki többek között Törökország is. A régió országainak Ankarához kötődő külkapcsolataiban megfigyelhető pragmatizmus azon célt szolgálja, hogy a nyugati hatalmak befolyásszerzési akcióit ellensúlyozzák. A felemelkedő regionális nagyhatalommal folytatott együttműködés ráadásul kölcsönösen előnyös, amelynek vallási és kulturális aspektusa a régió legtöbb országában rendkívül erős lábakon áll. (tovább…)

Magyar Péter meglepő gyorsasággal robbant be a magyar közéletbe, a teljes ismeretlenségből indulva ma már ő szervezi az ellenzéki tüntetéseket, pártot alapít és indul az EP-választáson – legalábbis ezt ígéri. Milyen további hatással lehet közép- és hosszútávon a belpolitikai erőviszonyokra Magyar Péter megjelenése? Milyen hasonló nemzetközi minták vannak? Ugyanaz a mostani helyzet, mint amit Márki-Zay Péternél egyszer már tapasztaltunk? Csalódott fideszeseket vagy csalódott ellenzékieket tud megszólaltatni? A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton és G. Fodor Gábor társaságában. (tovább…)

A vártnál nagyobb arányú győzelmet aratott Peter Pellegrini (Hlas) a szlovák köztársaságielnök-választás második fordulójában. A korábbi miniszterelnök végül több mint 6 százalékkal utasította maga mögé a független jelöltként induló, ám végig a progresszív pártok támogatásával kampányoló Ivan Korčokot, aki mindössze Pozsonyban és Kassán tudott határozott győzelmet aratni. A jelenleg a kormánykoalícióban helyet foglaló Pellegrini sikerével így egy, a kormányhoz hasonló politikát képviselő jelölt ülhet az államfői székbe, ami a korábbiaknál gördülékenyebb együttműködést vetít előre a szlovák törvényalkotási folyamatokban. Pellegrini megválasztása ugyanakkor a felvidéki magyarok számára is előnyökkel járhat, akiknek szavazatai nélkül a korábbi miniszterelnök aligha tudott volna ilyen nagyarányú győzelmet aratni. (tovább…)

A múlt héten 2026-ig szóló megállapodást írt alá Karácsony Gergely a Demokratikus Koalícióval és az MSZP-vel, amelynek keretében közös miniszterelnök-jelöltet állítanak majd a parlamenti választáson. Sajtóhírek szerint ez a személy nem más, mint Dobrev Klára lesz, ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy ismét Karácsony Gergelyt tolják majd előtérbe Gyurcsány Ferencék – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez a forgatókönyv nem lenne ismeretlen a főpolgármester számára, ugyanis a 2018-as és a 2022-es választáson is próbálkozott hasonlóval. Mindez azt üzeni, Karácsony Gergelynek nem Budapest a fontos, neki országos pártpolitikai ambíciói vannak. (tovább…)

Lassan két hét telt el a több mint 140 halálos áldozatot követelő moszkvai terrortámadás óta, azonban továbbra is kérdéses, pontosan kik állnak a merénylet hátterében. Ahogyan az is, milyen hatással lesz a merénylet az orosz–ukrán háború menetére, különös tekintettel arra, hogy Oroszországban egyre több hivatalos vélemény Ukrajnát is a merényletben való közreműködéssel vádolja. A terrortámadás azonban az orosz belpolitikára is hatással lehet, felszínre hozva bevándorlás okozta problémákat. (tovább…)

Magyar Péter megjelenésével tovább osztódik a balliberális oldal, ha tényleg pártot alapít, akkor már jóval 10 felett lesz azon ellenzéki szereplők száma, amelyek ugyanazt a szavazói tábort darabolják tovább – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Varga Judit interjúja után Magyar Péter hitelessége erősen megkérdőjelezhető, hiszen mint kiderült, azért lett hirtelen ellenzéki szereplő, mert bántalmazási ügyei miatt már nemkívánatos szereplő volt a fideszes körökben és még a munkahelyét is elveszítette, a mostani ámokfutása csak egy személyes bosszú. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója a HírTV Napi aktuális című műsorában elemezte az elmúlt napok Magyar Péterrel kapcsolatos fejleményeit, különösen az általa prezentált, titokban rögzített hanganyag tartalmát és a köré szőtt dezinformációs műveletet.

(tovább…)

Európa baloldali többsége bajban van. Az európai választások előrejelzését látva a jelenleg többséget alkotó baloldali pártok a politikai színtéren kapkodó válságmenedzsmentbe, az Európai Parlamentben pedig menekülőútvonalak kidolgozásába kezdtek. Politikai stratégiájukat a kényszer szülte közeledés jellemzi, ám annak eredményességében, úgy tűnik, maguk is kételkednek. Éppen ezért egy utolsó perces Házszabály-módosítással igyekeznek bebiztosítani maguk számára az eddig megszokott hatalmi szerepeket és pozíciókat, leépítve ezzel a demokrácia és a jogállamiság rendjének utolsó bástyáit is a Parlament döntéshozatalában. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója a Mandiner Reakció című műsorában elemezte az elmúlt hetekben kialakult belpolitikai szituációt. Mint fogalmazott, Magyar Péter gyors médiakarrierje valójában válságjelenség, amely az ellenzéki pártok mély válságát demonstrálja. A hazai parlamenti és parlamenten kívüli, többnyire baloldali-liberális pártok kormánypártokkal szembeni stratégiai aszimmetriája ledolgozhatatlan, ezért a kormányellenes média és a „csalódott ellenzéki” szavazók új reménységet kerestek és találtak maguknak. (tovább…)

A vártnál nagyobb különbségű eredmény született a szlovák köztársaságielnök-választás első fordulójában, ahol az előzetes várakozásokkal ellentétben a legtöbb szavazatot végül Ivan Korčoknak sikerült megszereznie. A független jelöltként induló, ám a progresszívok támogatásával kampányoló korábbi külügyminiszter ellenfele végül a második helyen befutó jelenlegi házelnök, Peter Pellegrini (Hlas) lesz majd az április 6-án esedékes második fordulóban, akinek támogatottsága több mint 5 százalékkal maradt el Korčokétól. Ennek ellenére mindkét politikus komoly esélyekkel vághat neki a következő fordulónak, amely során a saját szavazóbázisuk mellett, már a korábbi ellenfeleik választóit is meg kell szólítaniuk a feleknek. A várhatóan intenzív kampány mellett így több tárgyalás is vár a két köztársaságielnök-jelöltre a következő napokban, amelyeken a Magyar Szövetség sem indul majd reménytelen helyzetből. (tovább…)

Egyre durvább háborúpárti kijelentéseket tesznek vezető európai politikusok, a héten már az Európai Tanács elnöke is arról beszélt, Európának át kell állnia hadigazdálkodásra, fel kell készülnie a háborúra. Mindez azért van, mert nem akarják beismerni, hogy a zsákutcának számító szankciók, a fegyverszállítás és Ukrajna finanszírozása nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért inkább tovább fokozzák a háborús hangulatot – monda legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországra is egyre nagyobb nyomás helyeződik, az amerikai baloldal David Pressman nagyköveten keresztül ismét megfenyegette hazánkat. (tovább…)

Az elmúlt hetekben Madridtól Párizsig és Brüsszeltől Budapesten át egészen Bukarestig több százezer gazda vonult az utcára, hogy az Európai Unió döntései ellen tiltakozzon. A gazdatüntetések a tavaszhoz közeledve nemcsak az agrártermelésben okoznak egyre több fennakadást, de az európai politikában is. A kialakult helyzet a jelenlegi európai elit csődje, egyúttal pedig rámutat az Európai Unió működésének egyik legnagyobb gyengeségére: az állampolgároktól való eltávolodásra. Az EU vezetőinek néhány hónappal az európai választások előtt kellett szembesülniük a ténnyel: tetteiknek következménye van. A helyzet megoldása érdekében szükséges lenne, hogy az EU annak a célnak megfelelően járjon el, amire létrehozták: külső viszonylatban érvényesítse, belső viszonylatban pedig tartsa tiszteletben saját tagállamai és polgárai érdekeit. Az Unió jelenlegi vezetőinek hatalomgyakorlása azonban éppen ennek az ellenkezőjére harmadik országok érdekeire, globális elköteleződésre és öncélú hatalmi törekvéseik megvalósítására épül. (tovább…)

Miközben a hidegháborút követően szinte egyeduralkodóvá váló liberális doktrína az állam folyamatos visszahúzódásával számolt, addig az elmúlt években egymást követő válságok – pénzügyi krízis, migráció, pandémia, háborúk – formájában megjelenő valóság éppen az államok szerepének fontosságára mutatott rá. Szerencsére nemcsak szükségünk van az államra, de a tudásunk és a hagyományaink is megvannak a szuverén államiság fenntartásához. Fedezzük hát fel őket! (tovább…)

A Kutyapártban kiéleződtek a belső ellentétek, amelyet most ugyan átmenetileg kezeltek, de a párt a többi balliberális formációhoz hasonlóan permanens válság elé néz, ugyanis se közös vízió, se elképzelés nincs a párt terveit illetően – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ugyanez jellemző a legtöbb balliberális formációra, amelyekkel a Kutyapárt együttműködik. Az egész folyamat nyertese az elemző szerint Gyurcsány Ferenc, akinek pártja egyedüliként mentes a belső feszültségektől és van koherens üzenete, így továbbra is ő maradhat a baloldal vezetője. Eközben március 15-én új ellenzéki formáció bonthat zászlót, ami tovább osztja a baloldali térfelet. (tovább…)

A Nemzeti Együttműködés Rendszere, amint az az Alaptörvényből is kiolvasható, a nemzeti és népszuverenitáson alapszik, amely az ország politikai, gazdasági és társadalmi stabilitását eredményezi. Ezzel összefüggésben és különösen az elmúlt hetek-hónapok körülményei között érdemes a napi aktualitásokat integrálva, ugyanakkor távlatosabban is szemlélődve összegzést készíteni arról, hogy melyek azok az egymással látványosan együttműködő külső-belső aktorok, amelyek Magyarország szuverenitását aláásni, stabilitását pedig megingatni igyekeznek. Az első részből is láttuk, hogy a baloldali ellenzék képtelen a politikai cselekvésre, így hát újabb jelenségek tűnnek föl a belpolitikai láthatáron: a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtó és az Alinsky-módszer végrehajtása. (tovább…)

A tizennégy éve folyamatosan kormányzó Fidesz–KDNP jelenlegi ciklusának közepére esik az egyidőben tartott európai parlamenti és önkormányzati választás. A mostani ciklus második felének letelte után, 2026 tavaszán esedékes a következő országgyűlési választás, melynek végeredménye alapján rendezkedik be a 2030-ig tartó újabb ciklus. Mindez azt jelenti, hogy a rendszerváltoztatás óta ezidáig eltelt nem kevesebb, mint egy emberöltőnyi időszak legfontosabb rendszeralapító és egyben korszakos teljesítménye nem más, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrejötte, működése s folytatása. Ebben a történelmi helyzetben nem csodálható a baloldali ellenzék válsága, hiszen nem a kormány, hanem a rendszer ellenzékeként viselkedik, márpedig ilyen iránt egyszerűen nem mutatkozik társadalmi szükséglet. (tovább…)

Donald Trump tarolt a szuperkeddnek nevezett előválasztási csúcsnapon, az utolsó republikánus ellenfele is visszalépett, így már szinte biztos, hogy ő az amerikai jobboldal elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson. Ennek fényében kiemelt jelentősége van annak, hogy a szuperkedd után az első külföldi vendégként Orbán Viktor magyar kormányfőt fogadja floridai rezidenciáján, ez is jelzi a kettejük közötti szoros szövetséget – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez a találkozó is cáfolja azokat a kritikákat, miszerint a magyar kormány oroszpárti lenne, ugyanis Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese az amerikai elnöki szék várományosa, a magyar kormányfő pedig a magyar nemzeti érdekeket képviselve Trumphoz hasonló békepárti álláspontot foglal el. (tovább…)

Az Orbán-kormányok egyik fontos felismerése volt, hogy gazdasági szuverenitás nélkül nincs politikai szuverenitás, azaz csak az önálló magyar gazdaságpolitika teremthet elegendő anyagi erőt és kellő nagyságú mozgásteret a kitűzött társadalompolitikai célok megvalósításához. Mindehhez első lépésként meg kellett szabadulni a politikai feltételeket támasztó globális hitelezőtől, az IMF-től, másodsorban erőfeszítéseket kellett tenni az államadóság csökkentésére, végül pedig az államnak tulajdonosként kellett visszatérnie a stratégiai ágazatokba. A Matolcsy György által unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika – mindezek mellett – az elmúlt évtizedben a munkahelyteremtés szolgálatába állította az adócsökkentést, továbbá előnyben részesítette a zömmel magyar tulajdonosi hátterű kkv-szektort. A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés eredményei, amely szuverenitásküzdelemmé vált a magyar piacról kiszorított multinacionális energetikai és közműcégekkel, illetve az azok mögötti brüsszeli és más nagyhatalmi érdekekkel szemben, alátámasztotta Orbán Viktor abban az évben elmondott tusnádfürdői beszédének egyik központi állítását, miszerint akkor élnek jobban a magyar emberek, amikor szuverenista kormányuk van hatalmon. (tovább…)

A héten első nyugati vezetőként Emmanuel Macron már azt sem zárta ki, hogy a nyugati országok katonákat fognak vezényelni Ukrajnába. Ez egy újabb szintlépés, amire a magyar kormányfő már egy éve felhívta a figyelmet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ugyan most még a nyilvánosságban elhatárolódnak tőle a nyugati vezetők, de mivel egyre kevesebb az ukrán katona, a jövőben máshonnan is várható ilyen típusú felvetés. Hozzátette: Oroszországot nem lehet legyőzni a fronton, a szankciók sem működnek – ezek mind olyan események, amelyeket Magyarország már a háború kitörése óta előre jelez. (tovább…)

A leköszönő Európai Parlament februári plenáris ülésén új uniós jogszabályt fogadott el: a jog fölé helyezte az emberjogi aktivistákat, tényfeltárókat, jogvédőket és álcivil szervezeteket. Jogbiztonság ide, alkotmányos rend oda: az új kötelező uniós előírások alapján vajmi kevés esélye lesz annak, aki e szervezetekkel szemben próbál meg érvényt szerezni saját igazának. A jogállamiság új, brüsszeli értelmezése szerint ugyanis e szervezetek közéleti működése előrébb való, mint az állampolgároknak szolgáltatott igazság. (tovább…)

Második évfordulóján is túl van az ukrajnai háború, és továbbra is nehéz lenne megmondani, mikor érhetnek véget a harcok. A háború eseményei heves vitákat gerjesztettek, egymásnak ellentmondó állítások és értelmezések szegeződtek egymásnak, vagy olykor váltották egymást a nemzetközi médiában, két év alatt azonban sok minden világossá válhatott nem csupán a háború alakulását, de a nemzetközi folyamatok irányát tekintve is. (tovább…)

Két hét alatt lezárult a kegyelmi ügyből fakadó belpolitikai helyzet, a jobboldal kifejezetten gyorsan rendezte sorait és már az új államfő személye is megvan – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a héten már csak pár százan jelentek meg a baloldali tüntetésen, a balliberális oldal nem tud még csak középtávon sem profitálni az ügyből. Sulyok Tamás személye kapcsán elmondta, hogy a kiterjedt jogi szakmai és vezetői gyakorlatával várhatóan minimalizálni tudja majd az olyan hibák előfordulási lehetőségét a Sándor-palotában, mint amely miatt az elődjének, Novák Katalinnak le kellett mondania. Hozzátette: személye képes megtestesíteni a nemzet egységét, érdemben a balliberális oldal sem tudja kritizálni a jelölését. (tovább…)

A 2010-ben kormányt alakító Orbán Viktor egyik legfontosabb, ugyanakkor komoly szakmai-politikai kétkedést kiváltó ígérete volt, miszerint a következő évtizedben egymillió új munkahely fog létesülni. A munkahelyteremtéshez kötött állami beruházásoknak, az adókedvezményeknek és a közmunkaprogramnak köszönhetően a kormány a kitűzött célt elérte, illetve a pandémia és az orosz–ukrán háború okozta válság következményeitől az eredményeket megvédte. A ciklusokon átívelő elköteleződés azonban nem csupán a foglalkoztatás növelésére vállalkozott, hanem egy minőségibb, az ember önbecsülését erősítő élet lehetőségének megteremtésére. „Ha munka van, akkor minden van” – hangzott el azóta többször is a miniszterelnök kulcsbeszédjeiben az új politikai rendszer egyik tételmondata, ami arra utal, hogy az állam a munkán keresztül kívánja elősegíteni az egyén és a családok boldogulását. Orbán Viktor számtalanszor utalt arra is, hogy a munka – visszanyúlva a keresztényszociális nézetekhez – a magyar identitás része, illetve a társadalmi rend alapja. A munkaalapú társadalom ebben az értelemben a segélyalapú társadalom ellentétje, azaz nem a bornírt baloldali ideológia restaurálása, de nem is a nyugaton elterjedt neoliberalizmus másolása. Illeszkedik abba a történelmi értelmezési keretbe, miszerint 2010-ben politikai forradalom zajlott le a választófülkékben, amelynek célja egy új politikai rendszer kiépítése. (tovább…)

Orbán Viktor szombaton délután tartja a hagyománynak számító évértékelő beszédét. Novák Katalin és Varga Judit lemondása, a kegyelmi ügyből kialakult politikai viták különösen nagy érdeklődést eredményeznek a miniszterelnök beszéde iránt, a kormányfő ugyanis most először tart beszédet az ügy kirobbanása óta – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez mindenképpen fontos erősítő tényező a jobboldali tábor számára. Elmondta: Orbán Viktor 1999-ben tartotta első évértékelő beszédét, amely műfajt ő honosított meg Magyarországon, a baloldalon pedig a korábbi kritikáik ellenére mára lemásolták. Az ellenzéki politikusok ugyanakkor sokkal inkább az aktuálpolitikai csatározások színtereként tekintenek rá, míg a kormányfőnek sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat is megfogalmaznia. (tovább…)

Jogállamiság vagy korrupció – az Európai Unió intézményei több mint két évtizede minden eszközzel arra törekednek, hogy lerázzák magukról a számonkérés bármely formáját, helyette pedig a tagállamokat tegyék a vizsgálódások és ellenőrzések tárgyává. A finn néppárti európai parlamenti képviselő, Petri Sarvamaa várható kinevezése az Európai Számvevőszék tagjai közé egyfelől sérti a jogállamiságot, hiszen a közéleti tevékenységében eltökélt és elvakult módon Magyarország ellehetetlenítésén munkálkodó politikus semmilyen tekintetben nem felel meg a számvevőkkel szemben támasztott olyan jogi és etikai elvárásoknak, mint például a tárgyilagosság, szakmaiság és függetlenség. Másfelől azonban ez a személyi döntés azt a célt is szolgálja, hogy az EU intézményei egyre inkább eltereljék a Számvevőszék jelentette kontroll irányát saját magukról a tagállamokra. Brüsszel bármennyire is igyekszik elfedni az igazságot: a korrupció akkor is bűncselekmény, ha az EU intézményeiben történik. (tovább…)

Mostanra egyre kevesebben vonják kétségbe, hogy az elmúlt két évben a német választók akaratát semmibe vevő és külföldi érdekeket képviselő kormány körül egyre inkább fogy a levegő. Azonban még ennél is nagyobb horderővel bír, hogy Németország jelenlegi állapotában a kormányozhatatlanság felé halad: az ország bénultságát okozó strukturális problémáknak mindössze az apró visszatükröződései olyan események, mint a társadalom minden rétegét érintő elégedetlenség, a koalíciós és költségvetési válság, a gazdatüntetések, az AfD elleni mesterkélt tömegtüntetések, vagy az egymás után bejelentett pártalapítások. A kormány helyzetét tovább nehezíti, hogy ezen események összefonódása következtében a rendszerellenes hangulat egyre erősödik, és a német politikai elit hatalma immár nem tűnik megingathatatlannak. (tovább…)

3,6 százalék volt az orosz gazdaság növekedési üteme 2023-ban, de az amerikai és kínai is az oroszhoz hasonlóan növekszik, miközben az európai gazdaság stagnál – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezek az adatok is jól mutatják, hogy hiú ábránd volt Ursula von der Leyen és a többi szankciópárti politikus azon várakozása, miszerint a brüsszeli szankciókkal romba lehet dönteni az orosz gazdaságot és el lehet vágni az utat a háború finanszírozása elől. Az elemző leszögezte, hogy ebben a kérdésben is Magyarországnak volt igaza, Orbán Viktor már a háború kitörése után kijelentette, hogy a szankciók nem fogják megállítani a háborút, csupán Európa gazdaságát hozzák versenyhátrányba. (tovább…)

2010-ben Orbán Viktor minden joggal jelentette ki, hogy „forradalom történt a választófülkékben”. Ennek szellemiségében született meg 2011-ben az Alaptörvény, amely lefektette a régi-új Magyarország fundamentumait. A jobboldali kormányok társadalompolitikai fókuszába a család megóvása, illetve anyagi támogatása került, ami az orbáni politika szerint az egyetlen helyes válasz a tragikus demográfiai folyamatok megállítására. Az elmúlt tizennégy év során egy olyan új, közösségelvű és munkaalapú politikai, sőt társadalmi rendszer született meg, amelynek fókuszába a család és a családok családjaként funkcionáló nemzet került. (tovább…)

A 21. század komplex nemzetközi geopolitikai és globális kulturális viszonyai közepette a külföldi befolyásgyakorlás nem mindig olyan egyértelmű és nyomon követhető, mint a korábbiakban. A szuverenitássértő kísérletek gyakran a politika küszöbje alatt maradnak, nem ritkán jogi ajánlások formájában történnek, tőkebefektetések vagy éppen azok megvonása képében manifesztálódnak, esetleg nemkormányzati szervezetek demokrácia-méricskélő listáiba csomagolják őket. Az ennél egy fokkal nyíltabb, de még mindig „baráti zónában” maradó befolyásolási próbálkozások a sokféle lehetőséget megengedő diplomáciai csatornákon keresztül érkeznek, melyek közül jelenkori viszonyaink között kitüntetett helyen szerepel – hatékonysága és nehéz tettenérhetősége miatt – a célország nyilvánosságának szerkezeti-tartalmi átalakítása. Modern médiaháború ez, egészen pontosan a médián keresztül vívott háború. (tovább…)

Hatalmas nyomás helyeződött Magyarországra az uniós csúcs előtt, amelyen még a pénzügyi blokád bevetése is felmerült. Ugyanakkor Orbán Viktor határozottan tárgyalt Brüsszelben és ésszerű, hazánk érdekeit szolgáló kompromisszumot kötött, amely a magyar uniós források felszabadítására is pozitív hatással lehet – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a háborúpárti politikát folytató brüsszeli bürokrácia sok esetben az amerikai baloldal elvárásai szerint cselekszik, így a június 9-ei EP-választás mellett a novemberi amerikai elnökválasztás lehet az, amely változást hozhat Európában és szuverén, illetve békepárti irányba tolhatja az európai politikát. (tovább…)

2021 októberében, amikor az Európai Parlament elhatározta, hogy beperli az Európai Bizottságot, amiért az még nem indította el a források felfüggesztésését célzó jogállamisági eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, Angela Merkel akkori német kancellár egy káros, felesleges és egyben elszomorító lépésről beszélt. A távozó német kormányfő kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik szerint a politikai nézeteltéréseket jogi úton kellene megoldani. Ma a jogállamisági viták abba a veszélyes irányba tartanak, ahol a politikai döntés már egyértelmű jogi elvárás, a szuverenitásról lemondani pedig uniós alapérték. (tovább…)

2010-ben Orbán Viktor kijelentette, hogy „forradalom történt a választófülkékben”: a jobboldali történelmi felhatalmazást kapott arra, hogy lezárja a rendszerváltoztatást. Szakítani kell azzal a szemlélettel, tette hozzá választási győzelmi beszédében, hogy „horizontunk csak cipőfűzőnkig terjed”, majd felsorolta egy új, évtizedes távlatokban mérhető államépítés alapértékeit: munka, otthon, család, egészség és rend. Ennek szellemiségében 2011-ben a parlament elfogadta az Alaptörvényt, amelynek preambulumban (Nemzeti Hitvallás) is megfogalmazott célja, hogy lefektesse a szuverén Magyarország olyan régi-új fundamentumait, amelyek visszanyúlnak az eredethez, azaz történelmi folytonosságot mutatnak, ugyanakkor szakítanak az „átmenet két zavaros évtizedének” politikai magatartásformájával, a nyugati típusú liberális demokráciák kritika nélküli másolásával. A jobboldal – az elmúlt tizennégy év során – megtörte a posztkommunizmusban fennálló balliberális politikai hegemóniát, illetve egy olyan új, közösségelvű és munkaalapú politikai rendszert épített fel, amely a szüntelen demokratikus megerősítés (kétharmados választási győzelmek, nemzeti konzultációk, népszavazások), a következetes politikai praxis folytonossága és a mintateremtő kulturális üzenetek megszilárdítására tett kísérlet okán korszakká szélesedhet. (tovább…)

Európa az uniós választások előtt – A német ellenzék címmel tartott rendezvényt a XXI. Század Intézet. A rendezvényen felszólalt Maximilian Krah, EP-képviselő, az Alternative für Deutschland (AfD) listavezetője és Götz Kubitschek, a Sezession című kéthavilap főszerkesztője. (tovább…)

Tovább csökkent a baloldal támogatottsága még az ellenzékhez köthető Medián kutatása szerint is, a lakosság hangulata pedig folyamatosan javul, mindeközben a baloldal még az indulás mikéntjéről sem állapodott meg, sőt egyre több ellenzéki jelölt jelenik meg Karácsony Gergellyel szemben. Összefoglalva tehát egyre romlik a baloldal és különösen Karácsony Gergely helyzete – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Karácsony Gergely esélyeit tovább rontja a járatritkítás és a legújabb korrupciós ügy, ami a Lánchíd felújítása körül robbant ki. Hozzátette, az elmúlt 5 évben több olyan ellenzék által 2019-ben elnyert település is volt, ahol felbomlott a baloldali együttműködés, így a júniusi önkormányzati választáson várhatóan kevesebb településen tud majd nyerni az ellenzék, mint az előző voksoláson. (tovább…)

A világrend átalakulóban van, a küszöbön álló világrendszerváltást pedig olyan fogalmak terjedése kíséri, mint a multipolaritás, az új hidegháború vagy a globális Dél felemelkedése. Bár pontosan nem lehet megjósolni, hogyan is fog felépülni a most kibontakozó új világrend, az elmúlt évek eseményei és a már tartóssá váló tendenciák alapján annak néhány strukturális vonása és alapproblémája felrajzolható. (tovább…)

Nagy port kavart Szlovákiában a negyedik Fico-kormány egyik első intézkedése, aminek részeként kezdeményezte a Különleges Ügyészi Hivatal (Úrad Špeciálnej Prokuratúry, ÚŠP) megszüntetését. A 2004-ben alapított intézmény működése már hosszú ideje komoly vitákat generált az országban, aminek hitelessége már annak megalapításától kezdve megkérdőjelezhető volt. Az eredetileg a korrupció visszaszorításának érdekében létrehozott hivatal vezetői az elmúlt években ugyanis több alkalommal éppen annak gyanúja miatt voltak kénytelenek magyarázkodni, emellett pedig több jelenlegi kormánytag ellen is alaptalan vádakat megfogalmazva indítottak vizsgálatokat. A kormány javaslata miatt ennek ellenére azonnal ellenzéki tüntetéssorozat kezdődött több szlovák nagyvárosban, de az Európai Bizottság részéről is jogállamisági bírálatok érték a szlovák kormányt. Mindez új politikai frontvonalat nyithat a szuverenista célokat megfogalmazó Fico-kormány és a föderalista álláspontot képviselő brüsszeli bürokraták között, ami várhatóan még inkább kiéleződik majd a következő években. (tovább…)

Már hetek óta tiltakoznak a rendkívül népszerűtlen balliberális német kormány ellen, melynek tevékenysége nagyban hasonlít a Magyarországon 2010-ig hivatalban lévő Gyurcsány–Bajnai-kormányokéhoz – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a lakosságot érintő megszorítások, az egyes jobboldali pártokra vonatkozó betiltási tervek, a szélsőjobbal való riogatás, a politikai helyzet teljes félreértése, a rendőri erőszak és az emberek érzékenységével nem törődő kommunikáció a jelenlegi német és a 2010 előtti magyar baloldali kormányt egyaránt jellemzik. Hozzátette: a mélyülő belpolitikai és gazdasági válság jobboldali előretörést hozhat Németországban is. (tovább…)

A 2024-es év a választások éve. Valamennyi kontinenst számba véve összesen ötven ország szólítja az urnákhoz több, mint kétmilliárd választópolgárát az idei év során. Világméretű geopolitikai átrendeződés tanúi lehetünk az elkövetkező tizenkét hónapban. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt bátran kijelenthettük volna, hogy az állampolgári részvételi hajlandóság szempontjából az európai választások jelentősége nem ér fel azzal, hogy érdemi tényezőként tekintsünk rá. Az elmúlt időszakban azonban ez a négy évtizedes tendencia megváltozott. Az előrejelzések alapján rekordmagas részvétel várható a júniusi európai parlamenti választások során, amelynek hátterében az állampolgárok bizalomvesztése áll. (tovább…)

Az Amerikai Egyesült Államokban Donald Trumpot lehúznák a szavazólapokról, Lengyelországban erőszakkal veszik át a közmédia irányítását és politikai tisztogatásokba kezdtek, Németországban betiltanák az egyébként nemzetbiztonsági megfigyelés alatt álló jobboldali AfD-t, Brüsszelben pedig tovább folytatják a nyomásgyakorlást Magyarország ellen amiért más a magyarok álláspontja a háború ügyében – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez azt mutatja, hogy egyre antidemokratikusabb eszközökhöz nyúlnak a globalista erők miután az előrejelzések szerint mind Európában, mind Amerikában jelentősen meggyengülhetnek az idei választásokon. A kettős mércét jelzi, hogy mindeközben éppen ők vádolják Magyarországot a jogállamiság megsértésével. (tovább…)

Az elmúlt évtizedek szédületes technológiai fejlődése az ember elméjét sem hagyta érintetlenül. Az új digitális eszközök óriási előnyökkel kecsegtetnek, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolhatják a körülöttünk zajló folyamatok tudatos értelmezésének és feldolgozásának folyamatát. A Mozgásban Mire készüljünk? című sorozatának harmadik, Szuperagy című adása az ember kognitív képességeire leselkedő veszélyekről és fejlesztésének lehetőségeiről szólt. (tovább…)

Az évezred első, immár közel negyedszázada bővelkedik az olyan társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokban, amelyek világszerte trendszerű változásokat és folyamatban lévő világrendszerváltást idéztek elő. Mindeközben Európa felszámolta stratégiai autonómiáját, amely helyzet európai szintű rendszerváltást sürget. Olybá tűnik, hogy a rendszerváltások egyfajta korszakmeghatározó tényezőkként jelentkeznek, éppen ezért történelmi síkon meghozandó döntés születik majd az idei európai parlamenti választáson a kontinens sorsára vonatkozóan.
(tovább…)

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt a 2022-es és a 2023-as esztendő is nehéz gazdasági helyzetben telt a nyugati világban, így Magyarországon is. A baloldal politikai lehetőséget látott a válságban, ugyanakkor az elmúlt egy év kutatási adatai alapján kijelenthető: nem profitáltak a válságból, egyáltalán nem változott a társadalmi támogatottságuk – jelentette ki évindító videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy a kormánynak sikerült letörnie az inflációt, a gazdaság ismét növekedésnek indult, érkeznek az uniós források és visszatért a reálbéremelkedés, így még a maradék reménye is szertefoszlik a baloldalnak arra, hogy érdemben átalakuljanak a politikai erőviszonyok. Magyarország ugyanakkor mindenképpen egy derűsebb év elé néz. (tovább…)

A tektonikus változásokkal teli 21. század harmadik évtizedében egyre csak fokozódnak a gazdasági és katonai konfliktusok, amelyek a korábban hegemón liberális nemzetközi rendszer alkonyatát jelzik. A 2010-es évek második felében kezdődő, majd a 2020-as évek elején felgyorsuló globális változások a tavalyi esztendő során konkrét formát öltöttek, amelyet leginkább a globális Dél gazdaság- és fejlesztéspolitikai fórumainak bővülésében érhettünk tetten. A katonai konfliktusok szaporodása mellett a világgazdaságban és a diplomáciában tapasztalható múlt évi változások a világrend drámai átalakulását jelzik, amelyet szellemi–szerkezeti értelemben egyaránt használva a fogalmat: világrendszerváltásnak nevezünk. (tovább…)

Minden korszaknak megvan a maga saját szellemisége, amely nemcsak az uralkodó világnézeti, kulturális és politikai irányzatokat foglalja magába, de az adott kor hangulatát is. A mai korszellem egyik legjellemzőbb szava talán a válság fogalma, amely megjelenhet hétköznapi, mondhatni felszíni formában (háború, migrációs válság, infláció képében) vagy éppen társadalmaink és gondolkodásunk mélyebb struktúráiban (az erkölcsben, nyelvben vagy akár magához a léthez való viszonyunkban). A krízis azonban lehetőséget is jelent, hiszen arra késztet, hogy választ keressünk a miértekre és felvessük a „hogyan tovább?” kérdését is. (tovább…)

Az Európai Unió megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – jelentette be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel múlt hét csütörtökön, december 14-én miután az Európai Unió 26 tagállamának állam- és kormányfői egyhangúan támogatták a tárgyalások megkezdését. Orbán Viktor miniszterelnök az „üres székek politikáját” gyakorolta amikor a döntéstől távolmaradt. Hatvan esztendővel a szabályok még lehetővé tették, hogy de Gaulle tábornok a jelenlét megvonásának politikájával túszul ejthesse a szuverenitás elveivel szembehelyezkedő, káros irányba tartó közösségi döntéshozatalt. Ma már az önrendelkezés védelmének nem állnak rendelkezésre ilyen kifinomult, ám mégis hatékony eszközök. A távolmaradás politikájának üzenete diplomáciai szempontból ma is erősebb, mint a vétó. Jogon túli jelentése, hogy Magyarország nem tekinti szuverénnek az Európai Unió eljárását és nem kíván osztozni egy olyan megalapozatlan döntéshozatal politikai felelősségében, amely nemcsak a tagállamok számára káros, de az Európai Uniót is hiteltelenné teszi. (tovább…)

A csatlakozási tárgyalások megindulása egyáltalán nem jelent uniós tagságot Ukrajnának, az várhatóan csak évtizedek múlva következik be, teljesen bizonytalan a kimenetele – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: más tagállam sem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, a mostani brüsszeli döntés csupán egy gesztus Ukrajna felé. Magyarország kitartott álláspontja mellett, továbbra is ellenzi Ukrajna uniós tagságát és a háború finanszírozását, az extra ukrán pénzek ügyében vétózott is a magyar kormányfő. Komoly sikernek nevezte, hogy még az EU-csúcs kezdete előtt Magyarország 10,2 milliárd euró uniós forráshoz jutott hozzá. Mindez a csökkenő inflációs környezettel és az ismét növekvő gazdasággal párosulva egy lényegesen könnyebb időszakot vetít Magyarország elé – fogalmazott. (tovább…)

G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójának legújabb könyve, A késes ember – Gondolatháború címet viselő kötete kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A Kertész Imre Intézetben tartott kerekasztal-beszélgetése során Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Molnár Tibor Attila (Trap Kapitány), a Tha Shudras együttes énekese és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója beszélgettek Szabó László moderálása mellett, többek között arról, hogy a gondolatháborúk szükségszerűek és elkerülhetetlenek, legyen szó művészetről vagy politikáról. (tovább…)