2020. ÁPRILIS

  •  
  •  

Szigorításról az enyhítésig – áprilisban is a koronavírus volt a fő téma az eurázsiai országokban. Az Eurázsiai Figyelő áprilisi összeállítását olvashatják.

Míg hónap elején a legtöbb ország a korábban meghozott védekező intézkedések szigorításával volt elfoglalva, április végére már a posztszovjet országokban is napirendre került a korlátozások enyhítésének kérdése, elsősorban a gazdaság helyreállításának érdekében. Belarusz elnöke továbbra is kitartott a korlátozások elkerülése mellett, Oroszországban a miniszterelnök is megfertőződött, Ukrajnában pedig a helyi vezetők önkényesen léptek fel a karantén ellen. A koronavírussal szembeni védekezés országonként eltérő módozatairól részletesebben itt olvashatnak, alább általános összefoglalónk következik az áprilisi hónap főbb történéseiről.

 

BELARUSZ

Lukasenka továbbra sem szigorít. A Belarusz Köztársaság áprilisban sem hozott belföldi korlátozó intézkedéseket a koronavírus elleni védekezés nevében a meghosszabbított iskolai tavaszi szüneten kívül. Aljakszandr Lukasenka elnök a vírus okozta „pszichózist” veszélyesebbnek tartja a járványnál, és egyedül a posztszovjet térségben a május 9-i katonai felvonulást sem halasztotta el. Természetesen a belarusz állam sem ignorálja a vírust: az ország egészségügyi minisztériuma is ajánlásokat tett a lakosság részére a távolságtartásra és a személyes higiéniára való nagyobb odafigyelésre vonatkozóan, a belarusz könnyűipari üzemek pedig jelentősen fokozták a védőfelszerelések gyártását.

 

KAZAHSZTÁN

A rendkívüli állapottól az enyhítésekig. Kazahsztánban már március közepén, néhány nappal a vírus felbukkanása után rendkívüli állapotot vezettek be, amely áprilisban végig érvényben maradt. Ez az egész országban komoly korlátozásokat jelentett, amelyet a fertőzés által leginkább érintett területeken – a fővárosban, Nur-Szultánban, valamint Almatiban – tovább szigorítottak. A fertőzés gócpontjainak számító háztömböket, negyedeket ideiglenesen teljesen lezárták, kordonokkal elkerítve azokat a fertőtlenítő munkálatok, valamint a lakók tesztelésének idejére. Április végén azonban már Kazahsztánban is megkezdődött a karantén feloldásának előkészítése, május 1-től pedig a belföldi repülőjáratok egy részét is újraindították.

 

OROSZORSZÁG

A kormányfő is elkapta a koronavírust. A március végén Vlagyimir Putyin elnök által elrendelt, a nem létfontosságú ágazatokra vonatkozó munkaszüneti napok egész áprilisban érvényben maradtak a koronavírus terjedése miatt, sőt, azokat egész május 11-ig meghosszabbították. Így nem csupán az április 22-re tervezett alkotmánymódosítási népszavazás maradt el, de a II. világháború lezárásának 75. évfordulóját ünneplő, május 9-re tervezett győzelmi parádé elhalasztását is bejelentette az elnök. Április utolsó napján pedig Mihail Misusztyin kormányfő személyesen közölte, hogy elkapta a koronavírust. Távollétében kötelezettségeit Andrej Belouszov miniszterelnök-helyettes látja majd el. Misusztyin a járvány idején is minden nap bejárt dolgozni, és bár a többi hivatalnokkal való személyes érintkezését a minimálisra csökkentették, teljesen megszüntetni azt nem tudták. Bár a fertőzöttek száma továbbra is folyamatosan nő, április végén megkezdődött a felkészülés Oroszországban a karanténintézkedések enyhítésére is, a kormányzat és a fogyasztóvédelem utasítást kapott a szolgáltatói szféra és a kereskedelem biztonságos működésére vonatkozó szabályok és módszerek kidolgozására.

Megállapodás és mélyrepülés a kőolajpiacon. Az OPEC+ államok megállapodtak a kőolajtermelés további csökkentéséről, így májustól napi 9,7 millió hordóval kevesebb olajat termelnek majd ki. Ez középtávon megmentheti az OPEC+ egyezmény márciusi felmondása és a koronavírus-járvány okozta keresletcsökkenés miatt válságban lévő kőolajpiacot, rövid távon azonban nem tudta megakadályozni, hogy a kőolajárak történelmi mélypontra zuhanjanak és negatív tartományba menjenek át. A hirtelen árzuhanás egyik fő oka a globális tárolókapacitások telítettsége. Az árzuhanás az orosz Urals márkájú olajat is érintette, Oroszország azonban kötött szerződések alapján exportálja a kőolaj nagy részét, így az orosz olajszektorra nézve nem járt drasztikus következményekkel az olajárak beszakadása.

 

TÜRKMENISZTÁN

Betiltott koronavírus? Április elején bejárta a világsajtót a hír, miszerint Türkmenisztán elnöke, Gurbanguly Berdimuhamedow nem csupán tagadja a járvány jelenlétét az országában, de egyenesen a koronavírus szó használatát is betiltotta. Az állítólagos tiltásról a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet adott hírt a helyi ellenzéki médiára hivatkozva. Ugyanakkor, bár a türkmén rendszer valóban azt állítja, hogy Türkmenisztánban nem diagnosztizáltak egyetlen beteget sem, amellyel kapcsolatosan a szomszédos országok érintettsége okán jogosak lehetnek a kételyek, a hivatalos kormánysajtó rendszeresen említi a világot sújtó járványt, és annak gazdasági következményeivel kapcsolatos intézkedések is tervben vannak az országban.

 

UKRAJNA

Fogolycsere húsvét előtt. Április 16-án, az ortodox húsvét előtt néhány nappal újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna, valamint a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság nevű szakadár formációk. A fogolycsere során összesen húsz ember tért vissza a kijevi kormány által ellenőrzött területekre, és tizennégy személyt adtak át a szakadároknak.

Szaakasvili visszatért. Április végén bombaként robbant a hír, miszerint Mihail Szaakasvili korábbi grúz elnök és odesszai kormányzó miniszterelnök-helyettesi tisztséget kaphat az ukrán kormányban. A tiltakozó grúz kormányon kívül, amely a hazájában elítélt Szaakasvili kiadatását követeli, az ukrán közvélemény is értetlenül fogadta az Ukrajnában a Majdan utáni években tevékenykedő és Porosenko ukrán elnökkel botrányos körülmények között szakító grúz politikus reaktiválását. Felmerült, hogy a Szaakasvili körüli hírverés mindössze az adó- és a vámhivatal nyugati érdekkörökhöz tartozó vezetőinek leváltásának hírét volt hivatott háttérbe szorítani. Hosszas halogatás végül az ex-elnököt nem miniszterelnök-helyettesnek, hanem a Nemzeti Reformtanács végrehajtó bizottsága elnökének nevezték ki.

Enyhítésre kényszerülve. Ukrajna április 6-án tovább szigorította és egész hónapban érvényben tartotta a koronavírus miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket, miközben jelentősebb intézkedések a gazdasági károk enyhítésére nem történtek az országban. A fokozódó elégedetlenség hónap végére odáig vezetett, hogy egyes településvezetők önhatalmúan lazítottak a Kijev által elrendelt szabályokon. Ebben persze nem elhanyagolható szerepet játszott az a tény is, hogy ősszel a tervek szerint önkormányzati választásokat tartanak az országban, a polgármesterek pedig a nép érdekeinek képviselőiként óhajtanak jó pontot szerezni a választóiknál. Az önmagától széthulló karantén lépésre kényszerítette a kormányt is, így május 11-től engedélyezik a szolgáltatói és kereskedelmi szféra nagy részének működését, a járványvédelmi szabályok betartása mellett.

 

ÜZBEGISZTÁN

Országos karantén, szociális intézkedések. Március közepén Üzbegisztánban is országos korlátozó intézkedéseket vezettek be a koronavírus terjedése miatt. Bezártak az oktatási, vallási intézmények, megtiltották a tömegrendezvényeket, szüneteltették a nemzetközi tömegközlekedést, az ország régiói között is csak különleges engedéllyel rendelkező járművek számára engedélyezték az áthaladást. Kötelezővé tették a maszkok viselését. A szolgáltatói és egyéb szférákban munkahelyüket vesztők számára a kormány elsősorban szezonális mezőgazdasági és társadalmi munkahelyekkel igyekszik segíteni, a leginkább rászorulók azonban közvetlen segélyezésben is részesültek. A járvány általi érintettségnek megfelelően április végén felmerült az intézkedések regionális enyhítésének lehetősége, amely május elején meg is kezdődött.