Az amerikai–orosz elnöki tárgyalások jelentették a hónap fő témáját. Decemberi Eurázsiai Figyelőnket alább olvashatják.

Decemberben az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatára figyelt a világ: miközben a két ország kommunikációja egyre feszültebbé vált Ukrajna miatt, ezzel párhuzamosan magas szintű egyeztetésekre is sor került, Oroszország pedig szerződésjavaslattal is előállt. Két, a posztszovjet térségből származó volt elnök sorsa is nagy figyelmet kapott: a hazájában elítélt Miheil Szaakasvili hívei éhségsztrájkba kezdtek a volt grúz államfő szabadonbocsátása érdekében, Petro Porosenko, az előző ukrán elnök pedig külföldre távozott a bírósági idézés elől, miután hazaárulással gyanúsították meg.

BELARUSZ

Szökött lengyel katona Belaruszban. December 16-án egy lengyel katona, Emil Czeczko átszökött a belarusz határon, és menedéket kért az országban. A katona állításai szerint azért hagyta ott a lengyel hadsereget, mert felettesei folyamatosan törvénytelen cselekedetek elkövetésére kényszerítették a migránsokkal szemben. Ezeket az állításokat Czeczko a belarusz állami televíziónak adott interjújában tette. A lengyelek természetesen tagadják Czeczko állításainak valóságtartalmát, és azt állítják, korábban is fegyelmi problémák voltak a szökött katonával.

GRÚZIA

Éhségsztrájk Szaakasvili szabadonbocsátásáért. December 21-én a grúz ellenzéki Egyesült Nemzeti Mozgalom aktivistái éhségsztrájkba kezdtek Miheil Szaakasvili volt elnök szabadonbocsátása érdekében. Szaakasvilit az október elején tartott önkormányzati választások előtt tartóztatták le, miután hazatért Grúziába annak ellenére, hogy ott hivatali visszaélések miatt több évnyi börtönre ítélték távollétében. Azóta folyamatosan a Szaakasvili érdekében szervezett kisebb-nagyobb tiltakozások, ennek ellenére a kormányzó Grúz Álom párt magabiztos győzelmet aratott a választásokon. A jelenlegi éhségsztrájk résztvevői közül december végéig 14 embert kellett kórházba szállítani, miután túlzottan legyengültek a tiltakozó akció során.

OROSZORSZÁG

Növekvő feszültség, orosz javaslat. Decemberben folyamatosan nőtt a feszültség Oroszország állítólagos Ukrajnával szembeni inváziós készülődése miatt, amelyről a nyugati, főképp amerikai sajtó számolt be részletesen. Bár Oroszország cáfolta, hogy bármiféle támadásra készülne, és az ukrán vezetés is többször hangsúlyozta, hogy nincs tudomásuk arról, hogy az oroszok csapatösszevonásokat hajtanának végre a határ közelében, a hír mégis a nemzetközi érdeklődés középpontjába került. A feszültség növekedése közepette azonban két elnöki egyeztetésre is sor kerülhetett, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis december 7-én videó-, december 30-án pedig telefonbeszélgetést folytatott egymással. Az első tárgyalás eredményeképpen kikerültek az Északi Áramlat 2-vel szemben tervezett szankciók az amerikai védelmi költségvetés tervezetéből. A második tárgyalás fő témáját az az orosz javaslat adta, miszerint az amerikaiaknak jogi garanciát kellene nyújtaniuk azzal kapcsolatban, hogy a NATO a jövőben nem terjeszkedik kelet felé, értve ezalatt elsősorban Ukrajnát és Grúziát. Sőt, az orosz felvetés szerint a NATO haderejét vissza kellene vonni az 1997-es pozícióihoz. Bár az amerikaiak elutasították ezt a felvetést, mondván, minden ország szuverén joga meghatározni, mely szövetségi rendszerekhez kíván tartozni, a NATO és tagjelöltjei viszonyába pedig harmadik félnek beleszólása nincs, ennek ellenére a 2022. január 10-i hétre több tárgyalást is kitűztek, amelyek közül az első egy orosz–amerikai, külügyminiszter-helyettesi szintű találkozó.

Szankciók a Wagner ellen. Az Európai Unió szankciókkal sújtott a Wagner magánhadsereghez köthető nyolc természetes és négy jogi személyt. Szankciós listára került Dmitrij Utkint, aki az Unió szervei szerint „Ukrajna területi egységének aláásásában játszott szerepet”, Alekszandr Kuznyecov, akit a csoport líbiai műveleteinek irányításával vádolnak, Andrej Trosev és Andrej Bogatov pedig a szíriai katonák kiképzésében való közreműködéséért került a listára. Ők négyen 2017-ben lettek ismertek, amikor kikerült a Vkontakte közösségi oldalra egy fotó, amin Putyinnal voltak láthatóak. A szankciók érintik a csoport négy másik feltételezett munkatársát, Gyenyisz Haritonovot, Szergej Scserbakovot, Sztanyiszlav Dicskót és Valerij Zaharovot. Utóbbit az EU-s dokumentumban a Közép-afrikai Köztársaság elnökének biztonsági tanácsadójaként nevezik meg. Szankciós listára került a Wagner Csoporton kívül három jogi személy is, az Evropolisz, Velada és Merkurij nevű vállalatok, amelyek szíriai nyersanyaglelőhelyek felmérésével foglalkoznak. Az orosz katonai magánvállalatot érintő szankciók bevezetésére azután került sor, hogy a csoport megvetette a lábát Maliban is, amely a térségben szintén érdekelt Franciaország tiltakozását váltotta ki. A híradások szerint orosz katonai magáncégek Kelet-Ukrajnában, Szíriában, Líbiában, a Közép-afrikai Köztársaságban és Venezuelában is működnek, elsősorban fontos infrastrukturális objektumok védelmében vesznek részt. A Közép-afrikai Köztársaság fővárosában november végén szobrot is emeltek az orosz katonáknak.

UKRAJNA

Hazaárulással vádolják a volt elnököt. Terrorizmus finanszírozásával és hazaárulással vádolták meg Petro Porosenkót, Ukrajna ötödik elnökét. Az Állami Nyomozóiroda (DBR) gyanúja szerint a volt elnök, többek között politikai ellenfelével, a szintén hazaárulással vádolt Viktor Medvedcsukkal szövetkezve az ukrán állam által kivetett gazdasági korlátozásokat megkerülve 2015-ben szenet vásárolt a szeparatisták által ellenőrzött területekről, ezzel közvetlenül finanszírozva az Ukrajna által terrorszervezetnek tekintett szakadár „népköztársaságok” tevékenységét. Porosenko nem vette át a DBR idézését, helyette sietve Isztambulba távozott, és csak január közepére ígérte visszatérését.

Újabb szankciók az ellenzéki média ellen. Az év utolsó napjaiban az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) újabb szankciókat vetett ki. A szankciós listára ezúttal többek között a Nesztor Sufrics ellenzéki képviselő által birtokolt UkrLive tévécsatorna, valamint a még februárban szintén szankciók útján bezárt három ellenzéki csatorna újságírói által alapított Persij nezalezsnij csatornák kerültek. A szankciók kivetésére ráadásul, mint utólag kiderült, szabályos ülés levezetése nélkül került sor, az RNBO tagjai mindössze aláírásukkal fejezték ki egyetértésüket a szankciókkal. Az RNBO utolsó 2021-es ülésére december 30-án került sor, ezen a Krím-félsziget 2014-es orosz annexiójában és a helyi orosz közigazgatás kiépítésében résztvevő személyeket helyeztek szankciós listára.