Google–Huawei-csata: Ki lesz a következő?

  •  
  •  

Trump elnök nem viccel. Az America First! jegyében lefaragná az USA kereskedelmi passzívumát, Európával több génmanipulált szóját és LNG-t, valamint fegyvert vásároltatna. Kína felemelkedését is lassítaná, főként a jövőtechnológiának kikáltott 5G terén, ahol a Huawei számít piacvezetőnek.

Kína lassan, de biztosan építkezik. Peking nem tör világhatalomra, ám miután gazdasága kinőtte saját országát, kőkeményen keres új exportpiacokat. Ezzel jóléte — Németországhoz hasonlóan — egyre nagyobb arányban függ az exporttól. Attól az exporttól, amit Trump elnök immáron az USA relációjában korlátozna.

A protekcionizmus már elérte Európát is, az augsburgi KUKA robotgyártó átvétele után már Berlin is behúzta a vészféket, nem engednék, hogy kínaiak stratégiai német cégeket vegyenek meg. A cégekkel együtt a kínaiak ugyanis viszik a szabadalmakat és egyre gyakrabban a piacokat is.

A KUKA esetében sem a bajorországi gyártás futott fel, hanem Kínában létesültek új gyárak. Ezzel a módszerrel a kínaiaknak már nem kell az ipari kémkedéssel bajlódni, a brain drain immár legálisan és ipari méretekben történik.

Trump elnök többször megüzente, hogy az európaiak ne vásároljanak kínai 5G technológiát, mert a kínaiak hozzá fognak férni az általuk szállított eszközökön futó adatokhoz. Az USA fenyegetésként a titkosszolgálati és katonai információáramlás szüneteltetését is kilátásba helyezte a kínai 5G technológiát használó országokkal szemben. Az Egyesült Királyság ezért az új 5G hálózat érzékeny részébe már nem is enged kínai gyártmányokat.

Merkel kancellár az 5G terén is szembeszáll Trumuppal. Márciusban nem a kínaiak kizárását, hanem a német biztonsági követelmények szigorítását szorgalmazta. A Google minapi döntése új szintre emelte a konfrontációt, mert a kínaiakat saját operációs rendszer fejlesztése felé tereli, amelyre a nyugatnak már nem lesz ráhatása. A “saját” internet után következik a “saját” — nem dollár alapú — átutalási és bankkártya elszámolási rendszer.

Persze a kínaiakat sem kell félteni. Peking a továbbra is jelentős kereskedelmi többlete ellenére szeptember óta nem vásárol amerikai állampapírokat. Még az újabb pengeváltás előtt, márciusban rekordösszegért, 20 milliárd dollárért adtak el amerikai állampapírt, így Washingtonban attól félnek, hogy ha a kínaiak nagy tételben adnak el belőlük, akkor ez felhajtja a kamatot és az USA csak drágábban finanszírozhatja államdósságát.

Most mindenki azt találgatja, hogy ki lesz a következő? A Baidu keresőoldal, az Alibaba, a Tencent közösségi portál, vagy a UnionPay?

A tét óriási. Becslések szerint 2022-ig legalább ötvenmilliárd autó, háztartási gép, lakás és ki tudja még milyen okostárgy fog az internetre csatlakozni, így az általuk küldött adatok feldolgozása és termékké/szolgáltatássá alakítása lesz a XXI. század üzlete.

Magyarországot mindez hátrányosan érinti. A legnagyobb hazai mobilszolgáltató, a Deutsche Telekom a Huawei egyik legnagyobb európai vásárlója, ráadásul a zalaegerszegi önvezető autók tesztelésére alkalmas kísérleti pálya is számítana a kínai technológiára. A magyar kormány keleti nyitás politikájának eredményeként a Huawei Pécs mellett működteti európai szervizközpontját, több száz munkahelyet biztosítva a környéken.

A jövő piacai Ázsiában vannak, így ha a most még egységes nemzetközi szabványok és rendszerek földrészenként, vagy befolyási övezetenként eltérőek lesznek, akkor lassul a verseny, drágulnak az árak, kevesebb lesz az elérhető információ és tudás.