Gyurcsány Ferenc egyszer már félrekezelt egy válságot

  •  
  •  

A Demokratikus Koalíció elnöke korábban a kormány járvány-ellenes intézkedéseit hátráltatta, most pedig a hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akciótervet támadja. Gyurcsány Ferencnek egyszer már lett volna lehetősége bizonyítani, akkor azonban csúfos kudarcot vallott: a 2008-as gazdasági világválság során a már eleve legyengült állapotban lévő hazánk elsőként szorult nemzetközi hitelezők segítségére és a mostani válságkezeléssel ellentétben nem támogatták a munkahelyteremtést, hanem megszorítócsomagok tucatjait vezették be, tovább mélyítve ezzel a gazdasági és társadalmi problémákon. A 12 évvel ezelőtti balliberális kormányzással szemben most stabil alapokkal rendelkezik Magyarország, így önerőből és az emberek támogatásával tud talpra állni.

A Demokratikus Koalíció politikusai a járvány kitörése óta támadják a kormányzati intézkedéseket, illetve rombolják az egészségügyi ágazatba vetett társadalmi bizalmat. Emlékezetes, Vágó István DK-s politikus még a nyugdíjasok halálával is viccelődött, Gréczy Zsolt pedig a közelmúltban annak a véleményével adott hangot, hogy ebben a válságos időben lehet megbuktatni a kormányt.  A Gyurcsány Ferenc vezette párt emellett az Országgyűlésben nem támogatta a koronavírus-törvényt, jelentősen hátráltatva ezzel a járvány elleni védekezést.

Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy Gyurcsány Ferenc a hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akciótervet is élesen támadta, mint fogalmazott, szerinte a „bejelentett az egy alkalmatlan, a válságot elmélyítő csomag”.

Gyurcsány Ferenc ugyanakkor meglehetősen hiteltelen ebben a kérdésben, hiszen miniszterelnökként ő nem csak a 2008-as gazdasági világválságot kezelte félre, hanem már a válságot megelőzően – az európai konjunktúra ellenére – is jelentősen romlottak hazánk gazdasági és társadalmi mutatói.

2002 és 2010 között például nem volt egyetlen olyan év sem, amikor csökkent volna a munkanélküliség Magyarországon. 2002-ben csaknem 6 százalék volt az álláskeresők aránya, a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évben már majdnem 8 százalék, 2010-ben pedig már jóval 10 százalék fölé nőtt az álláskeresők aránya. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is elkeserítően alakult: a 2010 előtti időszakban a magyaroknak kevesebb mint hatvan 60 százaléka dolgozott csupán. Ezzel az adattal egyébként Európa szégyenpadjára kerültünk, hiszen még a kelet-európai országokban is alacsonynak számított ez a foglalkoztatottsági szint. Miközben nagyon sok embernek nem volt munkája, a reálbér is csökkent, ráadásul egyetlen egy olyan esztendő sem volt, amikor ne lett volna alacsonyabb a pénzromlás üteme három százaléknál. 2007-ben például nyolc százalékkal ért kevesebbet a pénzünk a boltokban, mint az azt megelőző évben.

Szintén jól mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején rossz állapotban volt Magyarország, hogy a GDP-növekedés 2007-re gyakorlatilag megállt, majd a 2008-as világválság leginkább Magyarországot ütötte meg Európában: 7 százalékponttal esett vissza a gazdaság teljesítménye 2009-ben. Hazánk tehát már legyengült állapotban szembesült a válsággal, ráadásul ezt a rossz gazdasági teljesítményt is csak a kiugróan magas eladósodottsággal, államháztartási hiánnyal tudta a balliberális kormány fenntartani. Így a maastrichti kritériumok alapján elviekben 3 százalék alá leszorítani kívánt hiány 2002 és 2010 között közelebb állt a 10, mint a nulla százalékhoz: 2006-ban például 9,3 százalék volt az államháztartás hiánya. Ennek az elképesztően felelőtlen gazdaságpolitikának az lett az eredménye, hogy mind a mai napig megterheli az országot a magas államadósság, amely 2002 és 2010 között a GDP arányában 55 százalékról közel 80 százalékra nőtt.

Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon ráadásul nem a veszteségeket minimalizálta, hanem a megszorítócsomagok sorozatával tovább mélyített a válságon.

Ekkor szüntették meg például a 13. havi nyugdíjat, amelyet a hétfői bejelentés nyomán az Orbán-kormány fokozatosan ismét visszahoz. Emellett emelkedett a szegények aránya, számos szociális támogatás, juttatás megszűnt vagy csökkent. Ráadásul a politikai érdekérvényesítő képessége is igen gyenge volt az országnak, az IMF és az Európai Unió gyakorlatilag mindenféle ellenállás nélkül képes volt érvényesíteni akaratát az országgal szemben.

Gyurcsány Ferenc megszorító intézkedéseiből a magyarok nem kértek, a 2008-as népszavazáson nemet mondtak a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a tandíjra is. A volt miniszterelnök 2009-ben belebukott a válság félrekezelésébe, először az SZDSZ kilépése miatt kisebbségi kormányt volt kénytelen vezetni, majd lemondását követően átadta a hatalmat a megszorításokat tovább folytató Bajnai Gordonnak.

Ilyen, egészen lesújtó állapotban vette át az ország irányítását Orbán Viktor. A sikeres gazdasági mozgástérbővítésnek és 2010 óta stabil kormányzásnak köszönhetően világos gazdasági és társadalompolitikai irányvonal jellemzi Magyarországot és a 2010 előtti időszakkal ellentétben szinte minden mutatószám jelentős javulást mutatott 2020-ig. Így például a munkanélküliség szintje rekordalacsony, a foglalkoztatottság mértéke a rendszerváltoztatás óta nem látott szinte emelkedett, az államadósság csökkent, a költségvetés egyenlege stabil volt és a szegénység mértéke is csökkent, miközben a gazdasági növekedés terén az unió élmezőnyében foglalt helyet hazánk.

A gazdasági és társadalmi helyzet javulása mellett Magyarország visszaszerezte önrendelkezését is, a korábbi meghunyászkodó mentalitással szakítva erőteljesen képviseli érdekeit a világban, szakított az IMF-el és számos brüsszeli intézkedéssel is szembement, például a nyugat-európai kritikák ellenére elsőként hozott szigorú intézkedéseket a 2015-ös bevándorlási válság megállítása érdekében.

Magyarország számára tehát a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így most van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően. Ezt mutatja a most bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv is, amely a GDP közel 20 százalékát mozgatta meg a válság hatásainak minimalizálása érdekében.